Pécsi Napló, 1927. augusztus (36. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
2. oldal. resti kormányt táviratilag értesítette Brakacescu sikkasztásáról, de a román kormány nem hajlandó a bűnös alkalmazott által okozott kárt megtéríteni. Az összes délamerikai rendőrségek lázasan nyomoznak Brakacescu után, azonban mindeddig eredmény nélkül. A károsultak érdekeinek védelmére Sao Paolo álám kormánya egy előkelő ügyvédet rendelt ki, aki avval a tervvel foglalkozik, hogy pert indít a román kormány ellen a kár megtérítése érdekében,mivel Brakacescu közhivatalnok, román királyi konzulátusi titkár volt és így a román kormány anyagi és erkölcsi felelőssége feltétlenül fennáll. A Sao Paulo-i hatóságok érthetetlennek tartják, hogy a román kormány ezen túlteszi magát és nem hajlandó sikkasztó alkalmazottjának tettét önként jóvátenni. Mivel a károsultak túlnyomó része szegény ember, akik utolsó pénzüket adták át Brakacescunak, remélve, hogy így haza kerülhetnek társadalmi akció indult meg országszerte a kifosztottak nyomorának enyhítése érdekében.. Hatalmas jégeső pusztított Sásd környékén. Sásd, aug. 1. (A Pécsi Napló tudósítójának jelentése.) Sásd és környékén ma oly óriási jégeső pusztított, amilyenre emberemlékezet óta nem emlékeznek. Hatalmas, tojásnagyságú jégdarabok estek, amelyek a mezei munkások közül is sokakat febesítettek meg. A jégeső különösen Sászon, Egerszegen, Vázsnokon és környéken pusztítot irtózatos erővel. Teljesen megsemmisítette a szellőket, a kukoricatermést és a kerti véleményeket. A lakóság kétségbeesése leírhatatlan. Legnagyobb részüknek egész egzisztenciáját tette a jégeső tönkre s most azt tervezik, hogy a földmivelésügyi minisztertől gyorssegély kiutalását fogják kérni. MAGYAR SZABAD KIKÖTŐ LESZ AZ ŐSSZES FILMÉ. Budapest, aug. 1. Wimmersperg Frigyes báró kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár hoszszabb ideig tartó tárgyalásokat folytatott Rómában az olasz kormánnyal és a tárgyalások befejezése után a napokban érkezett vissza Budapestre. Wimmersperg Frigyes báró kijelentette, hogy a fiumei kikötővel kapcsolatos kérdések ügyében sikerült Rómában a végleges egyezséget megkötni. Ennek alapján előreláthatólag ősszel a fiumei magyar szabad kikötő ügye véglegesen tető alá került. ——— A HITEHAGYOTT REGÉNY. • IRTA : BODONYI NÁNDOR. 36 15. Külön planétán. Mihelyt László megkapta a kinevezési okmányt a brekinszkyai missziós papi állásra, kocsikat fogadott az egyházkerület költségére Berzencén. Elég volt neki három kocsi. Kettőre felfért az a csekélyke bútor, meg házi berendezés, amit Irénke a még csekélyebb tanári fizetésből másfél év alatt összeszerzett. A harmadik kocsira „féderes“ ülést rakott Biró Balázs uram, a „berzencei fuvarosok fejedelme“. Biró Balázs uram igen nagy tekintély volt a berzencei fuvarosok előtt. Nagy földet bejárt ember. Aztán meg sok nyelven beszél: magyarul, németül, rácul. Ismeri Horvátországot Zágrábtól Pozsegáig, Zimonyig. — Tudja-e Biró uram, merre van Brekinszka? — kérdezte tőle László. — Nem tudom én. Elég, ha a lovaim tudják. — Hát azok honnan"tudják? — Majd megmagyarázza nekik a gyeplő. — És a gyeplő tudja? — Tudja hát! Vucsinig magam is tudom. Onnan meg egyik falutól a másikig majd csak eligazít bennünket a rác. Legyen nyugodt afelől nagytiszteletű tanár uram. Vargha László feleségével felült Biró Balázs kocsijára. A két bútoroskocsit előrebocsájtották. Aztán elindultak ki Csurgóból, még csak búcsút sem vettek senkitől. Valamikor az ilyen költözködés, kivált Szlavóniába, fölért egy afrikai expedícióval. Napokig tád lenni. Korcsma állások alatt aludni. Tarisznyából enni ! Hogy mi volt ez ? Azt csak a régi