Pécsi Napló, 1926. június (35. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

1926. 121. szám Kedd, Junius 1. ügyes számára 2000 korona. Össztaxitaég..és kiadóhivatal, Munkácsy Mihály ucca 10. as. Kéziratokat nem adunk vissza. acarkesztőségi telefon 109. sz. * Kiadóhivatali telefon 27. n. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra &&101 korona, egy negyedévre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona, 16 oldalas 3000 Korean Nagy ünnepélyességgel ülte meg Pécs lakossága a hősök emlékünnepét. Pécs, május 31. A magyar törvényhozás május utolsó vasárnapját a hősök ünnepévé avatta. Azon a vasárnapon, amikor utolszor mosolyog le az ünneplő Csonka-Magyarországra a májusi napsugár, az ország egész lakossága a hősök emlékének áldoz. Nem azért hozták ezt a törvényt, mintha a csonka haza fiai nem törődnének a háború hőseinek emlékével, hisz épp a tegnapi nagy, megható emlékünnep mutatta : mennyire szívében él minden magyarnak a hősök emléke, mennyire fáj mindenkinek az ő korai haláluk. Az a hatalmas tömeg, mely mélyen meghatva, alázatos meghajlással körülállta tegnap délután a pécsi hősi temető hősi halottainak sirkantjait, bizonyíték arra, hogy Magyarország népének szívében törvény nélkül is élt volna a hősök iránti kegyelet. Mert elrendelt ünnepnapot soha olyan ünnepélyességgel nem ült még meg ennek az országnak és ennek a városnak a lakossága, mint tegnap, mint a hősök emlékünnepét mindig. Erre a törvényre csak azért volt szükség, hogy a hősök ünnepe egységes, egységességével annál impozánsabb, meghatóbb legyen. Hogy egyszerre szálljon fel minden magyar szívből: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába ont a vért ! TÍZEZER EMBER A PÉCSI HŐSÖK TEMETŐJÉBEN. Pécs szab. kir. város lakossága mélyen átérezte, mivel tartozik elesett hősei emlékének. Délelőtt 10 órakor valamennyi r. k. plébániatemplomban, 11 órakor a Székesegyházban volt ünnepi szentmise, 10 órakor tartottak ünnepi istenitiszteletet a református és ág. ev. templomban is, míg az izr. templomban 11 órakor áldoztak a hősök emlékének. A hősök temetőjében az ünnepség délután 6 órakor kezdődött, de már 5 órakor megindult a népvándorlás a temető felé. Mintegy tízezer ember gyűlt össze, hogy a hősi sírok előtt áldozzon a világháború hősei emlékének. A temetői ünnepséget a Pécsi Dalárda énekszáma nyitotta meg. Utána lovag Vasváry Ferenc dr. egyetemi tanár, jogi kari dékán megtartotta az ünnepi beszédet. A nagyhatású beszédében többek között a következőket mondotta: Mélyen tisztelt ünneplő közönség / — A magyar törvénytárba két esztendő előtt egy uj törvény , az 1924. évi XIV. t.-c. iktattatott, amelyben a magyar törvényhozás kimondotta, hogy : —- ,,A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914.—18. évi világháború alatt, a hazáért vívott súlyos küzdelmekben, a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve, életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedék örök okulására és hősi halottaink dicsőségére, minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot — mint a „Hősök emlékünnepét” — a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.” — Ezzel a törvényi rendelkezéssel, ősi nemzeti ünnepünk, első nagy szent királyunk emléknapja mellé, egy új nemzeti ünnep, a „Hősök emlékünnepe” került és ennek a törvénynek életbe lépése óta, minden évben, piros pünkösd havának utolsó vasárnapján, széles e hazában, minden községben, a hatóság vezetésével, a kegyeletes honfiak és honleányok serege zarándokol ama helyek felé — és melyik hazai községnek ne volna ilyen helye ?— ahol a nagy vérzivatar áradoztainak hamvai porlanak. •— Pécs város hazafias közönsége is, a törvény rendelkezéseit tisztelve, de mindenek fölött saját szive sugallatát követve, — bizalmának letéteményese, a törvényhatósági bizottság vezetésével, — egybegyülekezik ma itt, a hősi halottak pécsi temetőjében, hogy az itt domborodó 1780 katonasirban, de egyben a többi hazai község hősi temetőjében, nemkülönben az ország határain túl, az Atlanti óceántól a Csöndes óceánig és az Északi tengertől a Földközi tengerig, Európa és Ázsia sok-sok pontján, elszórtan, nagy számban örök álmukat alvó hősök emlékének kegyelettel áldozzák.