Pécsi Napló, 1917. május (26. évfolyam, 97-120. szám)
1917-05-01 / 97. szám
holt májusi. „tecsi csapsá nyok sorozatával van bebizonyítva,hogy Belgium csak semlegesített állam volt, de nem volt semleges. Már előzetesen megegyezett az entente hatalmakkal, hogy az angol és francia csapatokat területén átereszti és maga is akcióba lép. És ezért itt Wlassics szerint Németország részéről nemzetközi vétségről nem lehet beszélni, mert végszükségben sértette meg Belgium biztosított semlegességét. Egészen más az eset Görögország és az entente hatalmak között. Görögország egy részét megszállották angol és "francia csapatok, flottáját elrabolták és hadi műveletek színhelyévé tették. És mindezt mért, mert Görögország semleges akart és mert maradni. Persze erőszakkal a sértéseket meggátolni — erő hijján nem állott módjában. A semleges államoknak joguk van a szabad hajózáshoz kikötőkből kikötőkbe és a hadviselő államok tengerpartjain is. A tengerzár csak akkor kötelezi a semleges államokat, ha az tényleges. Hadisugárunak a kén és salétrom belefoglalásával csak azok a tárgyak tekinthetők, melyek közvetlenül és kizárólag hadi célokra szolgálnak. Semleges lobogó fedi az ellenséges árut, kivéve hadisugárut, ellenséges lobogó alatt nem kobozható el. A háború megmutatta és mindenki fölidézheti emlékében sorozatát azoknak a cselekményeknek, hogy mindebből mit tartottak be a semlegesek és mi ellen vétettek a hadviselő felek. Az 1856-iki párisi declaratio kimondta, hogy a tengerzárnak ténylegesnek kell lenni, azaz a tengerzár csak úgy érvényes, ha ezt hadihajók tényleg létesítik. Anglia az északi tengert harctérnek jelentette ki anélkül, hogy a tengerzár tényleges lett volna. Hogy megakadályozza az élelmiszerszállítást a német birodalomba, elzárta a német kikötőket és önkényes dugáru politikájával csaknem minden tárgyat dugárunak minősített. Behozta a fekete tiszta intézményt és ezzel terrort gyakorolt a semleges államok kereskedőire is. Erre Németország a búvárhajóharccal válaszolt, mely ha talán nem is jogtalanság, minthogy a tengeralattjárók harcmodoráról még nem intézkedik a nemzetközi jog, igazolható mindenesetre, mivel retorzió az angol jogtalansággal szemben. A fölsorolt tényekből látható, hogy a világháborúban a nemzetközi jog rendelkezései számos esetben áthágattak és a gigászi harcban bizony sokszor részesültek úgy a küzdő felek rosszindulatú elbánásban a semlegesek részéről, mint fordítva. De hát ennek magyarázata, hogy az érdekek nagy összecsapásában nem tudott jóformán senki igazán semleges maradni. A nemzetközi jog, mely kötelező erejét a független államoknak önmagukat souverain hatalmakkal megkötő akaratában bírja csupán, a világháborúban, mikor minden nagyhatalom harcban állt és a semleges hatalmak őrködő ereje lecsökkent, persze gyengének bizonyult. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy itt nem békés társadalmi viszonyok szabályo- zásáról van szó, hanem arról, hogy az érdekek miatt összeütköző felek eljutottak az ultima rázióhoz. És én nem tudom, hogy a nemzetközi hadijog nem a legégbekiáltóbb hipokrízis-e a világon? Mert jogi és mederiességi formákat és korlátokat szab a legvadabb és legembertelenebb öldöklésnek és ezzel mintegy a jog, humanizmus és kultúra mezével és sankciójával látja el a háborút. És ha műemlékek bombázása miatt felháborodott cikkeket olvasok, minden szépérzésem dacára eszembe jut Hauptmann Gerhard verse, akinek jobban fáj egyetlen germán katona átdöfött melle, mint a legszebb reimsi dóm. A nemzetközi jognak új utakra és új eszközökre van szüksége. A legelső kellék a megkötött egyezmények megerősítése, azoknak az egyezséget kötött