Pécsi Napló, 1917. május (26. évfolyam, 97-120. szám)
1917-05-06 / 101. szám
1917. május 6. „Pécsi Napló“ cégre vall, mely szinte megdöbbent tökéletességével. A trianoni páva az a szinte kétséges eredetű marquise, aki Domoszlay Farkas magyar birtokos feleségévé lesz, hogy központja legyen a párisi és a trianoni palotákban és buen retirókban, szalonokban és bizony az eau de cologne-nyal szagositott erkölcsi kloákákban vergődő enervált, érzéki és korrupt lelkű nagyok kacagásának és bujálkodásainak, melyeknek leírásában decens és intelligens, olyan tartózkodó, hogy csak a marquise érdekel, nem a kor, melyben él. A marquise , a trianoni páva, a maga nagyszerű asszonyiságában és mindenkiben: egy miatta öngyilkossá lett szobrászba és Brüdern báróba, de mindenekfölött az urába szerelmes asszony bestia, aki a szertelenül nyargaló vérének halottja lesz. Az ő végső leheletéből fakad aztán az újabb kor Európában: a lelkek forradalma Párisban és tőle Keleten, a szabadság fölkelő napjának véres villanása. A trianoni pávában perszonifikálta Surányi Miklós magát a kort, mely erkölcstelenségével, intrikáival, langyos filozófiájával, a nagyratörekvéshez erőtlenségével elmúlt... A regény vonzó elbeszélésével, minden szépérzékű lélek kedves, élvezetes és tanulságos olvasmánya. {k. i.) — A Pécsi Tanító Egylet ma délután megismételte nagysikerű ifjúsági előadását a Tanítók Háza javára, nem kisebb és lelkesebb közöség előtt, mint tegnap, de az előadás egészében ma kerekdedebb volt, mint első este, amikor egyes szereplőket még a lámpaláz gázolta talentumuk teljes kifejtésében. Ma is a Vadrózsa mesejáték képezte az est clouját és hogy némileg kiegészítsük az első estről szóló tudósítást, külön kell kiemelnünk a legszebb vadrózsát, Borneisz Annust, csinos énekéért és szép megjelenéséért; nagy elismeréssel kell szólanunk Szwertka Rózsi hercegéről, mert amilyen hercegi volt föllépésében és megjelenésében, erőteljes, szépen csengő énekhangjával bizonyságát adta annak, hogy ez a hang megérdemli a kiképeztetést. Sebestyén Manci hozta a legtöbb temperamentumot a színpadra és csinos énekhangjával, formás szép táncával elragadta a közönséget. Jánosházy Alicet már érdeme szerint méltattuk. Értékes, ébresztésre váró erők szunnyadnak ebben az életvidám leányban. Külön fölemlítésre tarthat számot a boszorkánytündérek sorában Géczy Magdus, akitől csinos énekhangot hallottunk és formás táncot is láttunk, épgy Kótay Etelka és Meszner Anna kereskedelmi iskolai növendékek, védangyalok, és a rendezés nehéz munkájából kivette részét Decseva Ilona álami tanítónő is. Ámde amikor mindenkinek megadjuk a megérdemelt elismerést, nem szabad megfeledkeznünk Kertész Rezsőné női fodrász szalonjáról sem, mely az összes udvar hölgyekés vadrózsák fésüléséről gondoskodott és nem kis fáradságba került a sok szép leányfej ízléses megfésülése. A közönség ma se tudott betelni a látottakkal és hallottakkal, a ragyogóan szép képekben és táncokban való gyönyörködésben és a közönség elragadtatásával bizonyára lépést tart a pécsi tanítóegyesületnek közönségünkkel való megelégedése. Az összes közreműködők, rendezők, olyan derekas művészi és emberbaráti munkát végeztek, mely a pénteki és mai ifjúsági előadást emlékezetessé fogja tenni. Hihetőleg legalább a közreműködőkre költséges Vadrózsa mesejátékot még más alkalommal is láthatja a közönség azon része, mely a két előadásra el nem mehetett. — János vitéz ment ma este Albert Erzsivel a címszerepben, ismét zsúfolt ház előtt. A legérdekesebb János