Pécsi Napló, 1926. február (35. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-24 / 44. szám
6. oldal — A Stefánia Szövetség pécsi fiókja f. hó 26-án, pénteken délután órakor gyermekklinikai helyiségében tartja szokásos havi konferencia-ülését. A vezetőség kéri a tagok pontos megjelenését.— Népművelés Kiskozáron. Szépen sikerült műkedvelői előadásban volt részük a kiskozáriaknak f. évi febr. hó 21-én. Szinre került Tóth Edének ,,Betyár kendője” című 5 felvonásos színműve. A rendezés fáradtságos munkáját, a darab betanítását, nemkülönben a színpad díszleteinek ízléses elkészítését Dittler Emil, a község érdemes, fáradtságot nem kímélő, önzetlen munkássága tanítója végezte, kit ezért elsősorban illet elismerés. De elismerés illeti a darab szereplőit is, kik igen szépen oldották meg a rájuk váró feladatot. Az előadás páratlan sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint azon körülmény, hogy közkívánatra már negyedszer ismételték meg s minden alkalommal az elég tágas tantermet zsúfolásig megtöltött közönség előtt. A felvonások közötti szüneteket hazafias költemények szavalása töltötte ki. Az előadáson megjelent Tóth Aladár népművelési titkár a hallgatóság lelkében mély nyomott hagyott lelkes, buzdító beszédben ismertette a népművelés célját, fontosságát és köszönetét fejezte ki Dittler Emil tanítónak fáradságot nem ismerő buzgalmáért. — Rendőri hírek. A rendőrségi kihágási bíró a következő ügyekben hozott ítéletet: Nagy Károly fuvaros ittas állapotban nem vette figyelembe, hogy a közelgő villamos vezetője csenget, kocsijával át akart hajtani a villamos pályatesten. A villamos ellódította egy kocsijának hátsó részét. Nagyot vigyázatlan hajtásért 50.000 pénzbírságra ítélték. A Fertőg István és Szely Mihály asztalosok január 1-én reggel összeverekedtek. Mindkettőjüket 100.000 ¥ büntetésre ítélték. Ugyanaznap délután Fertőg összeveszett Bakos Béla géplakatossal. Ebből a verekedési ügyből kifolyólag mindkettőjüket 200.000 ¥ pénzbírságra ítélték. — Ne ugorjunk le a villamosról. Tischler Antalné 60 éves öregasszony a Zsolnay Vilmos utca elején leugrott a robogó villamosról s elesett. Miután karját megsértette s belső fájdalmakról panaszkodott, beszállították az öregasszonyt a sebészeti klinikára. Irodalom és művészet. Gábor Jenő értékes előadása a szabadlíceumban. Pécs, febr. 23. A Nemzeti Szabadtanítás előadásai során ma Gábor Jenő áll. főreáliskolai tanár ,,A francia realizmus, impresszionizmus és idealizmus a XIX. század festőművészetében” címen adott elő. A számos vetített képpel élénkített előadást zsúfolt terem hallgatta meg. Bevezetésében megemlíti az előadó, hogy a mai forrongó művészeti irányokat szerette volna ismertetni, de nem voltak beszerezhetők a szükséges diapozitívek. Ez lett volna a legaktuálisabb. Képek hijján oly művészeti korszakot választott, mely az njító jellegben és a meg nem értettségben hasonlít a ma művészetéhez : ez a XIX. századi francia realizmus és impresszionizmus. A realizmust Mllet-vel és Gourbet-vel kapcsolatban tárgyalja. Részletesen foglalkozik e két festővel. Millet, aki parasztcsaládból származott, és a paraszt életből vette témáit, elmélyedő, melancholikus természetével ellentéte Courbet-nek, a harcias, robusztus egyéniségű festőnek. Itt foglalkozik a barbizoni festőkkel, akik szintén a realizmus harcosai voltak. A további fejlődést az impresszionismus jelenti, a valóság látszatának ábrázolásával, a sok szín és fény problémájával. Az irány úttörője Manet. Degas az impresszionisták mozgás-ábrázolója. A Millet-Geourber-Manet-i tulajdonságok érdekesen egyesülnek Bastien Lepage művészetében, kinek nagyszerű