Pécsi Napló, 1928. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

2. oldal után reflektál csak Ruzsinszky fölszólalására, arra mutatva, hogy a most legkedvezőbb ajánlatot tett fővárosi cég minapi és mostani ajánlata között csak 90.000 pengő kü­lönbözet van. Egy közbe­vetett fölszólalásra az elnöklő főispán a pécsi vállalkozókra bízandó terület pontosabb meg­jelölésére szólítja fel a műszaki főtanácsost, aki erre megadja a szükséges felvilágosítást, hogy a pécsi iparosoknak a Petőfi és a Szilágyi Dezső utcától folytatólagos városrész jutna. Gombos Ede dr. furcsának találja az előter­jesztés azon részét, mely pénzben véli megállapít­­hatni, mennyi munkát kapjon a pécsi vállalkozó cég, melyről meg van győződve, hogy az az egész munkát is jól elvégezné, ha azt megkapná. A csatornázási munkálatokat a belvárosban elvége­zett fővárosi cégről is saját tapasztalatból mond­hatja, hogy az se végezett minden vonalon ki­fogástalan munkálatot, mert biz az megtakarítás érdekében több helyen eltért az előírt mértékektől, a­mit a gondos városi mérnöki hivatal a legszor­gosabb ellenőrzés mellett se vehetett észre. Az összmunkát pécsi iparosoknak kívánja kiadni és ezért nem teheti magáévá a tanács módosított javaslatát sem. Kelemen Mózes dr. az eddig elhangzott fel­szólalásokból azon meggyőződésre jutott, hogy egyedül helyes­tt volna a tanács nem módosított, hanem eredeti javaslatának elfogadása, úgy hal­lotta, hogy a Fábián Somogyi és György cég megbízható, jóval olcsóbb volt a többi pályázó­nál, a munkákat tehát teljességében azt illetné meg a csatornázás és a város közönségének érdeké­ben egyaránt. Fürst Gyula műszaki szempontból nem szól­hat a kérdéshez, mert ahoz nem ért, de mint pécsi polgárnak ragaszkodnia kell ahoz, hogy a pécsi közönség adófilléreiből létesülő közmű pécsi vál­lalkozókkal készítendő el, ha akadnak ilyen vál­lalkozók, a­mint a jelen esetben akadtak. Az adó­filléreknek oda kell visszaháramlani, ahonnét azok a pénztárba befolynak, mert­ csakis az a helyes gazdasági rendszer. Gyimóthy Gyula Ruzsinszky indítványához csatlakozik és nem elég az, ha mindig csak be­szélünk arról, pártoljuk a helyi ipart, de amikor erre alkalom kínálkozik, azt meg is kell tenni a gyakorlatban is. Nendtvich Andor polgármester elmondt­a, meny­nyit fáradozott a minapi árlejtési eredmény jóvá­hagyása érdekében, hogy a helyi ipari vállalkozó kerüljön ki győztesen a versenytárgyalásból, de hiába, a miniszter törvényadta j­oga és kötelessége alapján ragaszkodott új versenytárgyaláshoz és a város jól felfogott érdekében kötötte ki a szak­céget. A város tanácsa azonban teljes tudatában a helyi ipar fontosságának és megbízhatóságának, nem ragaszkodott mereven a legolcsóbb ajánlat­hoz, hanem megtette pótjavaslatát, melyet ha a közgyűlés elfogad, bírja a főispán ígéretét, hogy illetékes helyen ki fogja eszközölni ezen javaslat mielőbbi jóváhagyását. A városi helyszíni tér­képen mutat­ja­­ be, milyen utcák csatornázása jut a pécsi építési vállalkozó cégre, majd felel az elhangzott észrevételekre, védelmébe véve az eddigi csatornázási munkálatokat teljesített fő­városi építkezési vállalatot, melyről a legilletéke­sebb szakértők a legteljesebb elismeréssel nyi­latkoztak. Elnöklő főispán öt percre fölfüggesztette a