Pécsi Napló, 1927. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
2. oldal. előadásai 5 ’/48 és '1г10 órakor kezdődnek a PARKMOZIBAN Gorka Sándor egyet tanár, Biró Lajos és még számosan. A jegyzőkönyvet dr. Hanzséra Jenő tanársegéd vezette. A nagygyűlés előadója Gorka Sándor egyetemi tanár, a vándorgyűlés titkára volt. Az előadó jelentései alapján megállapítást nyert, hogy a vándorgyűlésnek összesen 456 résztvevője volt. A legközelebbi vándorgyűlés megtartására nézve a nagybizottsághoz megkeresés érkezett Debrecen, Sopron, Eger és Budapest részéről. A nagygyűlés oly értelemben határozott hogy az ebben a kérdésben való döntés jogát az állandó központi választmányra ruházza át. A megüresedett központi választmányi helyekre megválasztották az orvosi szakosztályon Illésy Géza dr. egyetemi tanárt, dr. Lobmayer Gézát a polyklinika igazgatóját, Scholtz Kornél államtitkárt, Vilmossy Zoltán egyetemi tanárt, Pozsgay Sándor népjóléti minisztériumi osztálytanácsost, Jancsó Miklós szegedi és Scipiades Elemér dr. pécsi egyetemi tanárt. A természettudományi szakosztály részéről a központi választmányba beválasztották Zelovich Kornél műegyetemi tanárt, Schimanek Emil műegyetemi tanárt, dr. Fischer Ferenc főispánt, Nendtvich Andor polgármestert és Makay István polgármesterhelyettest. A nagyválasztmány a következő a vándorgyűlés tartama alatt beérkezett indítványokat fogadta el, illetve határozta el a központi választmány elé való terjesztésüket az illetékes minisztériumokhoz való előterjesztés céljából. 1. Lovassy Sándor a keszthelyi gazdasági akadémia igazgatója, Gratz Ottó magyaróvári kisérletügyi főigazgató és Havas Béla kísérletügyi főigazgató aziránt nyújtottak be előterjesztést, hogy a vándorgyűlést egy ötödik ügyosztállyal, a gazdaságügyi szakosztállyal bővítsék ki. Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár aziránt nyújtott be előterjesztést, hogy a kormányhoz intézzenek felterjesztést a Balatonvidék és a Kisalföld déli része bazalt hegyeinek megvédése irányában. Fenyvessy Béla dr. és Rainer László egyetemi magántanár a népmozgalmi statisztika Pécsre vonatkozó részeinek a statisztikai hivatal által történő megváltoztatása által iránt terjesztettek be együttes javaslatot. A nagy választmány elintézés céljából valamennyi előterjesztést a központi választmány elé utalta elintézés céljából, egyetemben Taufer Vilmos dr.-nak a szülészeti rendtartás létesítése érdekében és Végh Lajosnak az egyke ellen tett indítványával. A nagyválasztmány ülése után a városháza közgyűlési termében kezdetét vette a„Magyar Orvosok és Természetvizsgálók” XXXIX. vándorgyűlésének ünnepélyes záró nagygyűlése. • A záróülésre teljesen megtelt a közgyűlési terem. Az elnöki emelvényen Fischer Ferenc dr. főispán elnök, balján Virág Ferenc megyéspüspök, Nendtvich Andor polgármester és Makay István polgármesterhelyettes,jobbján pedig Dollinger Gyula dr. egyetemi tanár, Ilosvay Lajos dr. ny. államtitkár és Gorka Sándor dr. egyetemi tanár ültek. Fischer Ferenc dr. főispán 15 órakor nyitotta meg a záróülést. — Négy napos munka után a vándorgyűlés ime elérkezett záróüléséhez —kezdte meg a főispán beszédét. Nagy örömmel szemlélte a vándorgyűlés munkásságát, amely a magyar tudomány dicsőségére vált. Reméli, hogy az itteni közönség lelkében a vándorgyűlés munkássága folytán elvetett mag termékeny talajra fog találni. Kérést