Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)
1915-08-01 / 174. szám
1915 augusztus 1. „Pécsi Napló mélyen benn az Orosz birodalom testében, Varsó kapui előtt állunk. Most egy éve ! Bátran, elszánt lélekkel indultunk neki az óriás harcnak, bízva Istenben és ügyünk igazságában, eltökélten, hogy hazánkat utolsó csepp vérünkig megvédjük, de elkészülve arra is, hogy egy lehetséges tisztességes béke árán a rettenetes vérontásnak végét vessük. S ma ? Az orosz világhatalom száz csatában megverve, ezer sebből vérezve, megtörve vonul vissza utolsó védvonalai mögé rettenthetlen csapataink folytonos üldözése elől s talán néhány hét, talán még hamarabb a mi megsemmisítésünkre indult északi moloch maga lesz kénytelen békét kérni, olyat amilyet mi diktálunk neki. Lehet ennél szebbet, nagyszerűbbet, mámorítóbbat álmodni ? Egy év előtt indultunk a reánk kényszerített irtózatos háborúba azzal a csüggedetlenséggel, melyet a mi és hatalmas szövetségesünk fegyveres erejéből merítettünk. De mertük-e volna hinni, hogy a végső győzelem a mienk lesz, hogy hadfelszerelésünk oly tökéletes, csapataink fegyelme oly megbízható, lelkesedésük olyannyira felüláll minden fogalmakon, hogy egy rettenetes télihadjárat minden borzalmai után mintegy újjászületve, erejében megkétszereződve, lankadatlan kitartással támadva, zúzva, törve, az óriási emberáradatot visszahömpölygésre kényszeríti ? Egy év előtt még létezett a hármas szövetség, még volt egy szövetségesünk, akinek segítségében már akkor sem hittünk, de bizhatni véltünk legalább annyira benne, hogy ha már nem mellettünk, legalább nem ellenünk lesz. S most ? A hitszegő szövetséges már a háború megindítása előtti időben is mindenkor árulásra készen, ellenségeinknek adta el magát, ellenünk fordult és hitvány banditamódra hátba támadott bennünket. De elszámitotta magát, mert határainkat védelmező hősi katonáink véres fejjel kergetik vissza a becstelen árulót és két hónap óta minden, még oly heves támadás a csapataink páratlan vitézségén, harcedzettségén összeomlik. Van még valahol ellenségünk ? — Északon, délen, keleten és nyugaton egyaránt érzik ellenségeink erős fegyvereink, fáradhatlan korunk súlyos csapásait és közeleg az idő. a végső döntő győzelem dicsőséggel teljes napja amikor ellenségeinket megalázva, megalázkodva fogjuk magunk előtt látni és békét fognak kérni azok, akik a mi megsemmisítésünkre indultak. Azt hitték, hogy számbeli túlsúlyuk elegendő arra, hogy meghátrálásra, megadásra bírjanak bennünket és nem tudták, nem akarták elhinni, hogy csakaz a kar erős, melyet hősies lélek lelkesít, az a szív rettenthetlen bátor, melybe az igazságos ügy teljes tudata, az igaz hazaszeretet hevít, hogy annak részén kell lenni a végső győzelemnek, aki a fegyverek hatását az idegek, a lelkierő hatalmával tudja fokozni. Mert halomra dűltek múlt idők nagy hadvezéreinek minden taktikai és stratégiai teóriája és halomra dűlt a tömegharcba helyezett hit is. A milliónyi tömeg mozdulatlan, tehetetlen hulla annak a kezében, aki lelket nem képes beleönteni és nem háború az már, amelybe viszi, hanem vágóhíd, melyben lélektelenül, mint a barom,várja a lesújtó taglót. Most egy éve csak hittünk ügyünk igazságában, félve reméltük a háború kedvező befejezését, remegve lestük a harctéri híreket. Most bizó szívvel nézünk a jövőbe, mely napról-napra rózsásabbá válik. Most már bizonyosak vagyunk fegyvereink, seregeink győzelmében és mire a fák leveleiket lehullatják, fiaink igazán idehaza