Pécsi Napló, 1928. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

'Ssztöszteség és feiadóhivat«l: Mankicsy Mihály­ u. 16. Kéziratokat nem adunk vissza.­­Mi&sztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali tell 27­87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2­­50 pengő, egy negyed évre 7­50 pengő. Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. «W Küldöttségben az uj hercegprímásnál. Eszt­ersjom­, 1928. január 29. Február elején lesz 15 éve ,hogy Csernoch János dr.-t iktattuk be ünnepélyesen hercegérseki székébe. Akkor is megirtam­ a küldöttségjárást a Pécsi Napló közön­ségének s most is jelentkezem, hogy Serédi Jusz­tinián hódító egyéniségének hatása alatt, refe­ráljak a szomorú magyar lelkek mostani gyönyörű ünnepélyéről. 15 év! Micsoda vérzivataros idők ! Milyen kétségbeejtő eltorzulása az akkori szép remé­nyeknek. Ebben a dunamenti csöndes kis városban alig adódnak események. Nemrégen temettük el azt a prímást, kinek Istenáldotta tehetsége nehéz időkben kiváló szolgálatokat tett nemzeté­nek. Akkor is hömpölygött utcáinkon az ember­áradat. És most megint fényben ragyog a város, örömtüzek égnek a minket övező hegyek ormán és az emberek lelkében, mert rendkívül kelle­mes érzés látni azt, hogy a született tehetség sa­ját erejéből érvényesülni tud. Hogy egy felsőbb erőhatalom, az isteni gondviselés a kath. egyház élére olyan egyént állított ki rokoni és főúri kap­csolatok nélkül, születési előjogok hiányában is, a szerzetesi sorból emelkedett a legmagasabb méltóságra, a bíborba, amely pozíció közvetve kihat országunknak minden irányban való ki­alakulására. Jó előre kidolgozták az illetékes tényezők a beiktatás részleteit. Serédi maga egyáltalában nem zárkózik el a fénytől és pompától. Elve az, hogy a hercegprímási állásnak velejárója a disz, a fény, amely utóbbinak ragyogó sugarai bele­világítanak a hivők lelkébe és fokozzák az egy­házhoz való lelkes ragaszkodásukat. Beleegyezett abba is, hogy rangjának megfelelően, mint volt régente, megint állandóan katonai díszőrség álljon palotájának kapuja előtt. A primási palota felé vezető úton cserkészek, leventék, a Move sporttagjai állanak sorfalat. Benn a palotában, a lépcsőház mindkét oldalán papnövendékek állanak feszesen, várva a főpapot. A küldöttségek tagjai az egymásba nyíló három díszteremben gyülekeznek. A hadsereg, a megye, a város, nőegyletek, társadalmi egyesü­letek, a kereskedelmi alakulások képviselői tarkít­ják a művészileg épített helyiségeket. Egyik sarok­ban ott áll a Deákiból érkezett küldöttség. Leá­nyok és legények büszkén emelik fel tekintetüket a közönségre, jóleső érzést váltott ki belőlük az a tudat, hogy a főpap soraikból származik. Majd hozzájuk lép a fivér, a vörösvári állomás elöljáró­ja a feleségével. Még nem látszik meg öltözetén, hogy az őt annyira kedvelő öccse Magyarország­nak bíboros hercegprímása. Intelligens, okos arca van annak is és megelégedett mosoly ül száj a­­szélén. De a küldöttségek kezdenek fáradtakká lenni. Felötte voltunk idekérve és már hat óra van ! Túlfűtött termek és állam­ egy helyben fél nyolcig, kicsit sok ! Azonban egyszerre mozgás támad, suttogás, harsány éljenzés a folyosón. Megérke­zett a primás. Fiatal, ruganyos léptekkel szalad fel az emeletre. Pár pillanatra bevonul lakosztá­lyába és néhány perc múlva fogadja a katholik­us egyház kiküldötteit. Utána a református, luthe­ránus, egyház képviselői, majd az izraelita