Pécsi Napló, 1915. szeptember (24. évfolyam, 197-222. szám)
1915-09-01 / 197. szám
2. Vilna kiürítése. Krisztiánia, aug. 31. (Ered. távirat.) Londonból táviratozzák az Aftenpostennek . A Daily Chronicle szentpétervári levelezőjének jelentése szerint Vilna város kormányzója, Tumanov generális, kiadta a rendeletet, hogy a még a városban található magántulajdonnak minden értékes darabja, valamint minden érc, ló és háziállat azonnal az ország belsejébe vitessék. A Stilfsi hágót megtisztították az olaszoktól. Innsbruck, aug. 31. (Eredeti távirat.) Mint a „Neue Tiroler Stimmen“ jelenti, a Stilfsi-hágónál lefolyt legutolsó harcokban sikerült az olaszokat tökéletesen elűzni a hágóból, úgy hogy ma a szoros teljes egészében a mi birtokunkban van. Csapataink nemcsak a Stilisi-hágóból űzték ki az olaszokat, hanem elvették tőlük a Scarlatto hegyet is, amely a hágó magaslatai fölött uralkodik. Ezzel a nevezetes Háromnyelv-szögletből, amely eddig Tirol, Svájc és Olaszország között a határt alkotta, Kétnyelv-szöglet lett. Koronatanács a cár elnöklésével. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Csütörtökön Carszkoje szólóban a cár elnöklésével rendkívüli koronatanácsot tartanak. Öngyilkos olasz tengernagy. Lugano, aug. 31. (Eredeti távirat.) Garelli tengernagy a velencei „Amafieri“ elmozdított parancsnoka öngyilkos lett. Dedekános annexiója. Stockholm, aug. 31. (Eredeti távirat.) A Times írja, hogy az olasz kormány legközelebb hivatalosan bejelenti Dedekános annexióját. — Visszautasított békekötési eszme. Konstantinápoly, aug. 31. (Ered. táv.) A Tanin Hervének, a Guerres Sociale-ben fölvetett eszméjét a törökökkel kötendő külön békéről, mint a nemzetre sértőt, meggyalázót, visszautasítja. Románia nem csatlakozhatik az antanthoz. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Tempsnek Balkánra kiküldött tudósítója táviratozza Bukarestből: Romániában a hangulat nyugodt. Mindössze Filipescu kesereg azon, hogy Románia az oroszok kárpáti offenzívájakor nem avatkozott a háborúba s a kedvező alkalmat elszalasztották. A semlegesség föntartása nehéz. Take Ionescu szintén az alkalom elszalasztását panaszolja föl. Ezelőtt Bulgária is csatlakozott volna. Most Románia egyedül áll. Kormánykörökből megtudta, hogy Románia semlegességének fő oka a munícióhiány. Ezért vonakodott az antanthoz csatlakozni. Romániát semmi ígéret, vagy szerződés nem köti. Oroszország őszre várja a japán segítséget. Pétervár, aug. 31. (Ered. távirat.) A RuSkoje Slovo jelenti, hogy tokiói tudósítója előtt a hadügyminiszter kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy Japán felesleges lőszerkészletét Oroszország átvegye. Az új kormány megengedte, hogy Oroszország részére Japán önkénteseket toborozhassanak és a tisztek tetszésszerinti számban jelentkezhetnek az orosz hadseregbe. A lap értesülése szerint az orosz diplomáciának a japán diplomáciával folytatott tárgyalásai már eddig is nagy eredménnyel jártak és Sassanov remélheti, hogy ősz elején az orosz-japán közeledésnek pozitív bizonyítékai kiesznek. Olaszország hadiköltsége. Milano, aug. 31. (Ered. távirat.) Az olasz államkincstár július 31-én kiadott jelentése szerint ebben a hónapban a következő öszszegeket fordították háborús célokra: 460 millió lírát a hadseregre, 50 millió lírát a haditengerészetre és 69 millió lírát a gyarmatokra. Megjegyzendő, hogy nagyon sok szállitást, amelyeket már teljesítettek, még nem fizetett ki a kincstár. — „Pécsi Napló“ 1915. szeptember 1. Az első zsákmányolt olasz ezredzászló. Innsbruck, aug. 31. (Ered. távirat.) Az