Pécsi Napló, 1927. február (36. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

XXXVI. évfolyam. 25. szám. дюмшнии1мвлujmw1-1 ·-"Щ!im .·■ л., Egyes szám ára 16 fillér. 1927 február 1. Kedd. шшяявт^'ш1лшт'± ‘■■■■■■«■■ааяяяж 9 m» HiiilwüwHWi^ш»»SBfiaaiWHаиит^ттмДпИ1гм*«т.-ю*TM■*—»<>■: l■l■■ll■l■мl nőmí> <m ■■■■ Szerkesztőség ée kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadói hivatali tel. 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS S15S­ ztfóri árrsk Ssizäoz ausiik?« vzgy postán egy fcifra 2*50 pengő, egy negyed évre 7'50 pengőd £g)** »sarc­a:: 16 filér, 16 old»i«t 24 fillér. ^a»t,w^y|ggg-r«HWgHMCTWHraw!g!awBMaag^jjLü.-ii"1 n."»”»1TM ■»■;■"""j.TM .ч " -i - '.цяааннвд’яц.з A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok közt a mérséklés és kiegyenlítés biztosítása — mondotta Wlassics Gyula, a felsőház elnöke, székfoglaló beszédében. »HSSEWFFY AURÉL GRÓF, AKI SAJNÁLKOZOTT RÁKOSI JENŐNEK A FELSŐHÁZBÓL VALÓ KI­MARADÁSÁN, DEKLARÁCIÓT­ TETT. — A KÉPVISELŐI HÁZ ZSITVAY TIBORT VÁLASZTOTTA EG YUAN GUI AG ELNÖKÉVÉ. — ALELNÖKÖK PUKY ENDRE ÉS HUSZÁR KÁROLY. — A KÉP­VISELŐHÁZ TISZTIKARÁBAN ESZTERGÁLYOS JÁNOS, PÉCS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE MINT JEGYZŐ FOGLAL HELYET. JEGYZŐ LETT PERLAKI GYÖRGY, A PÉCSVÁRADI KERÜLET KÉPVISELŐJE IS. Budapest, jan. 31. Az­ országgyűlés felsőhrának mai ülését, amelyen a felsőház elnökének, alelnökei­­nek és jegyzőinek megválasztására került sor,­­12 óra után nyitotta meg Berczelliy Jenő korelnök. Bejelentette, hogy azon felsőházi tagok közül, akik a múlt ülésen nem adták át megbízó, illetve meg­hívó leveleiket, 12-en ezt utólagosan be­küldték. Bejelentette továbbá, hogy az igazoló bizottság megalakult és annak elnökévé Csekonics Endre grófot, helyettes elnökévé Rudnyánszk­y Albert bárót, jegyzőjévé pedig Németh Károlyt válasz­tották meg. Ezután Bethlen Pál körjegyző felolvasta az igazoló bizottság jelentését. E szerint a felsőház tagjai közül 38-an nem nyújtották még be meg­bízó, illetve meghívó leveleiket. Ezek beadására a bizottság 15 napi határidő kitűzését javasolja. A bizottság még nem állíthatta össze véglegesen a tagok teljes névjegyzékét. A névjegyzékbe való felvételét csak azokra nézve javasolta a bizottság, akiknek jogosultsága kétségtelenül megállapítható. Egyébként a név­jegyzékbe már eddig felvehető tagok száma is jóval több, mint amennyit a házszabályok a határozat­­képességhez megkívánnak. Vass József népjóléti miniszter felsőházi jogosultságát előjegyezték, eset­leg későbbi feléledés céljából, miután Vass József bejelentette, hogy a képviselőházi mandátumai alap­ján kivárja gyakorolni törvényhozási­ jogát. Bercelli Jenő korelnök bejelentette, hogy először az elnöki tisztet fogják betölteni, majd a két alelnököt választják meg, azután együttesen szavazással a háznagyot és a jegyzőket. A meg­ejtett szavazás eredménye szerint, báró Wlassits Gyulát 179 szavazattal egyhangúlag választották meg a felsőház elnökévé. A­lelnökökké gróf Széchényi Bertalant és Thaly Ferencet választották meg. Ezután a korelnök köszönetet mondva a felsőház tagjainak támogatásáért, felkérte gróf Széchenyi Bertalan alenököt és a körjegyzőket, hogy báró Wlassits Gyulát megválasztatásáról értesítsék.