naturalizmusa a legfelső fokot jelenti. A harcias irányokkal párhuzamosan halad a francia idealista művészet, mint önálló művészeti felfogás. Moreau és a nagy Prvis de Ghavannes ennek képviselői. Az előbbinek eszményi miszticizmusát, az utóbbinak nagyszerű monumentalitását és nyugalmát emeli ki az előadó. Befejezésül hangsúlyozza a művészet örök fejlődését, amelyet nem gátol meg nem értés, gáncs, mert az megy a maga utján, mindig uj és új prob ,lémák után. Az utolsó szabadliceális előadást Marosi Arnold ciszt. r. reálgimn. tanár ,,Az ember élete a természetben” címmel péntek d. u. 16-kor tartja. ---------Tisza Karola — Pécsett született. A szin’.un.unkban ma és holnap vendégszereplő bájos táncosszubrett, Tisza Karola pécsi születésű. Árpád-ucca 25. szám alatt látott napvilágot. Atyja Langer Viktor, özv. Egry Béláné, szül. Arady Emilia atyjával, a nagy és jó színtársulattal rendelkező Arady Géza színigazgatóval jött Pécsre, hol karmester volt. A zeneirodalom és művészet terén nagy neve volt Langer Viktornak, népdalai és népdalátiratai, úgy egyéb zeneművei nagy keletnek örvendettek. Részint saját neve, részint Tisza Aladár név alatt jelentek meg. A kedves modorú embert, a kitűnő zenészt Pécsett csakhamar megszerették. Ő is megkedvelte e várost. És igy, midőn az öreg Kerboll halálával megürült a Ferencrendiek templomában a kántori állás, Langer Viktort választják meg. Pontos és szorgalmas kántor volt, kedvelt a város társaságaiban, becsült a zenészek között. A Pécsi Dalárda tagja, majd karmestere is lett. De a zenei hírneve egykét év után elviszi őt Budapestre, hol a Szent István bazilika karnagyi állását nyerte el. Rövid, sikeres működését a halál vágta ketté. Özvegyét és öt árváját a barátai, a zene emberei nem hagyták el. Három leányát az Operánál helyezték el, hogy a nagy zenész családjának élete biztosítva legyen. Rózsi és Juliska az énekkarba kerültek, még most is ott vannak, míg a kis Karola a gyermekballetben nyert elhelyezést. így tanulta meg az atyja művészi nevét fölvett Tisza Karola klasszikusan táncolni. Énekelni tanult nagy művészektől. És így énekelni is tud. Pozsony, Nagyvárad, Miskolc, Kaposvár és több város színházba járó közönsége kedvencévé avatta Tisza Karolát, a páratlan táncos-szubrettet, Budapest közönsége pedig úgy a Király, mint a Városi színházban melegen tapsolt mindenkor a szép és kedves művésznőnek. Sikerei mindenkor nagyok voltak. Pécsett, szülővárosában most lép föl először. Színházkedvelő közönségünk bizonyára mellét fogja fogadni városunk művészi szülöttje". A színházi iroda jelenti: — Tisza Karola, a nagyhírű táncos szubrett ma este Kálmán Imre slagi, operettjében, a Cigányprímásban kezdi meg két napra terjedő vendégfellépését. A művésznő Sári hálás szerepében mutatkozik be, melyet a budapesti Király Színházban is nagy sikerrel játszott. A címszerepet ezúttal Halmay Vilmos alakítja, nálunk először, teljesen kifogástalanul. Laci fiát Járay Sándor énekli igen szépen, míg Juliskát a közkedvelt Sz. Patkós Irma fogja a tőle már megszokott gyönyörű hangjával és énektudásával diadalra juttatni. Gasztont a színház pompás táncos komikusa Sziklay Jenő alakítja, melyet a vidék leg- l'fi CSI ЛАПЫ) ICál Ш Meghűlésektől gyorsan szabadulok. Néhány féle aspiriniable fia, hamar az ágyba, alapos izzadás és elmúlt minden veszély. Sok kellemetlennek mutatkozó súlyos hűlésből lábaltam ki, hála a (311 )я -féle a Aspiriniandiáknak. De csekis az ismert valódi ЪауК-féle eredeti csomagolás és a zöld papírszalag szavatol a valódiságért és minőségért, '44 196. február 24. nagyobb színházainál hatalmas sikerrel játszott. Heribert királyt a kitűnő Pattantyús, Szinoa