Pécsi Napló, 1917. október (26. évfolyam, 221-246. szám)
1917-10-02 / 221. szám
l dozásukat felajánlani a magyar honvédség élő és megdicsőült hőseiért, az apostoli királyért, a magyar hazáért, édes mindnyájunkért, hogy egész életük a kötelességtudás, az önuralom és a önmegtagadás okos gyakorlásában érje el végcélját, az örök boldogságot. Akinek lelkét nyugtalanítja, kínozza, bántja valami, csak jöjjön hozzá , az meg fog könnyebbülni, az meg fog erősödni és az játszva fog az élet bajaival megküzdeni, mert lelkében lesz az Isten, az örök szeretet. A főpásztor atyai szavai előtt megnyíltak a szívek és esti 1 9-ig valláskülönbség nélkül a kis katonák egymásnak adták a kilincset és boldog volt az, ki a lelkiorvos balzsamos igéitől megerősödve és megnyugtatva, térhetett nyugalomra. Vasárnap, 30-án reggelt már 7 óra után ismét elfoglalta helyét a fáradhatatlan főpásztor és tovább osztotta a lelkivigasz, megerősítés és jóirányzat áldásos igéit. 9 órakor az intézeti gyakorlótéren felállított kápolnasátorban Baumgartner Alán dr., Darvas Donát, Вейку Honor, Erdélyi Guidó cisztercita főgimnáziumi tanárok és Mándoky Sándor honvédplébános segédkezésével ünnepélyes Veni Sandát celebrált és a Bájer János tanár vezetése alatt álló növendéki émnekkartól kísért szentmise alatt 246 áldozónak osztotta ki a legméltóságosabb oltári szentséget. A mise végén, miután őfelségéért imádkozott, az egész hivő sereg, tisztek, altisztek, növendékek és legénység az Isten áldd meg a magyart énekelte. Az ünnepség befejeztével, midőn a püspök a kápolnasátorból kilépett, Riffl Irén, Riffl Amália és Tanay Klárával elébe lépett és szép rózsacsokrot nyújtva át, messze hallható hangon igy szólt: Nagyméltóságu Püspök Úr ! Kegyelmes Atyánk ! Aki nekünk Jézus kegyelmének lelki virágait nyújtotta, fogadja"tőlünk örök hálánk és forró köszönetünk csekélyke zálogául kertünknek szerény virágait. Isten éltesse ! A püspök kedves meghatottsággal vette át a bokrétát és a leánykáknak gyönyörűen fejtegette egy-két találó szóval a magyar nő magasztos hivatását, melyből egykor ők is részesedjenek. Аз istentisztelet után a püspök megosztva a kis katonákkal a reggeli fejecskét és a prof untot, mégegyszer" megjelent a tornacsarnok dobogóján és lelke "mélyéből "hálát adott az Istennek és a növendékeknek, hogy fáradozását ilyen szép siker koronázta és megígérte, hogy még a tanév folyamán újra látni fogja őket. Végezetül apostoli áldást osztott és ahogy jött, kiséret nélkül, de lelki fiainak és őszinte tisztelőinek számtalan jókívánságától kisérve távozott. A mai napon a püspök a főreáliskolában beszélt az ifjúsághoz.• Személyi hírek. Hadik-Barkóczy Endre gróf, a főrendiház elnöke, a ki hoszszabb ideig beteg volt, Bécsből, ahol egy szanatóriumban gyógyittana magát, viszszaérkezett Budapestre, s innen üdülés végett Pécsen át Majláth László gróf szlavóniai birtokára utazott. — Benyovszky Móric gróf, Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánja több napi távollét után ma reggel Budapestről visszaérkezett Pécsre és ma délelőtt a vármegye házán dolgozott, holnap, kedden délelőtt pedig, a város főispáni helyiségében lát hivatalos teendőinek elintézéséhez. — Előléptetések a tisztikarban. Őfelséget a király tart, egészségügyi hadnagyokká kinevezte a következő egészségügyi zászlósokat : Madarász Béla 19. h. gy. e., Krausz István 44., Vajda Lajos 52., Csók Sándor 69. és Markovitz Pál 52. gy.e.-ben. Ugyanekkor a felség Wolliczer Gyula dr. 10. népf.parancsnokság nyilvántartásában álló orvost a 10. honvéd pótzászlóaljhoz való beosztás mellett népfölkelő segédorvossá nevezte ki. A kitüntetett orvos huzamos időt mint hadifogoly orosz fogságban töltött, melyből mint csererokkant tért vissza nemrégiben. — Vázsonyi Budapesten. