Pécsi Napló, 1927. november (36. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

UlUdl. A Cigánybáró, írta : Jókai Mór. Mária­ Terézia kora elevenedik meg filmen a PARKMOZI mai, holnapi és holnaputáni előadá­sain. Jókai Mór gyönyörű regénye, Lengyel Meny­hért feldolgozásában, Johann Strausz klasszikus zenéjével kerül bemutatásra a „Cigánybáró“, mely operett formájában meghódította az Opera szín­padát­ is. A film azonban még többet nyújt, mert a dialógusokból megérthető színpadon kívüli esemé­nyeket a scenárium szakavatott összeállításából élvezi a közönség. Lya Mara „Szaffi“ és W. Dieterle „Barinkay“ szerepében olyan együttest nyújtanak, mely ritkítja párját. Ma az utolsó két, holnap és holnapután valamennyi előadás eredeti zenével Stefanidesz karnagy vezénylete alatt. Mindenesetre jó lesz előre telefonon gondoskodni jegyekről! halottak napja. A zenés kávéházakban nem játszik ma a cigány, a vendéglők, korcsmák és egyéb mulató­helyek örökké jókedvű, sokszor duhaj látogatói elmaradtak, mert halottak napja van. Ezen a napon elkomorodnak az arcok, a lelkeken névte­len szomorúság lesz úrrá, mert az emberi agyvelők apró, szövevényes tekervényein át visszatér a múlt, megelevenednek a múlt események. Egy nap az évben, melyen a megélhetésért folytatott ádáz örökharc küzdteréről a huszadik század lelkileg lerongyolódott, elértéktelenedett anyagias embere is lelép és magába szállva, gon­dolatban azokkal foglalkozik, kik az életben vér­­közel állottak hozzá, kikhez az életben vérségi kapocs fűzte s kiket a halál elválasztott tőle. Halottaknak napján lángra gyulladnak az elhamvadt szeretetek, mert a kegyelet — ha al­kalomszerűen is — ma új tápot ad nekik. És ami­kor ennek a felszított tűznek hevítő melegétől vezéreltetve, az ünneplőbe öltözött gyászoló em­bertömegek a temetőkbe érnek, megilletődve lé­pik át a temetők feketére festett kapuinak kü­szöbeit s mig tekintetük a gondozott meg­gondozás hiánya miatt besüppedt sirhalmokra, csillogó márványemlékek- és egyszerű fakeresztekre esik, arcunkra fagy az utcák zajából oda magukkal vitt mosoly, lelkükbe markol a névtelen szomorú­ság, mert maguk előtt látják az enyészetet és rettegik az enyészethez, a testi megsemmisülés­hez vezető emberi végcélt: a halált. A temetők csendje, a sirhalmok látása s a temetője szomorufűzfáinak rét ágai között hal­kan elsuhanó szellő, mintha a természet miszti­kumában való igazi elmélyedésre kényszerítené az élet forgatagából oda betévedt embert. Mert amint a temetőbe belép, lelke felülemelkedik az élet köznapiasságán és akaratlanul is gondol­kodik a halál után való egyformaságon. Ott be­látja, hogy legyen a sors az életben anyagilag bár­milyen kedvező vagy mostoha, a halál után a temető kapuján kívül marad minden, legfeljebb egy márványemlék jut annak, aki gazdag, a szegény­nek meg fakereszt, de a feledés az utódok, a hátra­maradottak részéről a gazdagnak is épp úgy kijár, mint a szegénynek. És mennyi képzelet, milyen sokoldalú vissza­emlékezés támad agyunkban a temetőkben, me­lyek a régen begyógyult sebeket feltépik,­­talán azért, hogy vérezzenek, fájjanak azok a sebek és visszaemlékezésünk élénk legyen. Halottak napján élők népesítik be a temető­ket. Körülállják az előre felvirágozott sírokat, az idegen országok hideg hantjai alatt magyar feltámadásról álmodó hős testvéreink közös emlé­keit, kegyeletes kézzel gyertyákat gyújtanak raj­tuk és imádkoznak. Legyen ez a kegyeletes vissza­emlékezés halottaink felejthetetlen emléke iránt érzett hálás szeretetünk őszinte megnyilatkozása és imánk szivből jövő. ifj. Hoehwarter L. Károly. — A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánk­ban a légköri viszonyok szerint a hőmérséklet eltérő volt. Budapesten a maximum 21 fokra emelkedett, míg­ egyes helyeken a 10 fokot sem érte el. Időjóslat : Egyelőre változás nem várható Később nyugat felől borulás és csapadékhajlam valószínű.