öregek tudják ma már. Negyednapra szerencsésen megérkeztek Brekinszkyra. Hej bizony szegényes kis hegyi falu volt ez a Brekinszkya. Házai megannyi fagerendákból összerótt építmények, egymástól egy-egy jó kiáltásnyi távolban. Kapuja, kerítése egynek sem volt. Egyforma bogárhátú kis hajlék valamennyi. Csak a templom, meg a papi lak emelkedett ki közülök. Hanem azért gerendaépítmény volt az is mind a kettő. A papi lak abban különbözött meg a többi épülettől, hogy annak „akonája“ is volt, azaz kéménye. Már az iskola (mivel hogy iskolais volt a faluban), az bizony nem különbözött a többi háztól semmitben. Az iskolában lakott Mogyoróssy bácsi, aki öreg tanító a feleségével. Pirosképű, pirosorra, hegyesre kifent bajszú mozgékony kis öreg úr. Amint szemközt az iskolával meglátta, hogy a parochia előtt kocsik állanak meg, mindjárt gondolta, hogy az uj papot hozták meg. Sietett nyomban a fogadtatására. Közben kurátor uramat is előkiabálta a faluból. Mivel hogy a falu úgy épült, két hegyoldalon, hogy az emberek egyik hegyoldalról átkiabálhattak a másik hegyoldalra . Hozta Isten, kedves tisztelendő uramat, hozta Isten kedves tisztelendő asszonyomat. Vártuk, már régóta vártuk. Hála Isten, hogy végre megérkeztek. Ezzel a szíves köszöntéssel fogadta a nyájas öreg úr az ifjú papot, meg a feleségét. Amíg a kurátor a kulcsokkal előkerült, addig is tartotta szóval a jövevényeket. — Csakhogy megérkeztek ! Jó dolguk lesz itt. Nem háborgatja az embert senki. És, ahogy neki jól esik. Enni, inni van mit. Sem éhen, sem szomjan nem halunk. A bor ugyan csapnivalóan rossz ezen a vidéken. De „rákiját“ annál finomabbat főznek, mivel itt sok szilva terem. Dohánytmeg pompásat csempésznek Szopjáról, Szlatináról. . . Az istálló felől boglyashajú, torzomboriz-bajszú bozontos alak került elő kurta szurdolmányban, gatyában. A gatyászár alsó vége bele volt kötve a bocskorba. Egyenesen odament az ifjú paphoz , levette kalapját, kezet csókolt a papnak is, meg ifjú feleségének is. Ezzel a tettével elárulta mindjárt vallását is, meg nemzetiségét is. Különben Mogyoróssy bácsi sietett őt bemutatni nyomban: — Ez a Milus. A parochia Milusa. Valóságos fundus-instruktus. Papok jöhetnek, papok mehetnek, de a Milus marad egyik papról a másikra. Beszélni csak horvátul tud. Parancsolni nem kell neki. Tudja a dolgát és teszi is: fát vág, vizet hord, udvart seper, felásózza a kertét, ellátja a jószágot. Apropó... kapanyél: van jószága a tisztelendő urnak ? — Még nincs, de majd szerzünk. ■— Az jó lesz! Mert Milus télen-nyáron ott lakik az istállóban. Nyáron még csal, hagyján. De már télen megfagyna ott jószág nélkül az istenadta. Ámbátor buzgó keresztény pápista, de azért idejár a mi templomunkba. Az olvasóját is elhozza rendesen magával. Keresztet vet, amikor imádkozik. Csak éppen hogy az úri szent vacsorához nem járul... És a Milus rögtön megtalálta a dolgát. Kezdte eloldozni a köteleket, amikkel a bútordarabok a kocsin le voltak kötözve. A bútordarabokat pedig szép sorjában egymás után kezdte lerakogatni. Mogyoróssy bácsi pedig folytatta a Milus biográfiáját. (Folytatása következik.) КАЕМ" Nagy vihar Baján. FÁKAT CSAVART KI. CSÓNAKOKAT FORDÍTOTT FEL A DUNÁN. ÉLETMENTŐ PÉCSI REALISTA. Baja, augusztus 1. A kánikulai tikkasztó hőség után tegnap ítéletidő szakadt Bajára. Először szemerkélni kezdett az eső, de csakhamar elállott. Utána pillanatok alatt kitört a vihar. Irtózatos erővel fújt a Szélvész, amely fákat csavart ki, fákról letépett ágakat sodort magával. A kávéház terraszán a székeket feldöntötte csónakkikötőben, a csónakokat eltépte. Oly rettentő por keletkezett, hogy távolról úgy látszott, mintha az egész város