Pécsi Napló, 1925. december (34. évfolyam, 142-165. szám)

1925-12-01 / 142. szám

2­511és. is, még ha egyesek a fejük tetejére állnak is és ezért a működésemért minden tekintetben vállalom a teljes politikai felelősséget. Eckhardt Tibor ez ügyben igy nyilatkozott: — A TbSz programmja két szóban foglalható össze : irredentizmus és nacionalizmus. Az anti­szemitizmus formailag nem szerepel a programaiban, lényegileg azonban igen, mert hiszen nacionalizmus antiszemitizmus nélkül, véleményem szerint, el sem képzelhető. A TESz változatlan egner­ával folytatja a szervezkedés munkáját. A népszövetségi főbiztos 1926 december 31 ike előtt nem tekint­heti befejezettnek működését. AZ 1927—28. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEÁLU­­TÁSÁBA MÁR NEM LESZ A NÉPSZÖVETSÉGNEK BELESZÓLÁSA. Budapest, nov. 30. A Népszövetség tanácsá­nak decemberi ülésszakával kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy Bethlen miniszterelnök és Bud pénzügyminiszzter előterjesztést fognak tenni „az 1926. június 30-án lejáró ellenőrzési határidő meg­­rövidíésér­e". Értesülésünk szerint a Népszövetség két és félesztendős határidőt szabott meg a két jegy­zőkönyvbe foglalt program végrehajtására és ez határidő nem 1926. június 30-án, hanem december 31-én jár le. Ilyen körülmények között a program végrehajtásának ellenőrzésére hivatott Mr. Smith népszövetségi főbiztos 1926. december 31-ike előtt nem tekintheti működését befejezettnek és a szanálás eddigi eredményei legföljebb csak arra a reményre jogosítanak, hogy a Népszövetség nem fog élni az ellenőrzés meghosszabbításának jogával, hanem a főbiztos utolsó jelentése alapján konstatálni fogja a szanálási program végrehajtását és ezzel a hatá­rozattal egyidejűleg meg fog szűnni a népszövet­ségi ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy Mr. Smith főbiztos likvidálja hivatalát és elhagyja az országot. Az országra nézve nem az ellenőrzés megszűnésé­nek időpontja a fontos, hanem az, hogy a szanálás végrehajtása a legjobb után halad előre és így nem kell tartani attól, hogy sor kerüljön az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítására. Minden jel arra mutat, hogy az 1927—28-iki költségvetés össze­állításába a Népszövetségnek már nem, lesz bele­szólása. ——— VÁSÁROLJÁK a pengőhöz szükséges EZÜSTÖT. Budapest, nov. 30. A Nemzeti Bank a pengő bankjegyek elkészítésével foglalkozik. A kormány pedig megkezdte a váltópénz vezetésének előkészületeit. A kormány m­egbízásából az Angol Osztrák Bank és a Leszám­ítoló Bank Londonban a világ leg­nagyobb ezüstpiacán vásárolja a pengő veretéshez szükséges ezüstöt. Az ezüst érmék ,amelyekből csak egyfajta egy pengős készül, 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmaznak. Egy pengő súlya éppen annyi lesz, mint a régi ezüst koronáé, vagyis 5 gramm.. ____l - ■" .'■LLiUr ----------n-iSLJ.^.’ngS---------L- -TMS Végzetes napok. Poincaré felolvasása. (7. folytatás.) II. Miklós természetesen beszélt Ausztriáról és Szerbiáról is , de ő ép oly kevéssé volt infor­málva, mint én magam ; ő is felvetette magában a kérdést, hogy mit tervezhet Ausztria és a bizony­talan helyzet, és úgy mint nekem, nehézzé tett minden elhatározást. Csak azt ismételte előttem többször : „Az a fő, hogy ebben is, mint minden­ben, a mi két népünk egyetértésben maradjanak.“ Részemről a válasz mindig ez volt : „Igen, úgy mint 1912 és 1913. években, egyetértőleg Angol­országgal, és nem csoportokként ellentállva, hogy az európai egyensúlyt és békét biztosabban fenn­tarthassuk.“ Én különben egybefoglaltam a francia kor­mány minden gondolatát abban a toasztban amelyet a cár által adott banketten elmondtam, a következőkben : „Húsz év elmúlt már azóta, hogy a mi népeink jövő sorsuk világos előre­látásából folyólag szövetséget kötöttek és ezen szövetség jótékony hatása napról-napra érezhető az európai egyensúly épségben tartásában. Érde­keink azonosságára, kölcsönös békeszeretetünkre, szárazföldi és tengeri haderőnkre, amely haderők ismerik és tisztelik egymást, sőt megszokták már egymást testvérül tekinteni, hosszú tapasztalatok Nor­­ianyait érték is és teljes barátságunkra támasz­kodva, ezen szövetség, amelynek megalkotója a hírneves II. Sándor cár és feledhetlen elnökünk, Carnot volt, kezdettől fogva bizonyítékát szolgál­tatta jóvoltának és törhetlen erejének. E­lséged meg lehet arról győződve, hogy Franciaország ma úgy mint tegnap és mindennap együtt fog szövetségesével a béke és a civilizáció kérdésében munkálkodni, amelynek érdekében a két nép kormány­a nem szűnt meg soha dolgozni.