grófnőt a derék Egri Berta és Cadót Rónai Imre játsza. — Tisza Karola holnap a Diadalmas asszony nagy operettben fejezi be két napi vendégszereplését. Szonnya kantinosné szerepében fogja felejthetetlenné tenni magát. A Kérők, Kisfaludy Károly klasszikus vígjátékát adják elő csütörtökön ismét ifjúsági előadásul, a múlt heti kitűnő előadáshoz hasonlóan. Az előadók is a régiek : Kálmán Sári, Pártos Klári, Egri Berta, Danis Jenő, Halmay Vilmos, Károlyi István, Rónai Imre, Erdélyi Jenő és Váradi. SZCIM. Szezonnyitó futballmérkőzés. Vasárnap, február 28-án Pécsett is megindul a labdarúgó szezon, amelyet a PSG és a PSC barátságos mérkőzése vezet be. Az a nagy érdeklődés, amellyel a közönség már a legutóbbi vasárnapi tréningeket is kísérte, arra enged következtetni, hogy a szezonnyitó mérkőzés a futballsport híveinek nagy tömegeit viszi le a pályára. A PSG és a PSC, a két régi rivális találkozása mindenkor eseménye volt a pécsi futballprogrammnak s így bizonyosra vehető, hogy a vasárnapi mérkőzés minden tekintetben sikerült nyitánya lesz a tavaszi szezonnak. A mérkőzés, amelyet mérsékelt helyárakkal rendeznek meg, vasárnap délután23 órakor kezdődik a vásártéri sporttelepen. Törvényszék. Lopott, hogy beiratkozhasson az egyetemre. A mai élet romlottságának megdöbbentő képe tárult azon csekély számunk elé, kik a kir. törvényszéken a Vásárhelyi tanács egyik tárgyalását ma végighallgatták. Egy fiatalember, Király József, a ciszterci főgimnázium VIII. osztályának volt tanulója jelent meg fegyveres börtönőr kíséretében a bíróság előtt s az volt ellene a vád, hogy múlt év október havától januárig tanulótársainak kabátjait lopkodta. Az volt Király ellen a vád, hogy összesen tizrendbeli lopás bűntettét és egy rendbeli lopás vétségét követte el ezen csekély idő alatt. Щ A tárgyalóterem képe a tárgyalás megkezdésekor egészen szokatlan képet mutatott. A hallgatóság padjaiban ugyanis vagy 15 diákember ült, kik a tárgyalásra, mint károsultak lettek beidézve. Ijedten, zavarodottan nézik a nekik szokatlan környezetet. Ilyet ők sohasem láttak. . . Kihallgatják Király Józsefet. r:["Щ —Bevallom, hogy elkövettem, amivel vádolnak — kezdi vallomását. Elmondja azután, a magáról megfeledkezett fiatalember, hogy már érettségizett. Elnök: Miért iratkozott akkor ismét be a gimnáziumba ? Vádlott: Elégséges érettségim volt, ezzel nem vettek volna fel az egyetemre. Jobb érettségit akartam szerezni magamnak. Lopni is azért loptam, hogy az egyetemi költségeket a jövő tanévig össze tudjam hozni. Nem volt pénzem. Nincsenek szüleim, 15 éves korom óta árva vagyok. Egy nővérem él Romániában, de az nem segélyezhet. A gimnáziumban tandíjmentességet élvezek, azonkívül ingyenlakást és reggelit is kapok. Az igazgató úr közbenjárására ingyen kaptam egyik katonai konyhán ebédet és vacsorát is. Vásárhelyi tanácselnök ezután kérdést intéz a sértettekhez, kik egy kivételével mind kijelentik, hogy káruk megtérült, egyebekben vádlott megbüntetését egyik sem kívánja. Vásárhelyi tanácselnök erre valamennyiüket elbocsátja. Pintér kir.ügyész vádbeszédében a legsúlyosabb büntetést kéri vádlottra, mig Müller István dr. védő enyhe ítéletet kér védence részére annak fiatalságára, beismerésére, büntetlen előéletére s korai árvaságára s arra való tekintettel, hogy tanulmányai folytatására érdekében követte el a lopásokat. A kir. törvényszék ítéletében Király Józsefet bűnösnek nyilvánította az ellene emelt vádakban és ezért őt a 92. paragrafus alkalmazásával egy évi börtönre és három évi mellékbüntetésre ■ " к . ■. . . t"' ítélte. . Az ítéletben vádlott és védője megnyugodtak, Bági Pintér kir. ügyész felebbezett ellene.