füstfelhőben állna. Egy csomó kiránduló ként rekedt részint a Móricz-szigeten, részint a Szilvás-öbölben, részint pedig a Duna egyéb kiránduló helyein. Egyes kirándulókat a Duna közepén ért az orkán, amely a Dunán másfél, két, sőt három méteres hullámokat vert. Egy kis lélekvesztőn a Magyar Folyam és Tengerhajózási részvénytársaság stégje előtt haladt egy ügyvédjelölt másodmagával, akiket felfordított a vihar. Szerencsére sikerült elkapniuk a csónakot s abba kapaszkodva tartották fent magukat. A szélvész pillanatok alatt lesodorta a hullámok játékaként őket a Móric-szigetre, ahol sikerült partra vergődniük, míg azután a Vera nevű folyamőrségi motoros értük nem ment. A Móric-szigeten a befolyásnál a nagy hullámverésben válságos helyzetbe került Hechil Bözsi bajai leány és még egy lány, akik elmerültek. Hechil Bözsit már a víz alól hozta felszínre Erhard Ferenc pécsi reáliskolai tanuló, aki maga is csaknem belefulladt a vízbe az életmentés során. A késő esti órákban fantasztikus hírek járták hogy az orkánban eltűnt Wollemann Viktor, a Bajai Posztó és Takarógyár vezérigazgatója. Wollemann igazgató motorcsónakon kirándulást tett a Móric szigetre kisleányával és annak nevelőnőjével valamint a nála látogatóban levő fivérével, aki Angliából van itt feleségével és két kis gyermekével. Este háromnegyed hat órakor visszafelé indultak, de a motor a Móric-Sziget sarkán elromlott s nem tudták megcsinálni. Amíg a motorral bajlódtál, közben kitört a vihar. Wollemann igazgató átúszott a Maric-sziget befolyásán s ott egy kis fiúnak csónakján átszállította a rémületes hullámverésben hozzátartozóit a másik partra. Közben a Vera parancsnokának jelentették a Bajai Evezős Egyletből, hogy Wollemannék ruhái ott vannak a klubban, ők is kint rekedtek tehát a Dunán. A nagy vihar nagy kárt okozott a telefonközpontnak, mert egyes helyeken eltépte a telefonhuzalokat, azonkívül a bajai villamosműveknek, mert szintén megrongálta a villany távvezetéket. 1927. augusztus 2. Guyot a vádlottak padján. Paks, július végén. (A Pécsi Napló munkatársától.) Vézna, ijedt arcú emberke. Gyászruhát keménygallért, fekete csokornyakkendőt visel és hangosan zokog. Kis bajusza remeg a fölindulástól, kancsal, szeméből nagy csöppekben hullnak a könnyek, alacsony homlokán kidagadnak az erek. Gaston Guyotnak hívják és egy autókiránduláson megölte a barátnőjét. A meluni tárgyalótermet zsúfolásig megtöltik az érdeklődők. Természetesen a hallgatóság legnagyobb része asszonyokból áll. Színes, nyári ruhákban pompáznak ezek a párisi hölgyek, akik maguk vezette autókon érkeztek ide, hogy végighallgassák ezt a szenzációs tárgyalást, amely több élvezetet ígér a legérdekesebb versenynél, vagy szinielőadásnál. Az ügyvédek és a bírák ünnepélyes fekete talárban ülnek, a vádlott mögött az ő egykedvűen támaszkodik a falhoz. A védő homlokát öklére támasztva, klasszikus pózban néz farkasszemet a bírósággal. A gyászruhás vádlott zokog. Várjon kit gyászol és kit sirat ? Első feleségéte, aki titokzatos körülmények között, állítólag öngyilkos lett, vagy talán a másodikat, aki szintén két revolvergolyóval lyukasztotta át homlokát, Monakóban, ahol tizenkétezer frankot veszített a ruletten. Lehet, hogy mind a kettőt, de az is bizonyos, hogy a gyászruhát a biztosító intézetek pénzéből vette, mert bölcs előrelátásból, vagy talán próféta lelkének sugallatát követve, három-három hónappal az öngyilkosságok előtt nagyösszegű biztosítási szerződést kötött az asszonyok nevére. Második feleségének halála után Guyot viszonyt kezdett a szobalányával, majd elcsábította pár héttel azelőtt elhunyt testvérének özvegyét Közben nagy pénzekben játszott a tőzsdén, ivót