Pécsi Napló, 1915. szeptember (24. évfolyam, 197-222. szám)

1915-09-01 / 197. szám

2. Vilna kiürítése. Krisztiánia, aug. 31. (Ered. távirat.) Londonból táviratozzák az Aftenpostennek . A Daily Chronicle szentpétervári levelezőjé­nek jelentése szerint Vilna város kormányzó­ja, Tumanov generális, kiadta a rendeletet, hogy a még a városban található magán­tulajdonnak minden értékes darabja, vala­mint minden érc, ló és háziállat azonnal az ország belsejébe vitessék. A Stilfsi hágót megtisztították az olaszoktól. Innsbruck, aug. 31. (Eredeti távirat.) Mint a „Neue Tiroler Stimmen“ jelenti, a Stilfsi-hágónál lefolyt legutolsó harcokban sikerült az olaszokat tökéletesen elűzni a hágóból, úgy hogy ma a szoros teljes egészé­ben a mi birtokunkban van. Csapataink nemcsak a Stilisi-hágóból űzték ki az olaszo­kat, hanem elvették tőlük a Scarlatto hegyet is, a­mely a hágó magaslatai fölött uralkodik. Ezzel a nevezetes Háromnyelv-szögletből, a­mely eddig Tirol, Svájc és Olaszország kö­zött a határt alkotta, Kétnyelv-szöglet lett. Koronatanács a cár elnöklésével. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Csütörtökön Carsz­koje szól­óban a cár elnök­­lésével rendkívüli koronatanácsot tartanak. Öngyilkos olasz tengernagy. Lugano, aug. 31. (Eredeti távirat.) Ga­­relli tengernagy a velencei „Amafieri“ elmoz­dított parancsnoka öngyilkos lett. Dedekános annexiója. Stockholm, aug. 31. (Eredeti távirat.) A Times írja, hogy az olasz kormány leg­közelebb hivatalosan bejelenti Dedekános annexióját. — Visszautasított békekötési eszme. Konstantinápoly, aug. 31. (Ered. táv.) A Tanin Hervének, a Guerres Sociale-ben fölvetett eszméjét a törökökkel kötendő külön békéről, mint a nemzetre sértőt, meggyalá­­zót, visszautasítja. Románia nem csatlakozhatik az antanthoz. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Tempsnek Balkánra kiküldött tudósítója táviratozza Bukarestből: Romániában a han­gulat nyugodt. Mindössze Filipescu kesereg azon, hogy Románia az oroszok kárpáti offen­­zívájakor nem avatkozott a háborúba s a ked­vező alkalmat elszalasztották. A semlegesség föntartása nehéz. Take Ionescu szintén az alkalom elszalasztását panaszolja föl. Ez­előtt Bulgária is csatlakozott volna. Most Románia egyedül áll. Kormánykörökből meg­tudta, hogy Románia semlegességének fő oka a munícióhiány. Ezért vonakodott az antant­hoz csatlakozni. Romániát semmi ígéret, vagy szerződés nem köti. Oroszország őszre várja a japán segítséget. Pétervár, aug. 31. (Ered. távirat.) A RuSkoje Slovo jelenti, hogy tokiói tudósítója előtt a hadügyminiszter kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy Japán felesleges lőszer­készletét Oroszország átvegye. Az új kormány megengedte, hogy Oroszország ré­szére Japán önkénteseket toborozhassanak és a tisztek tetszésszerinti számban jelentkez­hetnek az orosz hadseregbe. A lap értesülése szerint az orosz diplomáciának a japán diplo­máciával folytatott tárgyalásai már eddig is nagy eredménnyel jártak és Sassanov remél­heti, hogy ősz elején az orosz-japán közele­désnek pozitív bizonyítékai kiesznek. Olaszország hadiköltsége. Milano, aug. 31. (Ered. távirat.) Az olasz államkincstár július 31-én kiadott jelentése szerint ebben a hónapban a következő ö­sz­­­szegeket fordították háborús célokra: 460 millió lírát a hadseregre, 50 millió lírát a hadi­tengerészetre és 69 millió lírát a gyarmatokra. Megjegyzendő, hogy nagyon sok szállitá­st, amelyeket már teljesítettek, még nem fizetett ki a kincstár. — „Pécsi Napló“ 1915. szeptember 1. Az első zsákmányolt olasz ezredzászló. Innsbruck, aug. 31. (Ered. távirat.) Az