Pécsi Napló, 1926. február (35. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-24 / 44. szám

6. oldal — A Stefánia Szövetség pécsi fiókja f. hó 26-án, pénteken délután órakor gyermek­klinikai helyiségében tartja szokásos havi konfe­­rencia-ülését. A vezetőség kéri a tagok pontos megjelenését.­­— Népművelés Kiskozáron. Szépen sikerült műkedvelői előadásban volt részük a kiskozáriak­­nak f. évi febr. hó 21-én. Szinre került Tóth Edének ,,Betyár kendője” című 5 felvonásos színműve. A rendezés fáradtságos munkáját, a darab betaní­tását, nemkülönben a színpad díszleteinek ízléses elkészítését Dittler Emil, a község érdemes, fáradt­ságot nem kímélő, önzetlen munkássága tanítója végezte, kit ezért elsősorban illet elismerés. De elismerés illeti a darab szereplőit is, kik igen szépen oldották meg a rájuk váró feladatot. Az előadás páratlan sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint azon körülmény, hogy közkívánatra már negyedszer ismételték meg s minden alkalommal az elég tágas tantermet zsúfolásig megtöltött közönség előtt. A felvonások közötti szüneteket hazafias költemények szavalása töltötte ki. Az előadáson megjelent Tóth Aladár népművelési titkár a hallgatóság lelkében mély nyomott hagyott lelkes, buzdító beszédben ismertette a népművelés célját, fontosságát és köszönetét fejezte ki Dittler Emil tanítónak fáradságot nem ismerő buzgal­máért. — Rendőri hírek. A rendőrségi kihágási bíró a következő ügyekben hozott ítéletet: Nagy Károly fuvaros ittas állapotban nem vette figyelembe, hogy a közelgő villamos vezetője csenget, kocsi­jával át akart hajtani a villamos pályatesten. A vil­lamos ellódította egy kocsijának hátsó részét. Nagyot vigyázatlan hajtásért 50.000­­ pénz­bírságra ítélték. A Fertőg István és Szely Mihály asztalosok január 1-én reggel összeverekedtek. Mindkettőjüket 100.000 ¥ büntetésre ítélték. Ugyanaznap délután Fertőg összeveszett Bakos Béla géplakatossal. Ebből a verekedési ügyből kifolyólag mindkettőjüket 200.000 ¥ pénzbírságra ítélték. — Ne ugorjunk le a villamosról. Tischler Antalné 60 éves öreg­asszony a Zsolnay Vilmos utca elején leugrott a robogó villamosról s elesett. Miután karját megsértette s belső fájdalmakról panaszkodott, beszállították az öreg­asszonyt a sebészeti klinikára. Irodalom és művészet. Gábor Jenő értékes előadása a szabadlíceumban. Pécs, febr. 23. A Nemzeti Szabadtanítás elő­adásai során ma Gábor Jenő áll. főreáliskolai tanár ,,A francia realizmus, impresszionizmus és idealiz­mus a XIX. század festőművészetében” címen adott elő. A számos vetített képpel élénkített előadást zsúfolt terem hallgatta meg. Bevezetésében megemlíti az előadó, hogy a mai forrongó művészeti irányokat szerette volna ismertetni, de nem voltak beszerezhe­tők a szük­séges diapozitívek. Ez lett volna a legaktuálisabb. Képek hijján oly művészeti korszakot választott, mely az njító jellegben és a meg nem értettségben hasonlít a ma művészetéhez : ez a XIX. századi francia realizmus és impresszionizmus. A realizmust Mllet-vel és Gourbet-vel kap­csolatban tárgyalja. Részletesen foglalkozik e két festővel. Millet, aki parasztcsaládból származott, és a paraszt­ életből vette témáit, elmélyedő, me­­lancholikus természetével ellentéte Courbet-nek, a harcias, robusztus egyéniségű festőnek. Itt fog­lalkozik a barbizoni festőkkel, akik szintén a realizmus harcosai voltak. A további fejlődést az impresszionismus je­lenti, a valóság látszatának ábrázolásával, a sok szín és fény problémájával. Az irány úttörője Manet. Degas az impresszionisták mozgás-ábrá­zolója. A Millet-Geourber-M­anet-i tulajdonságok érdekesen egyesülnek Bastien Lepage művészeté­ben, kinek nagyszerű naturalizmusa