Pécsi Napló, 1919. január (28. évfolyam, 2-26. szám)

1919-01-03 / 2. szám

1Ш9. január 3. „pécsi napja hálják. A románok nagyon mértéktelenek és kielégíthetetlenek.* Károlyi Mihály miniszter­elnak nagy­szabású beszédet mondott újév napján, mely­ben hangsúlyozta, hogy rendületlenül bízik a pacifizmus­ diadalában. — Ha azonban a teljes, nagy világbéke eszméjét a világ nem tudná még befogadni, — úgymond a minisz­terelnök — akkor neki és a kormánynak az ügyek éléről távoznia kell. ő azonban to­vábbra is küzdeni fog ezért az eszméért, még száműzetésben is. Majd így folytatta : — Nemcsak kifelé nehéz a kormány hely­zete, hanem befelé is. Mi olyan Scylák és Charibdisek között evezünk, ahol az egyik szikla véresen piros, a másik fehér. Nem­csak pártunknak érdeke, hanem szociál­demokrata fegyvertársainknak is, hogy e két örvény között biztosítsuk az együttműködést és fenntartsuk az egyensúlyt, mert sem ők, sem mi nem bírjuk meg az egyedüllétet, mi csak együttesen tudunk erőt mutatni, csal, együtte­se­n vagyunk képesek ezt az országot ez idő sze­rint kormányozni. A francia szocialisták az igazságos béke mellett* A francia szocialisták hadat üzentek a békének, amelynek feltételeit az antant ve­zetői zárt ajtók mögött határozzák meg. Az a béke, amelyet nemcsak a legyőzöttek, ha­nem a győzők népeinek is a kizárásával csi­nálnak meg, nem elégítheti ki a francia szo­cialista pártot. Az erőszakos béke csakis egy újabb háború csírája lehet. A szertelen hó­dítás a győző összeroppanását, vonja maga után. A francia szocialisták okultak a tör­ténelemből. Előttük lebeg a központi ha­talmak sorsa : a Monarchia és Németország seregei országokat hódítottak, otthon meg nem maradt dolgozó ember... A szocialista képviselők a parlamentben és a sajtó utján a leghevesebb agitációt fej­tik ki az igazságos béke­ érdekében. A francia­ szocialisták lapjában, az Humanité-ben Mar­­cel Sem­bat képviselő ezt ír­ja : — A­ Szocialista párt gyöngesége nem­zeti katasztrófa. A jelen körülmények kö­zött, abban a pillanatban, mikor Európa és az egész világ sorsa felett döntenek, pártunk szerencsétlen tehetetlensége szabad teret en­ged Bismarck követőinek. — Nálunk Franciaországban igen sokan gondolkodnak Bismarck szellemében. A béke, amit most akarnak csinálni, nem az igazi béke. Ez nem az igazság békéje, ez nem a wrilsoni béke, nem a leszerelés békéje. Ez az erőszak és elnyomás békéje! Nagyon erősnek kell lenni a szocialista pártnak, hogy megmentsük Európát egy újabb háborútól, hogy lefegy­­verezzük ezt az utálatos eszmét. — Ehhez szükséges, hogy minden erőn­ket egyesítsük, kéz­ kézben haladjunk célunk felé. Ugyancsak a L'Humanié egyik leg­utóbbi (december 6.) számában Marcel Cochin szocialista képviselő ,,Milyen a mi békepolitikánk” címmel így ír : — A Kamara elnöke, most tér vissza Londonból, ahol a Downing-streeten a leg­­súlyosabb problémákat vitatták meg. A ne­рек, amelyek sorsát ott a legnagyobb fi­tokban intézik, későn, nagyon későn, talán sohasem fogják megismerni azokat a határozatokat, ame­­lyi­ktől jövőjük függ. — Így van ez a mi köztársaságunkban is. Béke idején legalább a parlamenti szószék­ volt szabad! Egy James, egy Pressense mindig megmondhatta a szocialista igazságot, mindig hangoztatta az imperialista törekvések­kel és a bourgeois diplomácia egyéb ostobasá­gaival szemben Franciaország külpolitikájának el­nokratikus kiépítését.­­ A háború óta megnémult a parla­ment. E négy év alatt meg nem engedett módon a titkos szerződések egész tömegét írták alá a Quai d'Orsay emberei. Felhalmo­zódtak a visszaélések, amelyeket az ország oly drágán fizetett meg. De valahányszor pártunk barátai megkíséreltek felvilágosítást szerezni a diplomácia aktáiról, a miniszterek,­­ a Háztól fedezve, megtagadtak minden felvilá­­gosítást.