Pécsi Napló, 1915. április (24. évfolyam, 74-96. szám)

1915-04-17 / 85. szám

2 az értéke, hogy a németek kénytelenek a legnagyobb figyelemmel lenni a keleti fronton és hadtesteiket nem mozgathatják ide-oda a két front között. Zürich, április 16. (Eredeti távirat.) A Corriere della Sera jelenti Londonból. Ka­tonai körök véleménye szerint minden a kárpáti eseményektől függ. Most már tisztán látható, hogy a szövetségesek tervezett közös és kétoldalú offenzívája mindkét fronton csupán akkor kezdhető el, ha Oroszország is ké­szen fog állani. Habár az utóbbi időben az oroszok óriási erőlködéseket is tettek a Kárpá­tokban, még mindig nem lehet mondhatni, hogy a végső küzdelemre készen állanak. A szibériai hótemetőben. Budapest, április 16. (Eredeti távirat.) Vladivosztok közeléből egy fogolytáborból megszökött tizenegy osztrák, magyar és német hadifogoly katonatiszt és a hómezőkön át gyalogezerrel nekivágott Kínának. Irtó­zatos vándorlás után néhány versztnyire a kínai határtól három társukat elfogták az üldö­ző kozákok, a többi nyolc tiszt pedig ott fagyott meg a hósivatagban. A szökés a rasdolnijei fogolytáborból történt, mely Vladivosztoktól néhány kilo­méternyire van. Hét osztrák-magyar és négy német tiszt határozta el, hogy együtt meg­szökik. Köztük volt egy budapesti fiú is, Witz Miklós, az egri 60. közös gyalogezred tartalékos zászlósa, aki augusztus 28-án Grofdeknél került hadifogságba. A rémes tartalékos zászlósa, aki augusztus 28-án Grosdeknél került hadifogságba. A rémes kalandról eddig csak szűkszavú jelentés ér­kezett, de annyit tudunk, hogy Witz Miklós­sal együtt megszökött a radoslnijei táborból gróf Zierotin Przemyslaus, a komáromi 5. huszárezred tartalékos főhadnagya. Család­jának Felsőmagyarországon vannak birtokai s a gróf nemrég lett a családi hitbizomány feje ; — egy ulánushadnagy, két Zeppelin­­léghajó kapitánya és egy porosz gránátos tiszt. A radosinijei fogolytáborból bizottságot küldöttek ki Nicholsk-Ozerinskibe s az eddigi hir szerint Grüneberg Károly pozsonyi kefe­gyáros fia, Grüneberg Frigyes hadifogoly zászlós agnoszkálta a holttesteket. A tizenegy fogoly katonatiszt meneküléséről és tragé­diájáról Klein Alfréd, ugyancsak hadifogoly katonatiszt küldött értesítést a Vöröskereszt bécsi tudakozódó irodájának, felemlítve leve­lében a tizenegy hős szökésének részleteit. A megrázó tragédia hőseinek teljes névsora eddig még nem érkezett meg. Witz Miklós, aki egy ismert fővárosi ügyvédnek, Witz Zoltán úrnak sógora és unokaöccse, Fejér­megyében volt gazdálkodó. Belgrád bombázása. Nis, április 16. (Eredeti távirat.) A szerb vezérkar április 10-én a következő hivatalos jelentést adta ki: Egy ellenséges ágyúnaszád több lövést tett Belgrádra, amelyek két asszonyt megsebesítettek és egy házat megrongáltak. Ápri­lis nyolcadikán este kilenc órakor Pancsova irányából puskaropogás hangzott. Új támadás a Dardanellák ellen. Köln, április 16. (Eredeti távirat.) A Kölnische Zeitungnak jelentik Athénből . Mint a Hestia című lap beavatott forrásból értesül, a Dardanellák újabb ostroma szárazon és vizen tizennégy napon belül várható. Az Egyiptomban összegyűlt csapatoknak a Darda­nellákhoz való szállítása már megkezdődött. Az orosz flotta veszteségei. Berlin, április 16. (Eredeti távirat.) A szebasztopoli kikötőben szófiai távirat szerint néhány nap óta erősen megrongált nagy orosz cirkáló horgonyoz. Egy gőzös, amelynek Szerbia számára való lőszer volt a rakománya, a Fekete-tengeren aknába ütközött és elmerült Vasutassztrájk készül Angliában. Berlin, ápr. 16. (Ered. távirat.) Az Itália jelenti Londonból: 4300 angol vasutas bér­differencia miatt május 31-ére felmondta a szolgálatot. — „Pécsi Napló“ Paar és Bolfras kitüntetése. Berlin, ápr. 14. (Ered. távirat.) Vilmos császár Paar grófnak és Bolfras ő Felsége fő­szárnysegédének a vaskereszt első és másod­osztályát adományozta. Lázadás egy orosz kormányzóságban. Kopenhága, ápr. 16. (Ered. távirat.) Perm­ kormányzóságban az otthon maradt parasztok föllázadtak és vonakodnak adót fizetni. A rend helyreállítására katonaságot vettek igénybe, de a lázadók ezeknek fegyve­resen ellentállanak. A kormányzó elrendelte az ostromállapotot. A Medzsidieh roncsai. Stockholm, április 16. (Eredeti távirat.) A Dagens Nyhete-nek táviratozzák Péter­­várról. Az oroszok azt tervezik, hogy a Fe­kete-tengeren aknába ütközött és elsülyedt Medzsidieh török cirkáló ágyúit és munícióját kiemelik a tengerből. Búvárok érkeztek a helyszínére. Megállapították, hogy a cirkáló csaknem ép s ezért a hadihajót egészen ki lehet emelni. Megtorpedózott hollandi hajó. Rotterdam, április 16. (Eredeti távirat.) Kadwijk nevű németalföldi gőzöst Noord­­lindernél megtorpedózták. A legénységet