hit­község. Mindez gyorsan pereg le s aztán kijön a primás a középső szobába. Mellette Drabos János prelátus és Meszlényi Zoltán titkár. Meg­szólal a hadsereg képviselője, utána a főispán beszél. Melegen, hálásan köszöni a szivből fakadó gyönyörű szavakat. Végre sorra kerülünk mi is. Bejön hozzánk a hatalmas díszterembe, amelyet náluk a házi­rend nagy ebédlőnek nevez. Itt már a küldött­ségek együtt állanak koszorú alakban és a terem közepén megáll az érsek. Vele szemben Lépesd Antal prelátus foglal helyet, s az összesek nevében üdvözli a ház új urát. Azalatt minden szem a hercegprímást figyeli. Markáns, rendkívül hatá­rozott egyéniség. Egészséges, fiatal, férfias arcán a fáradság nyomai észlelhetők. Lépőid beszél. Jó estét kíván, olyan estét, amely megértésnek, szeretetnek és boldogságnak kiinduló estje. Beszél egy kis fagerendás falusi házról, ahonnan ez a jól megérdemelt, szédületes karrier elindult. A nép, a szegény emberek rajon­gó szeretetéről, kik néhány hét alatt örökre agyuk­ba vésték a prímás szent életét visszatükröző arcát. Adja Isten, mondja, hogy az eminenciás úr a mai szerencsétlen nemzedéket egészségben túlélve, elérjen egy reneszánszot, amely vissza­hozza a régi szép, nyugodt időket. A hercegprímás rögtön felelt. Beszéde lassít, hanghordozása éles, orgánuma ércesen csengő. Minden szót alaposan megfontol. Vigyáz arra, hogy félreértésre okot ne adjon. Beszéde alatt, amely a szeretet, a munka, a megértés, az össze­tartás fontosságát hangoztatja, minden szem reá tapad és délceg alakját a jelenlévők örökre em­lékükbe vésik. A misztikus beérkezés, a váratlan elhiva­tottság, az egyéniségében rejlő varázs egyszerre mindenkit hívévé tett. Megjelenése talán egy jobb kor előjele s bár adná az Isten, hogy az el­hangzott jó kívánságoknak csak egy kis hányada is megvalósuljon, mert ha ez bekövetkezik, akkor egész biztosan újra s talán hosszabb időre „Megint boldog lesz a magyar !“ Lenkei Emil. Rendkívüli városi közgyűlés. A folytatólagos csatornázási munkálatok megosztása a budapesti és pécsi építkezési cég között. A ma délután megtartott városi közgyűlésen remélhetőleg most már végleg dűlőre jutott a város keleti és nyugati részén végezendő csator­názási munkálatok vállalatba adásának ügye, még­pedig oly módon, hogy a város érdekei és a pécsi építkezési ipar érdeke egyaránt megóvható volt. Kétségtelen, hogy a tanács okosságának érdeme, mely ezúttal a város érdekeinek meg­óvása mellett a pécsi ipari vállalkozást is fog­lalkoztatáshoz és az olcsó vállalkozási árak da­cára, remélhetőleg haszonhoz is juttatta. A közgyűlést pontosan négy órakor nyitotta meg Fischer Ferenc dr. főispán. A bizottsági tagok sorában megjelentek az 1928. évre a bi­zottsági tagok sorába fölvett új városatyák, akik mindjárt otthonosan mozogtak a közgyűlési te­remben, melynek karzatán sok iparos is helyet foglalt, érdeklődéssel várva, mint dől el a foly­tatólagos csatornázási munkálatok ügye. Ezen tárgyat megelőzte a belügyminiszter ismert leirata, melyet Kallcs Antal főjegyyző referált, mely szerint a minisztertanács a város közönségének kíván­ságára hozzájárult Nendtvich Andor polgármes­ternek 1928. végéig a szolgálatban való vissza­tartásához, míg Ludvig Ferenc dr. tisztifőorvos haladék nélkül nyugalomba helyezendő. A köz­gyűlés készséggel járult azon tanácsi előterjesz­téshez, hogy a nyugalomba vonult tisztifőorvos­nak Pécs közegészsége körül szerzett gazdag ér­demei jegyzőkönyvbe iktattassanak és az erről szóló kivonat részére kikézbesíttessék. Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos ismer­teti a belügyminiszternek ismert leiratát, a foly­tatólagos csatornázási munkálatok kiadása tárgyá­ban hozott közgyűlési határozat föloldásáról és új versenytárgyalás elrendeléséről, melynél csakis szakcég ajánlata vehető figyelembe. Az előadó ismerteti a föloldott és most megtartott második versenytárgyalás eredményeit. Az első verseny­­tárgyalásnál a legkedvezőbb ajánlatot 631.000 pengős egységáron a Dunántúli Építő Vállalat, a Schmira és Kajdy cég tette, ezúttal pedig a kiterjesztett munkálatokra a legkedvezőbb aján­­­latot a Fábián Somogyi és György fővárosi cég tette, még­pedig 588.000 pengős áron,a­mely aján­lat 63.000 pengővel előnyösebb, mint a minapi árajánlat volt. Minthogy ezen cég megbízható­ságáról és szakértelméről kielégítő információkat kapott a város, a tanács a csatornázási bizott­sággal egyetértésben a legelőnyösebb ajánlatot tett cég megbízását hozta javaslatba, mégis annak kikötésével, hogy a munkálatoknál kizárólag pécsi munkásokat szabad csak foglalkoztatni. Ruzsinszky Béla bármennyire elismeri, hogy a pécsi városi tanács a pécsi ipart minden lehető alkalommal pártfogásába vette, ezúttal eltért eddigi gyakorlatától és most fővárosi cégnek ja­vasolja az összes hátralevő csatornázási munká­latok kiadását, a­mi súlyos sérelme lenne a pécsi ipari vállalkozásnak, mely nem egy ízben bizo­nyítékát adta rátermettségének még oly súlyos építkezési feladatok megoldásánál is. Ismerjük annak hátterét, miért ragaszkodik a miniszter most oly szigorúan a szakcéghez, de a pécsi aján­lattevő Hidas, Kajdi és Schmira cég most a Hi­dassal való társulás révén mér ezen feltételnek is megfelel, mert Hidas mérnök végezett már csatornázási munkálatokat is. Nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a most ajánlott Fábián, Somogyi és György cég az előző verseny tárgyalá­­s­­nál kisebb munkáért mint a­milyenről most szó van, 738.000 pengőt kért és most az ajánlatával az ötödik emeletről leszállt a pincébe, ezen céget tehát komolynak el nem ismerheti, ha végezett is már máshol csatornázási munkálatokat. 150.000 pengő különbség van régebbi és mostani ajánlata között, a­mi reálisnak épenséggel nem mondható. A pécsi vállalkozók és ezen cég ajánlata között a nyugati városrésznél 12, a keleti városrésznél csak 3,5 százalék különbözet van. A kereskedelem­ügyi és belügyminiszter ismételten rendeleteket intézett a városokhoz, hogy még nagyobb el­térésnél is a helyi ipar előnyben részesítendő, ezen alapon a tanácsi javaslattal szemben azt java­solja, hogy, legalább az egyik városrész munká­latai a Hidas, Kajdi és Schmira cégnek adassék ki, mely cég rátermettségének ismételten tanú­­jelét szolgáltatta. Kalenda Lóránt előadó a tanács hozzájáru­lásával azon változtatást javasolja a tanácsi elő­terjesztéshez, hogy a közhangulatnak eleget teendő, a nyugati városrész csatornázási munká­latai osztassanak meg a generál vállalkozó buda­pesti és a Dunántúli Építkezési vállalat között, oly módon, hogy mintegy 180.000 pengős megbí­­zást kapjon, de a vállalkozási árnak azonosnak kell lenni a munkálatok nagyobb részét végező budapesti céggel, a­mi annyit tesz, hogy a nyu­gati városrész munkálatainak mintegy felét a pécsi vállalkozó cég fogja elvégezni, még­pedig azon munkálatokat, melyek sima területen vége­­zendők és kevesebb szakértelmet igényelnek. Ez­

Next