­­ A külügyi bizottság kétségkívül arra való, hogy a kormányt ellenőrizze. Tényleg időközönként meg is hívja az illetékes minisz­tert Delcassetól Pichonig sorban elvonultak a Ház ötös számú hivatala előtt ; kegyetlenség lenne a háború után kérni vallomásaik nyil­vánosságra hozatalát. Még emlékszem arra a­­ híres ülésre, amelyen Delcasse, néhány nap­pal a bolgár árulás előtt határozott hangon nyugtatott meg minket Ferdinánddal való tárgyalásainak kimeneteléről. Amikor köze­lebbi felvilágosításokat kértünk tőle, be­­gombolódzott és egyáltalán nem volt haj­landó aktáit felnyitni előttünk és ezek a kor­hadt tradíciók nem állottak egyedül, a leg­utóbbi időkben Clemenceau úr ránk bízta az osztrák ügyek dossziéjának felnyitását, melynek a sorsát jól ismerjük. — A katonai operációk alatt ideje a hadiérdek ürügye alatt erőszakoltak csöndet a parlamentre az ország kormányzói. Ma már ez nem ér semmit. A békét azok készí­tik elő, akik a háború vezetőinek ellenőrzésé­vel voltak megbízva. Nem hisszük, hogy ez a rendszer egészséges legyen egy köztársaság­nak; nem akarjuk, hogy néhány héttel ké­sőbb fait accompli elé állítsanak; ha a parla­ment nem törekedik arra, hogy alkotmányos szerepét betöltse, csak a lemondását írja alá. A mi csoportunk semmi körülmények között sem fog belenyugodni abba, hogy ezt a homályos szerepkört betöltse. A mai napon is interpellá­ciót fogunk benyújtani a kormány külpoli­­t­i­ká­já­n­a­k f­őirá­n­ya­ir­ól. Az or­szág előtt mindenki feleljen meg teh­eiért. Fordította : Bodó György. _______________________________­___--­ Sztrájkolnak a hentesek. Uj rend a közvágóhídon. Pécs, 1919 január 2. Nyílt titok volt az, hogy a henteseknél jegy nélkül mindig lehetett zsírt kapni. Természetesen nem a maximális áron, hanem 40 —50 koronáért. A hatóság hiába üldözte a henteseket, ezt a visszaélést nem tudták kiküszöbölni. A rendőrség által eszközölt rajtaütések ugyan mindig megállapították azt, hogy a henteseknél van zsírhiány, de minthogy a közvágóhídon a kitermelt zsírt csak felbecsülték, a hentesek azzal védekez­tek, hogy a felbecsülés téves. Ezen most a hatóság változtatni fog. Ez a kifogás a jövőben elesik és a hentesek nem lesznek abban a helyzetben, hogy maxi­mális áron fölül, jegy nélkül adjanak zsírt. A mai naptól kezdve ugyanis a közvágóhídon eszközölt vágásoknál a sertések szalonnáját és zsírját nem úgy becsülik fel, hanem pontosan lemérik. A hentesek a kitermelt szalonnát és zsírt addig nem vihetik el, míg elismervényt nem adnak arról, hogy mennyi volt a kitermelt, szalonna és zsír. A nyers zsírból azután átszámítás útján fogják meg­állapítani, mennyi a kiolvasztott zsír és mennyiről kell a henteseknek elszámolni. A hatóság azt­ reméli, hogy ez az új rend most már kizár minden visszaélést. S talán igaz is lesz akkor , ha lesz zsír. A jelek szerint azonban nem lesz. A hentesek sztráj­kolnak. A közvágóhídon nyert értesülés sze­rint a mai napon ott egy darab sertést sem vág­tak le. A hentesek szerint a sertéshús és termékek árait oly alacsonyan maximálták, hogy ők a zsírt és a húst nem képesek ily ár­ban adni, még akkor sem, ha a maximális áron veszik az élősertést. A várost, ha a hentesek a jövőben sem vágnak sertést, nagy baj fenyegeti. A magán háztartásokban nincsen zs­í, a városi sertés­­üzem a B. osztályúakat is alig tudja ellátni, az A. osztályúak tehát erre nem számíthat­nak, úgy hogy pár nap múlva zsír nélkül lesznek kénytelenek főzni a háziasszonyok. Hogy ezen a rettenetes helyzeten ki segít, azt nem tudjuk, de annyi tény, hogy egy 52.000 lakosú várost üres hentesüzletekkel, zsír nélkül nem lehet hagyni. ----- Щ. -----------------------------­A pécsi