közgyűlést, majd annak újból való megnyitása után elrendelte a szavazást. Ruzsinszky Béla még a kérdés föltevésének címen kívánt felszólalni, mivel az ő javaslata fölött is szavazni kellett és amennyiben a tanács elejtette volna azon megszorítást, hogy a pécsi cégnek azonos áron kell a csonka munkát elvégezni, mint a fővállalkozónak, külön javaslatát vissza­vonta volna, de ez nem történvén meg, megej­tették a szavazást és a közgyűlés túlnyomó több­séggel tette magáévá a módosított tanácsi előterjesz­­tés­t, majd választásra került a sor, mert a köz­­igazgatási bizottságban több hely volt betöltendő. Szavazatszedő küldöttségben Angyal Béla dr. kir. közjegyző, Pincsek Emil dr. és Visy Imre dr. foglaltak helyet, a választási eredmény a követ­­­kező volt: Két évre a közigazgatási bizottság tagjaivá Lilikó Józsefet 63, Fürst Gyulát 56, Visy Lászlót 63, Visnya Ernőt 64, és Záray Károly drt 64 szava­zattal, míg a folyó év végéig a bizottság tagjaivá választották 65 szavazattal Hameri­­ Józsefet és 64 szavazattal Kiss Józsefet. /Éts: N­APLÓ 1928 február 1. H m Hans Junkermann *:♦ Willy Fritsch ❖ Olga Gsehova pompás együttese : Mindenki benne van I és AZON, a folyamok királya .z APOLLO legközelebbi újdonságáról mindenki beszélni fog I 0 A m. kir. honvéd vegyesdandár parancsnokság honvéd törvényszék és fogház végleges elhelye­zésére nézve elhatározták a már ismertetett ta­nácsi javaslat elfogadását, miszerint, ha a honvéd­kincstár nem adná, vagy nem képes a szükséges anyagi fedezet megadására, úgy ebben az esetben a város építtetné fel a szükséges épületeket és azokat a honvédkincstárnak bérbeadná. A város 1928. évi közúti költségvetési elő­irányzatát s a törvényhatósági útalap 1924—26. évi zárószámadását a közgyűlés elfogadta. Vita nélkül elfogadta a közgyűlés a 65. évüket betöltött városi kegy­díjasok ellátásának szabá­lyozását. Özvegy Ernesztó Sándorné volt városi tűzoltó özvegye részére három havi illetménynek megfelel végkielégítést és dr. Harmos Árpád tb. főorvos­­nak 800 . évi tiszteletdíjat állapítottak meg. Ma is a valorizációs javaslatot tárgyalta a képviselőház. Budapest, jan. 31. A képviselőház mai ülésén az elnöki bejelentések után folytatták az egyes magánjogi tartozások valorizálásáról szóló törvény­­javaslat részletes vitáját.­ A 10. szakasz felett megindult vitában Gál Jenő a szakasz törlését javasolta, azzal, hogyha a szakaszt mégis elfogadják, akkor kilépünk a nem­zetközi egyezményből. Dessewffy Aurél megérti a szónokoknak a szakaszok elleni támadását, mert azok súlyos magánérdekeket értenének. Nem hiszi, hogy a külföld a szakaszt szóvá fogja tenni, mert a 34. szakasz világosan intézkedik a külföldi tar­tozások átértékelésének mértékéről. Lakatos Gyula előadó módosító indítványt terjeszt be, majd Gál Jenő, Sándor Pál és Bod János pénzügyminiszter felszólalása után a szakaszt az előadó módosításával fogadják el. A 11. szakasznál Csáky Károly szólal fel. Hosszasan foglalkozik azzal a kérdéssel, vájjon a valorizálásnál a felek megegyezése mennyiben érvényesüljön. Kéri a 14. szakasz második be­kezdésének elhagyását. Lakatos Gyula előadó hozzá­járul ehhez az indítványhoz és a Ház Wolff Károly és Kálnoky Bedő Sándor, majd Pesth­y Pál igazság­­ügyminiszter hozzászólása után a szál­­ászt Csáky