­­ Ahány perc múlva fekete díszmagyarban, mellén a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjének szalagjával lépett a terembe báró Wlassits Gyula elnök, akit lelkes tapssal és éljenzéssel fogadtak. Berczelly Jenő üdvözölte Wlassits Gyula bárót, majd felkérte az elnöki szék elfoglalására. Wlassics Gyula báró ezután háláját fejezte ki a felsőháznak a kitüntető bizalomért. Az elnöki kö­telességek teljesítésében hű segítő társa lesz az a mintegy második természetévé vált pártatlanság­nak az érzete, amelyet lelke a bírói szolgálat hosszú gyakorlatából szívott fel. Visszapi­lant­ást vet ezután a nemzetgyűlés megalakításának előzmé­nyeire. Majd rámutatott arra, hogy maguk a régi főrendiház tagjai is élénken érezt­ék a főrendiházi reform szükségességét. A két kamarás rendszer gyökerei visszanyúlnak első szent koronás királyunk alkotmányáig.Az állam szuverén akaratának megha­tározása a két ház célja s e kettő közötti összhang­ból kell fakadnia annak a nemzeti akaratnak, amely mint­ parancs, vagy tilalom az ország tör­vénytárába kerül. Fém osztja azok aggodalmát, akik a f­lsőház testületi szellemét féltik attól a vegyes módszerű összetételtől, amelyen a felsőház szervezete nyugszik. A­ két­kamarás rendszerben egyik feladatunk a túlzó és felforgató és elhamar­­­kodott törekvésekkel, a csaknem rendszerint nagy­­ igazságtalanságokkal járó hangulat sugallta tör­vényhozói szándékokkal szemben a fenntartó erőt képviselni. A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok közt a mérséklés, a kiegyenlítés lehető­ségének biztosítása, a tanácskozás rendjében és komolyságában pedig példát kell szolgáltatnunk minden politikai testületnek. Ne feledjük el — fejezte be beszédét —­ hogy a magyar nemzet igazán csak a maga erejéből képes új életre ébredni és a nemzetet csak a nemzet összessége mentheti meg. M­inden nemzeti érzésben összeforró magyar ember összetevő munkájára, minden magyar em­ber erkölcsi megújhodására, cselekvő, dolgozó, áldozó, igazi hazaszeretetre van szükség. Ezt köve­teli a nagy katasztrófában magábaszálló nemzet­től a nemzet igaz lelkiismerete. Ez a lelkiismeretbeli kötelesség lebegjen az új felsőház munkáján és fakadjon ebből áldás, amely új életre keltse, f­e­ltámassza a világ legrettenetesebb igazságtalan­ságával összetépett Hazánkat. A felsőház tagjai nagy tapssal és éljenzéssel fogadták az elnök szavait. Dessewfffy Aurél gróf szólal fel ezután. A két kamarás rendszernek a híve. Üdvözli a felsőház reformját. Sajnálkozását fejezi ki, hogy a régi felsőháznak egyes igen értékes tagjai,h így Rákosi Jenő, nem tagjai a felsőháznak. Majd pedig a jog­folytonosság elvéhez való ragaszkodásban vele együtt érző felsőházi tagok nevében a következő del­arációt olvassa fel: „Hazafias kötelességünk teljesítésében készséggel veszünk részt Csonka­­magyarország e felsőházának munkájában, amelyet az 1920 : 1.1. c. -ben kifejezést nyert nemzeti szük­ségalapon működő nemzetgyűlés létesített. Szük­ségesnek tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy ezzel nem akáruik praejudikálni, aminthogy nem is praejudikálhatunk a jogfolytonosság alapján fenn­álló alkotmányos tényezők ,különösen pedig a törvényes király jogainak és az egész nemzet el­évülhetetlen igényeinek”. Szmrecsányi Lajos egri érsek felszólalásában­­ hangsúlyozta, hogy minden alkotásnak a törté­neti visszafejlődés eredményeképpen kell bele­illeszkednie az alkotmány kereteibe. Üdvözölte Wlassits Gyula bárót az elnöki székben. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fe­l ezután. Azt hiszem — mondja —­ helyesen cselek-­­­szem, ha azzal a deklarációval szemben, amelyet­­ gróf Dessewffy Aurél felolvasott, e percben egy- s szerűen utalok a kormánynak a felsőházi javaslat tárgyalása alkalmával tett nyilatkozatára. Arra a felfogásra, amely e nyilatkozatokból kitűnik, egyúttal kijelentem azt, hogy ezt a felfogást teljes mértékben fenntartom. Baltazár Dezső református püspök örömét fejezi ki, hogy Wlassits Gyula báró foglalta el az elnöki széket. Indítványozza, hogy Wlassich Gyula báró elnöki megnyitó beszédét nyomassák ki és osszák szét a E­lsőház tagjai között. Az indítvány elfogadása után a Ház áttért a háznagy és a jegy­zők megválasztására. Háznaggyá egyhangúlag Ra­­kovszky Andort választották meg. jegyzők meg­választ­ása ut­án az­­­lnök a felsőházát megalakult­nak