Innsbrucker Nachrichten jelenti, hogy az első olasz ezredzászlót a legutóbbi heves déltiroli harcokban zsákmányolták. A zászlót egy szakasz vezető tegnap Innsbruckba hozta a katonai parancsnoksághoz. Az első olasz ezredzászló zsákmányolásáért tudvalévően polgári személyek dijakat tűztek ki. Bulgária és az olasz-török háború. Bécs, aug. 31. (Ered. távirat.) A Südslavische Korrespondenznek jelentik Szófiából, hogy az Echo de Bulgarie híradása szerint Garroni eddigi konstantinápolyi olasz nagykövet Dedeagacsban Winckels Gilbert szófiai olasz katonai attaséval és Armando szófiai olasz követségi tanácsossal értekezett. Mint továbbá más oldalról Dedeagacsból jelentik, Garroni közvetlenül Konstantinápolyból való elutazása előtt táviratilag rendelte oda az olasz attasét és a követségi tanácsost. Garroninak módjában volt a Bulgáriában uralkodó hangulatról tájékozódni és megtudni, hogy az olasz hadüzenet Szófiában semmi hatást sem tett s hogy nem hiszik, hogy az olasz beavatkozás lényeges változással lesz a török harctereken való helyzetre. Bulgária döntés előtt, Szófia, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A szerb vasutak az összes transitó és személyforgalmat beszüntették. Ferdinánd bolgár király ma a hadügyminisztert, a vezérkari főnököt s később Radoslavov miniszterelnököt fogadta. — Enyhült a német—amerikai feszültség. Rotterdam, aug. 31. (Ered. távirat.) Az Associated Press washingtoni munkatársa jelenti : Amerikai körökben azt hiszik, hogy Németország gyorsan és barátságosan be akarja fejezni,a tengeralatti háború ügyében megkezdett tárgyalásokat. Németország biztosítékot fog adni, hogy a tengeralattjárók parancsnokai világos utasítást kaptak, hogy az olyan hajókat, amelyeken utasok is vannak, figyelmeztetés nélkül ne támadják meg. A német-amerikai feszültség enyhülése kedvező az európai béke eshetőségeire is. Minden országban sokan vannak, akik az amerikai — német viszály elintézésében annak a lehetőségét látják, hogy Amerika a hadviselő államok között békeközvetítést vállaljon. Lehetségesnek tartják, hogy Amerika ilyen irányú javaslatokat fog tenni. Rotterdam, aug. 31. (Ered. távirat.) A Daily Telegraphnak jelentik Washingtonból : Az Arabic ügyében még ezen a héten megegyezés fog létrejönni. Ezután hamarosan le fogják tárgyalni a Lusitania ügyét is. Képviselőválasztás. A szentgotthárdi választókerületben vasárnap az elhunyt Széll Kálmán mandátumára Rosner Ervin bárót, a király személye körüli minisztert, évekkel ezelőtt fiumei kormányzót jelölték. Minden jel szerint egyhangúlag fogják megválasztani. Egy elkeseredett amerikai levele megsebesült öcscséhez. Északamerikából, Pittsburgból, a nagy szén és gyári központból augusztus 1-étől keltezett levelet kapott egy sebesült és most itthon ápolt pécsi katona, mely híven jellemzi az amerikai magyar munkások hangulatát. A címzett szívesen engedte át lapunk részére a levelet, mely így szól: Kedves Öcsém ! Szomorú sorsodat és szerencsétlenségedet, amely ért, hogy lábad megsérült, fájó szívvel vettem tudomásul. Hiszem, hogy mire ezt a levelemet otthon megkapjátok, már otthon leszel és Isten segítségével már jól leszel, bár nem tudom, hogy sérülésed milyen természetű. Amit most a lapokból olvasunk az osztrák-magyar hadseregről, az már több a hazafiságnál, több az elszántságnál és még több, mint amit embertől kívánni lehet és hogy még meddig fog tartani, az Isten a megmondhatója. Hogy mi itt mit olvasunk a háborúról, az borzasztó. Ez most a jó hir hosszú idő óta. Elsőben ma elsején jött meg a hir, hogy Varsót elfoglalták