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter, aki a legutóbbi három napot Balatonfüreden töltötte el, ma visszautazott Budapestre. — Királygyűrűs fölavatás Kolozsvárott. Budapestről Kolozsvárra érkezett Apponyi Albert gróf Tóth Lajos dr. min. tanácsos és Pogány Frigyes dr. osztálytanácsos kíséretében és holnap, kedden mint a király képviselője vesz részt Zahar Lajos és Olasz Lajosnak sub auspicius regis való jogtudori fölavatásán. — Tiszti kitüntetések. A király megparancsolta, hogy Meyer Ferenc 52. gy.e.beli századosnak és Stranszky Károly dr. 6. gyalogezredbeli tart. hadnagynak a legfelső dicsérő elismerés újólag másodszor, Rosekey József 52. gyalogezredbeli őrnagynak a legfelső elismerés tudtul adassék. — Egyben Flekner Géza 9. honvéd gyalogezredbeli tart. hadnagynak a 3. oszt. katonai érdemkeresztet a hadidiszitménnyel és a kardokat adományozta. — Kitüntetett hírlapíró. A király Lázár Miklós hírlapírónak, a háborúban teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. — Baranyavármegye rendes őszi közgyűlése, melyet a jövő hét hétfőjén tartanak meg,a miniszteri bemutatkozó leiratok kapcsán nem lesz ugyan mentes minden politikai természetű felszólalástól, de mindenképen téves az az elterjedt hír, hogy ezen alkalommal nagyobb, a politikai szenvedelmek kiváltására és előmérkőzésre alkalmat adó indítványok tárgyalására is sor kerül. Illetékes vármegyei körökben legalább ilyenekről nem tudnak és ilyenekre nem is számítanak. A közgyűlés teljesen sima lefolyásúnak ígérkezik, amint a mai izgalmakkal telített levegőben ilyeneket a vármegye közgyűlési termébe bevonni nem is lenne tanácsos. Ha már a világbéke valóságos hajnalhasadását még nem látjuk, kívánatos legalább a belső béke megóvása, hogy kezet kézbe téve, helyt tudjunk állni a még reánk várakozó súlyos háborús megpróbáltatások közepette. — A pécsi kir. tanfelügyelő előléptetése. Reichenauban szept. 22-étől keltezett legfelső elhatározásával ő Felsége a valás- és közoktatásügyi miniszter előterjedésére Ember Jánost, Baranya vármegye kir. tanfelügyelőjét a VI. fizetési osztályba nevezte ki. A kiváló tanférfiút, aki most már hét éve áll a pécsi kir. tanfelügyelőség élén, már 1896-ban is Pécsre nevezte ki az akkori közoktatásügyi miniszter, de még segédtanfelügyelői állásának elfoglalása előtt szolgálattételre a minisztériumba hívták be, ahol nagyra értékelték munkásságát és csak rajta múlt, hogy központi tisztviselő nem maradt. De gyakorlati tudását az elemi oktatással való közvetlen érintkezésben kívánta hasznosítani, így óhajára tényleges tanfelügyelői szolgálatra küldötték ki újból és Pécsre való áthelyezése előtt Győr vármegyének volt nagyrabecsült tanfelügyelője. Pécsett csakhamar otthon találta magát. Megismerte hamarosan a fogyatkozásokat is az elemi oktatás terén és ahol lehetett, a bajokon segíteni törekedett. A vármegye és Pécs tanitói körei teljes tudatában" Ember János kiváló paedagógiai képességeinek,osztatlan tisztelettel csengenek személyén, a tanügy valóságos apostolán és a szerény, nagytudásu emberen és a vele való harmonikus együttműködés a legszebb eredményeket produkálta, melyek a közbejött, véget sem érő világháború nélkül, mely minden fejlődést megbénít, ezen eredmények bizonyára még jelentékenyebbek lennének. Ember János a publicistikának is régi, érdemes művelője, okosan megirt, a modern paedagógiai és sociológiai áramlatoktól áthatott cikkeinek egy része lapunk olvasó közönségének is már sok lelki épülést szerzett. Magasabb rangosztályba való kinevezése, mely tán már jóval előbb következett volna be, ha a saját egyéni érdekeit jobban előtérbe tudta volna helyezni, osztatlan megelégedést keltett. — Új jogtudor. Német Kálmánt, mohácsi Rémei Lipót ügyvéd, főhercegi uradalmi ügyész, a marginyszigeti ármentesítő társulat miniszteri biztosának stb. fiát, szeptember 