Pécsi Napló, 1927. június (36. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatali Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali telt 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2­50 pengő, egy negyed évre évre 7­50 pengő. «! Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. A pénzügyminiszter X. jelentése. — Számottevő bevételi emelkedések minden ágazatban. Most tette közzé a magyar királyi pénzügy­miniszter X. jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentés az 1927. április elsejétől április 30-i­­g terjedő időszakra vonatkozik. A május havi előirányzat 1,5 millió pengő kiadási többletet mutat, ami a májusi lakbérnegyed és a lakbérek általános emelkedése, a gyermek­gondozási díjak negyedévi részletének esedékessége s végül a vár­megyék útépítési célokra adandó állami előlegek második részletének folyósítása következtében mutatkozik. A költségvetési év első 11 hónapjára készült előirányzatok szerint 4,5 millió pengő be­vételi többlet mutatkozik az előző évben erre az időre előirányzott egy millió pengő kiadási több­lettel szemben. A bevételi eredmények szerint a tény­leges helyzet ennél még kedvezőbb. Az állami köz­­igazgatás bruttó bevételei 1927. évi március hó­napban az előirányzott 63.3 millió pengőnél 4.3 millió pengővel többre rúgnak, míg a múlt év már­cius havában a bruttó bevétel 58.4 millió pengő volt. A költségvetési év első kilenc hónapjában az állami közigazgatás összes bevétele 88,8 millió pengővel haladta meg a havi költségvetésekben előirányzott bevételeket. A többlet legnagyobb része az egyenesadókra és vámjövedékre esik, aminek oka az egyenesadóknál, hogy azok nagyobb részt már a költségvetési év első felében folytak be, a vámjövedéknél pedig a külforgalom emelkedése. Az állami közigazgatás áprilisi bevételei 65,1 millió pengőt tettek ki, vagyis 1,7 millió pengővel keve­sebbet az előirányzottnál. Az országgyűlés képviselőháza 1927. május 18-án befejezte az állami költségvetés tárgyalását és a költségvetést változatlanul elfogadta. Ennek alapján a pénzügyminiszter az úgynevezett meg­­ajánlási törvényjavaslatot a képviselőház elé teer­­je­sztette s ebben a törvényjavaslatban egyúttal bele­foglalta a jövő évi költségvetésen kívül megvaló­sítani kívánt beruházások programmját is. Az 1924. évi állami kölcsönnek (a népszövetségi kölcsönnek) álladékéból 1.8 millió pengő értékű angol fontnyi összeg a pénzveréshez újabban szükségessé vált ezüst vásárlására fordittatott, viszont 3.2 millió pengő a korábban szükségessé vált ezüstvásárlás összegének részbeni törlesztésére visszatéríttetett. Az 1926­-27. évi beruházásokra fordítandó 50 millió aranykoronából a már igénybe vett 44,9 millió pengőn felül további 1,2 millió pengő vétetett igénybe. A posta, távirda és távbeszélő áprilisi forgalma és bevétele az előző év megfelelő hónap­jával szemben jelentékenyen emelkedett. A postai küldemények, levélküldemények a tavalyi 31 mil­lióról 3 és fél millióra, a csomagok darabsz küldemények, levélküldemények­ a tavalyi 31 mil-926.000- ről 1.280.000-re, a postautalványok értéke 55 millióról 83 millió pengőre emelkedett. A táv­beszélő főállomások száma 5000-rel emelkedett. Az interurban távbeszélgetések száma 285.000-ről 324 000-re, a fővárosi helyi beszélgetések száma 4.8000­00- ről 5,700.000-re emelkedett. A rádióvevő berendezések száma