vitézek egyike Albert Erzsié. Csaknem férfias, de azért mégis szép zengésű hangjával sokszor úgy véljük, hogy férfi énekeli János vitézt. Amilyen gammszerű a pajkos, vidám János vitéze, oly drámai erejű ott, ahol a helyzet ezt megkívánja. Mai föllépésével véget ért Albert Erzsi második vendégszereplése is és örvendünk, hogy megismerkedtünk olyan magyar primadonnával, aki érdekes művésznői egyéniség is és sajnálnék, ha igaznak bizonyulna az a hír, hogy hamarosan el fogja tőlünk hódítani a német színpad, ahol bizonyára hamarosan az elsők közé kerülne. A többi szereplőről nincs mit újat mondanunk. Jó előadást produkáltak és Albert Erzsi mellett a főszereplőknek, különösen az összehasonlíthatatlan Halasinénak bőven jutott a tapsból. — A szini-akadémia új igazgatója. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy őfelsége a király Tóth Imrét, a Nemzeti Színház volt igazgatóját az Országos Magyar Kir. Színművészeti Akadémia igazgatójává kinevezte: ~ Wedekind Frank. A színház műsorán hétfőn, e hó 7-én „A hőstenor“ című tragikomédia szerepel, melyet Wedekind Frank irt. Ritkán jut a pécsi közönség ahoz, hogy a modern németszínműirodalom e kiváló jelesének sajátszerű, mélyjáratú műveiben gyönyörködjék. Éppen ezért csak az irodalmi gourmeék ismerik Wedekindet, akinek munkásságát a következő pár sor méltassa abból az alkalomból, hogy színházunk az ő gyönyürű Hőstenor-ját bemutatja , Németországgal való szövetségünknél fogva, de még e nagyszerű nép bámulatraméltó erényeit is szem előtt tartva, helyes, ha kiváló művészeikkel és íróikkal közelebbről megismerkedünk. Legnagyobb jelenkori írójukat, Hauptmann Gerhardot jól ismeri a magyar közönség; a ,,Henschel fuvaros“ és „Takácsok“ című darabjai mély nyomot hagytak a mi irodalmunkban is. Egy másik nagy írója a germán népnek a zseniális és teljesen eredeti Wedekind Frank. A ma körülbelül 53 éves író megalapítója a nívós, értékes és maradandó becsű kabarénak. Semmi köze az azóta elfajult s ma már csak brettlinek nevezhető művészietlen bódékhoz.. Országunkban talán egy ilyen színpad dolgozik Wedekind ötleteihez méltóan s ez a budapesti „Modern színpad“, ez se mindenben.Wedekind rövid lélekzetü, de mélyen járó, igaz művészetet hirdetett a kabaré színpadjáról és soha nem egyezett volna bele, hogya mai kabarék egyik „népszerűjét“ emlegetve) Zerkovic-féle álkompozíciók bosszantják a művészetet szerető hallgatóságot. Első darabja — már amellyel hírnevét megalapozta — mindjárt bámulatraméltó eredetiségről tanúskodott. ,,Der Kammersänger“ (A hőstenorj a mélyen szántó humor forrásából fakadt. Az élet egy bábszínház, melyben a sors rángatja az embereket. Az egyiknek minden sikerül, pedig semmi fáradságába sem kerül, a másik agyonhajszolt munkával sem tud zöldágra vergődni. A sors összehozza az ellentétes szerencséjű embereket és kész a tragikomédia. Hogy azután mennyi eszpki, mennyi ötlet, rapszodikusan váltakozó tragikus és bohózati elem vegyül ez orignális író jelenetei közé, az elképzelhető. A híres Reinhardt igazgató nagyban hozzájárult, hogy Wedekind mester — ki maga is színész — írói nagysága érvényre jusson. Míg Hauptmann a komoly, mondhatni goethei eszmék méltó epigonja, addig Wedekind teljesen új mesgyéken halad és utal valahol Shaw Bernáttal, a nagy angol íróval találkoznak, kinek sok darabja ismeretes már közönségünk előtt a nemzeti és magyar színház műsorából. Wedekind ,, Frühlingserwachen“ (Tavasz ébredése) című drámai költeménye ma a német irodalom és színpad egyik legbecsesebb