­­ Kiírták a pályázatot a sásdi főszolgabírói és a pécsi járásorvosi állásra. Baranya vármegye hivatalos lapjának legújabb száma közli Fischer Béla alispánnak a hegyháti járási főszolgabírói, ezen állás­ betöltésével esetleg megüresedő és ugyanakkor választás alá eső vármegyei tisztviselői valamint a pécsi járási tisztiorvosi állásra kiírt pályázati hirdetményét. A sásdi főszolgabírói állás­ra november 30-ig, a pécsi járási tisztiorvosi állásra december 10-ig nyújtandók be a pályázatok. — Baranya vármegye 32 tagú küldöttséggel vesz részt a Kossuth-ünnepen. Amint ismeretes, Kossuth Lajos budapesti szobrát, a pécsi születésű Horvay János alkotását, nagy­ ünnepségek között november 6-án leplezik le. Az ünnepélyen Baranya­vármegye nagyobb küldöttséggel vesz részt. A küldöttségben, melyet Fischer Béla alispán vezet, a vármegye törvényhatósági bizottsági tagjai közül a következők vesznek részt : Igaz Béla, Madarász István,­Heckenberger Konrád, Krasznay Miklós dr., Benyovszky Móric gróf, Jeszenszky Imre, Jeszenszky Iván, Tyeszits Sándor, Szily Márton, Mirbach Antal báró, Mándíj György, Németh Károly, Narancsik József dr., Schmidt Lajos, Kércsz György dr., Kolossváry Andor, Gebauer Tivadar, Hauer Nándor, Schneider József, Szüts Ernő dr., Faller József Dunaszekcső, Faller József Bárány­­j­enő, Teleki Sándor, Jancsits Sándor, Kertész Kálmán, Sipos Lajos. A küldöttségben a vármegye kép­viselői közül Patacsi Dénes, Muszti István, Simon János és Perlaki György­ vesznek részt. A küldött­ség nem egy­üttesen indul el Pécsről, hanem Buda­pesten jönnek össze az Astoriában, ahol a küldött­ség tagjai lakni fognak. PÉCSI NAPLÓ Kovács tánctanár tánciskolájában a Nőegyletben, november 4 én délután 6 órakor a szokott délutáni, 8 órakor a I­ esti tanfolyam veszi kezdetét. Utóbbi is­merkedő estély. 1927. november 1. feljegyzésre """ 5 иапшкяяпшявшш jegygyártót és más ékszertárgyikat. Schweici órák nagy raktára, Bálint István ékszerész és Órás, Király-ucca 11., színházzal szemben. Kávé, tearum, csemege és fűszer mindig a legjobb köszt utódainál Irgalmas ucca 24. — FONTOS! Mielőtt pénzét kiadja férfi, fiú és gyermek felöltőre, télikabátra, bekecsre, sport és sacco öltönyökre úgy kész, mint mérték szerin­tiekre, győződjék meg Páll Ödön cégnél. — Katonák gazdasági oktatása. A Kapos­várott székelő Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara az iskolán kívüli népművelési bizottság által megindított tanfolyam keretében gazdasági tárgyú előadások tartását vállalta.A legénység részére tar­tandó előadások befejezte után 1—2 helyesen kezelt kisgazdaságba vezeti a kamara a tanfolyamon résztvett katonákat, hogy az elméleti előadások gya­korlati megvalósítását szemléltesse. — Tárgyalások a fémipari szakiskola ügyében. A jelek szerint most már hamarosan a megvaló­sulás stádiumába jut a pécsi fémipari szakiskola építésének ügye. Múlt hét péntekjén­­és szombaton ugyanis Pécsett járt Ferenczis Emil az iparoktatás főigazgatója és Létár András építész és beható tár­gyalásokat folytattak az építkezés ügyében Nendt­­vich Andor polgármesterrel és Kalenda Lóránt mű­szaki főtanácsossal, informálódtak a speciális pécsi kívánságokról, egyben megtekintették a fémipari szakiskola telkét is. A tárgyalások eredményekép az építkezések minden valószínűség szerint a ta­vasszal meg fognak indulni. — Villannyal varr Ön ? A Singer-motor meg­kíméli önt a fáradtságtól, hogy varrógépét lábba hajtsa ! Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzlet­ben a Singer-motor bemutatását kérni. Vételkény­szer nincsen. Pécs, Széchenyi-tér 16. 