• Pécs város nemes közönsége, amely ma hősi halottaink megdicsőülését ünnepli, emberileg érthetően különös meghatottsággal gondol azokra, akik mint pécsi apák, férjek és fiuk innét, a mecsekalji metropolisból indultak a becsület mezejére és onnét többé vissza nem tértek és lélekben azokat a helyeket keresi fel, amelyeket ennek a szőkébb hazának hősei Magyarországért elhamvadt szivók porával megszenteltek. A magyar fegyverek ragyogó tényei az egyetemes világtörténelem legkimagaslóbb hadi eseményeivel felveszik a versenyt. A magyar katona alakja körül a dicsőség glóriája tündöklött. A hit, a legenda felkapta nevét és vitte tovább... tovább... Lelkünk megittasult fiaink sikereitől. A szebb jövő képei rajzottak képzeletünkben : Nagy Lajos és Mátyás dicsőséges Nagy-Magyarországa. — És mégis— nem jutottunk a célhoz. Az ellenséges túlerővel szemben erőink elégteleneknek mutatkoztak. Talán soha sem éreztük át jobban Széchenyinknek —■ akinél élesebben senki sem figyelte meg nemzetünk fogyatékosságait — megállapítását : ,,Oly kevesen vagyunk, hogy nálunk még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani. „A világháborút, ezt a minden idők leggrandiózusabb tömegpárbaját, amelynek kimentele, mint minden párbajé, kiszámíthatatlan esélyektől függött, — elvesztettük. Ezzel megújultak számunkra történelmünk Sajó—Mohács-korszakai. A „vae victis”, a „jaj a legyőzötteknek” keserű kelyhét fenékig kellett kiürítenünk. — Mi magyarok úgy látjuk, hogy aki hazánk történetében nemességével kimagaslott, az lelke mélyén mindig bánatos volt. És ha néha-néha szemeiben az öröm derűje mosolygott, amögött mindig a bánat könnyűje rejtőzött. De ez a magyar bánat nem a kétségbeesés iskolája, nem a nirvanai örök nyugalom és megsemmisülés utáni vágy szülője, nem a reménytelen Pessimismus útja. — Súlyos csapások béketűrő elviselése mindig léleknagyságra, emelkedett világfelfogásra vall, amely másokban, sőt az ellenségnél is, az emberi és az emberi részvéten túl csodálkozást, tiszteletet, rokonszenvet, megértést, sőt támogatást és védelmet vált ki. — Legyen is ez a hatása a történeti magyar bánatnak ! Az ország határain túl domborodó katonasírjaink, mint a magyar tragédia örök ne-j mentói, váltsák ki ezeket az érzelmeket irányunk-ban, a világ népeinek lelkéből ! Legyenek hőseink , megszentelt hamvai a magyar ügy apostolai! Ön- ! feláldozó hazaszeretetükből ismerjék meg nemzeti lelkünk nagyságát.! . — Mi pedig, az ősi magyar bánat osztályosai, hőseink emlékétől megihletett lélekkel, szívleljük meg a ma élő magyar költők ősz nesztorának hozzánk, bús magyarokhoz intézett intelmeit: „A megbánás, a bűntudat, Mutassa most a jó utat. Kerüljük a gyűlölséget, viszályt, Az ég, mely együtt vert, külön nem áld. Ne legyen e nép hazug jelszavak Szennyes porától újra vak. Erőnk, ha ernyed, vétkezünk, Húsz kéz helyett dolgozzon két kezünk. Vállat vállhoz, serény munkánk hevében, Előre, a nagy Isten szent nevében.” Úgy legyen ! A mély megilletődést kiváltott beszéd után újból a Pécsi Dalárda énekszáma következett, majd kezdetét vette a hősök emlékoszlopának megkoszorúzása. Vogt Valdemár altábornagy, vegyesdandárparancsnok a helyőrség, Nendtvich Andor kir. tan. polgármester a város, Szüts Jenő dr. törvényszéki tanácselnök a 19-es bajtársi szövetség Martinovics Ernő ezredes a 69-es hajtási szövetség,vitéz Barlay János a Vitézi Szék, Szieberth Nándor a HADRÓA, Später Márton a Hadastyánegylet, Szabó Géza hírlapíró a gyermekgárda nevében helyeztek koszorút meleg szavak kíséretében a hősök emlékoszlopára. A megható emlékünnep 17 órakor a Himnusszal ért véget, melyet a 8. honvédgyalogezred játszott. A ZSIDÓ TEMETŐIKEN délután 13 órakor koszorúzták meg a Pécsett nyugvó zsidó hősök sírjait. Az ünnepségre tömött sorokban, rendkívül imponáló számban vonultak ki a pécsi bajtársak. A síroknál a diszbeszédet Wallenstein Zoltán dr. főrabbi tartotta a következőkben : — Ha sírok között járunk is, mégsem akarom a hervadás illatát érezni. Ellenkezőleg, kell, hogy e két sor hősi sír némán is beszédes alakkal hirdesse, hogy elődeinkhez méltatlan az a nemzedék, amely a milliónyi magyar sírokban a finis Hungarie ravatalát látja, amely nem vallja az élet minden vonatkozásában rendületlenül zsidóhitű magyarságát. Imát mondott ezután Wallenstein dr. a hősök lelki üdvéért, majd megáldotta a sírokat. Végül Karczag Jenő dr. mondott beszédet a bajtársak nevében s koszorúzta meg a sírokat. A hősök emlékét úgyszólván egy időben ünnepelte Pécs város lakossága. A hősök emlékében egyesült Pécs város teljes társadalma. SAUERWEIN ISMÉT TILTAKOZIK. Páris, május 31. (Havas.) Sauerwein a Matinban gróf Bethlen István genfi utazásával kapcsolatosan azt írja, hogy a frankperben érdekelt kormányok nincsenek megelégedve azzal a móddal, ahogyan a frankper főtárgyalása lefolyt. Sauerwein tiltakozik Baross és Szörtsey, a két főbűntárs felmentése ellen. Tiltakozik az ellen is, hogy enyhítő körülményeket vettek figyelembe Windischgraetz hercegnél. A francia kormány — írja Sauerwein — január 1-je óta minden részletről tájékozva van az ügyben és alklma lesz arra, hogy felfogását úgy Párisban, mint Genfben megismertesse és politikai magatartása számára le fogja vonni a megfelelő következtetéseket.