Innsbrucker Nachrichten jelenti, hogy az első olasz ezredzászlót a legutóbbi heves déltiroli harcokban zsákmányolták. A zászlót egy szakasz vezető tegnap Innsbruckba hozta a katonai parancsnoksághoz. Az első olasz ezredzászló zsákmányolásáért tudvalévően polgári személyek dijakat tűztek ki. Bulgária és az olasz-török háború. Bécs, aug. 31. (Ered. távirat.) A Süd­­slavische Korrespondenznek jelentik Szófiá­ból, hogy az Echo de Bulgarie híradása sze­rint Garroni eddigi konstantinápolyi olasz nagykövet Dedeagacsban Winckels Gilbert szófiai olasz katonai attaséval és Armando szófiai olasz követségi tanácsossal értekezett. Mint továbbá más oldalról Dedeagacsból jelentik, Garroni közvetlenül Konstantiná­polyból való elutazása előtt táviratilag ren­delte oda az olasz attasét és a követségi taná­csost. Garroninak módjában volt a Bulgáriá­ban uralkodó hangulatról tájékozódni és meg­tudni, hogy az olasz hadüzenet Szófiában semmi hatást sem tett s hogy nem hiszik, hogy az olasz beavatkozás lényeges változás­sal lesz a török harctereken való helyzetre. Bulgária döntés előtt, Szófia, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A szerb vasutak az összes transitó és személy­­forgalmat beszüntették. Ferdinánd bolgár király ma a hadügyminisztert, a vezérkari főnököt s később Radoslavov miniszterelnököt fogadta. — Enyhült a német—amerikai feszültség. Rotterdam, aug. 31. (Ered. távirat.) Az Associated Press washingtoni munkatársa jelenti : Amerikai körökben azt hiszik, hogy Németország gyorsan é­s barátságosan be akarja fejezni,a tengeralatti háború ügyében megkezdett tárgyalásokat. Németország biz­tosítékot fog adni, hogy a­ tengeralattjárók parancsnokai világos utasítást kaptak, hogy az olyan hajókat, amelyeken utasok is van­nak, figyelmeztetés nélkül ne támadják meg. A német-amerikai feszültség enyhülése kedvező az európai béke eshetőségeire is. Minden or­szágban sokan vannak, akik az amerikai — német viszály elintézésében annak a lehető­ségét látják, hogy Amerika a hadviselő álla­mok között békeközvetítést vállaljon. Lehet­ségesnek tartják, hogy Amerika ilyen irányú javaslatokat fog tenni. Rotterdam, aug. 31. (Ered. távirat.) A Daily Telegraphnak jelentik Washingtonból : Az Arabic ügyében még ezen a héten meg­egyezés fog létrejönni. Ezután hamarosan le fogják tárgyalni a Lusitania ügyét is.­­ Képviselőválasztás. A szentgotthárdi választó­kerületben vasárnap az elhunyt Széll Kálmán mandátumára Rosner Ervin bárót, a király személye körüli minisztert, évekkel ezelőtt fiumei kormányzót jelölték. Minden jel szerint egyhangúlag fogják meg­választani. Egy elkeseredett amerikai levele megsebesült öcscséhez. Északamerikából, Pittsburgból, a nagy szén és gyári központból augusztus 1-étől keltezett levelet kapott egy sebesült és most itthon ápolt pécsi katona, mely híven jel­lemzi az amerikai magyar munkások han­gulatát. A címzett szívesen engedte át la­punk részére a levelet, mely így szól­: Kedves Öcsém ! Szomorú sorsodat és szerencsétlensége­det, amely ért, hogy lábad megsérült, fájó szívvel vettem tudomásul. Hiszem, hogy mire ezt a levelemet otthon megkapjátok, már otthon leszel és Isten segítségével már jól leszel, bár nem tudom, hogy sérülésed mi­lyen természetű. Amit most a lapokból olvasunk az osztrák-magyar hadseregről, az már több a hazafiságnál, több az elszántságnál és még több, mint amit embertől kívánni lehet és hogy még meddig fog tartani, az Isten a megmondhatója. Hogy mi itt mit olvasunk a háborúról, az borzasztó. Ez most a jó hir hosszú idő óta. Elsőben ma elsején jött meg a hir, hogy Varsót elfoglalták