Pécsi Napló, 1927. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

2. oldal. előadásai 5­ ’/48 és '1г10 órakor kezdődnek a PARKMOZIBAN Gorka Sándor egyet tanár, Biró Lajos és még szá­mosan. A jegyzőkönyvet dr. Hanzséra Jenő ta­nársegéd vezette. A nagygyűlés előadója Gorka Sándor egyetemi tanár, a vándorgyűlés titkára volt. Az előadó jelentései alapján megállapítást nyert, hogy a vándorgyűlésnek összesen 456 résztvevője volt. A legközelebbi vándorgyűlés meg­tartására nézve a nagybizottsághoz megkeresés érkezett Debrecen, Sopron, Eger és Budapest részéről. A nagygyűlés oly értelemben határozott hogy az ebben a kérdésben való döntés jogát az állandó központi választmányra ruházza át. A megüresedett központi választmányi he­lyekre megválasztották az orvosi szakosztályon Illésy Géza dr. egyetemi tanárt, dr. Lobmayer Gézát a polyklinika igazgatóját, Scholtz Kornél állam­titkárt, Vilmossy Zoltán egyetemi tanárt, Pozsgay Sándor népjóléti minisztériumi osztálytanácsost, Jancsó Miklós szegedi és Scipiades Elemér dr. pécsi egyetemi tanárt. A természettudományi szak­osztály részéről a központi választmányba beválasz­tották Zelovich Kornél műegyetemi tanárt, Schi­­manek Emil műegyetemi tanárt, dr. Fischer Ferenc főispánt, Nendtvich Andor polgármestert és Makay István polgármesterhelyettest. A nagyválasztmány a következő a vándor­gyűlés tartama alatt beérkezett indítványokat fogadta el, illetve határozta el a központi választ­mány elé való terjesztésüket az illetékes minisz­­tériumokhoz való előterjesztés céljából. 1. Lovassy Sándor a keszthelyi gazdasági akadémia igazgatója, Gratz Ottó magyaróvári kisérletügyi főigazgató és Havas Béla kísérletügyi főigazgató aziránt nyúj­tottak be előterjesztést, hogy a vándorgyűlést egy ötödik ügyosztállyal, a gazdaságügyi szakosztállyal bővítsék ki. Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár aziránt nyújtott be előterjesztést, hogy a kor­mányhoz intézzenek felterjesztést a Balatonvidék és a Kisalföld déli része bazalt hegyeinek megvédése irányában. Fenyvessy Béla dr. és Rainer László egyetemi magántanár a népmozgalmi statisztika Pécsre vo­natkozó részeinek a statisztikai hivatal által tör­ténő megváltoztatása által iránt terjesztettek be együttes javaslatot. A nagy választmány elintézés céljából vala­mennyi előterjesztést a központi választmány elé utalta elintézés céljából, egyetemben Taufer Vilmos dr.-nak a szülészeti rendtartás létesítése érdekében és Végh Lajosnak az egyke ellen tett indítványával. A nagyválasztmány ülése után a városháza közgyűlési termében kezdetét vette a­­„Magyar Orvosok és Természetvizsgálók” XXXIX. vándor­gyűlésének ünnepélyes záró nagygyűlése. • A záróülésre teljesen megtelt a közgyűlési terem. Az elnöki emelvényen Fischer Ferenc dr. főispán elnök, balján Virág Ferenc megyéspüspök, Nendtvich Andor polgármester és Makay István polgármesterhelyettes,jobbján pedig Dollinger Gyu­la dr. egyetemi tanár, Ilosvay Lajos dr. ny. állam­titkár és Gorka Sándor dr. egyetem­i tanár ültek. Fischer Ferenc dr. főispán 15 órakor nyitotta meg a záróülést. — Négy napos munka után a vándorgyűlés ime elérkezett záróüléséhez —kezdte meg a főispán beszédét. Nagy örömmel szemlélte a vándorgyűlés munkásságát, amely a magyar tudomány dicső­ségére vált. Reméli, hogy az itteni közönség lelkében a vándorgyűlés munkássága folytán el­vetett mag termékeny talajra fog találni. Kérést