lesznek, babérövezetten, szemeikben az olthatlan hazaszeretet csillogásával, lelkükben a diadalt aratott kötelességteljesítés emelő tudatával És mi, az itthonmaradottak, most már megvitathatlan szent bizalommal, lelkesült reménnyel várjuk haza diadalmas hőseinket. K. N. A tia csapatok Pzelduchheimhoz. Visszavert olasz támadások Hofer jelentése. Budapest, július 31. (Hivatalos.) Orosz hadszíntér: József Ferdinánd főherceg hadserege tegnap délután elfoglalta Lublint. Balszárnya üldözés közben átlépte a Bisztricát. Német csapatok Vieprz mentén lefelé előa nyomultak és délnyugat felől Cholm városához közelednek. Az ellenség különböző helyeken megkísérli, hogy előre elkészített állásokban újból ellentálljon, mindenütt támadják. Ivangorodtól északnyugatra a Visztula keleti partjára előnyomult német erők heves támadásokat utasítottak vissza. Az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek. Keletgaliciában a helyzet változatlan. Olasz hadszíntér: Az olasz gyalogság támadásai a görzi hídfő ellen tegnap teljesen szüneteltek. Az ellenség tüzérsége a fensik szélén levő állásaink ellen, úgy mint eddig, nagy lőszertömegeket használt el. A karintiai határterületen több ütközetre került sor. Három olasz zászlóalj erős tüzérségi előkészítés után megtámadta csapataink állásait. A kis Pálon az ellenségnek sikerült egy előretolt lövészárkunkba behatolni, de kemény küzdelem után súlyos veszteségeik mellett teljesen visszavertük. Visszautasítottuk a Szodinuki szorosnál (Paularotól északra) előretörő olasz csapatokat is, egészen kötélről megindított meglepetészerű tüzeléssel és kézigránátokkal. Malborghétól délre fekvő határgerincen előretolt osztjaink egyike, egy megfigyelő állást túlnyomó ellenséges erők előt ékintett. Tirolban az olasz tüzérség eredménytelenül ágyúzta Bulgária-Lavarone fensíkjait. Gyenge ellenséges erők támadását a Monte-Crystallo vidékén véresen visszavertük. Höfer altábornagy. (Miniszterellnkségi sajtóosztály.) Öt aknavetőt zsákmányoltunk és néhány angolt elfogtunk. Az ellenség árkaiban talált hallottak száma annak nagy és véres veszteségeit bizonyítja. Soucheznél a franciák kézigránátokkal ismét eredménytelenül támadtak. A Vogézekben Lingekopfon a franciák állásunk egy részét megszállva tartják. Schrattmaenn és Barenkopf, amelyeket átmenetileg elvesztettünk, ismét birtokunkban vannak. A franciák Channyi Tergnier és más helységekre, Aisne arcvonalunk mögött több ízben bombákat dobtak. Mi megtorlásul a champagnei pályaudvart ágyúztuk. Francia repülőgéprajok tegnap Pfalzburgra, Zábernra (Hagenautól északra) és Freiburgra bombákat dobtak, amit a német repülőgéprajok délután Luneville repülőgépállomásnak és gyárainak, St. Die vasúti állomásnak és Nancy repülőgépállomásnak bombázásával toroltak meg. Az ellenséges repülők jelentéktelen kárt okoztak. Freiburg mellett védőágyúink lelőttek egy francia repülőgépet. Keleti hadszíntér: Lomzától északnyugatra és a vasút mellett Govorovtól északra, Rozantól keletre támadásunk előrehalad. Tegnap négyezernyolcszázkilencven oroszt elfogtunk és három géppuskát zsákmányoltunk. Délkeleti hadszíntér. Woyrsch vezérezredesnek a Visztula jobb partján átkelt csapatai makacs harcok közben nyomulnak kelet felé. A sietve harcba vitt orosz erősítések minden ellentámadása teljesen meghiúsult. A foglyok száma hét tisztre, köztük egy ezredparancsnok, és ezerhatszáz főnyi legénységre emelkedett. Úgy látszik, az ellenség Mackensen üldöző szövetséges seregével szemben körülbelül azon a vonalon akar újból ellentállni, amely a Visztula melletti Novo-Alexandriától, a tegnap délután megszállott Lublintól északra emelkedő magaslaton át a Cholmtól délre fekvő területig húzódik. Az ellenséget mindenütt támadjuk. A német csapatok a Bisztrica mellett július harmincadikáig vívott harcokban négyezerkilencszázharminc oroszt elfogtak és öt ágyút, nyolc géppuskát zsákmányoltak. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Tiroli vadászezred a király előtt. Bécs, julius 31. (Ered. távirat.) A király nevét viselő tiroli vadászezred az olasz hadszíntérre utazván, őfelsége látni kívánta ezredét. Julius 18-ikán Bakodisos ezredes vezetésével Schönbrumba vonultak, ahol a szakadó eső dacára a király előtt felvonultak. A király a trónörökössel végigment az arcvonalon és a kitüntetéssel bíró katonákat megszólította. A tiszteket tanácskozásra összehíva, dicsérte bátorságukat és hősiességüket. Az ünnepélyen Zita főhercegnő is legkisebb gyermekével a karján, résztvett. Népfölkelők behívása. Budapest, július 31. (Eredeti távirat.) A 37 -38 éves népfölkelőket és az önként jelentkezetteket augusztus tizenhatodikára behívták. — * Az olaszok vesztesége. Lugano, július 31. (Eredeti távirat.) Az olaszok vesztesége az isonzói offenzivában ezerkétszáz tiszt, hatvannégy törzstiszt. Olasz minisztertanács. Róma, julius 31. (Eredeti távirat.) Az olasz minisztertanácson a harctéri és tripoliszi helyzetet beszélték meg. A király hadsereg és flottaparancsa. Budapest, julius 31. Őfelsége a következő hadsereg- és flottaparancsot intézte Jenő főherceghez, egyúttal kézirattal az Olaszországgal küzdő hadsereg és flotta parancsnokságát adván éd neki. Hadsereg- és flottaparancs Olaszország ellen küzdő haderőnkhöz : Hetek óta álltak a monarchia minden részéből származó derék katonáim nehéz küzdelemben, számra nézve nagy túlerőben levő ellenséggel szemben. Úgy a vezérek, mint a legénység rangra való tekintet nélkül, idős férfiak és ifjú harcosok versengenek a halált megvető bátorságban. Hegytetőkön az úttalan Karszt vidékén és a tengeren oly tetteket hajtottak végre, amelyek méltók elődeikhez, kik ugyanezen ellenség ellen harcoltak és azt legyőzték és megsemmisítették. Ennek az ellenségnek azt a rögeszméjét, hogy a harcbavetett csapatai tömegével könnyen betörhet szeretett hazánkba, még mindig kemény munka vár rátok, ha azonban ilyen kiváló és kitűnően vezetett csapatok, telve igaz lelkesedéssel vetik latba erejüket, akkor legyűritek a legsúlyosabb feladatokat, megoldjátok ezeket a feladatokat a magatok becsületére és a haza üdvére. Hálatelt szívvel emlékezem meg fényes fegyvertényeitekről, csodálattal tekint a haza a szárazföldön és a tengeren küzdő hősies fiaihoz és bizalommal néz felétek a monarchia délnyugaton álló hűséges őrségére. Bécs, julius 29. Ferencz József s. k. A német főhadiszállás jelentése. Berlin, julius 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Iperntől keletre fekvő Hoogs ellen június harmadikán intézett támadásunk alkalmával a helység nyugati szélén még angol kézen maradt házakat, valamint egy támaszpontot az yperni országúttól délre tegnap reggel rohammal elfoglaltak. Délután és éjszaka visszavertük, az ellenség ellentámadásait, négy géppuskát Varsó kiürítése. Budapest, július 31. (Eredeti távirat.) A varsói főkormányzó eltávozott a városból. Az ágyúdörgés szakadatlanul hangzik. A hidak környékén lakókat figyelmeztették, hogy legközelebb felrobbantják a hidakat, hagyják el házaikat. 3