a legfelső fokot jelenti. A harcias irányokkal párhuzamosan halad a francia idealista művészet, mint önálló művé­szeti felfogás. Moreau és a nagy Prvis de Ghavan­­nes ennek képviselői. Az előbbinek eszményi misz­ticizmusát, az utóbbinak nagyszerű monumenta­litását és nyugalmát emeli ki az előadó. Befejezésül hangsúlyozza a művészet örök fejlődését, amelyet nem gátol meg nem értés, gáncs,­­ mert az megy a maga utján, mindig uj és új prob­ ,­lémák után. Az utolsó szabadliceális előadást Marosi Arnold ciszt. r. reálgimn. tanár ,,Az ember élete a természetben” címmel péntek d. u. 16-kor tartja. ---------­Tisza Karola — Pécsett született. A szin­’.un.unkban m­a és holnap vendégszereplő bájos táncosszubrett, Tisza Karola pécsi születésű. Árpád-ucca 25. szám alatt látott napvilágot. Atyja Langer Viktor, özv. Egry Béláné, szül. Arady Emilia atyjával, a nagy és jó színtársulattal rendelkező Arady Géza színigazgatóval jött Pécsre, hol karmester volt. A zeneirodalom és művészet terén nagy neve volt Langer Viktornak, népdalai és népdalátiratai, úgy egyéb zeneművei nagy keletnek örvendettek. Részint saját neve, részint Tisza Aladár név alatt jelentek meg. A kedves modorú embert, a kitűnő zenészt Pécsett csak­hamar megszerették. Ő is megkedvelte e várost. És igy, midőn az öreg Kerboll halálával megürült a Ferencrendiek templomában a kántori állás, Langer Viktort választják meg. Pontos és szor­galmas kántor volt, kedvelt a város társaságaiban, becsült a zenészek között. A Pécsi Dalárda tagja, majd karmestere is lett. De a zenei hírneve egy­két év után elviszi őt Budapestre, hol a Szent István bazilika karnagyi állását nyerte el.­­ Rövid, sikeres működését a halál vágta ketté. Özvegyét és öt árváját a barátai, a zene emberei nem hagyták el. Három leányát az Operánál he­lyezték el, hogy a nagy zenész családjának élete biztosítva legyen. Rózsi és Juliska az énekkarba kerültek, még most is ott vannak, míg a kis Karola a gyermekballetben nyert elhelyezést. így tanulta meg az atyja művészi nevét fölvett Tisza Karola klasszikusan táncolni. Énekelni tanult nagy művé­szektől. És így énekelni is tud. Pozsony, Nagy­várad, Miskolc, Kaposvár és több város színházba járó közönsége kedvencévé avatta Tisza Karolát, a páratlan táncos-szubrettet, Budapest közön­sége pedig úgy a Király, mint a Városi színházban melegen tapsolt mindenkor a szép és kedves mű­vésznőnek. Sikerei mindenkor nagyok voltak. Pé­csett, szülővárosában most lép föl először. Színház­­kedvelő közönségünk bizonyára mellé­t fogja fogadni városunk művészi szülöttje". A színházi iroda jelenti: — Tisza Karola, a nagyhírű táncos szubrett ma este Kálmán Imre slagi, operettjében, a Cigányprímás­ban kezdi meg két napra terjedő vendégfellépését. A művésznő Sári hálás szerepé­ben mutatkozik be, melyet a budapesti Király­ Színházban is nagy sikerrel játszott. A címszere­pet ezúttal Halmay Vilmos alakítja, nálunk elő­ször, teljesen kifogástalanul. Laci fiát Járay Sán­dor énekli igen szépen, míg Juliskát a közkedvelt Sz. Patkós Irma fogja a tőle már megszokott gyönyörű hangjával és énektudásával diadalra juttatni. Gasztont a színház pompás táncos ko­mikusa Sziklay Jenő alakítja, melyet a vidék leg- l'fi CSI ЛАПЫ) ICál Ш Meghűlésektől gyorsan szabadulok. Né­hány féle aspirin­iable fia, hamar az ágyba, alapos izzadás és elmúlt minden­­ veszély. Sok kellemetlennek mutat­kozó súlyos hűlésből lábaltam ki, hála a (311 )я -féle a Aspirin­iandiáknak. De csekis az ismert valódi ЪауК-féle eredeti cso­magolás és a zöld papírsza­lag szava­­tol a valódiságért és minőségért, '44 19­6. február 24. nagyobb színházainál hatalmas sikerrel játszott. Heribert királyt a kitűnő Pattantyús, Szinoa gróf­nőt a derék Egri Berta és Cadót Rónai Imre játsza. — Tisza Karola holnap a Diadalmas asszony nagy operettben fejezi be két napi vendégszereplé­sét. Szonnya kantinosné szerepében fogja felejt­hetetlenné tenni magát.