Pécsi Napló, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
2. old».. PÉCSI NAPLÓ 1927. december 1 isethlen nagyfontosságú beszédet mondott ma a ». Az állami főhatalom kérdésének megoldására még nem következett el az idő. — Minden olyan kijelentés, mely nem Ottó főhercegről, hanem Ottó királyról beszél, ellentétben áll a törvényes helyzettel!“ AMÍG eza kormány helyén van, a politikát nem FOGJÁK kivinni AZ UTCÁRA ! — Га rendőrségnek a nyomozást vezető OSZTÁLYÁT az ügyészség vezetése alá kellene helyezni — mondotta az igazságügyminiszter. Budapest, nov. 30. A képviselőház ma folytatta a büntetőnovella tárgyalását. Györky Imre volt az első szónok. Azt mondotta beszédében, hogy akkor, amikor a kormány az igazságügyi javaslat tárgyalására szánta el magát, elsősorban a kivételes intézkedések megszüntetéséről szóló javaslattal kellett volna az igazságügy- miniszternek a Ház elé jönnie. Sürgette ezután a kommün alatti magatartásuk miatt felfüggesz- tett személyek, illetve elítéltek ügyének revízióját. Szóvá tette a tegnap esti Népszava előtti munkás- tüntetést. Részletesen foglalkozik ezután a javaslat egyes intézkedéseivel és kifogásolja a pénz- büntetéseket. Vétségeknél sokalja a 8000 pengős maximumot. Szóvá teszi ezután, hogy egy három hónapi fogházra ítélt újságírót megvasalva vittek a toloncházba. Vári Albert : Ez hiba volt. Györky : Arra kéri a minisztert, szüntesse meg azt, hogy a foglyokat tömegesen megkötözve világos nappal vigyék az utcán. Felkiáltások jobbról: Talán bizony engedjék őket szabadon. György ezután a dologházi intézményéről szól, amelyet nem helyesel. Hosszasan beszél a csendőrségi és rendőrségi vallatásokról, amelyek- nek módszerét kifogásolja. Több példát sorol fel, s ezek között azt állítja, hogy a Szántó-féle kommunista perben az egyik vádlottat a rendőrség brutalitással kényszerítette arra, hogy vádlott társainak valótlanságokat mondjon a szemébe. Rubin, aki külföldre szökött, közjegyző előtt tett nyilatkozatot, amelyben elmondja a történteket. Váry : Ezt ismerjük. Györky ezután részleteset olvas fel Rubin nyilatkozatából. Ezután azt állítja, hogy a budapesti rendőrség spion szolgálatra szöktette ki Rubint, hamis névre kiállított útlevél segítségével. Ezen kiszöktetéssel félrevezették az igazságügyi hatóságokat. A rendőrség ezen intézkedését a leggonoszabbnak mondja. Elnök Györgyt rendreutasítja, úgyszintén Propper Sándor is, közbeszólása miatt. Györky : Kéri az igazságügyminisztert, hogy folytassa le a vizsgálatot az általa elmondottak ügyében. A javaslatot nem fogadja el. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy amennyiben a György által felhozottak valóknak bizonyulnak, a legteljesebb orvoslást fogja nyújtani. A nyomozás kérdésének megoldását abban látja, hogy a rendőrségnek a nyomozást vezető osztályát az ügyészség vezetése alá kellene helyezni. Még egyszer hangsúlyozza, hogyha a felhozott súlyos vádak valóknak bizonyulnak, orvoslást fog nyújtani. Voltak azonban a György által felhozott vádak között olyanok is, amelyek nélkülözik a bizonyítékokat, amelyek nem maradhatnak visszautasítás nélkül. (Helyeslés a jobboldalon és középen.) Simon András a Ház hozzájárulásával holnapra halasztja beszédét. Bethlen István gróf miniszterelnök beterjeszti az 1926—27. évi állami költségvetésről szóló legfőbb állami számvevőségi jelentést és az 1919— 1922. évi kormányműködésről szóló jelentést. Sorbanics Kálmán a gazdasági bizottság jelentését terjeszti elő. