Pécsi Napló, 1917. szeptember (26. évfolyam, 196-220. szám)
1917-09-01 / 196. szám
, "hogy baji orvosolhatatlan. Szemidegsorvadás támadta meg s emiatt már tavaly kénytelen volt külügyminszteri tárcáját átengedni Edfournak. Betegségének gyökere luetikus természeti volt s a megvakulásnaki egyik következménye volt a vérkórságának. Az utóbbi hónapokban kevés hír szivárgott ki róla, de Londonban tudták, hogy paralízis őrli életerejét. Az itteni diplomáciai körökben csak kis részvét mutatkozik halálán, mert Greyt tartják a háborús kártyák igazi keverőjének. Szeptember 11-én mutatkozik be az ujj kormány. Budapest, aug. 31. (Ered. távirat.) Szeptember 11-én a képviselőház három napra megszakítja nyári szünetét. Ezért az ülésen Wekerle Sándor miniszterelnök előterjeszti programját. Utána az egyes pártok szónokai szólalnak fel. A munkapárt részéről eddigi megállapodás szerint Toleszky János volt pénzügyminiszter, az alkotmánypárt részéről Andrássy Gyula gróf, az egyesült függetlenségi és 48-as párt részéről Szentiványi Árpád vagy Zlinszky István, a Károlyi-párt részéről Károlyi Mihály gróf, a demokrata párt részéről Székely Ferenc, a kisgazdapárt részéről nagyatádi Szabó István. A Wekerlekormány szeptemberben nem terjeszt be törvényjavaslatot. Októberben a választójog kérdésével együtt sorra kerül a hadisegélyek felemelése, az új építkezési program és az indemnitás, amelyet Wekerle nem négy, hanem hat hónapra fog kérni. Az új osztrák kormány. Budapest, aug. 31. (Eredeti távirat.) A hivatalos Wiener Zeitung mai száma végre meghozza az új osztrák kabinet kinevezését. Bécsi politikai körök véleménye szerint a kabinet, bár nem tekinthető olyannak, mely Ausztria súlyos és nagy problémáit a végleges megoldás elé viszi, mégis minden valószínűség szerint hosszú életű lesz. Tizenöt tagja van a most kinevezett kormánynak, egy szám ez, melyre még nem volt példa az osztrák politika térülő-forduló útjain. Új rutén és új szlovén minisztert neveztek ki, marad a két lengyel miniszter, csak épp a csehek nincsenek cseh politikussal képviselve Az urakháza tagjai közül négyen ülnek a kabinetben, a képviselőház tagjai azonban nem foglalhatnak helyet s igy nem állunk parlamenti kormánnyal szemben. ITÍiérf nincs a pécsi piacon áru? A pécsi kofák üzelmei. — Saját tudósítónktól. — Örökös a panasz Pécsett, hogy a piacon nem lehet semmit sem kapni, nincs zöldségféle, főzelék, tejföl, túró és egyéb termék, szóval alig akad valami. És ami a legszomorubb, eltűntek a pécsi piacról a vidéki asszonyok, kik eddig behozták áruikat Pécsre s ha mindjárt a maximális áron is, de nem drágábban adták áruikat és ami a fő, volt ételmi cikk. Nem tettek úgy, mint ahogy a Trézsi, Panni, vagy nem tudom miféle néni, aki pár szál vacakkal kiül a piaca, hogy épen csak ott lehessen s ha valamit keresnek nála, édeskés hangon jajgatja el: ,,Bizony nincsen édes lelkem, már egy hét óta a ■színét se láttam” s azzal huncutkásan kacsint egyet, ami azt jelenti, hogy no, azért ne ijedj meg, gyere a lakásomra, ott van, amennyit akarsz. A már kétségbeesett vevő aztán elindul a drága jó Mari néni lakására, hová az nemsokára maga is megérkezik, szépen sorjába kiméri a zöldbabot, miegymást, persze nem maximális áron, hanem annak duplájáért. Szóbal elmaradtak a pécsi piacról a vidéki asszonyok. Már egy idő óta magusik is feltatják ещдек okát,míg végre magától kipattant a titok s most a szurotyos, kardos csendőrség kénytelen bekért ani magát a kofa ügyekbe. Eddig ugyanis az volt Pécsett a hallgatólagos elv, hogy nem baj, ha a kofáink ki is járnak a vidékre s összevásárolják ott helyben a termékeket, legalább nagyobb lesz „Pécsi Napló“ 1917. szeptember 1. Pécsett a behozatal. A kofák szorgalmasan ki is jártak, sőt a legtöbbnek volt havi fizetést