megmentették. A vizsgálat megindult. Elsülyesztett angol gőzösök. Rotterdam, április 16. (Eredeti távirat.) Londoni lapok jelentése szerint a Ptarmigan angol gőzöst német tengeralattjáró hajó tor­pedóval elsülyesztette. A 22 főnyi legénység­ből 11 megmenekült. A Ptarmigan 784 tonna­­tartalmú, 72 méter hosszú, 1891-ben épült. Hir szerint a Colchester angol gőzöst torpedólövés elsülyesztette. A gőzösnek már tegnap Rotterdamba kellett volna érkeznie, azonban mindeddig semmi hír sem jött róla. A Colchester 1209 tonnatartalmú, 87 méter hosszú, 1908-ban épült hajó. Békehan­gok. Irta: Székely Sámuel. Budapest, 1915. április 15. Tavaszra vártuk a döntő ütközete­ket. A téli hónapokban tapasztalt lázas készülődés, a védelmi erőknek nagy­mérvű szaporítása és újabb megszerve­zése azt a hitet kelthették mindenfelé, hogy a napsugaras kikelet megérleli maj­dan a kibontakozást előkészítő hadi ese­ményeket. Rég beköszöntött már a tavasz, de a harctér nagyobbik részén még egyre tart a mozdulatlanság. Elásva lövész­árkaikban fél év óta unalmas pozíció­harcot folytatnak az egymással farkas­szemet néző ellenfelek. Jóformán csak ott folyik igazi harc, ahol a mi hadaink vannak angazsálva. A mi katonáink télen is kénytelenek voltak folytatni az ádáz viaskodást, mialatt a többieknél viszonylagos nyugalom uralkodott. A franciák várszerű sáncaikból meg­kockáztattak ugyan egy-egy kirohanást, sőt nagyobb mozgalmasság idején Joffre tábornok offenzívának keresztelte el a pillanatnyi hatásra szánt, de nem ko­moly stratégiai célokat szolgáló akciót. Az angolok a csatorna vizéből léte­sítettek természetes akadályt az ellen­ség feltartóztatására, de a neuve-chapel- jei kétes értékű győzelemtől eltekintve, ők sem tettek komoly kísérletet Belgium felszabadítására. Az oroszok pedig a franciák nagy bánatára nem Németország ellen irá­nyították erejüket, hanem egész súllyal ránehezedtek Ausztria-Magyarországra.. Az észak- és keletporoszországi betöré­sek sem tekinthetők komoly jellegű hadi­operációknak, mivel kezdettől fogva ki­zárólag csak demonstratív célokat szol­gáltak. De hinni lehetett, hogy kora ta­­vaszszal végre megelevenülnek a csata­terek és akkor nem csak a Kárpátokban és Galíciában folyik majd a vitézek vére, hanem a nyugati harctéren és Flandriában, Lengyelországban és a né­met határ táján is megindulnak a nagy akciók. Egyelőre azonban az erre irá­nyuló elhatározások még nélkülözik a komoly jelleget. A lapok ismételten je­lentik ugyan, hogy Kitchener milliós hadserege hozzáfogott Belgium vissza­­hódításához, hol meg küszöbön álló né­met előtörésről, folyamatban levő fran­cia offenzíváról kapunk hírt, nagyjában azonban még mindig pihennek a többiek, mialatt mi legértékesebb vérünkkel áz­tatjuk a Kárpátok vad szakadékait. Azonkívül húsvét óta a lapokban a háború hírei mellett még a béke eshe­tőségeiről és állítólagos békekísérletek­­ről szóló híresztelések is mind sűrűbben olvashatók. Vájjon van-e ezen békehírek és a francia, belga és orosz-német határmenti harcterek relatív nyugalma közt vala­melyes okozati összefüggés ? Van is, meg nincs is. Ha amolyan hallgatólagos megegyezésben vagy a semleges hatal­mak titkos­­közreműködésében keresnék a kapcsoló okokat, hamis útra térnénk, ellenben helyes nyomon járunk, amidőn a szállongó békehíreket az entente-ha­­talmak növekedő aggodalmából ipar­kodunk kimagyarázni. Az angolok és a franciák azért is tartózkodtak a perdöntő offenzívától, mert remélték, hogy az orosz gőzhenger a téli hónapokban össze fogja morzsolni a középeurópai szövetségeseket. Felké­szültek, hogy az oroszok által terem­tendő kedvező helyzet kihasználásával megadhassák a gyűlölt ellenfélnek a végső döfést. Ám az oroszok nem váltották be a küzdelmükhöz fűzött reménységeket, jóllehet az orosz harci kedv feltüzelése végett az angol-francia flotta még a Dardanellák forszírozására is vállalko­zott. A tavasz előrehaladtával letelt azon­ban a várakozási idő és ha a nyugati szövetségesek komoly eredményekre pá­lyáznak, most már a saját erejükből kell erre a célra törekedniük. Vagyis teljes energiájukkal és a rendelkezésükre álló erőforrások korlátlan igénybevételével kell hozzálátniok a megszállott francia départementek és Belgium visszahódí­­tásához. Ami bizony még győzelem esetén is rendkívül súlyos és fölötte kockázatos vállalkozásnak bizonyulna. De hát az eddigi tapasztalatok alapján remélheti-e az entente, hogy akár a teljes ereje megfeszítésével is Németországot és an­nak hatalmas szövetségesét legyőzheti ? Nem csoda tehát, sőt nagyon is érthető,­ ha Franciaország és Anglia hú­zódozik a döntő mérkőzéstől. Igaz, hogy most úgy az angol mint a francia tábor­ban ismét nagyobb élénkség tapasztal­ 1915 április 17

Next