Pécsi Napló, 1925. december (34. évfolyam, 142-165. szám)

1925-12-01 / 142. szám

*925. 142. szém­. Egyes szem Ara 2000 korona. Kedd, december 1. PÉCSI NAPLÓ §*erke 2töcég­é.8 kiadóhivatalji Мипк2с£уШШ41у ucca 10. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. «arkeeztös'­gi telefon 109. sz. * tKiadóhivatali telefon 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP BS. 1L" 1.1 "LiLLaBti Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 30091 korona, egy negyed­évre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona 16 oldalas 3000 korona A patkány. Pécs, 1925. nov. 30. Egy dugáru érke­zett a múlt héten a posta útján Pécsre. Töb­bek között szerkesztőségünk címére is. Szer­zőjéül Linder Béla van megnevezve. Edzett újságírói idegeink dacára alig tudtuk az undortól végigolvasni. Tartalmából azután, rögtön megítélhettük, hogy Linder Béla, csak a saját személyét illető, egy ellene emelt vád ellen védekező résznek lehet a szerzője, a többi azonban Belgrádon keresztül a szov­jettől érkezett, mint propaganda irat. Hogy Linder Bélának védekezése meny­nyiben felel meg az igazságnak, azt a büntető törvényszék a szombati főtárgyaláson meg­ítélte és nem is ezzel az üggyel akartunk fog­lalkozni, hanem ettől teljesen elvont meg­jegyzésünk van ebből az alkalomból, mert a kérdéses levelet egy újabb merényletnek tartjuk Magyarország hírneve ellen, Írásunk a magyarországi szocialisták-­ hoz szól. A magyar szociáldemokrata párt ugyanis a parlamentben, a sajtóban és az utcán még mindig védelembe veszi, az általuk „emi­grációnak” nevezett szökevényeket és vissza­térhetéseik megengedését sürgeti. Minthogy pedig Linder Béla is egyike ezeknek, és nehezünkre esik föltételezni, hogy a magyar szocialisták azonosítják m­o­­gukat Linder Béla elveivel és írásaival, sőt azt óhajtják, hogy ne is számítsák őt maguk közé való szocialistának, aminthogy nem is az. A szocializmus ama nemes növény, amely a felebaráti szeretettől sarjadt és sem Linder Bélában, sem a Kain és Coriolan bélyegét magán viselő degenerált grófi vezéré­ben sincs egy szemernyi rész, amelyben ez az növény gyöker­et verhetne. Az ő eszmekörük nem az általános jólét felé törekvés, hanem a tehetetlen düh és bosszú vágya által hajtott rombolási szán­dék, amely általános nyomorra vezet. Megrágalmazni Magyarország összes in­tézményeit, még a bírói kart is : ez nekik ott külföldön, ellenségeink között nemcsak ör­dögi bosszú műve, hanem még üzlet is, a­melynek kijegecesedett produktuma a szó­ban forgó levél. A mi megjegyzésünk mindezek után az, hogyha vannak is a szökevények között bűnbocsánatra érdemes férfiak is, ezeket ha visszatérnek, nem fogjuk kiközösíteni, ámde a szocialista párt ne általánosítson, m­ert ezze­l csa­k m­egne­hezíti e­ze­kn­e­k a vissza­­térhetését és mert­­ a patkányok marad­janak a csatornában. KEDDEN PESTH­Y PÁL BESZÉL A HÁZBAN. Budapest, nov. 30. A nemzetgyűlés holnap folytatja a költségvetés részletes vitáját, az igaz­ságügyi tárca költségvetésének tárgyalását, amely­nek során Pesthy Pál igazságügyminiszter beszédet mond. Az eredeti tervezet megváltoztatásával a pénzügyi tárca költségvetése kerül utoljára a tár­gyalás alá, hogy Bod János pénzügyminiszter a genfi tanácskozásokról viszszatérve jelen lehessen tárcájának költségvetési tárgyalásán. A költségvetés letárgyalása után a nemzetgyűlés az