a németek és az osztrákmagyar hadsereg, hogy a muszka fejvesztve menekül el Lengyelországból és már kiabálják is a lapok, hogy most már biztos, hogy Calais és Páris következik hamarosan, de azt állítják, hogy még bizony azzal sem lesz vége a háborúnak, mert Anglia nem enged még akkor sem, hogy ha a francia és muszka már megadja magát. Azt mondják az angol lapok, hogy még Anglia egyedül is felveszi a harcot a némettel, ő nem engedi magát legyőzetni, ha tíz évig is tart a háború, mert Amerika nagyban támogatja őket. Amerika százszor több hadiszert gyárt a szövetségeseknek, mint amennyit ők maguk képesek előállítani és ma már mindenki tudja, hogy ha Amerika nem szállítana, aér réges-régen vége volna a háborúnak és Amerika is azt akarja, hogy Németország veszítsen, mert az amerikai gyárosok is engesztelhetetlen ellenségei a németnek, mert a német gyárosoknak nagy piacuk van itt és az amerikai gyáros károsítva látja magát azzal. De ami legérdekesebb, hogy ezer számra panaszkodnak a gyárosok is, hogy nem képesek egyes dolgokat készíteni, ha Németországból nem kapnak egyes kellékeket, különösen festék, acél és gyógyszeráru, ami itt is hiányzik már, de a német nem engedi kiszállítani ide sem, ami nagyon helyes is. Addig Németország nem enged ki semmit, amíg Anglia nem engedi meg, hogy Németországnak is bevigyenek, de Anglia nem enged semmit sem, hogy Németországba szállítsanak. És úgy van most, hogy az amerikai cukorrépa termelők bajban vannak, hogy Németországból nem kaphatnak magot, mert Németország nem hajlandó máskép adni, ha ő innen szintén nem kap árut cserébe, azt ami neki kell, írják is a lapok, hogy már legkomolyabb protestálással voltak az elnöknél Anglia ellen, de az elnök és milliomosok sem a néppel, sem a kisebb gyárosokkal nem törődnek, mert ők nagy angol pártiak, mert biztos, hogy egyeseknek ebből nagy a hasznuk. A német lapok nem kímélik bizony az elnököt magát sem, szemébe mondják, hogy részrehajló, de még vastagabb szavakkal is illetik és nagyon sokan elítélik amerikaiak is az elnöknek politikáját. Most már nyíltan oda vágják, hogy titokban szövetkezett Angolországgal, hogy Németországot és Ausztria-Magyarországot tönkre kell tenni és most már nem tud kitérni előle, mert Anglia kényszeríti a szerződés betartására. Itt borzasztóan gyártják még mindig a hadiszereket éjjel-nappal, Pittsburg környékén csak kilenc millió munkás gyártja a hadiszereket, hát még az országnak a többi részén ! Még 48 olyan megye van Amerikában, mint Pittsburg országé, Pansylvania megye. Gondolhatni, hogy milyen mennyiségben készül itt a hadiszer, ha hetenként száz szám megy a hajó az ellenséges kikötőkbe. Az orosz most 60 millió értékű robbanószert rendelt, puskaport és mást, 2 százalékkal többet fizet, ha előbb szállítják a szerződött időnél. Borzasztó rakomány van egy ily muníciót szállító hajón és ilyen hajók száz szám hagyják el az amerikai kikötőket a sok szén, élelmiszer és sok más egyébbel az angol, francia, muszka, olasz és más ellenséges országok részére. Csak Német-, Ausztria- Magyar- és Törökország nem kaphat semmit, mert úgy akarják legyőzni, hogy nem engednek bevinni az angolok semmit, hogy kiéheztesse a központi országokat és hogy akkor kénytelenek legyenek megadni magukat, de ez hála Istennek nem sikerülhet nekik és ezután sem sikerülhet, mert ami igaz, az a legbölcsebb megoldás, hogy a népet nem hagyják bőségben dúskálni, csak annyit keressen, ami elég. Ami azt illeti, mi itt Amerikában is érezzük a háborút, mert itt is drágább sok mindenféle élelmiszer és sok ezer ember van