a németek és az osztrák­­magyar hadsereg, hogy a muszka fejvesztve menekül el Lengyelországból és már kiabál­ják is a lapok, hogy most már biztos, hogy Calais és Páris következik hamarosan, de azt állítják, hogy még bizony azzal sem lesz vége a háborúnak, mert Anglia nem enged még akkor sem, hogy ha a francia és muszka már megadja magát. Azt mondják az angol lapok, hogy még Anglia egyedül is felveszi a harcot a némettel, ő nem engedi magát le­­győzetni, ha tíz évig is tart a háború, mert Amerika nagyban támogatja őket. Amerika százszor több hadiszert gyárt a szövetsége­seknek, mint amennyit ők maguk képesek előállítani és ma már mindenki tudja, hogy ha Amerika nem szállítana, aér réges-régen vége volna a háborúnak és Amerika is azt akarja, hogy Németország veszítsen, mert az ame­rikai gyárosok is engesztelhetetlen ellenségei a németnek, mert a német gyárosoknak nagy piacuk van itt és az amerikai gyáros káro­sítva látja magát azzal. De ami legérdeke­sebb, hogy ezer számra panaszkodnak a gyárosok is, hogy nem képesek egyes dolgo­kat készíteni, ha Németországból nem kap­nak egyes kellékeket, különösen festék, acél és gyógyszeráru, ami itt is hiányzik már, de a német nem engedi kiszállítani ide sem, ami nagyon helyes is. Addig Németország nem enged ki semmit, amíg Anglia nem engedi meg, hogy Németországnak is be­vigyenek, de Anglia nem enged semmit sem, hogy Németországba szállítsanak. És úgy van most, hogy az amerikai cukorrépa termelők bajban vannak, hogy Németországból nem kaphatnak magot, mert Németország nem hajlandó máskép adni, ha ő innen szintén nem kap árut cserébe, azt ami neki kell, írják is a lapok, hogy már legkomolyabb pro­tes­­tálással voltak az elnöknél Anglia ellen, de az elnök és milliomosok sem a néppel, sem a kisebb gyárosokkal nem törődnek, mert ők nagy angol pártiak, mert biztos, hogy egye­seknek ebből nagy a hasznuk. A német lapok nem kímélik bizony az elnököt magát sem, szemébe mondják, hogy részrehajló, de még vastagabb szavakkal is illetik és nagyon sokan elítélik amerikaiak is az elnöknek politikáját. Most már nyíltan oda vágják, hogy titokban szövetkezett Angolor­szággal, hogy Németországot és Ausztria-Ma­­gyarországot tönkre kell tenni és most már nem tud kitérni előle, mert Anglia kényszeríti a szerződés betartására. Itt borzasztóan gyártják még mindig a hadiszereket éjjel-nappal, Pittsburg környékén csak kilenc millió munkás gyártja a hadisze­reket, hát még az országnak a többi részén ! Még 48 olyan megye van Amerikában, mint Pittsburg országé, Pansylvania megye. Gon­dolhatni, hogy milyen mennyiségben készül itt a hadiszer, ha hetenként száz szám megy a hajó az ellenséges kikötőkbe. Az orosz most 60 millió értékű robbanószert rendelt, puska­port és mást, 2 százalékkal többet fizet, ha előbb szállítják a szerződött időnél. Bor­zasztó rakomány van egy ily muníciót szállító hajón és ilyen hajók száz szám hagy­ják el az amerikai kikötőket a sok szén, élelmiszer és sok más egyébbel az angol, francia, muszka, olasz és más ellenséges országok részére. Csak Német-, Ausztria- Magyar- és Törökország nem kaphat semmit, mert úgy akarják legyőzni, hogy nem en­gednek bevinni az angolok semmit, hogy kiéheztesse a központi országokat és hogy akkor kénytelenek legyenek megadni ma­gukat, de ez hála Istennek nem sikerülhet nekik és ezután sem sikerülhet, mert ami igaz, az a legbölcsebb megoldás, hogy a népet nem hagyják bőségben dúskálni, csak annyit keressen, ami elég. Ami azt illeti, mi itt Amerikában is érezzük a háborút, mert itt is drágább sok mindenféle élelmiszer és sok ezer ember van

Next