Pécsi Napló, 1927. november (36. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
XXXVI. évfolym 248 szám Egyes szám ára 16 fillér. 1327. november 1. Kedd. e»HHSSS=SSSSS===S====.......... шшшвшншштшшшавшашшашшяшашш serkesztöség és kiadóhivatal Munkácsy Mihályu. 19. Kéziratokat nem adunk vissza. Serkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatal! tel. 27 ez. жжчюеяаяги...Ii.fi. Ill — FÜGGETLEN POLITIKÁI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 250 pengő, egy negyed évre 750 pengő. Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fill. r. f Védekezzünk a tuberkulózis ellen! Pécs város közönségéhez írta: Ángyán János dr., egyetemi tanár. Pécs szab. kir. város Tuberkulózis Ellen Védekező Egyesülete ma még csak egyetlen egy dispansert tud fentartani, azt is úgy, hogy az egyetemi belklinika helyiségeiben és eszközeivel dolgozhat. Ebben az évben már gondozónője is van és nyomon követi a városban a legszegényebb néposztály között elterjedt betegséget. Propagandájának igyekszik mind szélesebb teret biztosítani és szeretné rövidesen megnyitni propagandairodáját a város középpontjában. Erre a célra már egy üzlethelyiséget kibérelt. A társadalomnak mind szélesebb és szélesebb rétegei kapcsolódnak az egyesület akciójába, vállalva a népszerű nevelés és oktatás feladatát, amely a tuberkulózis megelőzésének leghatalmasabb eszköze. Az Egyesület vezetősége minden nehézség ellenére is szívós küzdelmet folytat azért, hogy városunk tuberkulózis betegei speciális intézetben nyerhessenek nagyobb számban elhelyezést és hogy olyan gyógyító intézet is létrejöjjön, amely városunk környékének klimatikus előnyeit felhasználva, megadja a lehetőségét annak, hogy a tuberkulózis gyógyítása is nagyobb eréllyel történhessék. Természetes, hogy az Egyesület orvosának, gondozónőjének a legszegényebb betegekkel való érintkezés közben olyan bajokat is kell orvosolnia, amelyek nem tartoznak ugyan a tuberkulózis kórképéhez, mégis a legsúlyosabb szövődései ennek a betegségnek. Ezek a bajok, ezek a szövődések a nyomor, a szegénység, a tömeglakás, az élelemhiány, a tüzelőhiány, az ablaknélküli lakás, a földes padlójú vizes lakás, a ruhátlanság stb. stb. A jól szervezett tuberkulózis-egyesületek mintáit az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatják. A küzdelmet a társadalom indította is meg és fokról-fokra vonta bele a társadalom a küzdelembe a hatóságot. A hatóság pedig, amelynek hivatalnokai, tisztviselői ezen társadalmi egyesület küzdelmében maguk is részesek voltak, a maguk hivatali helyzetéből és szempontjából mindjobban figyelemmel kísérhették a tuberkulózis elleni társadalmi küzdelmet. Lassanként elérkezik így az ideje mindenhol annak, hogy a társadalom által megindított és kifejlesztett munkát a hatóság átvegye. Azonban nem úgy, hogy ezzel a társadalmi egyesület működése feleslegessé váljék. Ha valahol, úgy a tuberkulózis-egyesületek működésében fontos az, hogy a társadalom éber figyelemmel, aktivitással, összefogással szabjon irányt e küzdelemnek, töltse meg azt teljes élénkséggel és elevenséggel. A társadalmat nem is pótolhatja a hatóság és a társadalmi önkéntes munkát fizetett tisztviselővel végeztetni nem lehet. Legfőképen azért nem, mert ez az évi költségvetést óriási összeggel terhelné meg. A társadalmi egyesület küzdelmét azonban nálunk rendkívül megnehezíti az, hogy népességünk sajátos jelleménél fogva, vagy talán nevelésénél fogva a közös jó eszményeiért nem tud úgy lelkesedni, mint az Amerikai Egyesült Államok népessége. Linsly R. Williams ismerteti az Egyesült Államokban a tuber- skulózis elleni társadalmi küzdelmet és a kö vetkezőket mondja : Annak ellenére, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem voltaképen a higinének a problémája, mégis az amerikai népesség a lehető legnagyobb érdeklődéssel vetette reá magát az Egyesült Államok egész területén, a férfiak és az asszonyok százezrei küzdöttek a tuberkulózis terjedésének meggátlására és ezen mozgalmak élén majdnem kivétel nélkül azok állottak, akiknek az életét vagy a saját betegségük keserítette meg, vagy a szüleik, gyermekeik vagy barátaik pusztultak el tuberkulózisban. Kivételt képeztek csak e társadalmi küzdelemben résztvettek közül a belorvosok és higienikusok, akiket nem az élet, hanem tanulmányaik vezettek reá e küzdelem szük- sségességére. Amerikában az Egyesült Államokban legalább a tuberkulózis elleni küz- I delmet jelenleg vagy orvosok, vagy a tuberkulózis által sújtottak irányítják. E társadalmi küzdelemnek az eredménye az volt, hogy az utóbbi tíz évben az Egyesült Államokban a tuberkulózis halálozás, a halált okozó betegségek sorában a hatodik helyre szorult. A mi halálozási statisztikánkban a tuberkulózis az első helyet foglalja még el , és ez mindaddig így