hozó, vidékre járó asszonya, cselédje s tényleg szép eredménnyel, megrakodva mindenféle földi jóval, burgonyával, kerti véleménnyel, 30—40 kiló túróval, tejföllel, teli kannákkal, tejjel tértek meg ujjukról s csodálatos kép ezekből mégsem került semmi a pécsi piacra. A vidéki asszonyok meg bolondok lettek volna, ha Pécsre cipelik be árujukat, ha a Pécsről kijáró vásárlók jóval magasabb áron a maximálisnál, ott helyben veszik meg az árut. Például, mikor a pécsi hatóság a fej literjét 74 fillérre és a termelőktől 70 fillérre emeltek fel, abban a reményben, hogy így majd többet fognak vidékről behozni, a pécsi kofák másnap 1 , 20 f-ért vásárolták össze a vidéken a tejet és termékeit. Már most, ha a kofa 30—40 skálákkal drágábban vette meg vidéken az árut, nem fogja a pécsi piacon veszteségre, maximális áron eladni. Nem is adja. Egy része otthon adja el dugaszban két-háromszoros áron, de ez még hagyján, mert ez legalább megfelel annak az intenciónak, hogy ha bármi áron is, de behozatal legyen Pécsre, hanem a másik része, a nagyobbik része a vidéken vásárolt áruknak nem is látja meg Pécs városát, hanem szállítják, viszik azonnal tovább Újdombóvár felé, ahol a jó isten tudja miféle árakat fizetnek érte s viszik fel Budapestre, még inkább Bécsbe. Már kezdtek fölháborító mérveket ölteni ezek a visszaélések, maguk a községek elöljáróságai panaszkodtak már, mert még a falvakban is teljesen felborultak az árak és ne adj isten, hogy kapott volna ott, valaki valamit, ha nem termelt önmagának. Tehát a vidéki vásárlásoknak az lett az eredménye, hogy a pécsi piacra nem kerültek áruk, a vidéki asszonyok elmaradtak s Baranyából az élelmiszert mind nagyobb mértékben kicsempészték. A pécsi főszolgabíró e tűrhetetlen viszonyok megszüntetésére utasította a pécsi csendőr őrsöt, hogy állandóan tartsa szem előtt a vásárlókat s ha a vidéken egy pécsi vásárlót elcsípjék, attól az árut kobozzák el s az illető ellen tegyék meg a feljelentést. Tehát ezentúl megszűnik a vidéki vásárlás Pécs rovására s rövid idő múlva megjelennek a vidéki asszonyok a pécsi piacon s velük a már régóta nélkülözött áruk. Látogatás a villányi pezsgőgyárban. — Saját tudósítónktól. — Pécs, augusztus 31. Csütörtökön Kész József villányi tanító meglovására nagyobb kiránduló társaság, mely tanférfiakból és a helyi sajtó szerkesztőiből állott, fölkereste a Schaumburg-Lippe György uralkodó herceg által villányi pincészetével kapcsoatosan létesített nagyarányú, berendezésében és a feldolgozott borok minőségére is nagyszerű pezsgőgyárat, mely most ment át a 6 millió korona részvénytőkével alakított részvénytársaság tulajdonába. A gyár vezetése és irányítása megmaradt az eddigi igazgató, a szakmájában kiváló Nmay József, ezen elsőrangú borászati szakember kezében, aki bár klagenfurti származású, mégis magyaros vendégszeretettel fogadta a kiránduló társaságot, melynek alkalmat adott, hogy betekintést nyerjen a pezsgőgyártás rejtelmeibe. Mivel ott nincs mit takargatni, Naredy igazgató, aki megfelelő, különösen Franciaországban folytatott előtanulmányok után lépett több, mint 30 évvel ezelőtt a mostanában gazdát cserélt hercegi uradalom szolgálatába és ennek kitűnő fajborainak a legjobb fogyasztó piacokat biztosította az egész monarkiában és a külföldön, szeretetre méltóan végigvezette a kis társaságot az összes helyiségeken, a mintaszerűen, jórészt betömbél épült több emeletes pincehelyiségeken, melyeknek bor és hordókészlete nagy kincset érő, épen így a pezsgős borgyártásra előkészített borospincén, majd a pezsgőgyár helyiségeibe, melyek felett architektonikus épület áll, mely hatalmas méreteivel és szépségével egész Villányt uralja. Ezen sorainkkal nem szándékozunk reklámot írni ezen elsőrendű bor és pezsgőtelepről, mert most az igazgatónak a