a múlt év áprilisi 45.840-ről 71.583-ra emelkedett. A kezelési eredmény a múlt év áprilisi havi 1,523.331-ről 1,929.977 pengőre emelkedett ebben a hónapban. A magyar kir. államvasutak teljesítménye az előző évi áprilissal szemben igen számottevő emelkedést mutat. A Magyar Nemzeti Bank évc és devizakészlete április hó folyamán 11.7 millió pengővel és az állami adóság 1.6 millió pengővel csökkent, míg ezzel szemben a leszámítolt váltók állománya 33.2 millió pengő erős emelkedést tüntet fel, ami az április végével külö­nösen megnövekedett hiteligényekre vezethető vissza. A nagykereskedelmi árak indexszáma az 1913. évi árakat százzal véve egyenlőnek 128-ról 130-ra emelkedett.­­ A le­­fontott ári költsé­gek indexszáma áprilisban a lakásbért is beleértve 108-ról 111-re emelkedett. Magyarország külkeres­kedelme március hóban 97.9 millió pengő behoza­tallal szemben 63.4 millió pengő kivitelt mutat be, vagyis a behozatali többlet 34.5 millió pengő. Ezzel szemben a múlt év márciusában 80.4 millió pengő behozatal és 57.0 millió pengő kivitel volt. Április hónap folyamán a fizetésképtelenségi esetek száma ismét csökkent és a múlt havi 116-tal szemben mind­össze 86 fizetésképtelenségi eset fordult elő. A munkanélküliek száma áprilisban 18,5389 volt, ami az egy év előtti helyzettel szemben 38,7% csökkenést jelent. A Házban folytatják az appropriációs vitát. ZLINSZKY ISTVÁN VÉGLEG IGAZOLT KÉPVISELŐ. — NEM ÉRVÉNYESÜL A JOBB ÉS OLCSÓBB KÖZ­IGAZGATÁS ELVE. — MAL­ASICS SZERINT OLASZORSZÁG CSAK AZÉRT KÖTÖTT MAGYAROR­SZÁGGAL SZERZŐDÉST, HOGY FELHASZNÁLJA JUGOSZLÁVIA ELLEN. Budapest, május 31. A képviselőház mai ülését hati órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Be­mutatja a Kecskeméten megválasztott Horváth Mihály és Szabó István képviselők megbízólevelét. Bemutatja továbbá a közigazgatási bíróság át­iratát, amely szerint a Pakson megválasztott Zlinszky István megválasztása óta a mandátum ellen a törvényes határidő alatt érdemleges panasz nem érkezett be és így Zlinszky Istvánt végleg iga­zolt képviselőnek jelenti ki. Áttérnek ezután az appropriációs javaslat folytatólagos tárgyalására. Első szónok: Györki Imre. Beszéde elején elnök az ülést, mivel a Ház nem tanácskozóképes, felfüggeszti. Szünet után Györki azt mondja, hogy ne higyye a belügyminiszter, hogy a választójog kér­dése nyugvópontra jutott. Ez mindaddig nem törté­nik meg, amíg általános, titkos, községenkénti választójog érvényesülni nem fog. Erdélyi Aladár : Kifelejtette a nőket ! Györki: A kecskeméti választások mutatják, hogy milyen eszközökkel vívta meg a kormány harcait. Györki ezután azt mondja, hogy nem érvé­nyesül az az elv, hogy jobb és olcsóbb közigazgatás legyen. Ahol eddig 1 jegyző volt, most kettő van. Erdélyi Aladár : Nézze meg hogy­ mi a dolguk a jegyzőknek ! Fáy István : Mindent támadnak, ami szent ebben az országban ! Györki : Elmondja ezután, hogy midőn egy alkalommal vidékre utazott, a detektívek egész hada ment utána. Majd a földreformmal foglalkozik. Azt mondja, hogy a hatóságok a földreform végre­hajtásánál nem a földigénylők, hanem a birtokosok pártjára állottak. (Elnök Györgit ezért a kijelen­téséért rendreutasítja.) A többtermelésről szólva azt mondja, hogy" ez az elv a valóságban csak az adók és díszpolgári oklevelek termelése terén érvé-­­­nyesült. Majd a debreceni húspanamáról szól, amelynek