Pécsi Napló, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

XXXVI. évfolyama. 273. szára Egyen szám­ára 16 fillér 1927. december 1. Csütörtök S szakasztóség és kiadóhivatal s Munkácsy Mihály-u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza, ízerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali telt 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2­ 50 pengő, egy negyed évre 7*50 pengő.. Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Serédy Juszticián az új hercegprímás A nagy költségvetés, Nagy Szeged — Nagy Debrecen, — a vallás és közoktatásügyi miniszter nagysza­bású kulturprogrammjával kapcsolatosan is­mételten szóba került. Ámde Nagy Pécsről, melynek legrégibb Nagy Lajos egyeteme támadt új életre az Erzsébet Tudomány­­egyetem Pécsett való felállításával, még nem történt megemlékezés: Nagy Pécsről. Ha azonban lapozgatnánk a most szétküldött jövő évi városi 1928. évi költségvetés monstre foliánsaiban, akkor ha nem is mondják se fönt, se lent, mégis megállapíthatjuk, hogy van Nagy Pécs is, nagyformátumú, magas számokkal kérkedő költségvetési tervezettel, mely még tárgyalásra és elfogadásra vár és ezen költségvetés mindenképen impozáns formára, tartalomra, számösszegekre is. A költségvetésért a felelősséget már Riba Fe­renc, az új főszámvevő vállalja a tanácshoz intézett következő kisérő sorokban, melyek­ben röviden vázolja a nagy, jórészt még előde által elkészített munkájának struk­túráját. A város­­háztartásának önálló vagyonkezelési intézményeinek és különálló alapjainak 1928. évi költségvetését tisztelettel beterjesztjük. Az 1927. évi V. t.-c. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 42200/1927. B. M. sz. rendelet az összes városokra nézve egységes költségvetési mintát ír elő és igy a költségvetést a régi alakjától és beosztásától eltérően, a rendeletnek megfelelő új alakban és beosztásban készítettük el. A régi költségvetésünk a háztartás vitelét 10 fejezetbe, mint legmagasabb egységbe foglalta és rendkívüli szükségletek, illetőleg fedezetekről e fejezeteken kívül gondoskodott. A hivatkozott rendelet a költségvetést mint legmagasabb egységre 8 csoportra osztja, a külön­álló rendkívüli kezelést teljesen megszünteti és az e címeken jelentkező szükségleteket és bevéte­leket a természetüknek megfelelő csoportokba, fejezetekbe és címekbe rendeli felvenni. Előre nem látott kiadások címén előirányzást nem engedélyez. A költségvetés a csoportokon belül fejeze­tekre, címekre és rovatokra oszlik. A rovatokon jelentkező szükségleteket és fedezeteket a költ­ségvetés mellékletét képező részletezések adják meg és azokban arra törekedtünk, hogy a város háztartásának vitelébe teljes betekintést nyújt­sunk. Az 1927. évi V. t.­c. 42. paragrafusa, valamint a 42200/1927. B. M. számú körrendelet második rész egy-egy pontja értelmében a költségvetést a számvevőségnek július hó végéig össze kell állí­­­­tani és az október h­ó 15-ig a belügyminiszterhez­­ felterjesztendő. Ennek a rendelkezésnek eleget tenni nem­­ tudtunk, mert a vonatkozó rendelet csak julius . hóban érkezett meg és így a számvevőség csak ezután kezdhetett hozzá az adatgyűjtéshez. Az összehasonlítás alapjául szolgáló 1926. évi zár-­­­számadás is csak most készült el. Úgy az 1926. évi­­ zárszámadást, mint az 1927. évi költségvetést szét­­ kellett