Pécsi Napló, 1917. május (26. évfolyam, 97-120. szám)

1917-05-06 / 101. szám

1917. május 6. „Pécsi Napló“ cégre vall, mely szinte megdöbbent tökéle­tességével. A trianoni páva az a szinte kétséges ere­detű marquise, aki Domoszlay Farkas ma­gyar birtokos feleségévé lesz, hogy központja legyen a párisi és a trianoni palotákban és buen retirókban, szalonokban és bizony az eau de cologne-nyal szagositott erkölcsi kloá­­kákban vergődő enervált, érzéki és korrupt lelkű nagyok kacagásának és bujálkodásai­­nak, melyeknek leírásában decens és intel­ligens, olyan tartózkodó, hogy csak a mar­quise érdekel, nem a kor, melyben él. A marquise , a trianoni páva, a maga nagyszerű asszonyiságában és­­ mindenkiben: egy mi­atta öngyilkossá lett szobrászba és Brüdern báróba, de mindenekfölött az urába szerel­mes asszony­ bestia, aki a szertelenül nyar­galó vérének halottja lesz. Az ő végső leheletéből fakad aztán az újabb kor Európában: a lelkek forradalma Párisban és tőle Keleten, a szabadság föl­kelő napjának véres villanása. A trianoni pávában perszonifikálta Surányi Miklós ma­gát a kort, mely erkölcstelenségével, intri­káival, langyos filozófiájával, a nagyratörek­­véshez erőtlenségével elmúlt... A regény vonzó elbeszélésével, minden szépérzékű lélek kedves, élvezetes és tanul­ságos olvasmánya. {k. i.) — A Pécsi Tanító­ Egylet ma délután megismételte nagysikerű ifjúsági előadását a Tanítók Háza javára, nem kisebb és lelke­sebb közöség előtt­, mint tegnap, de az elő­adás egészében ma kerekdedebb volt, mint első este, amikor egyes szereplőket még a lámpaláz gázolta talentumuk teljes kifejtésé­ben. Ma is a Vadrózsa mesejáték képezte az est clouját és hogy némileg kiegészítsük az első estről szóló tudósítást, külön kell ki­emelnünk a legszebb vadrózsát, Borneisz An­nust, csinos énekéért és szép megjelenéséért; nagy elismeréssel kell szólanunk Szwertka Rózsi hercegéről, mert amilyen hercegi volt föllépésében és megjelenésében, erőteljes, szépen csengő énekhangjával bizonyságát adta annak, hogy ez a hang megérdemli a kiképeztetést. Sebestyén Manci hozta a leg­több temperamentumot a színpadra és csinos énekhangjával, formás szép táncával elra­gadta a közönséget. Jánosházy Alicet már érdeme szerint méltattuk. Értékes, ébresz­tésre váró erők szunnyadnak ebben az élet­vidám leányban. Külön fölemlítésre tarthat számot a boszorkánytündérek sorában Géczy Magdus, akitől csinos énekhangot hallottunk és formás táncot is láttunk, ép­­gy Kótay Etelka és Meszner Anna kereskedelmi isko­lai növendékek, védangyalok, és a rendezés nehéz munkájából kivette részét Decseva Ilona álami tanítónő is. Ámde amikor min­denkinek megadjuk a megérdemelt elisme­rést, nem szabad megfeledkeznünk Kertész Rezsőné női fodrász szalonjáról sem, mely az összes udvar hölgyek­­és vadrózsák fésüléséről gondoskodott és nem kis fáradságba került a sok szép leányfej ízléses megfésülése. A közönség ma se tudott betelni a látottakkal és hallottakkal, a ragyogóan szép képekben és táncokban való gyönyörködésben és a közönség elragadtatásával bizonyára lépést tart a pécsi tanítóegyesületnek közönségünk­kel való megelégedése. Az összes közreműkö­dők, rendezők, olyan derekas művészi és emberbaráti munkát végeztek, mely a pén­teki és mai ifjúsági előadást emlékezetessé fogja tenni. Hihetőleg legalább a közre­működőkre költséges Vadrózsa mesejátékot még más alkalommal is láthatja a közönség azon része, mely a két előadásra el nem mehetett. — János vitéz ment ma este Albert Erzsivel a címszerepben, ismét zsúfolt ház előtt. A legérdekesebb János