Pécsi Napló, 1918. december (27. évfolyam, 277-299. szám)

1918-12-05 / 280. szám

10.­. de­ce­m­ber'o ^Fécs!1 Napló* — Kellemes ma az utazás. A szombat este Bécsből jövő vonatot Vulkapol­dánynál megint sortűzzel fogadták. A vasútbiztosító őrség már el volt készülve­ a támadásra, ezért már előre eloltották a lámpákat és figyelmez­tették a közönséget, hogy ha a lövöldözés megkezdődik, feküdjön le mindenki a kupé padlójára. Vulkapordánynál jobbról-balról óriási lövöldözés kezdődött, futkozás és ki­abálás támadt az utasok közt. A vasútbizto­sítók kiugrottak és a támadók üldözésére indultak, akik közül el is fogtak kettőt. A vonat negyedórás vesztegetés után indult el az ijedt közönséggel, halálra rémült nőkkel, Sopron felé- Az elfogott főkolompost, Szélin­­ger József 30 éves valljapordányi lakost, aki füttyjellel vezényelte a tüzelést, bevitték Sopronba és átadták a katonai rendőrségnek. — Szőne honos a vidéktől. Mi is belátjuk, hogy Budapest gázműveinek üzeméről gon­doskodni kell, ezt azonban talán még­se szabadna a vidék rovására tenni, mint tör­tént ez a pécsi gázgyár részére elküldött egy vagyon szénnel, melyet a pécsi gázgyár októberben rendelt meg a dombraui bánya­művektől, mivel a pécsi szenet csakis a kálvini szénnel keverve lehet használn. Az egy vagyon szén hetek óta útban volt Pécsre és amikor végre Budapestre ért, ott a szénkormánybiztos azt a budapesti gáz­művek részére lefoglalta és értesítette a pécsi gázgyárat, hogy a kifizetett szénküldemény ellenértékét kérje a budapesti gázművektől. Pedig erre a kolvíni szénig sürgős szüksége lett volna a pécsi gázgyárnak, melynek csakis napokra elegendő külföldi szénkész­lete van. Jespep ezért a gázfogyasztással a lehetőségig takarékoskodni kell mindenkinek. — Ellopták a menekült elásott pénzét. A szlavóniai fosztogatásokkal kapcsolatos eseményekről a postai közlekedés szünete­lése miatt csakis elkésve szerezhetünk érte­süléseket! Normann Gusztáv gróf bizováci uradalmát is kifosztották és az onnét el­menekülő­­Svábodéi Károly uradalo­i intéző megtakarított készpénzét, 44.492 koronát elmenekülése előtt pincéjében elásta. Amikor két héttel később visszatérve, pénzét kereste, annak csak hűlt helyét találta. Svoboda meg­tette a följelentést, azon gyanújának adva kifejezést, hogy Kindinger György uradalmi szabó jelen volt, amikor a pénzt elásta és csakis az emelhette azt el. Kindinger azon­ban tagadta bűnösségét és folytatják a vizs­gálatot. Az elásott kincs azonban aligha kerül meg. — A háborúk, megrendelések bejelentése. A hivatalos lap mai számában egy rendelet­­­lent meg, mely szerint a katonai hatóságok és intézmények által (beleértve a haditen­gerészetet is) a háború folyamán eszközölt le nem bonyolított megrendeléseket be kell jelenteni., A bejelentések határideje decem­ber hó 25. A bejelentéseket a magyar had­ügyminisztérium anyagi leszerelési csoport­jához (Budapest I., Vár, Disztér)ke­ll címezni. — Eljegyzés: Schowarcz Sándor (Dinnye­berki) tart. főhadnagy eljegyezte Weisz Len­­kit (Regöly). (Minden külön értesítés helyett.) — Ki tud róla ? Herlinger Vencel (I. R. 44. Baon III. Feldkomp. 10. I. Zug, Feldpost 643.) 1 hónap óta eltűnt. Kéretnek harctéri társai, tudósítsák hollétéről aggódó szüleit és feleségét, Herlinger Venceljét Pécs, Maj­is­th­ utca 23.