államok jogforrásai közé illesztése. Továbbá kell, hogy a nemzetközi fejlődés a békeóvó-szövetség és így a kötelező nemzetközi bíráskodás és más nemzetközi kötelező állandó közvetítő intézmények alapjára helyezkedjék. A bírói ítélet szankcióiról is gondoskodni kell. Nemcsak messzemenő kártérítések és nemzetközi vétségekre pénzbüntetések kiszabása váljék lehetségessé, de éppen ezek végrehajtása a nemzeti becsület védőpajzsa alá helyeztessék és ennek megsértése a nemzetközi szerződőképesség súlyos hátrányaival járjon. Ha mindenik államnak, mielőtt a háborút megkezdi, nemzetközi hatóság véleményét kellene kikérnie, legtöbb esetben a háború el is maradna. Persze az ideál, hogy a nemzetközi békejog feleslegessé tegye a nemzetközi hadijogot, elérhető talán soha sem lesz. Dr. —rend. 1 ' ' ' Árlejtési eredmény két új pécsi állami elemi iskola fölépítésére. Ma délelőtt járt le a már régebben ter vezett két új pécsi állami elemi iskola építé-sére lejárt árlejtés, melynek eredménye annyiban jóval kedvezőbb, semmint várták, mivel mégis akadt versenyző az összmunkákra és a részletes munkálatokra is. Igaz, hogy az ajánlatok, melyeket Katona János tb.- főmérnök részvételével Makay István gazdatanácsos bontott föl, mintegy 45—55 percenttel haladják meg az előirányzatot, de ezt előre tudva történt meg a versenytárgyalás kiírása, melynek eredménye, nézetünk szerint, az lesz, hogy a vallás- és kösoktatás- ügyi miniszter, tekintettel a két iskola föl- s építésének sürgősségére, mivel belátható időn belül nincsen arra kilátás, hogy az építési anyagok ára jelentékenyen alábbszálljon, hozzá fog járulni és akkor építkezési iparunk a nehéz idők közepette is foglalkozáshoz jut. 1 A beérkezett ajánlatok a következők : 1 A gyárvárosi áll. el. népiskola építkezésére beérkezett ajánlatok. 1. Összes munkára : Műszaki és építkezési vállalat rt. Pécs .. .264.436.75 ! 2. Villamos világítási és csengős berendezési munkára pécsi vill. részvt......................... 2.284.60 3. üveges munkára Wolheim, Spicer és társa..................... 5.681.44 4. Szobrász munkára Maróthy Géza budapesti szobrász ... 2.750 . 5. Asztalos, vasalási, lakatosmunkára Liebhardt Jenő Pécs. 3.165.20 6. Különleges lakatosmunkára.. Liebhardt Jenő ........................ 7.542.13 7. Ácsmunkára : Himmel Ferenc ácsmester ................. 47.770.20 1. 8. Műkő, kőfaragó munkára Walla József Budapest .......... 3.940.11 9. Vili. világítási és csengőmunkára Magyar Siemens-Schuckert művek vili. rt......... 4.795. 10. Vaskályha munkára Amber Gyula (többféle alternativ ajánlatot adott be) .............. 7.373.50 11. Bene és Wein: villanyvilágitási és csengőberendezésre.. 3.356.40 villámlámpatestek ................ 536.A csengőfelszerelés ................ .226.80 A pécsi Siklósi-külvárosi elemi iskola épitkezésére beérkezett ajánlatok. 1. Összes munkára : Műszaki és építkezési vállalat r...............371.244.462. Kleber Antal : Ácsmunka ... 48.391.10 Puhafapadozati munka ---- 13.292.18 3. Himmel Ferenc: Ácsmunka.. 37.224.40 Puhafapadozati munka........ 16.293.64 4. Wolheim, Spitzer és Társa : Üveges munka ...................... 8.745.74 5. Auber Gyula: Vasmunka ... 22.668. Vaskályhás munka .............. 7.201.50 6. Maróthi Géza : Szobrászmunka 3098.— 7. Walla J.: Műkőlépcső munka 4.624.95 8. Magyar Siemens-Schuckertművek vill. r. t. : Villamos világítás ................ 7.778.50 Villámhárító munka ............ 7.300.— Villamos csengő munka ----- 1.900.— 9. Pécsi villamossági résztv.. : Villamos világítási munka... 3.530,20 Villamos csengő munka ........ 