intéz azonban a vándorgyűlés központi választmányához. A mi társadalmunk ugyanis kevés társadalmi érzékkel rendelkezik. A háború alatt nevelkedettek egészen individuális nevelésben részesültek s a társadalmi berendezkedésekről kevés fogalmuk volt. A háború azután a társadalmi problémák özöneit vetette felszínre. Nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartotta meg Visnya Aladár dr. vetített képes előadását a Központi Egyetem mélyföldszinti kísérleti nagytermében, A motornélküli repülésről. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy a világháború után — a békeszerződések korlátozó rendelkezései miatt, melyek a legyőzött államokra nézve — a repülést illetőleg, számos tiltó rendelkezést léptettek életbe, mintegy 5—6 évvel a németek kezdtek intenzíven foglalkozni a motornélküli repülés, illetve helyesebben a vitorlázó repülés problémájával. Lilienthal Ottó német repülő azonban már a 80-as években is végzett kísérleteket, melyeket később a Wright testvérek tökéletesítettek. A motornélküli repülés kétféle lehet, u. m. siklórepülés és vitorlázó repülés. Ezek a természetes repülés legősibb formája. A siklórepüléssel a növényvilágban is találkozunk. Jáva szigetén és Szumátra vidékén ugyanis tenyészik egy bizonyos tökfajta, melynek magja (fanona mag) a siklórepüléshez megfelelő szárnyaival ideális siklórepülést képes végezni. Amit egyébként a tudós előadó a birtokában levő fanoma maggal frappáns módon be is mutatott. Az állatvilágban az első repülő lények a repülő gyíkok (Pterosaurusok) voltak, melyek ugyancsak siklórepülést végeztek. A siklórepülésnek, a modern géprepülésnél, — főleg annak történeti fejlődésében — igen nagy szerep jutott és annak a mai motoros repülésnél is meg van a fontossága. A vitorlázó repülés természetes folyománya a siklórepülésnek, úgy a növény-, mint az állatvilágban, voltaképen a szél erejének kihasználása a repülésben. Az embernél a fejlődés bonyolódottabb volt, mert Lilienthal és Wright testvérek siklórepülési kísérletei után, a motoros repülés ékelődött közbe, és csak ezután kezdtek foglalkozni a vitorlázó repülés kérdésével. Az embernek előbb jól meg kellett tanulnia repülni géperővel, (noha előadó szerint, az aeroplán erőszakolt megoldása a a repülés problémájának), hogy azután motor nélkül is megtanulhasson órák hosszat a levegőben maradni, a szelek szárnyán vitorlázni mint a madár. A vitorlázó repülés megértetésénél előadó a sárkányból indul ki, melyet a „szél ereje" tart fenn a levegőben. Ha nincs szél, a gyermek fut vele és húzza, mint csavar az aeroplánt és a mozgás adja a levegő ellenállását, mely a sárkányt, vagy aeroplánt lebegteti. Ha az aeroplán csavara megszűnik működni, akkor a gép leszáll, de nem függőlegesen mint a szálló ernyő, hanem enyhe lejtőn. Ez a siklórepülés. Ha van felszálló légáram, amelynek függőleges irányában mért felszállási sebessége nagyobb, mint a lejtőn lesikló repülőgép esési sebessége, akkor lehetővé válik a vitorlázó repülés egyik formája, a statikus vitorlázás. A németek a Böhn hegység vidékén végeztek erre vonatkozó kísérleteket és 12—1 órás eredményeket értek el. Sokkal fontosabb azonban az ú. n. dinamikus vitorlázás, amelynél a madár vagy ember az a szélsebességnek helyenkint vagy időnkint való változásait használja ki, hogy alkalmas kormányzási manőverrel a levegőből merítse a fenmaradáshoz vagy további