Pécsi Napló, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
liUb. januar 1. zeléről az elszakított területeken? — Aki a középeurópai atmoszférát ismeri, az kívülről is elmondhatja, hogy az új államhatalmak elnyomnak minden magyar gondolatot, üldözik a sajtót és nem tűrnek szólásszabadságot. Nem is lehet ezen másként változtatni, mint egy új szellem meghonosításával. Járjon ebbenMagyarország elől, ha elszakított testvéreinek sorsa égeti! Állítson ragyogó példát a szomszéd népek elé, a nem-magyar falu állampolgárok jagainak tiszteletben tartásában! Alkossa meg a standardot az ily kérdések kezelésére, ennek általános alkalmazását aztán, nemcsak minden pártatlan szemlélő követelné, hanem a Népszövetség is gondoskodnék róla, hogy a tolerencia szelleme Csonka Magyarország határain kivül is érvényesüljön. —Mi a ntézete Magyarország jelenlegi politikai helyzetéről. — Európa két extrém politikai irányzat jegyében áll. Az egyiket jelölhetjük bolsevizillus névvel, a másikat nevezzük fascizmusnak. Mindkettő egyaránt zsarnoki, forradalmi és reakciós. Mindkettő összeegyeztethetlen a liberalizmus elveivel, amint az a múlt században elterjedt, korunk pedig a Népszövetségben részben megvalósította részben célul tűzte.. .Úgy a fascizmus, mint a bolsevizmus uralomrajutása az európai kultúra megsemmisítését jelentené. Ezzel szemben állnak a liberalizmus eszméi, melynekMagyarország a 19-ik században oly nagyrabecsült bajnoka volt, ezen eszmék határozott és félre nem magyarázható elfogadásával a magyarok nagyobb szolgálatot tennének ideáljaiknak, mint minden egyéb cselekvéssel. — Hogy vélekedik a numerus klauzusról ? — E kérdést alaposan tanulmányoztam Európa különböző országaiban. A zsidókMagyarországnak igen sok kiváló és néhány rossz szolgálatot tettek. Ez utóbbihoz sorolom, hogy a háború előtt oly számosan magukévá tették a magyar soviniszták nagynémet-barát politikáját. Hogy a nevelésügyi problémának mi a megoldása, azt külföldinek nehéz megmondani. Általános elvül azonban fel lehet állítani, hogy ha valamely államnak az a politikája, hogy törvényhozása elnyomja polgárainak aktív és intelligens részét, úgy ez szükségszerűleg zavarokra vezet. Ha én magyar államférfi lennék, akkor azon nézet felé hajolnék, hogy a zsidóknak maguknak kellene a numerus klauzust kezelni. Nekik maguknak kellene megszabni, hogy az ország közéletének egészséges fejlődéséhez a zsidóknak mely aránya legelőnyösebb a diplomás pályákon és a hivatalokban. A zsidók egy központi tanácsának tiszteletbeli feladata volna ezt az arányszámot akként megszabni, hogy ne sértse senki érdekét és ez az irányítás mégsem tenné ki a zsidó ifjúságot megalázó és izgató igazságtalanságnak. Ha ezt önök a kör négyszögűsítésének problémájával azonosítják, akkor csupán arra mutatok rá, hogy Einstein zsidó — és az a szellem, mely a relativitás elméletét a világegyetemben szülte, képes lesz a zsidók relativitását a magyar glóbuszon is megalkotni. * * * Az angol közvélemény konzervatív többségének reprezentánsa után a Foreign Affairs (Külügyek) főszerkesztőjét kerestem fel, kitől következőket hallottam : — Bár azt valljuk, hogy az osztrák-magyar monarchiának jelentékeny része volt azon körülmények keletkezésében, melyek a háború kitöréséhez vezettek, de ép ily tisztán látjuk, hogy a cári szörnyeteg nyugtalanította Közép-Európát ; hogy Franciaország segítette és tüzelte az orosz agresszivitást és hogy Németországnak és Nagy- Brittániának egymáshoz való viszonyát évtizedek óta feszültté tette a kvalitás és kölcsönös provokálás politikája. A szerb kormány felelősségét a sarajevói merényletben mindig vallottam és lapom hasábjain megdönthetetlen bizonyítékokat közöltem. Ami a