appropriációs törvényjavaslattal fog foglalkozni. Külön szakaszban fog a kormány felhatalmazást kérni arra nézve, hogy a beruházási programm fejlesztése érdekében rendelkezésre álló összegeket a népszövetséggel folytatott tárgyalások értelmében igénybe vehesse, azt a gazdasági élet rendelkezésére bocsáthassa. Nem lehet megengedni sem jobb-, sem baloldali kilengéseket —­­mondotta Nyíregyházán a belügyminiszter. PESTHY PÁL AZ OSZTÁLYOK ÉS FELEKEZETEK KÖZÖTTI EGYETÉRTÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT HANGSÚLYOZTA. Nyíregyháza, nov. 30. Rakovszky Iván belügy­miniszter vasárnap tartotta beszámolóját Nyír­egyházán. Kíséretében ideérkeztek Pesthy Pál igazságügyminiszter, gróf Teleki Pál és több nem­zetgyűlési képviselő. Rakovszky Iván nagy beszéd­ben vázolta a kormány munkaprogrammját bel­politikai téren.­­— A kormányzat teendői — mondotta — há­rom pontban foglalhatók össze. A legelső föladata volt a belső rend helyreállítása, amelyet nyomon követett az államháztartás egyensúlyának helyre­áll­­ása. Mindkét feladat már nagyjából sikeresen befejezést nyert. Most a harmadik feladatot kell a kormánynak megoldania, az egyének boldogulá­sának előmozdítására kell törekednie. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági hitel és munkaalkalom­ról való gondoskodás az ipar és kereskedelem szá­mára. Rövidesen érezhetővé fog válni a kormány beruházási programjának kedvező hatása. Ugyan­csak fő gondja a kormánynak a tisztviselők helyze­tének javítása. Elsősorban a tényleges tisztviselők de azután a nyugdíjasok, az özvegyek és árvák sorsán kíván a kormány hathatósan segíteni. A belpolitikai helyzetről szólva, kifejtette a belügyminiszter, hogy a kormány csupán a forra­dalmak után elkövetett bűnöknek akart véget vetni, de nem vállalkozott egyúttal a nemzeti föllán­golás megszüntetésére. Nem lehet szabad kezet en­gedni a nemzetközi aspirációknak, amint nem lehet megengedni sem jobb-, rém baloldali kilengéseket. Foglalkozott ezután a belügyminiszter az oktobrizmussal, amelyről megállapította, hogy az nem szabadságot, hanem elnyomást jelentett minden téren. Majd a dem­okráciáról beszélt és kifejtette, hogy a demokratikus pártok között nincs összhang, mert a demokratizmust különféleképen értelmezik. Egyoldalú politika nem lehet demokrata. Beszédét azzal fejezte be, hogy a kormányzat végső célja a háború előtti állapotoknak minden téren való vissza­állítása. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter szó­lalt föl, aki az osztályok és felekezetek közötti egyet­értés szükségességét hangsúlyozta. A mi országunk­ban — mondotta —, amely agrárország, csak a­ többtermelés problémájának megoldása biztosít­hatja a társadalmi osztályok létérdekeit. A gyűlésen még Teleky Pál gróf is felszólalt. A gyűlés után a Korona-szállodában bankett volt. Szenzációs eredménnyel végződött a bajtársi egyesületek vizsgálata az egyetemi keresztgyalázás ügyében. Budapest, nov. 60. Az egyetemi keresztgyalá­­zás ügyében a bajtársi egyesületek által lefoly­tatott vizsgálat szenzác­iós eredménnyel végződött. Megállapították, hogy az az egyetemi hallgató, aki megtalálta az összegyűrt Hiszekegyet és az össze­tört keresztet és aki oly nagy hangon követelte az igazoltatások újabb megkezdését és azt állí­totta, hogy reggel 8 órakor érkezett tanulás cél­jából a 3. számú tanterembe, már