szr. hitközség új képviselőtestülete szerdán délelőtt 10 ór­akor tartott­a meg ala­kul­ó közgyűlését Justus Miksa , a választást ve­zetett elnök vezetésével, akit a leadott 34 szavazattal választottak meg a hitközség elnökévé. A megválasztott új elnök meg­köszönve a nem keresett bizalmat, köteles­ségének ismeri, hogy köszönettel elfogadja a mostani átalakulások korszakában kétsze­resen terhes tisztséget, melynek minden ere­jével iparkodni fog megfelelni. Vázolta ez­után a hitközségre váró feladatokat, melyek között első helyen áll a pécsi hitközséghez méltó rabbi és külön hitoktató mielőbbi megválasztása, a tanügy fejlesztése, illetőleg föntartása, a templomi énekkar magasabb színvonalra emelése, az igazságos, a hitköz­ség tagjainak teherviselőképességének meg­felelő adóztatást , melynél azonban mégis fi­gyelembe veendő lesz, hogy újvól nagyobb terhek várnak a hitközségre. Az élénk he­lyesléssel fogadott programbeszéd után foly­tatták a választási a­kt­ust, amikor is alelnökké 34 szavazattal Greiner József dr. választa­tott m­eg, aki ezideig az iskolaszéknek volt elnöke. Ezen választás megejtése után föl­szólalt Semes Vilmos dr és a közgyűlés élénk helyeslése közben méltatta, a lemondott volt elnök, Lóránt Lipót dr. érdemeit a hitköz­ség körül, melynek javát a legszebb sikerrel mozdította elő és érdemet szerzete arra, hogy elnöki működéséről hálával emlékezzék meg a közgyűlés, azt jegyzőkönyvébe igtassa és azt az elöljáróság küldöttség útján fogja a visszalépett elnöknek átnyújtani, akiről itt említjük meg, hogy újév napján volt ötven éve, hogy elnyerte orvosi diplomáját. Az elnökök megválasztása után ugyan­csak titkos szavazással 39—39 szavazattal az elöljáróság tagjaiul megválasztottak : Alt Jakab, Benkő Mihály (uj), Braun Matyó­ (uj), Fodor Ignácz dr., Forbát A­rnold, is Fürst Gyula, Kraus­ Jenő dr., Lenkei Jajos, Isoránt­­Lipót dr. (uj), Neumann Ignácz, Spitzel' brjos. — Az iskolaszékbe megválasz­tottak: Biró Jenő dr., Fehér Sándor, Fodor Ignácz, dr., Greiner Józ­ef dr., Markovics Dávid, Nyitrai Andor, Radnai Emsil dr., Radó Jakab, Schreiber Jenő, Steiner S. M., Stern Károly, Wallerstein Bódog dr. — Kivülök a legtöbb szavazatot Brincz József könyv­es papír kereskedő kapta. A választás után Nemes Vilmos dr. azon indítványa fölött, hogy a képviselőtestületi tagok sűrűbb érint­kezése érdekében az eddigi két közgyűlés helyett négy közgyűlést tartson a képviselő­­testület, vita indult meg, de határozatot nem hozhattak, mivel az indítvány nem szerepe­lt a napirenden és azzal az új elöljáróság fog előzetesen foglalkozni. Az iskolaszék elnö­kévé Radnai Emil drt. fogja megválasztani. 3 Gyilkosság Szilveszterestén. A tetteseket letartóztatták. — Saját tudósítón­k jelentése. — Pécs, 1919 január 2. Szilveszter este Mannhcher-golyó kioltott egy fiatal életet. A bor gőze, vagy az emberi rosszaság sültette-e el a gyilkosokkal a fegy­vert, azt még nem állapították meg. De egy újabb jele ez annak az erkölcsi züllésnek, amibe a fiatalság került s ami most csak folytatódik. És nincs remény, hogy ezek az állapotok javuljanak. Az új esztendő elején ■szomorúan nézünk a jövőbe, hogy mi lesz a mai züllött fiatalságból. A gyilkosság részletei a következők : A rendőrségnek január­ 1-én délelőtt az­t jelentették, hogy Magyarürögön túl, az Isten-kutya melletti patakban egy fiatal, 16—18 éves ismere­ten egyén hullája fekszik. A rendőrségtől Külley Zoltán rendőrbiztos és Tolnai Vilmos dr. tb. főorvos mentek ki a helyszínére. A megejtett, vizsgálat megálla­pította, azt, hogy a hulla ajakon mintegy 8—10 milliméter átmérőjű szakított, kifelé dudorodó seb van, mely lövéstől származik. Ezen sebnek megfelelően a nyakon, a 6—7-ik­­ között szintén lőtt seb van.

Next