29-én avatták a budapesti tudományegyetemen a jog és államtudományok tudorává. — A Pécsi Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése. A szokásos külső formák között zajlott le vasárnap délelőtt 10 órakor városunk vezető pénzintézetének rendkívüli közgyűlése az intézet dísztermében. A Pécsi Takarékpénztár igazgatóságának tőkeemelési javaslata nagyszámú érdeklődő részvényest gyűjtött egybe ez alkalommal is. A határozatképesség megállapítása után a részvényesek közfelkiáltással Nendlvich Andor kir. tan. polgármestert választották meg a közgyűlés elnökévé, kinek indítványára az igazgatóságnak a hírlapokban már ismertetett és a részvényeseknek nyomtatásban megküldött tőkefelemelési javaslatát a részvényesek felolvasottnak vették s azt egyhangúlag és hozzászólás nélkül határozattá emelték. A tárgysorozat következő pontját, az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó javaslatot Fischer Ferenc intézeti ügyész ismertette s e tárgyhoz Varga Nagy István részvényes fűzött néhány helyeslő megjegyzést, mire a közgyűlés ezen igazgatósági javalatokat,épgy az intézeti elnök tiszteletdíjának felemelésére vonatkozó indokolt javaslatot egyhangúlag elfogadta s ezzel a közgyűlés Nendtvich Andor elnök rövid összefoglaló beszédével véget ért. A rendkívüli közgyűlés hozott határozatai értelmében az intézet részvényei már a mai naptól kezdődőleg lebélyegzés és az elővételi jogok gyakorlásával kapcsolatos befizetés céljából a Pécsi Takarékpénztárnál a hivatalos órák alatt bemutathatók. — Grosz Abris halála. Mély sajnálkozással értesülünk arról, hogy a szászvári eőszénbánya vezető főfelügyelője, Grosz Abris szombaton, szeptember 29-én Balatonfüredeti szívszélhüdés következtében életének 50. évében hirtelen elhunyt. Grosz Ábris, aki a kőszénbányászat terén kiváló szaktekintély volt, vidám lelkületű ember volt, aki nagy odaadással látta el tisztét, hogy a kimerülés előtt álló szászvári kőszénbányából még felszínre hozhassa azt, ami lehetséges, mielőtt beszüntetik ezen bánya üzemét. A bányatulajdonos, az esztergom-szászvári keszénbánya rt. igazgatósága nagyra értékelte munkásságát és nem fukarkodott az előléptetésekben. A háború után a budapesti központnál képességének megfelelő szép állás várt reá. Grosz Ábris sokat foglalkozott szakirodalommal is, több érdeklődést keltett füzet jelent meg tőle, de ismételten felkereste írásaial, sőt, költeményeivel is a Pécsi Naplót. Szászvár környékén különben iparvállatokat is létesített, melyek, ha nem is az ő közreműködésével, most is működnek. Grosz Ábris a vármegyei közéletben is tevékeny részt vett és a modern haladás iránt nagy érzéke volt. Már a nyáron szélütés érte, mely megbénította egy ideig járásában. De ismét magához tért és orvosi tanácsra Balatonfüredre ment, hogy ott szénsavas fürdőket használjon. Teljes gyógyulás helyett a szélütés megismételése kioltotta életét. Grosz Ábrist öreg édesanyja és Pécsett lakó nővére gyászolják, mint legközelebbi hozzátartozói. Haláláról még nem adtak ki gyászjelentést, csak annyit tudunk, hogy a holttestet Balatonfüredről haza szállítják. A bányatulajdonos társulat Grosz Ábris elhunytáról értesítette a pécsi bányabiztosságot is. Mint bányászati szakértőnek messze a vidéken jó neve volt az elhunytnak, aki előszeretettel időzött Pécsett, ahol sok jó barátja volt a korai sírba szállt bányafőfelügyelőnek, akit a szászvári kőszénbánya, melyet ő alakított át hangyaszorgalommal modern üzemre, nehezen fog nélkülözni. A munkások is különösképen kedvelték, mert azoknak érdekeit a lehetőség legszélső határáig védelmezte és azoknak nem csak főnöke, de ügyes bajos dolgaikban tanácsadója is volt. — Elveszett egy táska számlákkal. A szives megtalálója vigye a rendőrségre, hol illő jutalomban részesül. „Pécsi Napló* 1917. október 2.