Pécsi Napló, 1925. június (34. évfolyam, 1-13. szám)

1925-06-28 / 13. szám

4. old­.­. kereskedelmet. Az adós­­ szállítás olyan időben érkezett már, mikor a gazdasági élet vérkerin­gését megbénította a nyomasztó atmoszféra, amely az állam szükségleteinek előteremtésénél nem tekintette az adózók teljesítőképességét. Most halotti némaság ül a gazdasági életen, annyi erő nincs benne, amennyi egy kis emócióhoz kell, hogy ezekre az enyhítésekre reagáljanak. Sehol nem látni a nyomát valami nagyvonal megmozdulásnak. Az építés állványerdőit nem, találjuk. A lakásprobléma ma is a szorzószám kérdése körül variálódik. Nem tudunk új laká­sokat produkálni, a lakásínségen csak a nyomor átcsoportosításával kísérlik meg segíteni. A nyu­godt, tiszta otthon álma nem tud valósággá érni a­ kusza össze-visszaságon, amelybe ezt a prob­lémát az élet gyűrte éveken keresztül. A pesszimizmus rozsdája valahogy nagyon mélyre férkőzött a lelkekbe. Minden apró fény­jelet, amely a nyomor és elfáradás esztendői után csak parány enyhülését is ígér, boldog sie­téssel kellene köszönteni, valami új, bizakodó atmoszférának kellene itt máról-holnapra úrrá lenni- De a szájak ma is csak panaszra tudnak görbülni. Sóhajok, panaszkodások közt morzsol­juk a szavakat. Délibábnak látszik minden szép ígéret, délibábok után futni pedig sem erőnk, sem játszi naivságunk nincsen. Az élet súlyos leckéi sok mindenre megtaní­tottak. Elsősorban talán arra, hogy helyzetün­ket magunk és önállóan tudjuk megítélni. Ezzel a képességünkkel pedig, ha mérlegre tesszük a reményeket és a valóságokat, úgy hosszú esz­tendők óta a remények könnyűnek találtattak. Csak erre kellene m­ég bennünket megtanítani, a délibábra emelni tekintetünket és elhinni, hogy vannak még elérhető délibábok. Ez többet érne minden kormányprogrammnál, minden ellenzéki ígérgetésnél. Egyszer, régen, rólunk magyarok­ról szerették mondani, hogy a délibábok álm­odó népe vagyunk. És ime ide jutottak az emberek. Fáradt tekintetünk egy könnyű délibábhoz sem­ tud elvánszorogni. FÖLDRENGÉS NAGYKANIZSÁN, Nagykanizsa, június 27. Ma délelőtt 9 óra­­25 perckor a városban két hatalmas földlökést éreztek, mely oly erős volt, hogy a kémények be­dőltek és a házak falai megrepedeztek. A riadalom oly nagy volt, hogy az emberek fejvesztve mene­kültek az utcára. A földrengés iránya észak-déli irányú volt. Egy asszonynak egy tégla a fejére esett, kit súlyos sebesüléssel a kórházba szállítottak. a vízcsapot. Hideg vizet visz be, két s­ánszéket állni a bőrfotel elé, ezekre helyezi a mosdó­ágat és a kékmázas kancsót. A vőlegény öblögeti a fogát. Eleinte a szája elé tartja a kezét, később már nem is tartja oda. Vízbe márt egy fél törülközőt, azzal köti­­ a fejét. Semmit se ér. A fájdalom nem, teketó­riázik többé. Trillázni kezd a fogában, szaporán és tömören, mint a villamos csengő, mikor két dróttal összeér, sajog a beteg ideg, csőröm,pöl a villamos fájdalom, állandóan. Nincs többé maradása. Összekuporodik és talpra szökken, le-föl jár a szobában, mogorván, mindig a fal mellett. A menyasszony követi. Kezét hitvesi jósággal kezére teszi. Ezt a vőle­gény kikéri magának, igy nem tud szenvedni, tovább megy és — tébolyult házi zsarnok — folytatja sétáját, egyedül, a fájdalmával. VII. Erre a menyasszony sértődötten ül le a dí­ványra, szárítja könnyeit, az első könnyeit. De a vőlegény is sír. Potyognak a könnyei a fájda­lomtól. Félnégy felé eszébe jut, meg kellene pró­bálni meleget, sőt melegített a konyhában, ahol már a hajnali fánkot sütik a vendégeknek. Tűt, cérnát, ollót hoz a menyasszony. Várja a lámpa alatt a kis zsákocskát, melybe a meleg sót teszik. Elharapja a cérnát, öltöget mint az asszonyok, akik pólyát varrnak. VIII. A leányszoba üvegajtaja egész éjjel egyen­letesen világít le az udvarra, csöndes, rózsaszín fénnyel. Gyakran fel-felnéznek a mulatók. Az anyák bámulják a puha ködben mozgó árnyala­kokat és a fiatalságukat idézik, mely örökre el-X. Előbb a férfi, aki szenved, összetörve és el­használtam a kenyérkereső, az úr. Utána az asszony, a cseléd. 