Pécsi Napló, 1927. január (36. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-02 / 1. szám
197 január 1 gyermekek, mellette néhány terem tanítók, tanítónők számára. Minden könyvtárban tanácsadó iratok, s közlések, hogy bizonyos szakban miféle olvasmányokat ajánl a vezetőség s ugyanott miféle újdonság jelent meg. Minden könyvtár minden olvasószobája zsúfolt. Fontos, hogy nem katalógusokból kell, időrabló keresgélésekkel választani az olvasnivalót, hanem mindenki maga választja, ki, megtekintés után az elviendő könyveit. Ez magyarázza meg, hogy a legegyszerűbb ember is költség nélkül sokat és jó könyveket olvashat. Erről még szeretnék otthon írni és beszélni. Az iskolákról, közművelődési intézményekről, főiskolákról, ifjúsági intézményekről könyveket lehetne írni, de sem az én időm, sem e lap hasábjai nem engedik meg, hogy nagyon hosszadalmas legyek. Csak egy tárgyat szeretnék még érinteni és ez az amerikai karácsony. Már november végétől kezdve tele vannak a kirakatok ügyes és ízléses karácsonyi díszítésekkel, számtalan eredeti gondolattal a különböző korú és nemű hozzátartozók és barátok számára ajánlott ajándékokkal. December elején már igen nagy az üzletek forgalma s különösen a nagy áruházakban alig lehet a sok nézőtől és vevőtől mozogni. Ezekben hatalmas játékosztályok vannak, melyek méreteit elképzelni igen nehéz, csak annyit említek meg, hogy pl. a philadelphiai „Gimbel” áruházban az egyik játékáruteremben élő penny-k is kaphatók s vagy húsz kis Shetland-penny áll a lovagolni vágyó gyermeksereg rendelkezésére egész napon át. A legegyszerűbb, pár filléres játékoktól kezdve 5—600 dolláros hatalmas mozgó és mozgó állatokig minden elképzelhető játékfélét megtalál itt a szülő és a gyermek. Van egy Mikulás (Santa Claus) minden nagyobb boltban, ezekhez viszik el az apró embereket s ennek a fülébe rebegik bele karácsonyi vágyaikat. Nagyon kedves megfigyeléseketehet ilyenkor tenni a különböző gyerekeken. Nemcsak az otthonok és üzletek, hanem az utcák, éttermek, szállodák is kezdik már elvenni a karácsonyi színeket. Rochesterben ír december 4-én pompás zöldágas girlan, koszorúk voltak láthatók az uccákon atül-kasul, a koszorúkban kivilágított sonyi gyertyák, vagy Santa Clause. A háziasszonyok és anyák már 3 héttel előbb kezdik az ajándékok jegyzékét összeírni, amelyek többnyire praktikus vagy szükséges dolgok a családtagok és rokonok számára s emellett valami nem feltétlenül szükséges csecsebecse, vagy gyermekeknek játékféle, de a kis gyermekek is részben hasznos dolgokat kapnak. Már a 7—8 éves gyermeket rászoktatják, hogy a saját félretett centjeiből vegyen valami kis meglepetést a szüleinek, testvéreinek. Karácsonyi szellem hatja át az embereket az ünnep előtti napoktól újévig. Minden autóban kis zöld díszítésű piros, vagy piros díszítésű zöld koszorúk, minden otthon ablakaiban ugyanezek láthatók. A karácsonyfát 25-én reggel állja körül a család. Talán nem olyan hangulatos, semmiesetre sem annyira megható, mint a mi karácsonyesténk. De megvan a nagy előnye, hogy friss, reggeli hangulatú gyermekek állják körül s egész napjuk van az uj játékok élvezésére, míg Európában a gyertyagyújtás és a lefekvés közötti idő, az egész napi izgatott várakozással fölvillanyozott gyermekek számára sokszor fájdalmasan rövid. De a szülők is pihentebben és zavartalanabbul adhatják át magukat az ünnepi hangulatnak, mint odaát, ahol a fadiszités, sütés-főzés s napi gondok estig már kifárasztják a háziasszonyt. ,,De azért mi már csak a karácsony este mellett maradunk.” Tudom s megértem, hogy minden olvasó ezt gondolja. Én mind a kettőnek tudok örülni. Az amerikai embert csak akkor lehet megérteni, ha életkörülményeit, környezetét és az egész államot átható szellemet tanulmányozzuk. Az üzleti szellem, amiről annyit hallunk, megvan, de semmiféle nemzet nem közelítette meg Amerikát az áldozatkészségben, a szenvedés és nyomor megszüntetésére való együttműködésben és a nem tüntető, hanem cselekvő krisztusi életben. Ez teszi érthetővé, hogy az amerikai nemzet minden önző indítóok nélkül, óriási anyagi és emberáldozattal háborúba keveredett a spanyolokkal a filippinók érdekében. Most is óriási áldozatokkal és minden ellenszolgáltatás nélkül neveli, műveli a szigetek bennszülötteit, iskolákat, egészségügyi intézményeket fejleszt s abban a percben, mikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy átadja a kormányzatot a filippinieknek, visszavonul. Tisztán látható, hogy a világháborúba is a legnemesebb ideálok vitték. A Nortcliffe sajtó, az angol és francia diplomácia információi, a központi hatalmak ellenségeinek itteni agitációja és a német diplomácia, meg a német hadvezetőség