trianoni békét illeti, nézetem az, hogy e békediktátum, mint a világtörténelem során mindegyik, melyet győző kényszerűét a legyőzöttre, végzetes hiba volt. A leghallatlanabb igazságtalanságokat és abszurdumokat valósította meg úgy gazdasági, mint területi szempontból. Ez utóbbi megállapításom involválja, hogy minden józaneszű ember változtatni akar a helyzeten. De mint reálpolitikusnak azt kell mondanom, hogy igen kevés valószínűséget látok arra, miszerint a békeszerződések teljes és formális revíziója következnék. Miután a nemzetközi törvényhozás azon dolgozik— részben már sikerrel, — hogy a háború lehetőségét teljesen kizárja, Magyarországnak a fejlődő és izmosodó Népszövetségben kell orvoslást keresni. A békeszerződésekben a kis népek önrendelkezési joga akként jutott érvényre, hogy a győzők önrendelkeztek felőlük. Mindössze a kis Ausztria ellenében merték a plebiszcitum elvét végrehajtani, csupán Sopron lakosságát kérdezték meg, hova akar tartozni, az is Magyarországot választotta. Ezen elvet kell az összes vitás területekre alkalmazni. Mindkét fél soha sem lesz teljesen megelégedve a határokkal, ezért a kérdésnek élét venni azzal, hogy teljes politikai, kulturális és gazdasági szabadság biztositassék a nemzeti kisebbségeknek! Magyarország politikai viszonyairól az a nézetem, hogy egy haladó és szabadlevően kormányzat még az eddiginél is nagyobb mértékben biztosítaná a világ szimpátiáját az ország iránt. Hogy választanak-e királyt a magyarok és hogy az, ki lesz azt tökéletessen a magyarok döntésére kell bízni! § § § Paris, dec. 15. Egy híres francia politikus mondása szerint : „A beszéd azért adatott az embernek, hogy gondolatait elrejtse“. A „Matin“ külügyi szerkesztője ,Monsieur Sauermoin ragyogó példával illusztrálta ennek igazságát interjúnk során. Egy félóra hosszat csillogtatta ékesszólását, anélkül, hogy bármely felfogáshoz kötötte volna magát. Meg is értettem, miért ékesíti a Légion d'honneur a gomblyukát... Nézeteit a következőkben próbálom összefoglalni : — A háborús felelősséget az osztrákok és magyarok között megosztani igen nehéz, mert Ferenc József tanácsadói mindkét nemzetbeliekből kerültek ki. Viszont gróf Tisza Istvánról azt vallom, hogy a háború közvetlen kitörésében legkevésbé volt bűnös, mert amennyire az okiratokból megállapítható, ő leginkább hajlott ama nézet felé, hogy a szerb kormány válasza kielégítőnek elfogadtassék. Általánosabb értelemben az egész világ, a titkos diplomácia mentalitása viseli a háború felelősségének súlyát. A trianoni béke a magyarságot kimondhatatlanul sújtotta! A háború befejezése óta háromszor voltam Budapesten és megkopott az a szenvedés, mely ott, ég minden magyar lelkében... A békeszerződés gyökeres revíziójában nem bízom. Közép-Európában a nemzetek úgy összekeveredtek minden politikai határra való tekintet nélkül, hogy ma nehéz kielégítő határt húzni — a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett. Azért az egyetlen megoldást az érdekelt államok konföderációjában látom. Ezt eleinte egyik fél sem fogja területi szempontból aspirációi teljesülésének tekinteni, de gazdasági okok kényszerítő erővel fognak fellépni. A gazdasági együttműködés, mely a jövő évtizedekben feltétlenül be fog következni, enyhíteni fog a nemzeti ellentétek feszültségén és nyitva lesz az út egy politikai unióra. A nemzeti kisebbség és a magyar nyelv helyzete az utódállamokban igen,sok panaszra ad okot. Ma reggel érkeztem Génfből és ott a Népszövetségben a panaszok százait láttam. Nemcsak a magyarokét, rutének, litvánok és németek tele vannak panasszal" — A Népszövetség egyik legnagyobb feladata lesz a jövőben ezeket megszüntetni. PAJRKMQZI Péntek, Január hó 1. Douglas Fairbanks