intéz azonban a vándorgyűlés köz­ponti választmányához. A mi társadalmunk ugyanis kevés társadalmi érzékkel rendelkezik. A háború alatt nevelkedettek egészen individuális nevelésben részesültek s a társadalmi berendez­kedésekről kevés fogalmuk volt. A háború azután a társadalmi problémák özöneit vetette felszínre. Nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartotta meg Visnya Aladár dr. vetített képes elő­adását a Központi Egyetem mélyföldszinti kísér­leti nagytermében, A motornélküli repülésről. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy a világ­háború után — a békeszerződések korlátozó ren­delkezései miatt, melyek a legyőzött államokra nézve — a repülést illetőleg, számos tiltó rendel­kezést léptettek életbe, mintegy 5—6 évvel a né­metek kezdtek intenzíven foglalkozni a motornél­küli repülés, illetve helyesebben a vitorlázó repülés problémájával. Lilienthal Ottó német repülő azon­ban már a 80-as években is végzett kísérleteket, melyeket később a Wright testvérek tökéletesí­­tettek. A motornélküli repülés kétféle lehet, u. m. siklórepülés és vitorlázó repülés. Ezek a természetes repülés legősibb formája. A siklórepüléssel a nö­vényvilágban is találkozunk. Jáva szigetén és Szu­­mátra vidékén ugyanis tenyészik egy bizonyos tökfajta, melynek magja (fanon­a mag) a sikló­repüléshez megfelelő szárnyaival ideális sikló­repülést képes végezni. Amit egyébként a tudós előadó a birtokában levő fanom­a maggal frappáns módon be is mutatott. Az állatvilágban az első re­pülő lények a repülő gyíkok (Pterosaurusok) vol­tak, melyek ugyancsak siklórepülést végeztek. A sikló­repülésnek, a modern géprepülésnél, — főleg annak történeti fejlődésében — igen nagy szerep jutott és annak a mai motoros repülésnél is meg van a fontossága. A vitorlázó repülés természetes folyománya a siklórepülésnek, úgy a növény-, mint az állat­világban, voltaképen a szél erejének kihasználása a repülésben. Az embernél a fejlődés bonyolódot­­tabb volt, mert Lilienthal és Wright testvérek sikló­repülési kísérletei után, a motoros repülés ékelő­dött közbe, és csak ezután kezdtek foglalkozni a vitorlázó repülés kérdésével. Az embernek előbb jól meg kellett tanulnia repülni géperővel, (noha előadó szerint, az aeroplán erőszakolt megoldása a a repülés problémájának), hogy­ azután motor nél­kül is meg­tanulhasson órák hosszat a levegőben maradni, a szelek szárnyán vitorlázni mint­ a madár. A vitorlázó repülés megértetésénél előadó a sárkányból indul ki, melyet a „szél ereje" tart fenn a levegőben. Ha nincs szél, a gyermek fut vele és húzza, mint csavar az aeroplánt és a mozgás adja a levegő ellenállását, mely a sárkányt, vagy aeroplánt lebegteti. Ha az aeroplán csavara meg­szűnik működni, akkor a gép leszáll, de nem függő­legesen mint a szálló ernyő, hanem enyhe lejtőn. Ez a siklórepülés. Ha van felszálló légáram, amely­nek függőleges irányában mért felszállási sebessége nagyobb, mint a lejtőn lesikló repülőgép esési se­bessége, akkor lehetővé válik a vitorlázó repülés egyik formája, a statikus vitorlázás. A németek a Böhn hegység vidékén végeztek erre vonatkozó kísérleteket és 12—1 órás eredményeket értek el. Sokkal fontosabb a­zonban az ú. n. dinamikus vi­torlázás, amelynél a madár vagy ember az a szél­­sebességnek helyenkint vagy időnkint való válto­zásait használja ki, hogy alkalmas kormányzási manőverrel a levegőből merítse a fenmaradáshoz vagy