44* ­’ÉCSI NAPLÓ 0-5. Június 28. Ingyen és díjmentesen biztosítja minden magyarországi .........évi......................... tűzkár ellen a fi­ei előfizetőjének ingóságait VILÁG Fizessen elő a VILÁG politikai, napilapra. A VILÁG a legtartalmasabb, legnívósabb és legjobban értesült napilap. Értesülései megbízhatók, külföldi hírszolgálatait minden világvárosban saját munkatársai látják el. Cikkeit a legjobb magyar publicisták írják. Előfizetési árak: 1 hóra 60.000 K., negyedévre 180.000 K. Új előfizetőknek rögtön megindítjuk a lapot, az előfizetés július 1-től számítódik. I További 100 millióra Ingyen és díjmentesen biztosítjuk betörés ellen, Ätftze0r°ezm,llióra tűzkár ellen)’ha egy uj ViLaG kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy­ út 47. Г Pécsett minden nő levágatja a hajét-a párisi dáma hamis kontyot tűz Egy amerikai tudós szerint bajusza nő a bubifrizurás nőnek. Naponta átlag tíz nő vágatja le Pécsett a haját. — A bubifrizurások között több az asszony, naint a liny, de őszhaja „hölgy“ le akad — Mit mondanak a fodrászok, l­écs, jun. 27. (A Pécsi Napló tudósítójától.) A Ferenciek­ utcáján haladtam a Nagyságos asz­­szonnyal, affykor hirtelen a kezét nyújtotta. — Most pedig megyek borotválkozni — mondotta halálos komolysággal. Egy percig nem értettem, aztán eszembe jutott. Persze őnagysága bubifrizurát visel, még hozzá férfimódra és most megy a fodrásznőhöz kiborotváltatni a nyakáról és a tarkójáról a hajat. ('nagysága engedelmével bementem a női fodrász-üzletbe, hogy a tulajdonosnőt meginter­júvoljam a bubifrizurás nőkről. — Pécsett most érkezett el a rövidre­ vágott haj divata a legnagyobb népszerűséghez — mon­dotta a fodrásznő. Olyanok ,akik azelőtt a leg­­elítélőbben nyilatkoztak a­­rövidrevágott hajról, ma bubifrizurával járnak. És, aki egyszer bele­kóstolt, annak eszébe sem jut többé megnövesz­teni a haját. Érthető ez, hiszen — különösen nyáron — páratlanul kényelmes a rövid haj. És persze hygiénikusabb is, mint a nagy frizura.­­— Hogy mennyire népszerű a rövid haj, bizonyítja az, hogy az elmúlt hétfőn huszonnyolc hölgy jött be hozzánk rövidre vágatni a haját. Pár hét óta, naponként 8—10 hosszú­ hajat kur­títunk meg. A legtöbb hölgy elviszi magával a levágott hajat, számítva arra, hogy egyszer mégis csak divat lesz megint a konty és akkor hasznát veheti. Sok esetben azonban nekünk ajándékoz­zák a levágott copfot.­­— Üzleti szempontból káros, vagy hasznos a női fodrászoknak a bubi-frizura 7 — kockáz­nuk­, a boldogságra gondolnak meghatottan és öreg szemük héja nedves. A két násznagy kövé­ren és zömöken ül egymással szemben. Nehéz vivók, kemény magyarok, elázottan hallgatnak. Mellettük 1849-ről beszélnek, arról, hogy áruló-e Görgey, vagy sem. Aztán az ajtóra mosolyognak mindnyájan, hogy fiatalság bolondság. IX. Öt órakor a leányszobában is dereng. Hamu­­szinti fény surran az öreg családi bőrfotelre, mely csodálkozva és szégyenkezve áll itten, a mosdó­tásra, a bádogkancsóra és a vizes törülközőre mely a szoba közepén hever. Vászonrongyok az asztalon, a feldöntött fogcseppek mellett egy gyüszü. Annyira megváltozott a szoba, hogy rá se ismernek reggel, de minden rendetlenség ellenére is úgy találják, hogy így kényelmesebb. .Mikor a