Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)

1915-08-01 / 174. szám

1915 augusztus 1. „Pécsi Napló mélyen benn az Orosz birodalom testében, Varsó kapui előtt állunk. Most egy éve ! Bátran, elszánt lélekkel indultunk neki az óriás harcnak, bízva Istenben és ügyünk igazságában, eltökélten, hogy hazánkat utolsó csepp vérünkig meg­­védjük, de elkészülve arra is, hogy egy lehetséges tisztességes béke árán a rettenetes vérontásnak végét vessük. S ma ? Az orosz világhatalom száz csatában megverve, ezer sebből vérezve, megtörve vonul vissza utolsó védvonalai mögé rettenthetlen csapataink folytonos ül­dözése elől s talán néhány hét, talán még hamarabb a mi megsemmisítésünkre indult északi moloch maga lesz kénytelen békét kérni, olyat amilyet mi diktálunk neki. Lehet ennél szebbet, nagyszerűbbet, má­­morítóbbat álmodni ? Egy év előtt indultunk a reánk kény­­szerített irtózatos háborúba azzal a csügge­­detlenséggel, melyet a mi és hatalmas szö­vetségesünk fegyveres erejéből merítettünk. De mertük-e volna hinni, hogy a végső győ­zelem a mienk lesz, hogy hadfelszerelésünk oly tökéletes, csapataink fegyelme oly meg­bízható, lelkesedésük olyannyira felüláll min­den fogalmakon, hogy egy rettenetes téli­hadjárat minden borzalmai után mintegy újjászületve, erejében megkétszereződve, lan­kadatlan kitartással támadva, zúzva, törve, az óriási emberáradatot visszahömpölygésre kényszeríti ? Egy év előtt még létezett a hármas szö­vetség, még volt egy szövetségesünk, akinek segítségében már akkor sem hittünk, de bizhatni véltünk legalább annyira benne, hogy ha már nem mellettünk, legalább nem ellenünk lesz. S most ? A hitszegő szövetséges már a háború megindítása előtti időben is minden­kor árulásra készen, ellenségeinknek adta el magát, ellenünk fordult és hitvány ban­ditamódra hátba támadott bennünket. De elszámitotta magát, mert határainkat vé­delmező hősi katonáink véres fejjel kergetik vissza a becstelen árulót és két hónap óta minden, még oly heves támadás a csapata­ink páratlan vitézségén, harcedzettségén összeomlik. Van még valahol ellenségünk ? — Észa­kon, délen, keleten és nyugaton egyaránt érzik ellenségeink erős fegyvereink, fárad­­hatlan korunk súlyos csapásait és közeleg az idő. a végső döntő győzelem dicsőséggel teljes napja amikor ellenségeinket megalázva, megalázkodva fogjuk magunk előtt látni és békét fognak kérni azok, akik a mi megsem­misít­ésünkre indultak. Azt hitték, hogy szám­beli túlsúlyuk elegendő arra, hogy meghát­rálásra, megadásra bírjanak bennünket és nem tudták, nem akarták elhinni, hogy csak­­az a kar erős, melyet hősies lélek lel­kesít, az a szív rettenthetlen bátor, melybe az igazságos ügy teljes tudata, az igaz haza­­szeretet hevít, hogy annak részén kell lenni a végső győzelemnek, aki a fegyverek hatá­sát az idegek, a lelkierő hatalmával tudja fokozni. Mert halomra dűltek múlt idők nagy hadvezéreinek minden taktikai és stra­tégiai teóriája és halomra dűlt a tömegharcba helyezett hit is. A milliónyi tömeg mozdu­latlan, tehetetlen hulla annak a kezében, aki lelket nem képes beleönteni és nem háború az már, amelybe viszi, hanem vágó­híd, melyben lélektelen­ül, mint a barom,várja a lesújtó taglót. Most egy éve csak hittünk ügyünk igazságában, félve reméltük a háború ked­vező befejezését, remegve lestük a harctéri híreket. Most bizó szívvel nézünk a jövőbe, mely napról-napra rózsásabbá válik. Most már bizonyosak vagyunk fegyvereink, sere­geink győzelmében és mire a fák leveleiket lehullatják, fiaink igazán idehaza