további emelkedéshez szükséges energiát. A vitorlázás e különböző módjainak elsajá­tításában és alkalmas (maximális siklóképességű és maximális kormányozhatóságú) gépek építésé­ben pár év alatt meglepő haladás mutatkozott, úgy, hogy 1925-ben már 12 órán felül volt a leghosszabb időtartam 700 méter a legnagyobb magasság, és 21 km a legnagyobb távolság, amit egyes vitorlázó repülők elértek, sőt folyó év május havában az időtartam rekordját 14 óra 7 percre, a távolság 12 km-re javították. Befejezésül előadó megjósolja, hogy a vitor­lázó repülés tökéletesítése, főleg csekély lóerejű segédmotorok alkalmazásával, oly magas fokot fog elérni, hogy néhány évtized múlva a mai 700— 800 lóerős motorok repülőgépek helyett, 5—10 ló­erős segédmotoros vitorlázó repülőgéppel fogják átrepülni az Óceánt. A mindvégig rendkívül érdekes előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. A motornélküli repülésről. Dr. Visslya Aladár előadása a Magyar Orvosok és Természet­vizsgálók vándorgyűlésén. ¡*»*8! !ACLII 1Угг. szeptember 1. P­ARKMOZI műsora: Repriz! Közkívánatra! Új példány! PIERRE BENOIT világhírű regénye filmen: ATL A N T I S Előadások szombaton: 'MVM* és'/210 órakor,vasárnap:3,5,7 és 9 órakor. Ezeknek megoldására az állam maga kevés, ehez főkép maga a társadalom szükséges. Ezzel szemben az a helyzet, hogy társadalompolitikai és etikai szempontokból vagyunk legkevésbé j k­iképezve. Javasolja ezért, hogy a vándorgyűlés szakosztályai között társadalomtudományi és etikai előadásokat is tartson, illetőleg ilyen szakosztályt létesítsen. Köszönetet mond Gorka Sándor dr.-nak, kinek oroszlánrészben érdeme a vándorgyűlés rendkívüli eredménye, az összes előadóknak és a vándorgyűlés tagjainak. Hatalmas tapsba és lelkes éljenzésbe vesztek a főispán szavai, amelynek elültével Dollinger Gyula dr. a vándorgyűlés központi választmá­nyának elnöke mondott köszönetet Pécs város közönségének, Virág Ferenc dr. megyéspüspöknek, Fischer Ferenc fő- és Fischer Béla alispánnak, Nendtvich Andor polgármesternek és Makay István helyettes polgármesternek azért a vendégszerete­tért, amellyel a vándorgyűlés tagjait fogadták. Virág Ferenc dr. m­egyéspüspök, majd Nendtvich Andor polgármester beszélt ezután. A polgármester Pécs város közönsége nevében köszönetét fejezte ki azért, mert megtisztelték a várost azzal, hogy itt tartották meg a vándor­gyűlést s szive mélyeitől mondott istenhozzádot a vándorgyűlés résztvevőinek. Gorka Sándor dr. titkári jelentését, a nagy­választmány előterjesztéseit, végül a főispán ja­vaslatát a társadalomtudományi és etikai szak­osztályra nézve a nagygyűlés elfogadta. Ezt követően tartotta meg dr. Krisztics Sándor egyetemi tanár rendkívül érdekes, magas nívójú előadását „Tömeglélektani kísérlet az államba­­tartozás probléma­köréből” címmel. Az előadás végeztével Fischer Ferenc dr. főispán rekesztette be a vándorgyűlés záróülését a vándorgyűlés tagjainak lelkes éljenzése kö­zepette. A MINISZTERELNÖK HAZATÉRÉSE, Budapest1. aug. 31. Bethlen István gróf minisz­terelnök szeptember elején néhány napra meg­szakítja inkei pihenőjét és rövid tartózkodásra Budapestre jön. A miniszterelnök elintézi a leg­sürgősebb ügyeket, azután újból visszatér Inkére, ahol október elejéig marad. Szcitovszky Béla bel­ügyminiszter holnap Hermann Miksa kereskedelmi miniszter és Bod János pénzügyminiszter pedig a jövő hét elején veszik át hivataluk vezetését.

Next