6 Antimobil­jevk­a Novik, Tel. 3—68. — Eljegyzés. Wagner Irénke és Ámon Mihály Pécs jegyesek. —Eljegyzés. Lang Margit Pécs és dr. Weltmann Árpád Högyész jegyesek. — Sirkőleleplezés. A pécsi vasutas társadalom vasárnap délután 1é­0 órakor egybegyült a köz­ponti temetőben a tavaly Miskolcon elhunyt Kiss Gyula főfelügyelő sírhelyénél, mely fölé díszes sirkövet emeltetett a kollegiális szeretet és a síron túl való megbecsülés. A sírkőnél Kiss Gyula hiva­tali utóda, a kereskedelmi osztály vezetője a pécsi üzletvezetőségnél, Droszt Ede főfelügyelő néhány keresetlen meleg szóval emlékezett meg az elhunyt kiváló tulajdonságairól, a kortársak meg nem szűnő szeretetéről és elhelyezte a hatalmas ko­szorút a jól sikerült márványsirkőre, melyet kis költemény is ékesít az elhunyt életkorának (1865—1926) föltüntető sor alatt. A sirkőavatá­­son megjelent Kiss Gyula bánatos özvegye, Repich Gizella, gyermekei, unokái és testvérei, Kiss József nyug. főreáliskolai c. igazgató, Kiss Ernő nyug. pénzintézeti főpénztáros. A harmadik test­vért, Kiss Emil drt, egykori dárdai orsz. kép­viselőt, a demarkációs vonal akadályozta meg abban, hogy a sirkőleleplezésre Dárdáról Pécsre átjöjjön. S­ZÉF DIVATKELMÉK női és leányka köpeny és ruhára nagy választékban Reiner és Parnz égnél. — Népvándorlás a temető­kbe. A szép vasárnapi napon kocsi, kocsit, automobil, automobilt követett főként a központi temetőbe, mely bámulatosan gyorsan népesül be és terjeszkedik, mintha csak nagy város lenne Pécs, melynek halottai napról napra többen lesznek. A gyászoló hátramaradottak még az utolsó órában rendezni iparkodtak ha­­lottaik sírjait, melyekre koszorúkat is elhelyeztek. A mai napon még olyan nagy kínálat volt a pia­cokon, főként papír és műanyagból, hogy a nagy városok koszorú piacain sincsen nagyobb kíná­lat. A központi temetőben található mintaszerű rend a temető látogatóinál meglepetést fog kel­teni, épen úgy, mint a hősi sírok gondozott volta, ahol a legtöbb sírt már kereszttel látták el, de azért akadnak még jeltelen sírok is. Annál nagyobb az elégedetlenség a temetőhöz vezető utakkal, melyeket pont a halottak napja előtt látnak el vasaszfalt burkolattal, mely nagyon is jó lesz ezen legforgalmasabb utunkon, de annál kelle­metlenebb az építés alatt álló út most, amikor a kocsik csakis az Árpád és málomi úton való kerülővel közelíthető meg a központi temető. Ezen üdvös útépítési munkát előbb kellett volna befejezni, vagy csak halottak napja után meg­kezdeni. Ugyanígy voltunk az egyetem központi épülete előtt való útvonal aszfaltozási munká­lataival, melyek pontosan akkorra estek, amikor ezen épületet a természettudósok és orvosok ván­dorgyűlése legintenzívebben vette igénybe. — Az „ERZSÉBET“-féle szenzációs képei. A modern fényképezés, amely j­óval mögötte hagyta a régi és banális utakat, új meglátásokkal, új ke­rettel szinte festői elemekkel és a kifejezés lélek­­szerűségével vetíti az egyén spontán karakterét lemezre. Tehát a ma igazán komolynak nevezett modern fényképezésnél a fényképész kultúrája mint essencia a közreható, amelytől a kép milyen­sége válik függővé. A különböző kidolgozási el­járásokról nem is beszélve, valóságos laboratóriu­mot igényel a mai komoly fotografálás művészete. Krakauer Erzsébet és Honk­a Király­ utcai fény­képészek az „Erzsébet“ fotószalon tulajdonosai, akik csak a közelmúltban vették át Grosz József­től ezt az előnyösen ismert műtermet, máris köz­ismertté tették nevüket kiváló felvételeik útján. A kirakatokban mostan látható új rendszeri­ szí­­nezési eljárás minden banalitástól mentesen, va­lóban művészi alkotás. Az eddig még Pécsett nem alkalmazott eljárás rövidesen divattá emelkedik itt is, amely portrait-szerűségével nagy publiku­mot fog vonzani. A színes fotografálás ilyetén való alkalmazását az ,,Erzsébet“-fotoszalon kezdemé­nyezi. (—f—) — Lópokrócot jót, olcsón kap a Béka-boltban

Next