vitézek egyike Albert Erzsié. Csaknem férfias, de­ azért mégis szép zengésű hangjával sokszor úgy véljük, hogy férfi énekeli János vitézt. Ami­lyen gamm­szerű a pajkos, vidám János vi­téze, oly drámai erejű ott, ahol a helyzet ezt megkívánja. Mai föllépésével véget ért Al­bert Erzsi második vendégszereplése is és örvendünk, hogy megismerkedtünk olyan magyar primadonnával, aki érdekes művész­női egyéniség is és sajnálnék, ha igaznak bizonyulna az a hír, hogy hamarosan el fogja tőlünk hódítani a német színpad, ahol bizo­nyára hamarosan az elsők közé kerülne. A többi szereplőről nincs mit újat mondanunk. Jó előadást produkáltak és Albert Erzsi mel­lett a főszereplőknek, különösen az össze­hasonlíthatatlan Halasinénak bőven jutott a tapsból. — A szini-akadémia új igazgatója. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy őfelsége a király Tóth Imrét, a Nemzeti Szín­ház volt igazgatóját az Országos Magyar Kir. Színművészeti Akadémia igazgatójává kinevezte: ~ Wedekind Frank. A színház műsorán hétfőn, e hó 7-én „A hőstenor“ című tragi­komédia szerepel, melyet Wedekind Frank irt. Ritkán jut a pécsi közönség ahoz, hogy a modern német­­színműirodalom­ e kiváló jelesének sajátszerű, mélyjáratú műveiben gyönyörködjék. Éppen ezért csak az irodalmi gourmeék ismerik Wedekindet, akinek mun­kásságát a következő pár sor méltassa abból az alkalomból, hogy színházunk az ő gyö­­nyürű Hőstenor-ját bemutatja , Németországgal való szövetségünknél fogva, de még e nagyszerű nép bámulatra­­méltó erényeit is szem előtt tartva, helyes, ha kiváló művészeikkel és íróikkal közelebb­ről megismerkedünk. Legnagyobb jelenkori írójukat, Hauptmann Gerhardot jól ismeri a magyar közönség; a ,,Henschel fuvaros“ és „Takácsok“ című darabjai mély nyomot hagytak a mi irodalmunkban is. Egy másik nagy írója a germán népnek a zseniális és tel­jesen eredeti Wedekind Frank. A ma körül­belül 53 éves író megalapítója a nívós, értékes és maradandó becsű kabarénak. Semmi köze az azóta elfajult s ma már­ csak brettlinek nevezhető művészietlen bódékhoz.. Orszá­gunkban talán egy ilyen színpad dolgozik Wedekind ötleteihez méltóan s ez a buda­pesti „Modern színpad“, ez se mindenben.­­Wedekind rövid lélekzetü, de mélyen járó, igaz művészetet hirdetett a kabaré színpad­járól és soha nem egyezett volna bele, hogy­­a mai kabarék egyik „népszerűjét“ emle­getve) Zerkovic-féle álkompozíciók bosszant­ják a művészetet szerető hallgatóságot. Első darabja — már amellyel hírnevét meg­alapozta — mindjárt bámulatraméltó erede­tiségről tanúskodott. ,,Der Kammersänger“ (A hőstenorj a mélyen szántó humor forrá­sából fakadt. Az élet egy bábszínház, melyben a sors rángatja az embereket. Az egyiknek minden sikerül, pedig semmi fáradságába sem kerül, a másik agyonhajszolt munkával sem tud zöldágra vergődni. A sors össze­hozza az ellentétes szer­encséjű embereket és kész a tragikomédia. Hogy azután mennyi eszpki, mennyi ötlet, rapszodikusan válta­kozó tragikus és bohózati elem vegyül ez orignális író jelenetei közé, az elképzelhető. A híres Reinhardt igazgató nagyban hozzá­járult, hogy Wedekind mester — ki maga is színész — írói nagysága érvényre jusson. Míg Hauptmann a komoly, mondhatni goe­thei eszmék méltó epigonja, addig Wedekind teljesen új mesgyéken halad és utal valahol Shaw Bernáttal, a nagy angol íróval talál­koznak, kinek sok darabja ismeretes már közönségünk előtt a nemzeti és magyar szín­ház műsorából. Wedekind ,, Frühling­ser­­wachen“ (Tavasz ébredése) című drámai köl­teménye ma a német irodalom és színpad egyik legbecsesebb munkája. — Színházi