munkája. — Színházi hirek. Vasárnap este rég pihenő ,,Falu rossza“,, a népszínművek gyöngye kerül színre ez idényben először. Délután „Gül baba‘‘ operettet adják. Nagy előkészület folyik „Próba házasság“ Prycsustal József katonakarmesterünk bájos zenéjű táncos operettjére, amely hétfőn és kedden kerül nálunk először színre. A főbb szereplők Peterdi Etel, Latabár, Karácsonyi, Ili, Borbély Sándor, Halasyné, Leövey és Baranyai. Ezt megelőzi a „Hestenor“ tragikomédia egy felvonásban. Szerdán Erdélyi Lili operette énekesnő lép fel „Éva“ operett címszerepében. Csütörtökön „Az ördög“ Molnár Ferenc remek vígjátékát adják a frontszínház társulattól megérkező Gőzön Bélával a címszerepben. Pénteken és szombaton „Baba“ Andrán szép zenéjű bájos, nagy ope-' rettjét újítják fel Peterdive! a címszerepben. Vasárnap délután „Víg özvegy“ Lehár nagy operettje. Este „Sárga csikó“ énekes népszínmű kerül színre ez idényben először. — Énekiskolai hangverseny. A már jelzett, május 16-án a Pécsi Nemzeti Kaszinóban esti 8 órakor kezdődő zárrtkörű énekiskolai hangversenynek, melyet Barborini Laura énektanár) tanítványai rendeznek, Tarnay Alajos m. kir. zeneakadémiai tanár közreműködésével a jövőben létesítendő új „Pécsvárosi közkórház"‘ alapja javára, következő a műsora : 1. Mozart: Kettős a „Don Juan“ c. operából. Énekli: Nick Márta, m sop., Stern József bariton. 2. Thomas : Románc a „Mignon“ operából. Énekli: Schneider Imre, tenor. 3. Brahms : „Die Schwestern*“, kettős. Énekli: Angyal Margit, m. sop., Angyal Mariska, sop. 4. Schuberti: „Aufenthalt“. Énekli Caflisch Jenőné, alt. 5. Tarnay: „Bucsu“ és „Megállnak ablakod alatt“. Énekli: Angyal Mariska. 6. Gounod : Valentin imája a „Faust" c. operából. Énekli: Stern József, bariton. 7. Cimarosa : Hármas a „Titkos házasság“ c., operából. Fordította Fehér Sándor keresk.isk. tanár. Énekli: Körösztös Mária, sop., Obrincsák Elma sop., Angyal Margit ált. 8. Grieg : „Hoffnung“. Éneki: Visy Г anka, D. Tarnay: „Ugye Jani.Brahms: „Vergebliches Ständchen". Énekli Nick Márta, ni. sop. 1 ?. Bizet : Micaela és Don José kettőse a „Carmen“ c. operából. Énekli .. .Obrincsák Elma, sop., Schneider Imre, tenor. lf. Donizetti: Recitative e Cavatina a „Linda“ c. operából. Énekli: Körösztös Mária, sop. 12. Nicolai: „A cselszövés" a „Windsori vig nők“ c. operából. Énekli: dr. Schmidt Antalka (Fluthné) sop., (ki mint volt növendék vesz részt), Visy Ilonka (Reichmé) m. s. 13. Meyerbeer: Apródária a „Hugenották“ a operából. Énekli: Visy Ilonka, m. sop. 14. Goldmark: Asszonyok Jeara a „Sába királynő“ c. operából. Éneklik: Körösztös Mária (Sulamith), dr. Schmidt Antalné, Caflisch Jenőné, Siptár Lajosné, Moticska Józsefke, Nick Márta, Visy Ilonka, Obriucsák Elma, Kostits Miki, Angyal Margit, Angyal Mariska, Krausz Etti, Dorsch Stefi, Rozgonyi Teréz, Frank Friczy, Frank Margit. A NYILT-TÉR. Mindazok, akik felejthetetlen, szeretett jó férjem Schulz Frigyes Ágost m. kir. honvéd százados, a Ludovika akadémia volt tanára, a Signum Laudis és az 1866-os hadiérem tulajdonos stb. elhunyta alkalmával koszorúk küldésével, a temetésen való megjelenésükkel, irántam tanúsított jóleső részvét kifejezésükkel nagy fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetemet. Különösen köszönetet mondok a budapesti és boldogasszonyi tiszti karnak. Pécs, 1917. május 4. Schulz Frigyes Ágostné százados özvegye néhai Leischner Pitérné. Az Apollóban május 6—7-én. Menyasszony rablás. Vígjáték 4 részben. Főszer. Henry Porten. Népmoziban május 11-án. Hiéna. Dráma 3 részben.