Pécsi Napló, 1927. február (36. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-19 / 40. szám
Ь527. február 19 P1-СЫ NAPlÓ PARKMOZI Szombat, február 1619. Prolongálva ! Közkívánatra ma utoljára! az UFA legmonumentálisabb vulgattrabelija, Germania reprezentatív filmeseménye, Newyork, Páris, Berlin és Budapesttel egyidőben. THEA von HARBOU „Hindu síremlék“ szerzőjének legújabb mesterműve: A modern korszak regénye 2 részben. Főszereplők: Rudolf Klein-Rogge, Alfred Abel és Brigitte Helm ❖ Mindkét rész egyszerre! ♦ A modern filmtechnika csodája I VA 3/47 és10 órakor. Valamennyi előadás teljes zenekar-kísérettel. Telefonelőjegyzés: 8 — 10 óráig, pénztárnyitás 10 órakor. Az előjegyzett jegyek déli 12 óránál tovább fenn nem tarthatók. APOLLO Szombat, február hó 19. Utoljára! A budapesti Kamara, Corvin, Kapitol és Orion filmszínházak múlt heti hatalmas kasszadarabja: DIÁK Fantasztikus filmregény 10 felvonásban, HANS HEINZ EWERS világhírű regénye nyomán. Főszerepben: WERNER KRAUSS ESZTERHÁZI AGNES és CONRAD VEIDT Előadások:1/só, 6,728 ás 9 órakor. A két utolsó előadás teljes zenekar-kísérettel. ■7,oldal. I Ákos Ferenc dr . „Feltámadunk, mert nincs halál / Amint lejár a földi élet A láthatatlan tűz, a lélek, Lobogva jobb világba száll.“ A hir, mely ma, a déli órákban oly fájdalmasan szívén ütötte városunk társadalmát, önkéntelenül fennebb idézett sorokra eszméltet. Vigasztalást találunk bennük, a mélységes szomorúság elcsüggesztő óráiban s igy, ha sajgó érzéssel is, megadjuk magunkat a változhatatlan bizonyosságnak, hogy Ákos Ferenc dr. nincs többé. A látatlan tűz, mely benne szent hevülettel lángolt minden szép, nemes, nagy iránt ; mely emelkedett eszmevilágának szárnyat adott, átfogó képességű gondolatkörét táplálta ; nem köznapi egyénisége hatalmas méretű tevékenységének lendítő ereje, elmélyülő érzés- és kedélyvilágának a lényeget mutató iránytűje, véghetetlen jóságban kristályosodott emberiességének önmagát szigorúan biráló fokmérője s rajongással szeretett elhivatottságában féltve megőrzött, legdrágább kincse volt : tisztaságának glóriás fényében lobogva jobb világba szállt. Ami lelkésztársainak és e város környező társadalmának megmaradt : egy tiszta, igaz emberi és papi élet örökkön fényeskedő emléke. * Ákos Ferenc Áron, aki erőteljes, ellenálló fizikummal rendelkezett, január 28-án a spanyol náthaláz tünetei mutatkoztak. A láz fellépésének kezdő időpontjától rosszindulatúnak látszott s rohamosan fel is szökött 40 fokig. A türelmes beteg állapota napokig változatlan volt. Február 6-án kedvezőtlenebbre fordult, a náthalázhoz csatlakozott középfülgyulladás folytán. Hat nappal később gégefő-orbánc is komplikálta a beteg helyzetét, akin már ekkor műtétet kellett végrehajtani, hogy a fulladás veszélyét elhárítsák. A légcső megnyitását Vertán Emil dr., sebész-főorvos sikerrel végezte, a beteg állapota azonban a nyakon mutatkozó genynyes daganatok következtében nem sokat javult. Újabb műtét a gyógyulás reményét látszott kelteni, ám a gondviselés másként határozott. Ákos Ferenc dr. 17-én baloldali tüdőgyulladást kapott. Elhínzott, meggyötört szervezete ez újabb kórral szemben gyengének bizonyult. Fizikuma megtört, életereje ellankadt s a Gondviselő, ki megsokallhatta keresztényi megadással, békén eltűrt szenvedéseit! 18-án délelőtt 11 órakor megváltotta azoktól.* Az idő előtt elköltözött 1890. július hó 9-én született, a Tolna vármegyei Tevel községben. Szülei, kik közül már csak özvegy édesanyja él, gazdálkodók voltak. Középiskolai tanulmányait a pécsi áll. főreáliskolában végezte, mindvégig jeles eredménnyel. Tanárai rendkívül becsülték a törhetetlen szoralmu, kiváló tehetségű diákot és szép jövőt jósoltak neki. Ákos Ferencet szelid lelkülete a lelkészi pályára vonzotta. A pécsi papnevelő növendékeinek sorába lépett, hol csakhamar felismerték sokra jogosító egyéni kiválóságait, szellemi képességeit. Ezért kiképeztetése céljából a római Germanikum Hungrikumba utaltatott, hol öt esztendőt töltött. A világháború folyamán Innsbruckba került, hol az 1917. évben a teológiai s filozófiai tudományok doktorává is avatták. A még 1916-ban felszentelt lelkész tudori vizsgálatai után hazatért, hogy hivatását megkezdje. Első állomáshelye Pécs-bányatelep volt, 1918-ban Szigetvárra került. Még ezen év második felében már a pécsi Emerikánum élén találjuk, mint annak tanulmányi felügyelőjét. Ugyanez időtől kezdve az áll. főreáliskolának is hittanára .1919-ben püspöki levéltáros, majd szentszéki jegyző lesz. Rövidesen kitüntetésként a pápai kápláni címet kapja. Zichy Gyula gróf, érsek távozásával Virág Ferenc püspök titkárjává nevezi ki. A tudományszomjas és a tanítás iránt különös előszeretettel viseltető Ákos