lesz, ameddig társadalmunk nem fog tudni lelkesedni és lelkesedéssel magát a tuberkulózis elleni küzdelembe belevetni. Emlékezzünk. (Halottak napjára.) Sas szárnyakon suhan el felettünk az idő ; azt sem jóban, sem rosszban megállítani nem lehet. Az örökkévalósába aláhanyatló minden pillanat közelebb visz mindannyiunkat ahoz a csendes helyhez, ahol az örök békesség honol ; oda ahol megszűnik a földi élet lármás tülekedésének zsivaja , ahol egyenlő mindenki, akár bíborban, akár a szegénységnek rongyos gúnyájában született légyen is. A megemlékezésnek e kegyeletes napján, a midőn lelki szemeink előtt megjelennek azok, akiknek elvesztése oly nagy csapást ütött szerető sziveinken, s az emlékezés fájdalmas húrokat pendít meg szomorú hangulatban lévő emlékeinkben, gondolata el-el szállanak a múltba, és kaleideszkópszerűen elevenednek meg előttünk lények, eseményekegyaránt. És amidőn a mai gyászos napon elzarándokolunk ahoz a sírdombhoz, amely magába fogadta s elválasztotta tőlünk örökre azt, akit magához szólított, az Urnák akarata s fájdalmas érzéssel s megrendült szívvel áldozunk emlékezetüknek a kegyelet könnyeivel, úgy érezzük, hogy hozzánk közelállókban szenvedett veszteségen kívül és azon felül is mélységes a csapás, amelyet reánk mért a sors. És végigjárva a halálnak csendes birodalmát, látva a feldíszített s kivilágított sirhalmok tömegét, a kegyelet megemlékezésének virágos pompájában, gondolataink elszállanak messze-messze, azokhoz a dísztelen, talán jeltelen sirkantokhoz, a melyek alatt a hazáért idegenben vérzett hősök csontjai porladnak. Távol a hazától, messze azoktól, a kik sziveikhez oly közel állottak, alusszák örök álmaikat. Az áldozat, a melyet vérük folyásával s életükkel hoztak, nem tudta megváltani e hont, a melyért szívük dobogott. Százezres a haza hűséges fiainak nem tudta feltartóztatni a Végzetet; e rettenetes áldozat nem volt elegendő ahoz, hogy megmentse az országot attól, hogy véreinktől elszakítva, területében megcsonkítva, a négy világtáj felé néző hazai rögön, ne idegen martalócok rabló hada járjon. A kegyeletnek s megemlékezésnek e gyászos napján, a midőn lelki szemeink előtt megjelennek azok, a kiknek elvesztő behegeszthetlen sebet ütött sziveinken, tekintetünk, gondolatunk vérző hazánk felé fordul : övé a legnagyobb veszteség. Nemcsak fiainak százezreit, az ezeréves rögöt vesztette el s szűk határok közé szorítva, mint a kalitkába zárt madár, sóvárogva tekint kelet, nyugat, észak, dél felé. S mi könnybe lábadt, szemmel, elszorult lélekkel, aggódva kérdezzük : várjon, mikor üt a megváltás órája ? Mert lehetetlen, hogy betelt volna a végzet s hogy belenyugodjunk abba, amit reánk mért a sors. Mi a hívőnek fanatikus hitével, a reménykedőnek csökönyös álhatatosságával valljuk , hogy hiszünk egy isteni örök igazságban s hiszünk a feltámadásban. ** * * Pár rövid nap, s a haza hálája impozáns emléket állít annak, aki a magyar függetlenségnek, szabadságnak, nagyságának prófétai hirdetője , letargiájából lángoló szavaival való felrázója, szabadságharcának vezére, éltetője volt. Kossuth támad fel az ország szívében, hogy alakja testet öltve szemeink előtt álljon s összetartásra, hazaszeretetre buzdítva, uj reménységet öntsön csüggedő lelkeinkbe. S ha az ő szelleme leng körülöttünk, uj éltető erő kerül ereinkbe, uj reménység sziveinkbe s a mai gyászos napra kell, hogy felvirradjon, kell hogy eljöjjön a feltámadás. Morvay Izsó. Lapunk mai száma 10 oldal. ROTHERMERE AZ ÜGYVÉDSZÖVETSÉGHEZ. Budapest, okt. 31. Az Országos Ügyvédi Szövetség, mint ismeretes, ez év szeptember havában Balatonfüreden tartott vándorgyűléséről üdvözlő táviratot küldött Rothermere lordnak. Erre a táviratra Király Ferenc dr., az Országos ügyvéd Szövetség ügyvezető titkárához most érkezett meg a lord válasza, amely a következőket mondja : Kedves Király doktor ! Rendkívül hálás vagyok a Magyarországi Országos Ügyvédi Szövetség tagjainak azért a szívből jövő határozatáért, amelyet ön hozzám továbbított. Boldog vagyok, hogy a világ figyelmét a trianoni békeszerződés közvetlen katasztrofális következményeire felhívhattam. Meg vagyok győződve arról, hogy törekvéseimet, ha azokat egységes és céltudatos nemzet támogatja, a nem távoli jövőben siker fogja koronázni. Az Ön készséges tisztelő híve , Rothermere s. k. FONTOS ÉRTEKEZLET ABBÁZIÁBAN. Budapest, okt. 213. (MTI.) Az olasz királyi kormány november 14-ére Abbáziába nemzetközi értekezletre hívta meg a magyar, az osztrák, a jugoszláv és csehszlovák kormányt. Az értekezlet célja a Duna—Száva—Adria vasútvonalain átmeneti forgalomban szereplő áruk vámkezelésének oly megkönnyítése, amely a forgalmat gyorsabbá és olcsóbbá tenni hivatott. A magyar kormány értesítette az olasz kormányt, hogy az értekezleten képviseltetni fogja magát.