584,30 Ezen vállalati árak az átvizsgálás előtti végösszegek, amelyek az átvizsgáláskor, még módosulhatnak. HÍRROVATUNK. Május, virágzó, derűs, napfényes, ragyogásos május elseje, nincs elég melegség a lelkemben, s mint aminővel köszönteni szeretnélek. Gyümölcsfák fehér és rózsaszínű virágainak gyönge szirmait letépték a tavaszi zivatarok, erdők mélyén zörgő halasztók alól kikandikáló ibolyaszál hervadtan lankad alá , rideg a levegő, megbuvik maga a tavasz is. Ágyúk dörgése, emberek halálhörgése, ádáz csatai kiáltások zavarják az ijedten fölrebbenő pacsirta csattogását és mindeme fáradt jajkiáltásokba beleharsan most a világ minden tájáról: szurony-rengetegek mögül, esztergapadok, üllők mellől, műhelyek zajgó lármájából, a munkás-milliók kiáltása : Éljen a béket Május elseje, a világ proletárjainak ez a nagy ünnepe az idén, az ő külsőségei szerénysége mellett ünnepi érzésben óriásivá növekedett. A nép jogai kiterjesztésének parancsoló hatalma a világ legnagyobb autokratájának koronáját verte le arról a főről, melynek agytekervényeiben csak a gőg, kegyetlenség, zsarnoki uralom érzése lakozott; a szabadság számára végigperzselte a föletekét és amit jóhiszemű, más oldalon pénz vágyó politikusok, hadseregek, ágyuk, csalások, cselszövések, hazugságok, könyörgések.. . fenyegetések megalapozni nem tudtak: annak * most, május elsejének ünnepnapján rakják le szilárd alapját a munkások, akiknek kérges tenyere pihen és akik a jogegyenlőség jelszava mellett világrengető erővel hangoz- látják most : Éljen a béke ! A május elseje a magyarországi szociáldemokratáknak duplán ünnepe lészen. Dicső ifjú királyunk legmagasabb szavával állott annak a népnek az oldalára, melynek ő kivebb barátja, mint azok az inkább demagógok, semhogy demokraták, akik csak akkor esznek a néppel, a munkással egy tálból szeresznyét, ha a tálat is, a cseresznyét is a nép, vagy a munkás hozza eléjük. Ezek a munkások ünnepelnek május elsején. Akik még a műdemokratáknak is tálalják a cseresznyét a népszabadságot, az egyenlőséget, testvériséget, amelyet ugyanazok" annyiszor és olyan nagyon megcsúfoltak. De tálalják szívesen, mert tudják, hogy gyönge vásárt várhatnak tőlük, a holtkéz és a hitbizományok uraitól és ami demokratikus jelszó ezek ajkait elhagyja : nem készpénz. Ezért állnak, megdönthetően erősen, senki másnak segítségére sem szorulva, csak a maguk erejében bízva, a szociáldemokrata munkások, egymagukban és ezért lesz hangos és súlyos minden szó, ezért lesz jelentősége, minden lépés, melyet a proletár-világ a május elsején való ünnepen mond és tesz. Ezért fogja az ágyuk dörgését, vérontó háborúk fülsiketítő ordítását, haldokló katonák idegromboló hörgését, világveszedelem minden jajkiáltását túlharsogni a munkások ércszava : Éljen a béke! Ezért a nagy, hatalmas szóért, mely benned elhangzik, köszöntünk: munka ünnepe, május elseje ! 8. (Pd 1) — Lapunk legközelebbi száma a munkásünnep szünete miatt csütörtökön, május harmadikén reggel fog megjelenni. — Tiszti kitüntetések. Őfelsége a király megparancsolta, hogy Kozarev Jakab 6. gy.ezredbeli századosnak, Érti Ernő 52. gy.e.beli főhadnagynak az ellenséggel szemben vitéz magatartásukért a legfelső dicsérő elismerés újólag másodszor, a kardok egyidejű adományozása mellett, Jeszenszky János 8. honv. h. e.-nél beosztott népf. főhadnagynak, Barna Sándor 44. gv.e.-beli tart. hadnagynak s a legfelső dicsérő elismerés újólag, a kardok egyidejű adományozása mellett, Szőke Jenő, s a II.-19. népf. hadtápzászlóaljnál beosztott népf. főhadnagynak a legfelső dicsérő elismerés újólag, bonyhádi Perczel Tamás, 8. honv. huszárezredbeli századosnak, a legfelső dicsérő elismerés, a kardok egyidejű adományozás.' mellen, Neusidler Pál 19. fg. gy.-e.«