óriási lélektani baklövései vitték Amerikát a háborúba. Ők abban a hiszemben áldoztak száz és százezer fiatal amerikai életet, hogy az igazságot juttatják diadalra. Most kezdenek tisztán látni és a vezető emberek nyíltan megmondják, hogy sokban tévedtek. Az amerikai közvélemény mindig igyekszik igazságos lenni és remélhetjük, hogy a tartós és nem gyűlölködésre és boszszúra alapított igazi béke olajágas galambjai innen fognak kiröppenni az öreg Európa szenvedő népei felé. PÉCSI NAPLÓ Újévi ankét a parlamentarizmus válságáról és a reform szükségességéről. Igazi parlamentarizmus ma már sehol sem létezik, a parlamentarizmus ma már beteg — mondja Charles Benoist. — A parlamentek krízisét csak a szociális erők képviseletével lehet megoldani. — Meztelen és puszta számok nem alkothatják a legnagyobb és döntő faktort az állami életben. ---------------- -mmm---------------Magyar és külföldi politikusok nyilatkozati a parlamentarizmus kríziséről. A világháború következményeként Európában nemcsak a gazdasági élet, de a parlamentarizmus is válságba került. Ma már ugyan a helyzet nem olyan veszélyes, mint akár csak tavaly volt, mivel végleg nyilvánvalóvá lett, hogy sem a proletár-, sem a fasiszta diktatúrák nem tudnak terjeszkedni, a nagy európai államok változatlanul kitartanak a parlamentarizmus rendszere mellett. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a parlamentarizmus reformokra szorul. Erről a nagyfontosságú kérdésről az osztrák kormány félhivatalosa, a Reichspost az új esztendő alkalmából ankétet rendez. A Pécsi Napló bécsi szerkesztőségének már most módjában van az ankét legérdekesebb és a mi viszonyainkra is igen tanulságos nyilatkozatait a következőkben reprodukálnia : L'LIlZKA prostitus, a német birodalmi gyűlés tagja, a centrum-párt egyik legjelentékenyebb vezére, a németországi kisebbségek előharcosa. A dinasztiák és monarchiák bukása után szinte az összes európai népek rátértek a demokrácia ösvényére. A nép a maga teljes egészében vette kezébe az ország sorsának irányítását. Szabadon választott képviselők parlamentje útján kormányoztatja magát. Ez a fejlődés haladásként üdvözölhető, mivel az érett nép számára az önrendelkezés és az önfelelősség a legméltóbb kormány. A demokrácia formális berendezkedése azonban nem elegendő, meg is kell találni az igazi utat a nép akaratának hasznos érvényesülésére. A parlamentet, a népképviseletet ennek megfelelően kell megszervezni. Felmerül tehát a kérdés, hogy a nép milyen szempontok szerint válassza képviselőit és a nép érdekeinek védelme a parlamentben, a törvényhozásban és a közigazgatásban miként történjék. A célnak annak kell lennie, hogy az egész nép és az államiság javára történjék minden munka. Mivel a nemzet osztályokra oszlik, közel fekvő lenne, hogy a parlamentáris népképviselet is osztályok szerint tevődjék össze. Ebben az esetben a parlament élete és működése úgy alakulna, hogy az összes osztályok a parlamentben a maguk érdekeit képviselnék és ezeknek érvényesítésére törekednének. Természetesen szem előtt, kellene tartaniok az igazságnak és az egész nép javának megfelelő kiegyezést, nehogy a szám szerint legerősebb osztályok a többiek és az általánosság kárára működjenek. A különböző osztályok egymás iránt való szükségszerű megértése és a közre való tekintet nélkül ez a megoldás az ilyen népképviselet feloszlására és bukására vezetne. — Az emberek egoizmusa következtében ez a veszély kézenfekvő. Ezért veszélyesnek tartom a népképviseletet az osztályokból, tehát a nép egyes részeiből felépíteni. Az egészből kell kiindulnunk, hogy a részek számára is keressük a javukat. Ezért nem osztó delegátusokat kell a parlamentbe választani, hanem személyiségeket, akik habár bizonyos osztályhoz tartoznak, az,egész nép javát keresik és annak az osztálynak, amelyhez tartoznak és amely különös bizalommal viseltetik irántuk, érdekeit a közjó alá rendelve, mégis érvényesítik. Az osztályok ennél a megoldásnál nem fognak rosszul járni, mivel minden osztály intelligens és erélyes politikai személyiségeket állíthat ki, ettől eltekintve azonban az egyes kerületek úgyis azon osztályból küldenek képviselőket, amelyek a kerületben a legerősebbek. Erősen ipari népességű vidékek munkaadókat és munkásokat fognak a parlamentbe küldeni, olyan kerületek viszont. 3. oldal. Mindenki olcsón vásárolhat! Leltár előtt Grünnék Jókai tér – Selymek, crepdesinek, szövetek, vásznak, batiszt, schiffon, kanavász, parketták, mosók, szövet és selyemkendők, ágy- és asztalterítők, paplanok, damaszt garnitúrák, törülközők. Grün-féle ibolya selyemszálú vászon gyári raktár. Nagy maradék vásár! Garantált príma minőségek rendkívüli olcsó árakban!