jelenti ki. Majd kegyeletes szavakkal parantálja el Széchenyi Béla grófot, aki a főrendiháznak­­ örökös jogú tagja volt. Végül napirendi indítványa szerint a felsőház a jövő héten előreláthatólag nem tart ülést. A legközelebbi ülés időpontjáról külön értesíti majd a felsőház tagjait. Az ülés %2 órakor ért véget. Budapest, jan. 31. A képviselőház mai ülését­­11 óra után nyitotta meg­­Szucffi Jenő korainak. Bejelentette, hogy a gyorsírói jegyzetekből utó­lagosan megállapította, hogy a megbízó levelek benyújtása során Peyer Károly és Propper Sándor képviselők olyan kifejezéseket használtak, ame­lyek a parlamenti illemmel nem egyeztethetők össze, ezért őket utólagosan rendre utasítja. Ezután a legutóbbi ülésen megalakított igazoló osztályok előadói terjesztették be jelentésüket, amely szerint 213 megbízó levelet az A. osztályba, 9 megbízó­levelet a B. osztályba és 15 megbízólevelet a C. osztályba soroztak, az igazoló osztályok. A kép­viselőház ezután áttér a tisztikar megválaszt­ására. Először a Ház elnökét választották meg. Le­adtak összesen 144 szavazatot. Ebből Zsitvay Tiborra esett 137 szavazat, üresen maradt 7 sza­vazólap. A korelnök eszerint Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelentette ki. Majd az alelnököket választják meg. Alelnökök lettek Puky Endre 142, és Huszár Károly 135 szavazattal. A Ház lelkesen ünnepli az újonnan megválasztott alelnököket. Ezután a háznagy és a 6 jegyző meg­­vá­asztása következett. Jegyzők lettek Esztergályos János 130 szavazattal (leadatott 143 szavazat), Grieger Miklós 139, Héjj Imre 138, Perlaky György 140, Petro­vics György 143 és Urbassics Kálmán 141 szavazattal. Háznaggyá Karaffiáth Jenőt vá­lasztották meg 140 szavazattal. A szavazás ered­ményének kihirdetésekor lelkesen megtapsolták a megválasztott háznagyot. Graeffl korelnök ezután a maga és körjegyzők nevében köszönetet mond a képviselőknek, hogy támogatásukkal lehetővé tették az új képviselőház megalakítását és felkéri az új tisztikart helyének elfoglalására. A képviselők felállva melegen ünneplik a lelépő korelnököt,majd hosszasan tapsolják és éljenzik az elnöki emelvényre haladó új tisztikar élén Zsitvay Tibort, aki fekete díszmagyarban foglalja el az elnöki széket, míg az alelnökök és a jegy­zők mögötte sorakoznak fel a jegyzői emelvényen. Percekig tartó taps és éljenzés után Zsitvay Tibor mondja el tapsokka és éljen­zéssel sűrűn félbeszakított elnöki megnyitóját. Zsitvay Tibor megnyitó beszédében köszö­netet mond a megtisztelő bizalomért, amellyel ismét az O­szággyűlés elnöki székébe emelték. A­z egyetemes nemzeti érdekpártokon felül ál­l szol­gálata, a parlamentarizmushoz való rendületlen ragaszkodás és megértés egyedül alkotóképes szel­leme mellett tesz most is hitvallást. Az új elnök megköszönve a korelnök és kör­jegyzők munkásságát, felhívja a két mandátummal rendelkező képviselőket, hogy a határidőn belül nyilatkozzanak, melyik mandátumot tartják meg. Ezzel a képviselőházat megalakultnak jelenti ki. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg ezután Neu­bauer Ferenc képviselőről, valamint Jászai Samu volt nemzetgyűlési képviselőről, akik időközben elhaltak. 5 perc szünet után Bod János pénzügyminisz­ter benyújtja az adócsökkentésről szóló javaslatot. A­z elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tart­ják, amelyen a Ház 3 jegyzőjét,, majd a különféle bizottságokat választják meg. Bethlen István gróf miniszterelnök indítvá­nyozza, hogy a jegyzők számát 10-re emeljék fel. Gaál Grszton ezt ellenzi. A miniszterelnök újabb felszólalása után a képviselőhöz az elnök napirendi indítványát fogadja el, a miniszterelnök indítvá­nyával együtt, azzal fogadja el, hogy a 10 jegyző­nek ugyanannyi fizetése legyen, mint az eddigi 9 jegyzőnek. Az ülés fél 2 órakor ért véget.

Next