reggel hat órakor bement a terembe és csak 8 óra felé, amikor már szállingózni kezdett az egyetemi hallgatóság, kezdett kiabálni, hogy milyen leletre akadt. Ki­derült az is, hogy éjszaka senki sem hatolhatott be a terembe, az első pedig, aki aznap a terembe lépett, a hangoskodó, igazoltatást követelő jogász volt. A bizottság, komoly, becsületes tényezői az egyetemi ifjúságnak, megdöbbenve állapította meg, hogy itt ázsánprovokatőrség esete forog fenn. Súlyosan megbélyegző szavak hangzottak el az ellen a fiatalember ellen, akire a gyanú hárult, hogy politikai tendenciából nem átallotta megbecs­­teleníteni a Hiszekegyet és kettétörni a keresztet. Megállapították, hogy ennek az egyetemi hallga­tónak semmi keresnivalója az egyetemen nem volt, mert szigorló, abszolvált jogász, akinek nem kellett egyetemi előadást hallgatnia. Amikor a bizottság ezeket az adatokat meg­állapította, szombaton este 8 órára, a Turul fő­vezére, dr. Faith, táborozást hívott össze az állat­orvosi egyetem menzájában. Az egyetemi hallga­tók felháborodva hallották, hogy milyen aljas me­rénylet történt politikai célzattal a kereszt és a Hi­szekegy ellen. A Turul Bajtársi Szövetség néhány tagját azonnal elküldték azért a jogszigorlóért, aki a kereszt és a Hiszekegy meggyalázásával gyanúsítható. Felháborodva mondották szemébe, hogy milyen cselekménnyel gyanúsítják. A fiatalem­ber védekezni kezdett és azt adta elő, hogy ő azért ment be korán az egyetemre, mert nincs lakása és tanulni akart a fűtött egyetemi tanteremben és egész határozottan gyanítja, hogy a merényletet az állatorvosi akadémiának az a hallgatója kö­vette el, aki 1923-ban revolvert fogott egyetemi társaira, amikor mint zsidó hallgatót meg akarták verni és kétszer el is sütötte a revolverét. Ezt a védekezést olyan morajlás fogadta az állatorvosi akadémián, hogy a szitkokkal illetett jogszigorló jónak látta, hogy gyorsan elpárologjon az állatorvosi akadémia menzájából. A táborozáson még sokáig beszéltek a kínos és rosszindulatú botrány rendezéséről és kivétel nélkül, politikai pártállástól függetlenül, az egyetemi ifjúság vala­mennyi csoportja a legsúlyosabban elítélte ezt az ázsán provokatőri munkát. Nacionalizmus antiszemitizmus nélkül el­ sem képzelhető — Eckhardt Tibor szerint. A KULTUSZMINISZTER AKKOR IS A JOBBOLDALI ERŐK ÖSSZEFOGÁSÁN FÁRADOZIK HA A FEJÜK TETEJÉRE ÁLLNAK IS EGYESEK. Budapest, nov. 30. Politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövet­ségébe, az Albrecht-féle hírekre való tekintettel, egyelőre nem gondolhatnak a megkezdett szervezkedő propaganda folytatására. Ebben az ügyben Klebels­­berg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter a következőket mondotta : — Szó sem lehet arról, hogy a Társadalmi Egye­sületek Szövetségét a teljesen alaptalan király­­puccs hírek kompromittálták volna. Meggyőződé­sem változatlanul az, hogy a TESz működésére van szükség ebben az országban, mint ahogy szükség van a konzervatív erők összefogására a forradalmi szellemmel szemben. Konzervatív erők alatt természetesen a jobboldalt kell érteni, bár én nem a fajvédőkre, nem politikai pártokra és személyekre gondoltam akkor, amikor a TESz­­ben a konzervatív erőtényezők együttműködésének szükségességére mutattam rá. Kijelenthetem, hogy ezen együttműködés érdekében fogok fáradozni továbbra Lapunk mail száma 10 oldal.

Next