emelkedéshez szükséges energiát. A vitorlázás e különböző módjainak elsajátításában és alkalmas (maximális siklóképességű és maximális kormányozhatóságú) gépek építésében pár év alatt meglepő haladás mutatkozott, úgy, hogy 1925-ben már 12 órán felül volt a leghosszabb időtartam 700 méter a legnagyobb magasság, és 21 km a legnagyobb távolság, amit egyes vitorlázó repülők elértek, sőt folyó év május havában az időtartam rekordját 14 óra 7 percre, a távolság 12 km-re javították. Befejezésül előadó megjósolja, hogy a vitorlázó repülés tökéletesítése, főleg csekély lóerejű segédmotorok alkalmazásával, oly magas fokot fog elérni, hogy néhány évtized múlva a mai 700— 800 lóerős motorok repülőgépek helyett, 5—10 lóerős segédmotoros vitorlázó repülőgéppel fogják átrepülni az Óceánt. A mindvégig rendkívül érdekes előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. A motornélküli repülésről. Dr. Visslya Aladár előadása a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésén. ¡*»*8! !ACLII 1Угг. szeptember 1. PARKMOZI műsora: Repriz! Közkívánatra! Új példány! PIERRE BENOIT világhírű regénye filmen: ATL A N T I S Előadások szombaton: 'MVM* és'/210 órakor,vasárnap:3,5,7 és 9 órakor. Ezeknek megoldására az állam maga kevés, ehez főkép maga a társadalom szükséges. Ezzel szemben az a helyzet, hogy társadalompolitikai és etikai szempontokból vagyunk legkevésbé j kiképezve. Javasolja ezért, hogy a vándorgyűlés szakosztályai között társadalomtudományi és etikai előadásokat is tartson, illetőleg ilyen szakosztályt létesítsen. Köszönetet mond Gorka Sándor dr.-nak, kinek oroszlánrészben érdeme a vándorgyűlés rendkívüli eredménye, az összes előadóknak és a vándorgyűlés tagjainak. Hatalmas tapsba és lelkes éljenzésbe vesztek a főispán szavai, amelynek elültével Dollinger Gyula dr. a vándorgyűlés központi választmányának elnöke mondott köszönetet Pécs város közönségének, Virág Ferenc dr. megyéspüspöknek, Fischer Ferenc fő- és Fischer Béla alispánnak, Nendtvich Andor polgármesternek és Makay István helyettes polgármesternek azért a vendégszeretetért, amellyel a vándorgyűlés tagjait fogadták. Virág Ferenc dr. megyéspüspök, majd Nendtvich Andor polgármester beszélt ezután. A polgármester Pécs város közönsége nevében köszönetét fejezte ki azért, mert megtisztelték a várost azzal, hogy itt tartották meg a vándorgyűlést s szive mélyeitől mondott istenhozzádot a vándorgyűlés résztvevőinek. Gorka Sándor dr. titkári jelentését, a nagyválasztmány előterjesztéseit, végül a főispán javaslatát a társadalomtudományi és etikai szakosztályra nézve a nagygyűlés elfogadta. Ezt követően tartotta meg dr. Krisztics Sándor egyetemi tanár rendkívül érdekes, magas nívójú előadását „Tömeglélektani kísérlet az állambatartozás problémaköréből” címmel. Az előadás végeztével Fischer Ferenc dr. főispán rekesztette be a vándorgyűlés záróülését a vándorgyűlés tagjainak lelkes éljenzése közepette. A MINISZTERELNÖK HAZATÉRÉSE, Budapest1. aug. 31. Bethlen István gróf miniszterelnök szeptember elején néhány napra megszakítja inkei pihenőjét és rövid tartózkodásra Budapestre jön. A miniszterelnök elintézi a legsürgősebb ügyeket, azután újból visszatér Inkére, ahol október elejéig marad. Szcitovszky Béla belügyminiszter holnap Hermann Miksa kereskedelmi miniszter és Bod János pénzügyminiszter pedig a jövő hét elején veszik át hivataluk vezetését.