­ ­ Irodalom és művészet. Zádor (lucker) Jenő nagy sikere,a filharmóniában. Lapunk keddi számában, budapesti tudó­sítónk telefon­jelentése nyomán rövidesen beszámoltunk arról az osztatlan, nagy si­kerről, mely lapunk egyik zenekritikusának, Zádor (Zucker) Jenőnek a budapesti filhar­monikus társaság hétfői hangversenyén be­mutatott ,,Bánk-bán“ című szimfóniás zene­költeményével jutott. Jól esik regisztrálnunk azt a spontán, nagy elismerést, mely fiatal földink zeneművének előadását a szigorú és tárgyilagos kritika részéről kíséri. A fővá­rosi lapok kritikái egyhangúlag elismerik Zádor Jenő nagy zenei tudását, hatalmas tehetségét az orkesztrális fölépítésben, -r- Őszintén érzett örömünkben bizonyára osz­tozik Pécs városa műérzésü közönsége, mely derék fiatal földink e művének pécsi bemu­tatóját velünk együtt bizonyára nagy ér­deklődéssel várja, bárha zenei életünk ez időtt való pangása kevés reményt nyújt arra, hogy jó ideig részünk lehessen abban az él­vezetben, melyet a zenei gourmec-knak a Bánk­ bán előadása nyújt. A fővárosi sajtó, mint jeleztük, egy­hangú elismerésben részesíti a városunknak is dicsőséget szerzett fiatal zeneiró Pécsett előadott zeneművei méltatásakor általunk érdeme szerint méltatott képességeit. Az Újság a következőket írja: „Zádor Jenő volt a mai filharmonikus hang­verseny hőse, egy húszegynéhány éves fiatalember, ki Reger Miksánál Lipcsében tanulva, ezúttal szerepelt először nálunk és­ mindjárt hatalmas szimfóniás költeménnyel, melynek Bánk bán a címe. Hosszú ismertetést szeretnék írni az újdon­ságról, kimerítő, lelkes mondatokat, hogy érdemé­hez és tehetségéhez méltóan emlékezzem meg a mű­ről és szerzőjéről, ki a teljes ismeretlenségből mint tökéletes tudású mester bukkant elénk. De sajna, a szűkmarkú papírviszonyok rövid szavakra kárhoz­tatnak. Zádor Jenőnek, Wagner munkáin épülve, Strauss Richard az eszményképe. A német zenei forradalmár Don Juanjához hasonlíthatnánk leg­inkább a Bánk bánt. Ebben is oly vadul pezsg az ifjúi erő, a töretlen lelkesedés, itt is oly ökonomi­kusan és mégis drámai íratással van felépítve min­den és a magyar nagyúr drámájának zenei leírásá­nál is oly káprázatosan villognak a zenekar színei, mint ott, mikor a spanyol hős dolgairól beszélnek a hangszerek. Annyi dallambeli és harmóniai ki­találást, mint a Bánk bánban van, hallottunk már más fiatal szerző munkájában is, de olyan mélységes tudást már régen nem becsülhettünk, mint a­milyen a Zádor Jenőé.“ A Pesti Napló-Ъап Kodály Zoltán zene­akadémiai tanár és zeneszerző megállapítja, hogy a fiatal szerző már két év előtt, iskolai tanulmányaiban elérkezett Wagner-ig. A „Magyarország“ így ír : Zádor (Zucker) Jenő, pécsi születésű fiatal­ember. Szimfóniás költeménnyel köszöntött be, melynek programmja Katona József „Bánk-bán“ - jának cselekményével áll vonatkozásban. Öt jele­néscsoportra osztotta fel mondanivalóját és a drámai eseményekből megjeleníteni igyekszik a legkimagaslóbb mozzanatokat a sokszékíróság technikai eszközeivel, de olykor gyöngéd Urai el­­lágyulásokat is hallunk a tematikai kidolgozás során, amelyek kétségtelenül „Melinda“ szelíd asz­­szonyi lényét, bánatát és ártatlanságát akarják » zeneileg megérzé­kíteni. Biberach ármánykodására, Bánk­ bán és Gertrudis portré­jának és heves ősz- i­szetűzésük karakterizálására is mohón keres szi-­­ neket a szerző és helyenként le is tudja kötni ér­­deklődésünket találó kifejező