tettesei még mindig szabadlábon vannak. A frankper során szere­pelt Rakovszky Iván továbbra is belügyminiszter maradt, legutóbb pedig egy jól dotált igazgatói állást is kapott. Ugyancsak nem tűnt el a közéletből a franküggyel kapcsolatosan emlegetett Perényi Zsigmond báró és Teleki Pál grófi Györki foglalkozott ezután a miniszterelnök zala­egerszegi beszédével és a magyar-olasz szerződéssel! Nem véletlen, —mondja — hogy­ éppen Mussolini és Bethlen kötöttek szerződést, mert Olaszországban éppen olyan állapotok vannak, mint nálunk. Öröm­mé tudta volna üdvözölni a szerződést, ha Olasz­ország visszaadta volna Fiumét Magyarországnak. Az appropriációs javaslatot nem fogadja el. Воду» János Meg van győződve arról, hogy a magy­ar olasz­ barátságos szerződés első etapja egy szorosabb politikai összefogásnak. A kormány iránt a legteljesebb bizalommal viseltetik és a ja­vaslatot elfogadja. (Éljenzés és taps). Malasic­s Géza Bogya beszédére reflektálva kijelenti, hogy az olasz szerződéssel kapcsolatban őket nem vezetik érzelmi momentumok, hanem gazdasági szempontok. Olaszországgal szemben bizalmatlanok. Olaszország megszegte a hármas szövetséget is. Olaszország szerinte csak azért kö­tött Magy­arországgal szerződést, ho­gy­ fel­használj­a Jugoszlávia ellen.. Az olasz munkapárt fantazma­góriának mondja. A bolsevizmus ellen a jólét foko­zásával lehet küzdeni. A munkások számára na­gyobb béreket kér. Ezután nemzetiségi kérdésekkel foglalkozik. Krüger Aladár beszédében szembeszáll azzal az állítással, mintha a magyar-olasz és nép között nem volna meg a rokonszenv, mintha a doberdói harcok a magyar népben gyűlöletet keltettek volna az olaszok iránt. A bírák fizetés javítását sürgeti a javaslatot elfogadja. Az ülés 1 28 órakor ért véget. Ezerhatszáznyolcvan szótöbbséggel Kray István báró lett Zala­egerszeg képviselője. Zalaegerszeg, május 31. –12 órakor a leadott szavazatok megoszlása a következő : Kray István báró 2640, Farkas Tibor 3303. A választás az egész kerületben a legnagyobb nyugalommal folyik. Délután öt órakor a szavazatok állása a követ­kező : Kra­g István bár­ó : 6275, Farkas Tibor : 5506. a tótágas Ügy, Budapest, május 31. (MTI.) A Ferenc József Tudómiányegyetem tanácsa ma délelőtt tartott rendkívüli ülésén tárgyalta Mészöly Gedeon dr. egyetemi nyilvános rendes tanárnak az egyetemi tanácshoz intézett következő beadványát : ,,Tekintetes Egyetemi Tanács! A Tótágas című darabom előadása ügyében sürgős vizsgálatot kérek magam ellen. Vagyok a tanácsnak .Szegeden, 1927. május 31-én Alázatos szolgája : Dr. Mészöly Gedeon egyetemi r. tanár. Éjjel 12 órakor érkeze­­tt jelen­­t­é­s . A késő esti órákban fejeződött be a szavaza­tok összeszánnálása. A végső eredmény szerint Kray István báró 7327, Farkas Tibor 5647 szavazatot kapott. 1680 szótöbbséggel Kray István báró lett tehát Zalaegerszeg képviselője. Az Egyetemi tanács Mészöly Gedeon dr. be­adványát tárgyalás alá vette és ezen az alapon ellene a vizsgálatot elrendelte. Ezenkívül megállapította az egyetemi tanács azt, hogy­ az egyetemi tanárok Szegeden megtartott összejövetele ügyében sem előkészítést, sem rende­zést tekintve az egyetemi tanács, így maga az egyetem abban részt egyáltalán nem vett. PUSZTÍTÓ orkán. Bristol (Virginia), máj. 31. Virginiában orkán dühöngött,amely nagy pusztításokat végezett. 12 em­ber meghalt.

Next