Pécsi Napló, 1926. augusztus (35. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

1926 augusztus 1 a*8£Bl SAJTLO ££$ PA­RKMOZI ~ Vasárnap—hétfő, augusztus hó 1—2 Magyarországon először! A budapesti Uránia évadnyitó műsora, melyet két hétig ját­szik ! Európai Fox-világattrakció I Történelmi vígjáték 10 felvonásban, Fridericus Flex idejéből Főszerepben: OTTO GEBÜHR (a fridericus Rex személyesítője) Előadások vasárnap : 3. 125, 6, 1%*8­ és l/210 órakor, hétfőnt 6, 1% *1 és y2 10 órakor. A két utolsó előadáson a megerősített zenekar működik. Kedvező időben az esti előadások a kertben. Nyitány : Gounod : „Tribut von Zamora“ c. dal szárnykürtre- Előadta: SLAtyiA ALAJOS, APOLLO: SZÜNETI hozzánk a körjegyzőséghez tartozó falvakból a panaszok. Előfordult, hogy egy faluból tíz-tizenkét pár lovat vittek el egy éjszaka a tolvajok. Közel egy év óta nem hallunk ilyen panaszról. — Általában békés, jó viszonyban élünk egy­más közelében. Hiszen ez mindkét részről közös érdek. A falvakban általában sok a kettős-birtokos. Olyan, akinek a földjeinek egy része odaát van Szerbiában. Régebben nagy nehézségekbe ütközött ezeknek a földeknek a megművelése és a termény betakarítása. Évek óta állandó átjárási igazol­vánnyal rendeződött a kettős­ birtokosok ügye és ma már nem ütközik nehézségbe a földjeikre való átjárás. Zavartalanul áthordják termelvényeiket, mindössze a szőlővel van egy kis baj. Ugyanis a szerbek nem engedik meg, hogy a gazdák kiprésel­­ten szállítsák át a bort, hanem szőlőként kell a szüret eredményét áthozni. Azok, akik szerb részen laknak, egymás után igyekeznek eladni itt lévő birtokaikat.­­ A szerb részen lévő Lőcs községbeliek kü­lönös helyzetbe jutottak a trianoni határ miatt. Ugyanis a lőcsiek temetője messze van a falutól és már Magyarországhoz tartozik. Most aztán elő­állt az a helyzet, hogy minden egyes temetés al­kalmával külön engedélyt kell kérni a lőcsieknek, hogy halottjukat áthozhassák. Úgy látszik azon­ban, beleuntak ebbe, mert — mint halljuk — most temetőt fognak csinálni. A magyarbólyi vámőrség parancsnoka, Brun пег őrnagy ugyancsak a határmenti békés egyet­értésről beszélt. Elekes Imre dr. rendőrfogalmazó az állam­rendőrség magyarbelyi kirendeltségének parancs­noka ezeket mondotta : — A csendőrkülönítmény idehelyezése óta, semminemű panasz nem érkezik hozzánk. Csend és rend van a határon. Hat év óta vagyok itt, de különösebb atrocitás azelőtt sem fordult soha elő. Az utóbbi időben pedig, a szükségszerű érintkezés­ben különlegesen szolgálatkésznek bizonyulnak a szerb hatóságok. Lapáncsa község határától egy kőhajtásnyira van Szerbia. Szorgalmas, munkaszerető svábok lakják a falut. Schwarcz Károly községi biró meséli: — Bizony, nehéz volt beletörődnünk­­abba, hogy Szerbia idecsúszott mellénk. Van a faluban egy öreg ember, aki még ma sem tudja ezt megér­teni. Talán egy hete lehet, hogy elindult az erdőbe fát szedni. A mezőn dolgozók figyelmeztették: vigyázzon, mert mindjárt Szerbiába ér. Csak ne­vetett, hogy őt nem lehet becsapni, hiszen félnapi járóföldre van innen Szerbia. És ment is egyenesen be, megszállt területre. Szerb fináncokkal talál­­kozott, de azok hagyták békén visszajönni, meg­rakodva fával. »« Mi békességet akarunk. Úgy látszik odaát is ez az igyekvés. A gyerekeink már úgy nőnek fel, hogy megszokják a szomszédságban a határköveket. Tudják, egy második ország kezdődik odaát. Csak az öregek nem tudnak beletörődni... Beremenden Zacher Ferenc főjegyzőhöz for­dultam információ végett. — Nem panaszkodhatunk — mondotta — egy idő óta a legnagyobb rend van itt a határon. Beremenden az volt a baj csupán, régebben is, hogy szerbiai tolvajok a gazdák lovait ellopkodták. — Mióta csendőrök cirkálnak a határ mentén, e te­kintetben is biztonságban vagyunk. Ma már csak szerb katonaszökevények jönnek át odaátról. —­­Ezeket a főbíró szabályszerűen visszatoloncoltatja Szerbiába. Ivándárda, Sárok, Majs és Bezedek község nyugodalmas csöndjéből semmi említésre méltót nem tud papírra vetni az újságíró tolla. A ható­ságok, községi elöljáróságok békéről, rendről be­szélnek. Dolgoznak a trianoni határkő mindkét oldalán és békén hagyják egymást. A végső falu Ilocska. Lakói svábul és szerbül beszélnek. Feltűnően sok az