Pécsi Napló, 1926. február (35. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

1926. 26. szám Egyes szem ára 2500 korona. Kedd, február 2. ■J' i I-, =а=ааие=.......i.j-j'aj'.j'I'" PÉCSI NAPLÓ §mkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy Mihály ucca 10. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. #«*rkeszt6B*Ei telefon 109. sz. * Kiadóhivatal­ telefon ?,7. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra ЛШ1 korona, egy negyed évre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona, 16 oldalas 3009 korona ■a A népszövetségi főbiztos XX. jelentése. Nyilvánosságra került Smith Jeremiás nép­­szövetségi főbiztos XX. jelentése, mely az 1925. évi december 1-től 31-éig terjedő időszakról szá­mol be. A jelents bevezetésében megemlékezik a fő­biztos a genfi tanácsülésről s leszögezi, hogy a Népszövetség Tanácsa határozatában megelége­désének adott kifejezést afelett a haladás felett, mely az újjáépítési terv teljes keresztülvitele terén előretett. Miután az újjáépítési kölcsönt nem fog kelleni a költségvetési hiányok fedezésére igénybe venni, a magyar kormány felhatalmazást kapott arra, hogy az 1926. évi június 30-ával végződő költségvetési évben az ú­jáépítési kölcsönnél 20 millió aranykoronát beruházásokra fordíthasson. Megengedte a tanács azt is, hogy az 1926-27. költ­ségvetési év folyamán a főbiztos hozzájárulásával a magyar kormány további 50 millió aranykoronát beruházásokra fordíthat. A tanács tudomásul vette az állami alkalmazottak létszámában történt apasztásokat, s kifejezte azt a reményét, hogy további apasztások és egyszerűsítések fognak be­következni. Az újjáépítési kölcsön biztosi tékaképen le­kötött bevételek 25 millió aranykoronának felel­nek meg. Valószínű, hogy a lekötött bevételek hozadéka a mai színvonalon, tehát mintegy 350 milliárd papírkorona összeggel állandósul s ezen­túl alig lesz nagyobb emelkedés. A pénzügyi és gazdasági helyett további javulása, mely lasssan, de állandóan halad ezeknek a jövedelmeknek emelkedését eredményezheti ugyan, de ezt alig­hanem ellensúlyozza a vámbevételeknek a keres­kedelmi szerződések megkötésétől várható vissza­esése, úgy­hogy az alig remélhető, hogy ezeknél a bevételeknél ezentúl állandó emelkedés fog mu­tatkozni. Az összes állami bevételek decemberben a tavalyival szemben 10% emelkedést értek el. A folyó költségvetési év első öt hónapja­olya­­mán a valóságos bevételek a költségvetési elő­irányzatokat minden egyes bevételi forrásnál meg­­­­haladták. Még az egyenes adók is nagyobb bevé­­­­telt szolgáltattak az előirányzatnál. Megállapítja­­ a főbiztos, hogy ez az eredmény különös figyelmet érdemel, mint olyan jelenség, mely közeledést mutat helyesebb arány felé az egyenes és a köz­vetett adókból elért bevételek közt és amelyből arra is lehet következtetni, hogy az adóbehajtási szervezet működése is megjavult. A folyó költségvetési év első hat hónapjának ideiglenes eredményét tekintve, megállapítja a főbiztos, hogy míg a nyers kiadások 300,2 millió aranykoronát tettek ki, a bevételek 357,6 millió aranykoronára rúgtak. A kiadás nem haladta meg a költségvetési előirányzatot, a bevételeknél pedig a költségvetési előirányzattal szemben mintegy 17%-os emelkedés mutatkozik, ami annál fel­tűnőbb, ha tekintetbe vesszük, hogy 1925. évi augusztustól kezdve az általános forgalmi adó té­telét 3%-ról 2%-ra , a kincstári házhaszonrésze­sedést pdig 25%-ról 12­­2 %-ra leszállították. Ez az eredmény rendkívül kielégítő, amennyiben azt mutatja, hogy a költségvetési egyensúly helyre­állítása felé mekkora haladás történt. Elővigyázat­­lanság lenne azonban túlságosan optimisztikus következtetéseket vonni ezekből a számadatokból és több okból rendkívül veszedelmes lenne az 1925—26-iki költségvetési év első hat hónapjának eredményeiből kiindulva, nagyobb költekezésbe bocsájtkozni. Először is a naptári év utolsó hó­napjai az állami bevételek szempontjából min­dig a legkedvezőbbek ; másodszor a novemberben az egyenes adókból elért bevétel rendkívül nagy volt és je­lntékeny része alighanem adóhátralékok behajtásából származik ; harmadszor, az év má­­­­sodik felében felmerülő bizonyos rendkívüli jel-­l­­egű kiadásokat, melyek fedezt­éről a költségvetés­­ útján nem történt gondoskodás, ebből a bevételi részletből kell majd fedezni. Végül a kormány el­határozta, hogy ezt a kedvező alkalmat felhasz­nálja arra, hogy 1926. február elsejével eltörli a kincstári házhaszonrészesedést és a cukoradót le­szállítja 44,8 aranyfillérről 35 aranyfillérre (vagyis 6500 papírkoronáról 5075 papírkoronára.) A ház­­béreknek adóval sújtása ugyanis nem kívánatos módja az adóztatásnak és a cukoradó tétele egyike a legsúlyosabbaknak Európában. Az adóknak ez a mérséklése nagy könnyebbséget jelent a városi lakosságra, de a második félévben az állami be­vételek csökkenését fogja eredményezni. Végered­ményben azt lehet mondani, hogy az eddig elért­­ eredmények megerősítik azt a véleményt, amely szerint bizalommal lehet a költségvetés állandó egyensúlyozása elé tekinteni. December folyamán a Nemzeti Bank érc­készlete továbbra is fokozatosan szaporodott, úgy hogy az év végével a jegyfedezet 57%-os arányt ért el, szemben az 1927. év végével mutatkozott 53,8 %-os aránnyal. A valóságos jegyforgalom kétharmadát arany, vagy ezzel egyenértékűb de­vizák fedezik. Щ A külkereskedelmi forgalom az elmúlt év folyamán állandóan javult. 