bontani és így majdnem három költségvetés szerkesztésének munkáját kellett elvégezni. A hivatkozott rendelet 12. pontja értelmében rendkívüli kezelésbe a város háztartásában rend­szerint nem ismétlődő kiadást és bevételt kell felvenni. Az ilyen kiadásokat vagy több év költ­ségvetései között kell felosztani, vagy pedig hitel­művelet útján kell fedezni. Minthogy az 1928. évben a pénzpiac helyzetében alig remélhető olyan kedvező változás, amely a városok hiteligényeinek kielé­gítésére engedne következtetni, ezért a rendkívüli kezelésbe most csak a legszükségesebb és elodáz­hatatlan munkálatok fedezéséről gondoskodhat­tunk. M és igen sok még halasztást alig tűrő munka fedezését kellett kihagynunk. Reméljük azonban, hogy azok megvalósítása a pén­zpiac kedvező ala­kulása esetén nem fog hosszabb ideig késni és ezen munkálatok megindítása végett szükséges fedezet­ről annak idején kölcsön felvételére tehetünk elő­terjesztést. Az alkalmazottak illetményeit az állami alkal­mazottak illetményeinek és ellátási díjainak újabb szabályozása tárgyában kiadott 1927. évi 9000. M. E. sz. rendeletben foglaltaknak megfelelően irányoztuk elő. Bár a költségvetés új alakban jelenik meg, arra törekedtünk, hogy a szükségletek előirány­zását a régi reális alapon a legnagyobb takarékos­sággal eszközöljük. Tisztelettel kérjük, hogy a törvényhatósági bizottságban olyértelmű javaslatot tenni szíves­kedjék, hogy a háztartás 1928.évi szükséglete. .......................... 6,052.839 P . ., fedezete............................... 5,596.383 P hiánya ........................ 456.456 , és ezen hiány fedezésére a mellékletben feltüntetett és a pótadók kivetésének alapjául szolgáló állami adók alapján a városi pótadó 50%-ban, az álta­lános kereseti adó 5%-ban állapíttassák meg és a már hivatkozott rendelet 24. paragrafusa alapján az esetleges szükségessé váló hitelátruházások engedélyeztessenek. Pécs város cselekvő vagyona 12.284 bel és külterület, az ingatlanok 5038 kát. hold 1913-ban 2188.471, 1926-ban 3,494.860 pen­gőt jövedelmeztek, a városi épületek 1913- ban 5,543.496, az elmúlt évben 3,184.791 pengőt jövedelmeztek. A városi jogok és ja­vadalmak 1913-ban 12,679.466, az elmúlt évben pedig 216.749 pengőt jövedelmeztek. Az üzemek vagyona 6767.202 volt 1913-ban, 1926-ban pedig 7,084.800, a jogok és java­dalmak értéke 12,679.466 pengőről 21674.910 pengőre emelkedett. A város összes vagyona 1913-ban 37,412.504, tavaly pedig 41,441.085 pengőre emelkedett. Ezzel szemben a város tartozásai 17,637.443 pengőről 41,630.000, a tiszta vagyon pedig 19,775.061 pengőről 37,281.085 pengőre emelkedett.­­ A városi háztartás tételénél az általános igazgatásra 1,741.037 pengő van előirányozva, melyre 2,329.494­­ fedezet mutatkozik. Közegészségügyi szükséglet 279.553, köz­oktatás, közművelődés, vallás 691.673 pengő, szegényügy és népjólét, jótékonysági kiadá­sok 96.521, közélelmezés (közvágóhíd, piacte­rek) 1,360.231, városépítés, utcai járdák, terek gondozására 1,659.352, vagyonigaz­­gatásra 669.721, hitelügyre 778.751 pengő van előirányozva, mely kiadási tételekkel szemben hasonló sőt azt meghaladó fedezeti tételeket találunk a költségvetésben. A vá­rosi gyármű szükséglete 300.070, a villamos­­művé 3.154.300 pengő, mely kiadásokat a bevételek fedezik. A tűzrendészet 91.362, katonaügy 63373, az