új épület benne. Né­melyeken, az 1923-24-es évszám mellett cirill be­tűkkel díszeleg a gazda neve. A faluban szerb iskola is van. A cirillbetűs felírás mellett azonban ott a magyar is : ,,Görögkeleti hitfelekezetű, szerb elemi iskola“. Az iskolában nő tanít. Mindössze hét ta­nulója volt az elmúlt évben. Most még ennyi sem lesz. Hiszen — mint mondják — a szerb érzelmű lakos­­ság átköltözött a másik oldalra. Akik itt maradtak, valamennyien jó magyarok és a gyerekeikből is ú­1 magyarokat akarnak nevelni. A faluban bekvártélyozott csendőrszakasz tiszthelyettese, Erős János elmondotta, hogy cir­­kálásaik alkalmával soha sem tapasztaltak semmi­nemű rendellenességet. A falutól alig 3—400 méternyire van a Kara­­sica öreg kőhídja. A két végében piros kis őrház. Egyikben a magyar őrség tanyázik, másikban a szerb. A híd felé menet bizony áttévedtem szerb terü­letre és csak akkor vettem észre a trianoni határ­­ignorálását, amikor egy tenyeret kaszáló gazda mutatta, hogy milyen messzire tévedtem a határ­kőtől. A fű ugyan alaposan körül­nőtte ezeket a köveket. A nagyurak hibáját, mintha a magyar mezők akarnak jóvátenni, igyekeznek befedni, eltüntettni e határjelzőt. A téglaalakú kövek Szer­bia felé néző részén ez a felirás van ,,CXC, SHS." A baloldalán ,,D 215“, a Magyarország felé eső részen pedig . A lőcsi templom tornyáig­­egy gyerek is köny­­nyen eldobhatna. A kukorica­ földön dolgozókkal csendesen el lehetne beszélgetni. Pedig ők már Szerbiában vannak. A szerb határ a hídnál kezdődik. A túlsó piros­­fedelű házikóban tartózkodó fináncok tehát át­járhatnak az innenső partra. Ennek egy 8—10 lé­pés széles csíkja semleges terület. A magyar őrházban állandóan két csendőr és két vámőr teljesít szolgálatot. Nagy János vámőrségi őrmester szívesen ad felvilágosítást. — Békében élünk mi kérem, a szerb sógorral — mondja tréfásan. Azért hívjuk : ,,sógornak­“ őket, mert amikor őrségváltás van odaát és átjön a hídon a szerb finánc, mindenkor így köszön ide: — Dobardan sógor... — Nem bántjuk mi kérem egymást, jó vi­szonyban vagyunk. Néha még el is beszélget ve­lünk olyik, ha tud valamelyest magyarul. Igaz, parancsba is van adva nekünk, hogy jó viszony­ban kell velük lenni. De ők is igyekeznek. Mert, hogy nehéz is lenne 26 órás szolgálat alatt farkas­szemet nézni egymással... Odaát, Lőcsén búcsú van. Egymásután jönnek a kettős-birtokosok, akik ma mulatozásra fogják felhasználni állandó átjárási igazolványaikat. — Ezek az igazolványok könyvalakuak és a család összes tagjainak fényképe benne van. Minden egyes­­ alkalommal úgy a szerb, mint a magyar részéről beírják az átjárást.­­ Lőcs község korcsmájából át­hallatszik a kóló vidám ritmusa. — Jó kedvük van odaát — mondja a magyar csendőr és fütyülni kezd. őrségváltás van a szerb oldalon. Két fehér­­blúzos finánc jön át, vállán puskával. Feszesen tisztelegnek. Az idősebbik odaszól: — Dobardan. Mi van újság sógor ? A magyar csendőr végigpödör a bajuszán : — Fene újság sincs sógor ! És tovább fütyüli a nótát a simongáti lányok berakott szoknyájáról... Sásdi Sándor. 3. oldal. ÚJABB OLASZLISZKAI MILLIÓSOK. Debrecen, júl. 31. A debreceni vásárpénztárnál újabb hamis milliót találtak. A rendőrség azonnal erélyesen megkezdte a nyomozást. Megállapítást nyert, hogy ez a milliós is az olaszliszkai hamisí­tásokból való. Felmerült az a gyanú, hogy Fried­­laender Khain nem égette el a kezén levő összes hamisítványokat, amint azt legutóbb a törvény­széken vallotta. A vizsgálat most abban az irány­ban folyik, hogy ki helyezte el a hamis egymilliós bankjegyet a vásárpénztárnál. BACHER ELŐTT KIHIRDETTÉK A HÁZIŐRIZET FENNTART­ÁSÁT. Budapest, júl. 31. Medves Medika vizsgálóbíró ma délelőtt 10 órára magához rendelte Bachert, s akit 2 detektív kísért oda. Bacher védőjével jelent­­ meg a kihallgatáson, mely negyed óráig tartott, s amelyen a vizsgálóbíró felolvasta végzését, amely szerint egyelőre háziőrizetben tartatik. A vég­zés ellen 8 napon belül felebbezés adható be a büntető törvényszékhez írásbeli megokolással. OROSZ ÁLLATVASÁRLÁSOK MAGYARORSZÁ­GON. Budapest, júl. 31. Oroszország Magyarország­tól akarja beszerezni tenyészállat szükségletét. Egyelőre 1000 bika ,20 ezer tehén megvásárlásáról beszélnek. --------

Next