1925. év 11 hónapját összehasonlítva az előző év ugyanazon időszaká­val, feltűnő, hogy 1925. november végén a keres­­delmi mérleg passzívuma nincs is félakkora, mint amekkora egy évvel ezelőtt volt, míg a külkeres­­kedelem kimutatott összforgalma 15%-al megnőtt. A jelentés ismerteti a mérlegvalódiságra vo­natkozó kormányrendeletet, amelytől kedvező eredményt vár a hitelélet terén. A munkanélküliek száma decemberben igen csekély emelkedést mutat, ez azonban ebben az idő­szakban rendes. A kiskereskedelmi árak indexszáma 17.750-et tett ki, ami csökkenést jelent. Múlt év december 31- kén az indexszám 20.884 volt. A nagykeres­kedelmi index a múlt évihez csökkenést, a novem­berihez képest csekély emelkedést mutat. A csődök száma novemberrel szemben jelen­tősen csökkent, míg a fizetésképtelenségek száma emelkedett. A népszövetségi kölcsönszámlán a rendelke­zésre álló egyenleg 152.371.363.28 millió arany­kor­i itézbesitették sa frankiig sie i* ж ■ I c‘i ám\ • - ·11 ratát. — • ■ Windischgraetznek tíz milliárdjába került a frankhamisítás. — Baross Gábor 400 milliós kölcsönével váltották ki a Tűzhely-bankból a ha­mis frank-bankjegyeket. — Baross táviratban figyelmeztette a veszélyre a külföldön levő hamisítókat.­­ Nádosyt tízrendbeli közokirathamisítás­sal is vádolja az ügyészség. Zadravecz esküt vett ki, megengedte, hogy a ha­­misítványokat a lakásán csomagolják s e munká­latokban maga is résztvett. A Magyar Távirati Iroda jelenti : A budapesti királyi ügyészség a frankhamisítók ügyében a vádiratot elkészítette és a vasárnap folyamán a vádlottaknak kézbesítette. A 77 oldalra terjedő vádirat Windischgraetz Lajos herceget mint tettest, Gerő László mérnök altanácsnokot, Virágh Jánost az állami térképészeti intézet fényképészeti osztályának vezetőjét, Par­­ragh Ferencet, a térképészeti intézet főműveze­tőjét, Haála Józsefet,az intézet főelőadóját, Ágos­ton Árpádot, az intézet művezető tisztviselőjét,­­ Kiss Lajos Kornélt, az intézet tisztviselőjét, Ve­­lösy Bélát, térképészeti segédművezetőt, Scharf Nándor térképészeti intézeti tisztviselőt, Hampel Ferenc térképészeti intézeti művezetőt, Spanning László térképészeti intézeti művezetőt, dr. Nádosy Imrét, állásától felfüggesztett magyar királyi államrendőrségi országos főkapitányt, Rába De­zső magántitkárt, Hajts Lajos nyugalmazott vezér­tanácsnokot és Kurtz Sándort, a térképészeti in­tézet főparancsnokát mint bűnsegédi bűnrészeseket a Btk. 203. §. 1. pontjába ütköző pénzhamisítás büntette címén azzal vádolja, hogy herceg Windischgraetz Lajos 1923, 1924. és 1925. években, közelebbről meg nem határozható időben, főleg azonban 1925. nyarán Budapesten abból a célból, hogy valódi értékű pénz gyanánt forgalomba tétessenek kül­földön levő mintegy 28—30.000 darab francia ezerfrankos papírpénzt utánoztatott azáltal, hogy 1923. év elejétől kezdve francia ezerfrankosok utánoztatását elhatározván, evégből külföldről még pedig Németországból és Ausztriából (Kölnből és Bécsből, esetleg más városokból is) a pénz­hamisításhoz szükséges anyagszereket, gépeket és más eszközöket Gerő és Rába útján megszerzett, Budapestre szállíttatott és az állami térképészeti intézetben az erre vállalkozó Gerő László térképé­szeti altanácsos által végzett hosszas kísérlete­zés után Gerővel, továbbá az általa és Gerő által felkért és arra vállalkozó Virágh, Parragh, Haáfa, Ágoston, Kiss, Velősy, Scharf, Humpel és Spanring térképészeti alkalmazottakkal előbb az utánzatok elkészítéséhez szükséges papíranyagot, majd ma­gukat az utánzatokat elkészíttette. Az eként 1925 szeptemberében az állami térképészeti intézetben elkészült összes hamisít­ványokat a forgalombahozatal előkészítése cél­jából előbb Zadravecz István róm. katholikus tábori püspök lakására majd a saját lakására, onnan pedig a Nemzeti Szövetség helyiségébe szállíttatta és a hamisítvá­nyoknak e három helyen történt megszámlálása és osztályozása után az azok közül kiválasztott mintegy 8000 darab utánzatot Japkovich Arisztid, Marsovszky György, Olchváry Ödön, ifjabb Andor Lapunk mai száma 12 oldal

Next