nap a júliusi lombok közt felbuk­kan, már indulnak a fogorvoshoz fogat huzatni. Kilépnek a vad verőfénybe. A menyasszony arca kék. A vőlegény arca zöld. Balszeme bedagadt, olyan pirinyó, mint egy sündisznóé. Meg se csó­kolták egymást, de házastársak, öreg férj,és öreg feleség, pár óra alatt. Cipelik magukkal a kis só­zsákot is, melynek hasznos és gyógyító hatását felismerték, ez kiséri első útjukra, mint valami, mely a szenvedések éjszakáján született. Nin­csenek többé egyedül. Vidéki bérkocsi várakozik reájuk, két beteg gebével. Arra szállnak fel rang szerint, tattam meg a kérdést. — Határozottan hasznos­­ volt a felelet. Elsősorban a bubifrizurát minden héten utána kell vágni, a férfias frizuránál a nyakat borot­válni. Azonkívül a bubi­fej körülményesebb ápo­lást igényel, mint a hosszú haj. Állandóan ondo­­lálni, mosni kell, mert a legszebb haj is csak úgy mutatós bubifrizurában, ha kellőkép ápoljuk. Egy másik, szintén jobbfajta női fodrász- és kozmetikai műhelyben azt a felvilágosítást adták, hogy ott naponta 4­6, de sokszor 10 hölgy is vágatja a haját. Itt hallottuk azt, hogy az asszonyok sokkal nagyobb arányban vágat­ják a hajukat, mint a leányok. Előfordult egy ízben — mondotta a f­ő­­nöknő —, hogy a hölgy már itt ült a széken és, amint ráfogtam hajára az ollót, sírva felugrott, hogy : nem, mégis csak meggondolta, nem vá­gatja le a haját. Igaz, azt a térdig érő vöröses hajat nekem nehezemre esett levágni. .Magam is sajnáltam. És mi történt másnap. Őnagysága jön, hogy mégis csak levágatja. Ne­m törődtem vele, ha sír is közben, csak vágtam. Be kellett vallanom, nekem is könnyes lett a szemem, ami­kor ez a vöröslő zuhatag holtan a padlóra esett. Azonban azt sem hallgathatom el, hogy őnagy­sága száz­ percenttel szebb lett bubifrizurával. Általában ez a hajviselet mindenkit fiatalít és kevés hölgy van, akinek ne állna jól. Gyakran egészen őszeshajú hölgyek is jönnek hajat vá­gatni. Az árakról is informálódtam. Az úgyneve­zett bubifrizura vágatási díja 10.000 korona, a férfiasan nok­ 15.000 korona. A fodrásznők után alkalmam volt beszélni egy fiatal hölggyel, aki most érkezett Pécsre Párisból. — Párisban vége a rövid haj divatjának — mondotta. Aki ad arra, hogy divatosan legyen fésülve, az előveszi a levágott copfját és frizurát csinál belőle. Voltam egy nagyon disztingvált társaság garden petyján; itt a hölgyek vala­mennyien nagy, nyakbatűzött kontyot viseltek. Fürdőhelyeken, tengerparton mindenütt kon­tyot — csekély kivétellel hamis kontyot — visel a divatos nő. A francia nőben van azonban anntyi raffinéria, hogy ügyes fésü­lködési módja elfeledteti a férfival, hogy hamis kontyot visel. Amennyire rajongott a nyugati nő a rövid, fiúsra vágott hajért, olyan buzgalommal tűzködi most fejére a hamis kontyot. Természetesen a divat célszerűtlenségére mutat az a körülmény, hogy a hideg télben úgyszólván meztelen fejjel pompázott a párisi nő, most a melegben pedig filc-kalapját még kibéleli a hamis konttyal... Hiszem azonban, hogy a pécsi hölgyeket ez nem fogja visszariasztani a rövid haj viselésé­től. Hiszen Paris olyan messze van tőlünk és nem szabad csodálkozni azon, ha a téli divat most érkezett el hozzánk. Fel kell azonban hívnom hölgyeink figyelmét még egy körülményre, ami ugyancsak riasztásul szolgálhat. Egy amerikai tudós Hesvitte a winnipegi egyetem tanára azt a felfedezést tette, hogy azok az energiák, amelyek a női hajat hosszúra növesztik, a rövidre vágott haj következtében elcsenevészednek és a fej­bőrnek más helyeire koncentrálódnak. A pro­fesszor úr állítása szerint ennek az lesz a követ­kezménye, hogy bizonyos idő elteltével a női

Next