adókezelés 371.090 , szükségletet mutat, míg az utóbbinak fedezete 1,924.800 pengő. A közvilágítás 99.800, csatornák fentartása és építése 249.025, a vízművek fentartása 475.372 pengő. Utóbbi kiadások fedezetet is találnak. A személyi járandóságok tétele alatt a tanács 186.260, árvaszék 33.296, az anya­könyvi hivatal 15.749, községi bíróság 4537, gazdasági hivatal 15.957, levéltár 22.245, számvevőség 49.685, pénztár 18.885, segéd­­hivatal 39.098, szolgaszemélyzet 67.902, hozzá­járulás a nyugdíj­alaphoz 367.000, kegydíja­­sok 9120, jutalmakra 23.200 pengő van elő­irányozva. Az állandó katonabeszállásolások költségeiből 112.958 , megtérítést kap a vá­ros A borfogyasztási adóból 366.300, a hús­­fogyasztási adóból 145.000, szeszfogyasz­tási adópótlékból 20.000, ásványvízfogyasz­­tási adóból 3500, szikvizadóból 26.000, ital­mérési illetékből 28.000, ingatlan vagyon­átruházási illetékből 10.000, általános kere­seti adóból 288.000, alkalmazottak kereseti adóból 247.000, forgalmi adórészesedésből 510.000, végrehajtási díjakból 30.000 pengő van előirányozva. A balokányi fürdő hozama 960, a temetőből várható jövedelem 41.260, szemétfuvarozás 45.300 , van előirányozva. A tanügy kiadások rovatában kisded­óvodákra 31.462 személyi járandóságokra, községi elemi népiskolákra 86.333, polgári iskolákra 46.486, 16.886, 54.412 és 14.125 , iparos tanonciskolára 35.771 és 4425, keres­kedő tanonciskolára 4600 és 800 pengő, a felső kereskedelmi iskola személyi járandó­ságai 41.236, többi kiadására 15.400, a felső kereskedelmi leányiskola személyi járandó­ságai 34.814, egyéb kiadásai 10.600, szer­zetesrendek és mások által föntartott iskolák segélyezésére 15.971 pengő, a zeneiskolára 43.378 és 4700, a városi múzeumra 3330 és 6890 (ebből bérre 3560 ) van előirányozva, a színházra 5510 és 19.245 P, az iskolán kívüli népművelésre 62.845, műtárgyak és szobrok létesítésére és fentartási költségeire 770 P. Kegyúri kiadásokra 23.621, hitfelekezetek segélyezésére 6.297 pengő szerepel a kiadási tételek között. /1 közvágóhíd személyi járandóságai 34.645, hűtőüzem fentartása 36.112, pengőt igényelnek. Az összkiadás 98.350, bevételek 110.000 pengőt tesznek. A városszabályozás céljaira 33.200, utak és műtárgyakra 572.628, gyalogjárók és folyókák fentartására 610.091, utcák és terek tisztítására 188.144 pengő van felvéve. Csatornázásra 222.645, vízmű­vekre 475.352 P irányoztatott elő. A városi erdőgazdaság 120.931, erdei fogatok 21.710 P van előirányozva, míg az erdőgazdaság jöve­delme 220.350 pengő. A kőszénibányák szük­ségletei 89.876. A mozirészesedés 62.000 pengővel szerepel a bevételek rovatában az eddigi 51.100 pengő helyett. Tőketörlesztésre 119.345, kamatra 623.154, jutalékra 25.824, vegyes kiadásokra 10.428 , van előirányozva. Az itt felsorakoztatott adatokkal csakis kóstolót adtunk a hatalmas költségvetési elaborátumból, melynek részleteire még visz­­szatérünk, hogy olvasóink betekintést nyer­hessenek a költségvetési elaboratum összes zugaiba, mely költségvetés egybeállításában nagy tapasztalataival még közreműködött a nyugalomba vonult Deutsch Kornél, kitűnő főszámvevő, míg annak utódának egészen új, járatlan utakon kellett haladnia és a bizott­sági tagoknak is nehéz dolguk lesz megtalálni mindent, a­mi őket a városi jövő évi háztar­tás tételeiből érdekelheti.

Next