gyártás folytonossága mellett nincs más feladata, mint hogy vaskézzel visszatartsa a megrendelések özönét, úgy a palackborok, mint pezsgő tekintetében, mivel az utóbbiból csakis a négy év előtt eszközölt első töltésből kerültek ki az első palackok, melyek megértek arra, hogy forgalomba kerüljenek és az első érett pezsgő innét Vilmos császár és Schaumburg-Lippe hercegnek a fronton lévő szállására ment. Amint az első palackok elhagyták tágas tánctermekhez hasonlatos földalatti lakásaikat, állványaikat, melyeken éveken át a szükséges kezelésen mentek át, valóságos ostrom indult meg az egész országból ezen pezsgőért, melynek ára a legmagasabb a magyar pezsgők sorában (üvegje 25 ha pincében), ámde a gyár nem is szándékozik évi termelésénél s eladásánál 150— 200.000 palack pezsgőnél túl menni és nem a mennyiség,hanem a bevezetett négy hercegi pezsgőmárka jó hírnevének megalapozására fekteti a fősulyt. Elsőrangú pezsgő előállításához pedig idő, a leggondosabb, palack-,ról piackra való kezelésre,végtelen tűre,lemre, van szükség és igy a villányi pezsgőgyárat mindenkor külön előkelő hely fogja megilletni a magyar pezsgőgyárak sorában. . Naredy József nem érte be az Epernayban és Champagneban folytatott saját tanulmányaival, hanem a Moes és Chandon gyár leghírnevesebb töltőjét, a jó öreg Monsieur Remyt is elhódította a villányi pezsgőgyárba, aki nemzetközi francia és bár négy fia küzd a francia hadseregben, akikről a háború kezdete óta minden iparkodása dacára mit se tud, itt jól érzi magát és szaktudását a vérbeli francia lelkesedésével önti bele a pezsgőbe, melyet a kitűnő, pezsgőgyártásra alkalmas borok gazdag alkoholtartalma miatt a francia pezsgők fölé helyez, csakis azoknak illatát nem képes a magyar pezsgő túlszárnyalni. . A villányi pezsgőgyár egyik büszkesége a románc márka, a vörösborból készült pezsgő, amilyet Magyarországon még nem gyártottak, melynek zamatja a gurmandokat el fogja ragadni, ami természetes, mikor ezen pezsgő a legkülönb burgundi vörösborokból készül. A likőrtöző apparátust, mely a palackokban egybegyűlt sav eltávolítása után a palack, útra való előkészítése és felszerelése előtt, kerül a palackokba, már a háború alatt kapta meg a villányi pezsgőgyár a reimsi pezsgőgyári gépek gyárából, természetesen nem egyenes, de annál ügyesebb után és ezen automatikusan működő töltőgépezet a maga nemében a legtökéletesebb, legideálisabb. Ezen töltőgép mellett is két francia pezsgőgyári munkás ül most, akik a németek fogságába estek és akiket a német hadvezetőség engedett át a villányi hercegi pezsgőgyárnak. Amióta ezek a franciák is itt vannak, az öreg Remy nem érzi magát oly elhagyatottnak,bár igazgatója, Naredy József sok évi francia borvidékeken és pezsgőgyárakban való működése alatt perfektül elsajátította a francia nyelvet, az öreg francia azonban mégis akkor érzi magát az idegen földön legjobban, amikor földjeivel érintkezhet. A franciák kis kolóniája külön szigetet képez a magyarnémet Villányon, ahol Koch Ede esperesplébános és Bencze Ernő káplán a derék tanítótestülettel együtt még a háború alatt is eredményesen működnek a magyarosítás terén. Visszatérve a pezsgőgyárra és pincékre, a hatalmas villamoslámpák világítják be apincesorokat, melyekben már nagyban készülnek az új borok befogadására. A villamos áramot a gyár saját villamosgyára szállítja a világítás és ipari üzem, a felvonó gépek céljaira. A pincékben van elhelyezve a palackbor kereskedés és pezsgőszállás céljaira szükséges ládák gyára, melyet a telep most szintén saját üzemében állít elő. Ideális megoldást nyert a pezsgőgyár jéggyára elfagyasztó szekrénye, mely néhány perc alatt megfagyasztja, ami a palackáttöltésnél eltávolítandó. A mi nyitás a gyártás tökéletesítésére a háború kitörése előtt történt, az