hirek. Vasárnap este­ rég pihenő ,,Falu rossza“,, a népszínművek gyöngye kerül színre ez idényben először. Délután „Gül baba‘‘ operettet adják. Nagy előkészület folyik „Próba házasság“ Pry­­csu­stal József katonakarmesterünk bájos ze­­néjű táncos operettjére, amely hétfőn és kedden kerül nálunk először színre. A főbb szereplők Peterdi Etel, Latabár, Karácsonyi, Ili, Borbély Sándor, Halasyné, Leövey és Baranyai. Ezt megelőzi a „Hestenor“ tragi­komédia egy felvonásban. Szerdán Erdélyi Lili operette énekesnő lép fel „Éva“ operett címszerepében. Csütörtökön „Az ördög“ Mol­nár Ferenc remek vígjátékát adják a front­­színház társulattól megérkező Gőzön Bélá­val a címszerepben. Pénteken és szombaton „Baba“ Andrán szép zenéjű bájos, nagy ope-' rettjét újítják fel Peterdive! a címszerep­ben. Vasárnap délután „Víg özvegy“ Lehár nagy operettje. Este „Sárga csikó“ énekes népszínmű kerül színre ez idényben először. — Énekiskolai hangverseny. A már jel­zett,­ május 16-án a Pécsi Nemzeti Kaszinó­ban esti 8 órakor kezdődő zárrtkörű ének­­iskolai hangversenynek, melyet Barborini Laura énektanár­) tanítványai rendeznek, Tarnay Alajos m. kir. zeneakadémiai tanár közreműködésével a jövőben létesítendő új „Pécsvárosi közkórház"‘ alapja javára, kö­vetkező a műsora : 1. Mozart: Kettős a „Don Juan“ c. operából. Énekli: Nick Márta, m sop., Stern József bariton. 2. Thomas : Románc a „Mignon“ operából. Énekli: Schneider Imre, tenor. 3. Brahms : „Die Schwestern*“, kettős. Énekli: Angyal Margit, m. sop., Angyal Mariska, sop. 4. Schuberti: „Aufenthalt“. Énekli Caflisch Jenőné, alt. 5. Tarnay: „Bucsu“ és „Megállnak ablakod alatt“. Énekli: Angyal Mariska. 6. Gounod : Valentin imája a „Faust" c. ope­rából. Énekli: Stern József, bariton. 7. Cimarosa : Hármas a „Titkos házasság“ c., operából. Fordította Fehér Sándor keresk.isk. tanár. Énekli: Körösztös Mária, sop., Obrincsák Elma sop., Angyal Margit ált. 8. Grieg : „Hoffnung“. Éneki: Visy Г ank­a, D. Tarnay: „Ugye Jani.Brahms: „Ver­gebliches Ständchen". Énekli Nick Márta, ni. sop. 1 ?. Bizet : Micaela és Don José kettőse a „Car­­men“ c. operából. Énekli .. .Obrincsák Elma, sop., Schneider Imre, tenor. lf. Donizetti: Recitative e Cavatina a „Lin­da“ c. operából. Énekli: Körösztös Mária, sop. 12. Nicolai: „A cselszövés" a „Windsori vig nők“ c. operából. Énekli: dr. Schmidt Antalk­a (Fluthné) sop., (ki mint volt növendék vesz részt), Visy Ilonka (Reichmé) m­. s. 13. Meyerbeer: Apródária a „Hugenották“ a operából. Énekli: Visy Ilonka, m. sop. 14. Goldmark: Asszonyok Jeara a „Sába ki­rálynő“ c. operából. Éneklik: Körösztös Mária (Sulamith), dr. Schmidt Antalné, Caflisch Jenőné, Siptár Lajosné, Moticska Józsefk­e, Nick Márta, Visy Ilonka, Obriucsák Elma, Kostits Miki, An­gyal Margit, Angyal Mariska, Krausz Etti, Dorsch Stefi, Rozgonyi Teréz, Frank Friczy, Frank Margit.­ A NYILT-TÉR. Mindazok, akik felejthetetlen, szeretett jó férjem Schulz Frigyes Ágost m. kir. honvéd százados, a Ludo­­vika akadémia volt tanára, a Signum Laudis és az 1866-os hadiérem tulaj­donos stb. elhunyta alkalmával koszorúk küldé­sével, a temetésen való megjelené­sükkel, irántam tanúsított jóleső részvét kifejezésükkel nagy fájdal­mamat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetemet. Különösen köszönetet mondok a budapesti és boldogasszonyi tiszti karnak. Pécs, 1917. május 4. Schulz Frigyes Ágostné százados özvegye néhai Leischner Pitérné. Az Apollóban május 6—7-én. Menyasszony rablás. Vígjáték 4 részben. Főszer. Henry Porten. Népmoziban május 11-án. Hiéna. Dráma 3 részben.

Next