­­ A Kérők, Kisfaludy Károly klasszikus vígjátékát adják elő csütörtökön ismét ifjúsági előadásul, a múlt heti kitűnő előadáshoz hason­lóan. Az előadók is a régiek : Kálmán Sári, Pártos Klári, Egri Berta, Danis Jenő, Halmay Vilmos, Károlyi István, Rónai Imre, Erdélyi Jenő és Váradi. SZCIM. Szezonnyitó futballmérkőzés. Vasárnap, feb­ruár 28-án Pécsett is megindul a labdarúgó szezon, amelyet a PSG és a PSC barátságos mérkőzése vezet be. Az a nagy érdeklődés, amellyel a kö­zönség már a legutóbbi vasárnapi tréningeket is kísérte, arra enged következtetni, hogy a szezon­nyitó mérkőzés a futballsport híveinek nagy tö­megeit viszi le a pályára. A PSG és a PSC, a két régi rivális találkozása mindenkor eseménye volt a pécsi futballprogrammnak s így bizonyosra vehető, hogy a vasárnapi mérkőzés minden te­kintetben sikerült nyitánya lesz a tavaszi szezon­nak. A mérkőzés, amelyet mérsékelt helyárakkal rendeznek meg, vasárnap délután­­23 órakor kez­dődik a vásártéri sporttelepen. Törvényszék. Lopott, hogy beiratkozhasson­­ az egyetemre. A mai élet romlottságának megdöbbentő képe tárult azon csekély számunk elé, kik a kir. törvényszéken a Vásárhelyi tanács egyik tárgya­lását ma végighallgatták. Egy fiatalember, Király József, a ciszterci főgimnázium VIII. osztályának volt tanulója jelent meg fegyveres börtönőr kísé­retében a bíróság előtt s az volt ellene a vád, hogy múlt év október havától januárig tanulótársainak kabátjait lopkodta. Az volt Király ellen a vád, hogy összesen tizrendbeli lopás bűntettét és egy rendbeli lopás vétségét követte el ezen csekély idő alatt. Щ A tárgyalóterem képe a tárgyalás megkezdése­kor egészen szokatlan képet mutatott. A hallga­tóság padjaiban ugyanis vagy 15 diákember ült, kik a tárgyalásra, mint károsultak lettek beidézve. Ijedten, zavarodottan nézik a nekik szokatlan kör­nyezetet. Ilyet ők sohasem láttak. . . Kihallgatják Király Józsefet. r:["­­Щ —Bevallom, hogy elkövettem, amivel vá­dolnak — kezdi vallomását. Elmondja azután, a magáról megfeledkezett fiatalember, hogy már érettségizett. Elnök: Miért iratkozott akkor ismét be a gimnáziumba ? Vádlott: Elégséges érettségim volt, ezzel nem vettek volna fel az egyetemre. Jobb érett­ségit akartam szerezni magamnak. Lopni is azért loptam, hogy az egyetemi költségeket a jövő tan­évig össze tudjam hozni. Nem­ volt pénzem. Nin­csenek szüleim, 15 éves korom óta árva vagyok. Egy nővérem él Romániában, de az nem segélyez­het. A gimnáziumban tandíjmentességet élvezek, azonkívül ingyenlakást és reggelit is kapok. Az igazgató úr közbenjárására ingyen kaptam egyik katonai konyhán ebédet és vacsorát is. Vásárhelyi tanácselnök ezután kérdést intéz a sértettekhez, kik egy kivételével mind kijelen­tik, hogy káruk megtérült, egyebekben vádlott megbüntetését egyik sem kívánja. Vásárhelyi tanácselnök erre valamennyiüket elbocsátja. Pintér kir.ügyész vádbeszédében a legsúlyosabb büntetést kéri vádlottra, mig Müller István dr. védő enyhe ítéletet kér védence részére annak fiatalságára, beismerésére, büntetlen előéletére s korai árvaságára s arra való tekintettel, hogy tanulmányai folytatására érdekében követte el a lopásokat. A kir. törvényszék ítéletében Király Józsefet bűnösnek nyilvánította az ellene emelt vádakban és ezért őt a 92. paragrafus alkalmazásával egy évi börtönre és három évi mellékbüntetésre ■ " к . ■. . . t"' ítélte. . Az ítéletben vádlott és védője megnyugodtak, Bági Pintér kir. ügyész felebbezett ellene.

Next