eszközeivel, zene­karának jó hangzásával és figyelésre késztet a dol­gozási mód is, ahogy ő témaanyagát formálja, polifonikusan felépíti. A munka kétségtelenül te­hetségre vall. A Budapesti Hírlap megállapítja, hogy ,,tudása, virtuóz készsége, csillogó hangsze­relése, egész technikája befejezettséget mutat; a közönség érdeklődéssel hallgatta a kom­pozíciót s utána többször kihívta a fiatal szerzőt“. Ugyancsak nagy elismeréssel em­lékszik meg a Világ-Ъап Rainitz Béla zeneíró a mű szépségeiről, míg a Pesti Hírlap zene­kritikusa azt regisztrálja, hogy Zádor Jenő tudása meglepő, hangszerelési virtuozitása kiváló és hogy a közönség tetszéssel fogadta az előkelő izlé­ssel ép, szépen zengő tónussal megirott zeneművet és a szerzőt többször ki is szólította a dobogóra. Az „Alkotmány“ így ír : „Fiatal magyar szerző jutott szóhoz Zádor Jenő pécsi születésű komponista. A ma hallott „Bánk-bán“ című színfonikus költemény bámu­latos dologi készültséget igazol, a német dolgozási mód összes hibáival. Az újdonság koncepciója ha­­gályos, harmonizálása monoton, fölépítése túlsá­gosan masszív, hangos. Tehetséges zenész munkája, aki, ha nem ragaszkodik a mindenáron való kom­ponáláshoz, más zenei téren jelentékenyebb sikere­ket fog aratni. -­ Színházi hírek. „Túl a nagy Krivá­­non“ páratlan nagysikerű táncos, nagy ope­retté újdonság, amely nap-nap után zsúfolt házakat eredményezett, csütörtökön kerti színre hetedszer s az eddigi fényes eredmény után csak azt konstatálhatjuk, hogy rövid időn belül megtartjuk a 25-ik jubiláns elő­adást is. Pénteken „A papa kedvence“, éne­kes bohózatot adják negyedszer Peterdivel, ki pajzán kedvességével valósággal meghó­dítja a közönséget. Szombaton „Médi“, Schu­bert zenéjéből összeállított Operette újdon­ságot újítják fel. Vasárnap este a rég nem adott „Gyerekasszony“, Bokor énekes-víg­­játékát adják ez idényben először Petredi Etussal a címszerepben. A „Gyerekasszony“ annak idején a Népszínháznak egyik kassza­darabja volt, amely egyenesen Blaha Luj­zának lett írva. A darab vezető szereplői : Rónai, Radványi, Peterdi, Lányi, Tihanyi és Németh. Szombaton délután a jótékony nőegylet javára „Csárdáskirályné“ operette kerül színre. Vasárnap délután az örök szép zenéjü „Boccaccio“ operettet adják az előb­beni szereposztásban. I . Kmulerbe gazdát cserélt pécsi Mnb (Folytatás és vége.) Cassián-telep 45. sz. fele. Kostyán lei ez — Lakatos József és neje, ajá­ték, 60 ■ kor. bee ar. Jápos u. ,8. sz­ é Király u. , 9. sz. Tas Miksa és tá­jai — Blum Jakab és nej , vé­el 180.000 kor. Rákóczi út 57. sz. Weisz Józs­ef és neje — Nagy Árpád, vétel 87.000 kor. Dőlő u. 27. sz. Tamás An­tal зг Jurasits Mát­ás és neje, vétel 12.060 kor. Könyök u. 17. sz. fele. Kuln Ilona — Tóka György és neje, vétel 4000 kor. Alsóputurla u. 26. sz. Toro­nyi János és neje — özv. Bakonyi Lajosné, üszög­­pusztai lakos, vétel 10.000 kor. Makár u. 75. sz. Ladika István — Kelemen Béla, vétel 7000 kor. Tettyei út 16.sz.Márovics Andor és neje—Schlesin­ger Adolf és neje drávasztárai lakosok, vétel 4.000 kor. Szikla u. 5. sz., Neidhardt József és neje — Singer Ferenc, vétel 32.000 K. Harangöntő u. 2. sz., özv. Tapsonyi Istvánná — Bod Károly, ♦ # ♦Maximális áronPécsi Kalapgyár-ifim Kalapok szakszerű alakítását és Ф Ф t 4 il kerülnek eladásra ^ ai­­ssies ятш-Ф ***©♦ mm ш mm KALAPOK & díszítését mérsékelt áron vállaljuk, f

Next