lesznek, babérövezetten, szemeikben az olthatlan ha­zaszeretet csillogásával, lelkükben a diadalt aratott kötelességteljesítés emelő tudatával És mi, az itthonmaradottak, most már meg­­vitathatlan szent bizalommal, lelkesült re­ménnyel várjuk haza diadalmas hőseinket. K. N. A tia csapatok Pzelduch­­heimhoz. Visszavert olasz támadások­ Hofer jelentése. Budapest, július 31. (Hivatalos.) Orosz hadszíntér: József Ferdinánd főherceg had­serege tegnap délután elfoglalta Lublint. Bal­szárnya üldözés közben átlépte a Bisztricát. Német csapatok Vieprz mentén lefelé elő­­a nyomultak és délnyugat felől Cholm városá­hoz közelednek. Az ellenség különböző helye­ken megkísérli, hogy előre elkészített állások­ban újból ellentálljon,­ mindenütt támadják. Ivangorodtól északnyugatra a Visztula keleti partjára előnyomult német erők heves támadásokat utasítottak vissza. Az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek. Keletgaliciában a helyzet változatlan. Olasz hadszíntér: Az olasz gyalogság támadásai a görzi hídfő ellen tegnap teljesen szüneteltek. Az ellenség tüzérsége a fensik szélén levő állásaink ellen, úgy mint eddig, nagy lőszertömegeket használ­t el. A karin­­tiai határterületen több ütközetre került sor. Három olasz zászlóalj erős tüzérségi előké­szítés után megtámadta csapataink állásait. A kis Pálon az ellenségnek sikerült egy előre­tolt lövészárkunkba behatolni, de kemény küzdelem után súlyos veszteségeik mellett teljesen visszavertük. Visszautasítottuk a Szo­­dinuki szorosnál (Paularotól északra) előre­törő olasz csapatokat is, egészen kötélről megindított meglepet­észerű tüz­eléssel és kézi­gránátokkal. Malborghétól délre fekvő határ­­gerincen előretolt oszt­jaink egyike, egy megfigyelő állást túlnyomó ellenséges erők előt ék­intett. Tirolban az olasz tüzérség ered­ménytelenül ágyúzta Bulgária-Lavarone fen­­síkjait. Gyenge ellenséges erők támadását a Monte-Crystallo vidékén véresen visszavertük. Höfer altábornagy. (Miniszterellnkségi sajtóosztály.) Öt aknavetőt zsákmányoltunk és néhány angolt elfogtunk. Az ellenség árkaiban talált hallottak száma annak nagy és véres veszteségeit bi­zonyítja. Soucheznél a franciák kézigránátok­kal ismét eredménytelenül támadtak. A Vogé­­zekben Lingekopfon a franciák állásunk egy részét megszállva tartják. Schrattmaenn és Barenkopf, amelyeket átmenetileg elvesz­tettünk, ismét birtokunkban vannak. A fran­ciák Channyi Tergnier és más helységekre, Aisne arcvonalunk mögött több ízben bom­bákat dobtak. Mi megtorlásul a champagnei pályaudvart ágyúztuk. Francia repülőgép­rajok tegnap Pfalzburgra, Zábernra (Hage­­nautól északra) és Freiburgra bombákat dobtak, amit a német repülőgéprajok dél­után Luneville repü­lőgépállomásnak és gyá­rainak, St. Die vasúti állomásnak és Nancy repülőgépállomásnak bombázásával toroltak meg. Az ellenséges repülők jelentéktelen kárt okoztak. Freiburg mellett védőágyúink lelőttek egy francia repülőgépet. Keleti hadszíntér: Lomzától északnyu­gatra és a vasút mellett Govorovtól északra, Rozantól keletre támadásunk előrehalad. Teg­nap négyezernyolcszázkilencven oroszt el­fogtunk és három géppuskát zsákmányoltunk. Délkeleti hadszíntér. Woyrsch vezér­­ezredesnek a Visztula jobb partján átkelt csa­patai makacs harcok közben nyomulnak kelet felé. A sietve harcba vitt orosz erősítések minden ellentámadása teljesen meghiúsult. A foglyok száma hét tisztre, köztük egy ezred­parancsnok, és ezerhatszáz főnyi legénységre emelkedett. Úgy látszik, az ellenség Mackensen ül­döző szövetséges seregével szemben körül­belül azon a vonalon akar újból ellentállni, amely a Visztula melletti Novo-Alexandriától, a tegnap délután megszállott Lublintól északra emelkedő magaslaton át a Cholmtól délre fekvő területig húzódik. Az ellenséget min­denütt támadjuk. A német csapatok a Bisztrica mellett július h­armincadikáig vívott harcokban négy­­ezerkilencszázharminc oroszt elfogtak és öt ágyút, nyolc géppuskát zsákmányoltak. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Tiroli vadászezred a király előtt. Bécs, julius 31. (Ered. távirat.) A király nevét viselő tiroli vadászezred az olasz had­színtérre utazván, őfelsége látni kívánta ezredét. Julius 18-ikán Bakodisos ezredes vezetésével Schönbrum­ba vonultak, ahol a szakadó eső dacára a király előtt felvonultak. A király a trónörökössel végigment az arc­vonalon és a kitüntetéssel bíró katonákat megszólította. A tiszteket tanácskozásra összehíva, dicsérte bátorságukat és hősiessé­güket. Az ünnepélyen Zita főhe­rcegnő is leg­kisebb gyermekével a karján, résztvett. Népfölkelők behívása. Budapest, július 31. (Eredeti távirat.) A 37 -38 éves népfölkelőket és az önként jelent­kezetteket augusztus tizenhatodikára behív­ták. — * Az olaszok vesztesége. Lugano, július 31. (Eredeti távirat.) Az olaszok vesztesége az isonzói offenzivában ezerkétszáz tiszt, hatvannégy törzstiszt. Olasz minisztertanács. Róma, julius 31. (Eredeti távirat.) Az olasz minisztertanácson a harctéri és tripo­­liszi helyzetet beszélték meg. A király hadsereg és flottaparancsa. Budapest, julius 31. Őfelsége a követ­kező hadsereg- és flottaparancsot intézte Jenő főherceghez, egyúttal kézirattal az Olaszor­szággal küzdő hadsereg és flotta parancsnok­ságát adván éd neki. Hadsereg- és flottaparancs Olaszország ellen küzdő haderőnkhöz : Hetek óta álltak a monarchia minden részéből származó derék katonáim nehéz küzdelemben, számra nézve nagy túlerőben levő ellenséggel szemben. Úgy a vezérek, mint a legénység rangra való tekintet nélkül, idős férfiak és ifjú harcosok versengenek a halált megvető bátorságban. Hegytetőkön az úttalan Karszt vidékén és a tengeren oly tetteket hajtottak végre, amelyek méltók elődeikhez, kik ugyanezen ellenség ellen harcoltak és azt legyőzték és megsemmisí­­tették. Ennek az ellenségnek azt a rögeszmé­jét, hogy a harcbavetett csapatai tömegével könnyen betörhet szeretett hazánkba, még mindig kemény munka vár rátok, ha azon­ban ilyen kiváló és kitűnően vezetett csa­patok, telve igaz lelkesedéssel vetik latba erejüket, akkor legyűritek a legsúlyosabb feladatokat, megoldjátok ezeket a felada­tokat a magatok becsületére és a haza üd­vére. Hálatelt szívvel emlékezem meg fényes fegyvertényeitekről, csodálattal tekint a haza a szárazföldön és a tengeren küzdő hősies fiaihoz és bizalommal néz felétek a monarchia délnyugaton álló hűséges őrségére. Bécs, julius 29. Ferencz József s. k. A német főhadiszállás jelentése. Berlin, julius 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Iperntől keletre fekvő Hoogs ellen június harmadikán inté­zett támadásunk alkalmával a helység nyu­gati szélén még angol kézen maradt házakat, valamint egy támaszpontot az yperni or­szágúttól délre tegnap reggel rohammal el­foglaltak. Délután és éjszaka visszavertük, az ellenség ellentámadásait, négy géppuskát Varsó kiürítése. Budapest, július 31. (Eredeti távirat.) A varsói főkormányzó eltávozott a városból. Az ágyúdörgés szakadatlanul hangzik. A hi­dak környékén lakókat figyelmeztették, hogy legközelebb felrobbantják a hidakat, hagy­ják el házaikat. 3

Next