bravúrfilmje : a titokzatos fekete lovag. Regényes történet Mexico régmúlt idejéből 8 felvonásban. Főszerepben : DOUGLAS FAIRBANKS. Szombat, Január hó 2. st First National leghatalmasabb alkotása : Ne kényeztesd el gyermekeidet! Szózat az anyákhoz 7 felvonásban. Főszerepben : Mrs. Wallace Reid Előadások pénteken 3, %5 6, 128 és 9 ó Szombaton : %5, 6, t1e és 9 órakor. A két utolsó előadás zenekar-kisérettel. Burleszk világattrakció ! Asszonyok! Lányok! Vigyázat! Itt van! A chicagói kékszakáll. Falrengető burleszk 6 felvonásban. Főszerepen: Buster Beaton. Szombat, Január hó 2. Douglas Fairbanks bravúrfilmje : a titokzatos fekete lovag Regényes történet Mexico régmúlt idejéből 8 felvonásban. Főszerepben : DOUGLAS FAIRBANKS. Előadások : pénteken : 3, 125, 8, 18 és 9, 6. Szombaton : 45, 6, 1 8 és 9 órakor, st két utolsó előadás zenekar- kísérettel. 3. Vasút és autó. Irta : Freylau Károly. Állandóan napirenden vanországunk és városunk jövő közlekedési problémája. Elsőrendű szakférfiak nyilatkoznak, és csodálatosképen csekély kivétellel mindenki csak a vasúti menetrendek tökéletlenségében látja a kétségtelenül létező és akut forgalmi mizéria okát, és a vasút berendezéseinek és menetrendének reformálásától várja a közlekedési lehetőségek megjavulását. Azért mondom, hogy csodálatosképen, mert hisz az egész kulturvilágban már megjelent győzedelmesen a legújabb kor hódító acéldémonja , az autó. Érdemes a vasúttal és az autóval is behatóan foglalkozni, hogy .mindegyik előnyei és hátrányai megvilágításából vonjunk helyes kötkeztetést arra nézve, hogy a folyton növekvő forgalom lebonyolításában mindegyiknek milyen és mekkora szerep fog jutni? Amidőn éppen egy évszázaddal azelőtt Angliában Stockton és Darlington között az első mozdony által húzott és a nyilvános forgalmat szolgáló vasúti vonat megindult, csakhamar felismerték az ily közlekedés nagy fontosságát, és attól fogva a világ minden részében építettek vasutakat, a vasút meghódította az egész világot. A közlekedés biztonsága, pontossága olcsósága és gyorsasága voltak és maradtak azon tényezők, melyek a személy- és áruforgalmat a vasúton oly kényelmessé és hamarosan oly nélközhetetlenné tették. A vasút hatása alatt az egész Európa, s a mi hazánk kereskedelmi és általános kulturális viszonyai is teljesen megváltoztak. Az odáig csendesen eldolgozgató falusi gazda csak magának és talán a közelfekvő városoknak termelt, arról, hogy gabonája, vagy jószága világforgalmi cikké válhasson, nem álmodozott. Az egyes országok kezdetben csak termelési feleslegük és hiányuk révén kapcsolódtak be a világforgalomba, később a könnyű közlekedési lehetőség a hazai kultúrát is sokkal szorosabb kapcsolatba hozta a nagy külföldi művelődési központokkal, a külpolitikai és külkereskedelmi, most már könnyen bármely centrumban lebonyolítható tárgyalások és az azokon létesült nemzetközi szerződések a művelt világot egy közös termelési, közös kereskedelmi, de még közös kultúra kiegyenlítési hatalmas testté kovácsolta össze, melynek minden művelt és fennmaradni akaró országnak kell, hogy részét képezze. A terméseredmények a világpiacon könynyebben értékesíthetők lévén, a kis,termelők, a falusi gazdák is nagyobb jóléthez jutottak, evvel együtt azonban megszületett a vágy a jobb élethez is, megnövekedtek a falusi élet igényei is ,a falusi gazdát még a művelődési vágy is jobban elfogta, s így most már, hogy a jobb élet anyagi eszközeit megszerezhesse, már kell többet termelnie, ha akar, ha nem. Most tehát már kell, hogy minden legkisebb gazdának természeles- segét minél pontosabban, megbízhatóbban és mi- nél olcsóbban hozhassuk forgalomba, annál inkább, mert az állam szükségletei is megnöveked-