“ Sem Viviani, sem én egész ott tartózkodásunk alatt egyetlen szót sem ejtettünk ki, amely ne lett volna összhangban ezzel a nyilvános kijelentésem­mel. Kedden délután Peterhofból Szentpétervárra utaztunk. A cár nem kísért el bennünket, és engem­­— bevallom — kissé meglepett, hogy egyedül engedett bennünket a főváros megláto­gatására, amelynek lakossága boldog lett volna őt ünnepelni. A fővárosban számottevő sztrájk tört ki és a kormány, alaposan vagy alaptalanul, de német kéz működését látta abban , de az utcák tele voltak tömve lelkesült és örömteli néppel. A francia kolónia fogadása után a téli palotában volt diplomáciai cercle. Viviani társaságában elsősorban rövid kihallgatáson fogadtam a kül­földi követeket. George Buchanan, Angolország követe azon óhajának és kívánságának adott ki­fejezést, hogy a perzsiai kérdés kerüljön le a le­hető leggyorsabban a szőnyegről és minden félre­értés Angol- és Oroszország között szűnjön meg. Nem rejtette el előttem, hogy ő is neheztel Ausz­tria hallgatása és misztikus titkolódzása miatt. Pourthales gróf, a német követ kifogástalan ud­variassággal fogadott ; ő rokonságban van egy francia családdal és én vele főként személyes vi­szonyairól beszéltem. Motorio báró, a japáni követ, akit már régebb idő óta ismertem, egy kedvenc eszméjét fejtette ki röviden előttem : egy négyes­szövetséget Francia-, Orosz-, Angol- és Japán­országok között. Azt feleltem neki, hogy miután már létezik megegyezés Angolország és Japán­­ és Oroszország és Japán között, ez természetesen magával hozza Franciaország barátságát is. Car­­lotti márki, az olasz követ, barátságosan biztosí­tott róla, hogy a jelzett olasz csapatmozgósítás csakis a vasúti sztrájk következtében vált szük­ségessé. Szapáry gróf, az osztrák-magyar követ igen udvariasnak , de tartózkodónak és burkolt­nak mutatkozott. Vivianinak és nekem azt mond­ta, de minden határozottság nélkül, hogy kormánya el van határozva lépéseket tenni Belgrádban, amelynek jellegét azonban nem precizírozta és kifejezte, hogy Ausztria megfontolja Szerbiának magának a sarajevói merénylettel szemben való felelősségét. Kérdeztem tőle, hogy ha az utasí­tások kormányi részességet fedeznének föl, és ő zavart frázisokkal felelt ; én pedig azt mondtam neki, amit július 5-én Szécsen grófnak, hogy re­mény­em, hogy Szerbia a bűnösök felkeresése és megbüntetése érdekében segédkezni fog és hozzá­fűztem, hogy talán nem szükséges egy egész népet belevonni egy bűnténybe néhány ember miatt. (F­olytatása következik.) P£ÜS! NAPLÓ RENDKÍVÜLI IZGALMAK KÖZEPETTE FOLYT LE A NYUGDÍJASOK NAGYGYŰLÉSE. Budapest, nov. 30. A magyarországi közalkal­mazottak nyugdíjas szervezetei a KANSz, a NyUKOSz, a fővárosi alkalmazottak és a vas­utasok nyugdíjasai vasárnap délelőtt a Főherceg Sándor utcai régi képviselőházban országos nagy­gyűlésre jöttek össze. A közalkalmazottak nyug­díjasainak akciójához csatlakozott a Nyugdíjasok Országos Szövetsége is. Az országos gyűlést azért hívták össze, hogy tiltakozzanak a kormány státus­­rendezési javaslata ellen, amely a nyugdíjasok szerint igazságtalan és törvényellenes. A gyűlés rendkívül izgatott hangulatban folyt le. A szónokok igen éles hangon bírálták a kormány és nemzetgyűlés eljárását a nyugdíjasokkal szem­ben. A gyűlésen jelenlevő rendőrtisztnek többször közbe kellett lépni. Az izgalom a tetőpontra hágott Ujfalussy István ny. tábornok igen keményhangú beszéde alatt, aki azt indítványozta, hogy a nyug­díjasok lépjenek be a szociáldemokrata pártba. SZIVSZÉLHŰDÉS MEGÖLTE MATLEKOVICS SÁNDORT. Budapest, nov. 30. (MTI.) Matlekovics Sán­dor dr. V. b. t. t. 83 éves korában ma délután 2 órakor hirtelen elhunyt. Az elhunyt a déli órákban frissen érkezett meg rendes sétájáról családi kö­rébe. ’Íróasztalához ült és itt érte a halál. Halá­lának oka szivszélhüdés volt. Matlekovics Sándorral a magyar közgazda­­sági élet egyik legképzettebb vezéralakja