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amelyben javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsa. Az elnöki napirendi indítványhoz Farkas István szólal fel és szóváteszi a Népszava előtti tegnap esti tüntetést. Kijelenti, hogy minden országban, ahol parlamentarizmus van, szabad a tüntetés. A munkásság nem mond le a tüntetés jogáról. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalásában kijelenti, hogy annak, amit Farkas István felhozott, semmi köze sincs a napirendhez. Ha Farkas István interpelláció formájában tette volna szóvá az ügyet, ez megfelelt volna a Házszabályoknak,de warepindi javaslatnál hozta ide, anélkül, hogy bármilyen indítványt tett volna. (Óriási zaj a szociáldemokratáknál) Kabók : Miniszterelnök és házelnök nem lehet egyszemélyben ! Bethlen István gróf : Szocialista képviselő és házelnök sem lehet egy személyben ! Erre ujult erővel tör ki a vihar, melyben a szocciáldemokraták súlyos kifakadásokkal illetik a mi niszterelnököt. Bethlen : A Népszava kolportázs jogát a kormány elvonta, mert a Népszava oly bűncselekményt követett el, amely miatt szükségessé vált a megvonás. A kormány teljesen törvényesen járt el. Svassay : A polgári lapokkal szemben miért nem járt el úgy, mint a Népszavával szemben ? Bethlen : Hogy a képviselő úr lapjával szemben nem így jártunk el, ez csak elnézésből történt (Óriási zaj a baloldalon.) Rassay magából kikelve kiált a miniszterelnök felé : Tiltsa be, ez nem lojális eljárás ! Bethlen : A szociáldemokrata párt legyen meggyőződve arról, hogy amíg ez a kormány helyén van, addig a politikát nem fogják kivinni az uccára. (Nagy taps a kormánypárton és középen, viharos zaj a baloldalon.) Bethlen : A szociáldemokrata párt jól tudja, hogy az uccai felvonulásokat és politikai tüntetéseket a kormány betiltotta és a rendőrségnek kötelessége ezekkel szemben eljárni. Felkiáltások a baloldalról: Az egyetemi ifjaknak szabad verekedni? Bethlen : Amikor az egyetemi ifjúság egy színdarabbal szemben tüntetett, azt is feloszlatta a rendőrség. (Felkiáltások: Vigyáztak, hogy a tyúkszemükre ne lépjenek !) Betlen: Úgy látszik, fájlalják a szociáldemokrata képviselő urak azt, hogy a rendőrség nem ontotta a magyar ifjúság vérét. (Viharos zaj a szociáldemokratáknál. Cudar beállítás kiáltják a miniszterelnök felé.) A rendőrség csak akkor nyúl erősebb eszközökhöz, ha ez elkerülhetetlen. Ami a tegnapi esetet illeti, nem akkor történt az összeütközés, amikor a rendőrség szétoszlatta a tüntetőket. A szétoszlatott tüntetők egy nagyobb csoportja az egyik mellékutcában nem akart engedelmeskedni két rendőrnek, sőt azokkal szembe szállott. Ekkor használták önvédelemből a kardot a rendőrök. A kormánynak semmiféle teendője ezzel kapcsolatban nincs. Az ausztriai szociáldemokrata párt nagyon megbánta, hogy a maga ügyét az utcára vitte, így járna a magyar szocáldemokrata párt is. Az elnök a naprendi javaslatát elfogadottnak jelenti . Riassay Károly személyes kérdésben szólal fel. A miniszterelnnök azt mondotta, hogy a kormány többször élhetett volna már a kolportázsjog megvonásával azzal a lappal szemben is, amely az ő nevét viseli. Ezt a megjegyzést a leghatározottabbban visszautasítja és inkorrektnek minősíti. (Nagy zaj a kormánypárton.) Lehet, hogy a politikai tisztességről más fogalmai vannak neki, mint a miniszterelnöknek. ( Viharos felháborodás a kormánypárton) — Nem mond nóvumot — kiáltja Barla Szabó József Rassay felé. Rassay : Nóvum az, hogy a képviselő úr mandátumát hivatalszerzésre használja fel. (Nagy zaj.) Kijelenti, hogy ezután nincs szüksége a miniszterelnök elnézésére. Kérdi, milyen okok bírták a kormányt az elnézésre. Lapja nem tartozik azon sajtóorgánumok közé, amelyeket a miniszterelnök irodájából lehet utasítani. A miniszterelnök tegye kötelességét a hatalom mögötte van és a bíróság is. (Elnök rendreutasítja Rassayt, a bíróság meggyanusítása miatt). Kijelenti végül, hogy ellenzéki politikus létére nem süllyedt oly mélyre, hogy a miniszterelnökről szívességet elfogadjon. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol: Rassay Károlynak az a megjegyzése, hogy a kormány a Népszavát nem meri betiltani, váltotta ki a kontroverziókat. E megjegyzésben az a gyanúsítás van, hogy a kormány aszerint bánik a hatalommal, hogy milyen erőkkel áll szemben. Ezt a sértést a leghatározottabban visszautasítja. Biztosítja Rassay Károlyt arról, hogy ha a Népszava olyasvalamit követ el, amiért be kell tiltania a kormánynak, ez meg is fog történni. A hatóságok egyes lapokkal szemben és így az Esti Kurírral szemben is, időről-időre elnézést tanúsítottak. A Leghatározottabban tagadja Rassaynak azt a megjegyzését, hogy a kormány a Rothermere-akcióval kapcsolatban és hasonló ügyekben utasítást adott volna ki a lapoknak. A kormánynak semmiféle köze nincs a lothermereakcióhoz, ezt nem a kormány kezdeményezte és intézi és a lapok vezetői teljesen szabadon járnak el a felfogással szemben. Mindezt azért mondja el, mert külpolitikai szempontból nem tartja kívánatosnak, hogy e megjegyzés ellentmondás nélkül maradjon. Áttérnék ezután az interpellációkra . Felolvasták Regymegi-Kiss Pál írásos interpellációját, amelyben a debreceni kersekedelmi és iparkamara törvényellenes helyzete ügyében kér intézkedést. Kabók Lajos interpellációjában felhozza, hogy Mattyasovszky salgótarjáni szolgabíró megpofozott egy leventét. Amikor a fiatalember visszaütötte, csendőrök vitték el és megverték. Szeitovszky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy a konkrét panaszok ügyében már elrendelte a vizsgálatot. A legszigorúbban eljár minden brutalitással szemben, amely csak ártalmára van a levente intézmény népszerűsítésének.Az interpelláló nem, a Ház tudomásul veszi a választ. Kabók Lajos második interpellációjában szóváteszi, hogy a salgótarjáni,,Sasok“ formaruhát és fokost hordanak. A belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy az ÉME engedélyt kért arra, hogy sportcsoportokat szervezhessen, amelyek formaruhát viselhessenek. Hegymegi-Kiss Pál interpellál ezután Zichy János grófnak az Ottó-vacsorán elmondott beszéde miatt. Foglalkozik a beszéd kitételeivel és rámutat a Habsburg-agitáció veszélyeire. Kérdi a kormányt, milyen álláspontot foglal el az ügyben. Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszol. Már 1920-ban, amikor Apponyi Albert gróf interpellációjára válaszolt, kijelentette, hogy a kormány nem akadályoz meg oly agitációt, amely 1920 : XLVII. tc. megváltoztatását tűzi ki célul. Oly agitációt azonban, amely nem az alkotmányos úton való megváltoztatást,hanem az erőszakkal való, puccs útján való megváltoztatást tűzi ki célul, a kormány nem fogja tűrni. Ez felel meg a törvényes álláspontnak. Változatlanul azon az állásponton van, amelyet az ideiglenes közjogi rend teremtett. Ebből önként következik, hogy minden olyan kijelentés, amely nem Ottó főhercegről, hanem Ottó királyról beszél, a törvényes helyzettel ellentétben áll és a maga részéről ezt nemcsak nem helyeselheti, hanem többizben kifogást is tett ellene és ha szükséges, erélyes eszközökkel is él. — Aki a helyzetet mérlegeli, nem mondhatja