távozott el az élők sorából. Mint a földmivelés és a keres­kedelmi minisztérium államtitkára, nagy hozzá­értéssel rendezte meg az emlékezetes 1885. évi országos kiállítást. A kiegyezést követő évtizedek­ben irányítója volt a magyar vám és kereskedelmi politikának, az Ausztriával kötött vám és keres­kedelmi egyezmények tárgyalásánál vezető­szerep jutott neki. Mint gazdasági politikus a szabadkereskedelmi irányzat érvényre juttatásával és megvédésével az ipar fellendítésével és a kül­kereskedelem felvirágoztatásával és megvédésével­zerzett elévülhetetlen érdemeket. Nevét elsőrangú vámpolitikai tanulmányokkal Európaszerte híressé tette. Legnagyobb munkái: Magyar állami költség­­vetések története, a milleniumi kiállítás alkalmá­val kiadott nagy monográfia. Politikai pálya­futását mint a főváros VII. kerületének képviselője kezdte, ellenfelét Eötvös Károlyt buktatta meg.­­ Tizenöt esztendő óta a IV gyár Közgazdasági­­ Társaság, az országos iparosság élén dolgozott kereskedelempolitikai elveinek megvalósításáért. - -------­VONATKÉSÉSEK A HÓFÚVÁS MIATT. Budapest, nov. 30. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint 29-én dél­után óta a Budapestet érintő viszonylatokban hóakadályok miatt már lényegesebb késések voltak. Magasabb hóállás miatt 30-ától kezdve a deb­receni üzletvezetőség területén a motorpótlás, moz­donyokkal közlekedő forgalmat előreláthatólag a hét végéig beszüntetik. n­02 n­o­­cember 1. Széchenyi emléke a felső fiú kereskedelmi iskolában. A pécsi felső kereskedelmi iskola ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának­­ századik évfordulója alakalmából Széchenyi István­­ gróf emlékére meleg tónusú, igazán mély tartalom­mal bíró ünnepélyt tartott. Az ünnepélyt, sajnos, a még mindig a saját céljaira fölépített intézetéből a Makár-utcai elemi iskola szűk helyiségében kellett megtartani. Az első sorokban ott láttuk Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármestert, Pintér Ferenc h. polgármestert, Hamerli Imre türv. hatósági tagot, Schindler József intézeti igazgatót, a fiú- és leány­kereskedelmi iskolai tanárnőket és tanárokat. Az ünnepélyt a Hiszekeggyel nyitotta meg az in­tézet énekkara. Bárdos Lajos intézeti tanár ün­nepi beszédé­ben méltatta Széchenyi érdemesét, gondolataival mély nyomokat hagyva az ifjúság fogékony lelkében. A műsor egyik fénypontja : Mit akarhat a kis csermely quintett volt, melyben Derszen Gusztáv és Rézbányásy László tanulók éne­keltek, a hegedű és harmonium kíséretet Dudás Géza énektanár, Hegyi István és Darirach Alajos tanulók adták. Ez a szám a műértők minden kívá­nalmát kielégítette. Dertzen és Rézbányay töké­letes, tiszta hangjukkal kellemes illúzióba ringat­ták a hallgatóságot. Biró Ferenc sikerült szavalata hazafias tűztől áthatott kiáltás volt az ország in­tegritásáért. Mindenkit magával ragadott a Régi nóta. Ennek a siró-mosolygó magyar dalnak mű­vészi előadása az intézeti énekkar szervezettségét és nagy hanganyagát dicsérte. Mihályuk­ János csinos keret közé szorított sikerült felolvasást tar­tott Széchenyi közgazdasági hatásáról. Arany János ódáját, Széchenyi emlékezetét Rézbányay László szavalta igen szépen. A Himnusz zárta be ezt a kedves ünnepélyt, melyet Bárdos Lajos tanár rendezett. Az énekszámok tökéletes­sége Dudás Géza énektanár lelkes munkájának az eredménye. Az ünnepélyről az illusztris vendé­gek a polgármesterrel elismerésüket fejezték ki és azzal az impresszióval távoztak, hogy a felső kereskedelmi iskola számokkal túlfűtött levegőjé­ben a költészet is helyet kapott, amely bearanyozza az életre nevelő intézet falait.­­. rendőrtanácsos rejtélyes halála. Győr, nov. 30. Lauschmann János rendőr­tanácsost, a magyaróvári rendőrkapitányság ve­zetőjét, aki néhány nappal ezelőtt Hegyeshalom határában vadászott, pénteken délután a hajtók átlőtt fejjel holtan találták meg. A vizsgálat meg­indult, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság tör­tént-e. ——— HALÁLRAÍTÉLT KOMMUNISTÁK. Moszkva, bov. 30. Hónapokig tartó tárgyalás után a forradalmi törvényszék tegnap hozta meg ítéletét az állami javak eltulajdonításával vádolt kommunisták bűnperében, melynek értelmében 18 kommunistát halálra ítéltek, 86-ot pedig 1­6 évi börtönre. -------­

Next