Károly módosításával és az előadó kiegészítő szö­vegezésével fogadja el. A 12. és 13. szakaszokat, amelyeknek sor­rendjét felcserélték Kálnoky Bedő Sándor és Pesthy Pál igazságügyminiszter szavai után változatlanul fogadta el a Ház. Igen élénk vita indult meg a 14. szakasznál, amely kimondja, hogy a pénztartozások átértéke­lési összegének meghatározásánál minden körülményt figyelembe kell venni. A vitában résztvevők közül­ Csáky Károly hangoztatta, hogy meg kell adni a lehetőséget az aránytalanságok megszüntetésére. Ezt az igazság is követeli. Egyébként a szigorú jog álláspontján áll és ennek értelmében több ki­terjesztő módosító indítványt nyújt be­­ a szakasz­hoz. Ezzel szemben Ostor József a visszaható erő kérdésével foglalkozik, egyben rámutatva arra, hogy a szakasz a magánjogi valorizáció kérdésének legkritikusabb pontja, a gyakorlati jog álláspontját hangoztatja. Utal a bíróságok döntéseire. Az a jog, amit Csák Károly képvisel, a merev jog, az általa képviselt jog pedig a gyakorlati jog. Fejte­getéseihez csatlakozik Kálmán Jenő is. A jogfen­­tartásokat csak akkor tartja elismerhetőknek, ha azokat írásban fektették le. Erre vonatkozólag in­dítványt terjeszt elő és ennek kapcsán utal arra, hogy a jogbiztonság megteremtésére kell töre­kednünk, hogy megszüntessük a külföldön elter­jedt a ma téves hírt, hogy nálunk sok tekintetben jogbizonytalanság uralkodik. Wolff Károly nem osztja azt az aggodalmat, hogy jogbizonytalanságot idéz elő a szakasz elfogadása. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint holnap délelőtt 10 órakor folytatják a valorizációs javaslat tárgyalását. Végül felolvasták Mayer János földmivelés­­ügyi miniszternek Bodó János egy régi interpellá­ciójára adott válaszát, amelyben a Szőregen ki­fosztott földek s házhelyek magas ármegállapítását panaszolta. A válaszban a miniszter hangsúlyozza, hogy a megállapított árak nem látszanak túl ma­­gasaknak és azok megállapítása különben is a gazdasági felügyelők és szakértők helybenhagyá­sával történt. A Ház a választ tudomásul vette, mire az ülés délután 2 órakor véget ért. A Magyar Nemzet­i Kossuth Zarándokbizottság a mai napig 253 jelentkezőt sorozott a zarándokok közé. A jelentkezők nagy része a vármegyék, városok, községek, különféle egyesületek, kama­rák, szövetségek tagjainak sorából került ki, poli­tikai pártállásra, társadalmi rangra és felekezetre való tekintet nélkül, úgy hogy a zarándokbizott­ságban már eddig is képviselve van az egész magyar nemzetnek úgyszólván minden rétege. Több vármegye és város jelezte, hogy a na­pokban fog dönteni, mint pl. Szolnok, Heves, Békés, Borsod, Nógrád és Szabolcs vármegyék, továbbá Győr, Székesfehérvár, Szolnok és más városok. A képviselőház és a felsőház ugyancsak hivatalosan képviselteti magát, de még nincs eldöntve, hogy ezek a küldöttségek kikből fog­nak állani. Budapest székesfőváros Sipőcz Jenő polgár­­mester vezetésével 9 tagú küldöttségben vesz részt az amerikai ünnepségeken. Ezekhez még számo­san fognak csatlakozni olyanok is, akik a maguk költségén vesznek részt az utón. A 9 tagú kül­döttségben 4 törvényhatósági bizottsági tag, a különféle fővárosi pártokat fogja képviselni, a másik öt tag a fővárosi vezető tisztviselők sorá­ból kerül ki. Pest vármegye eddig 7 tagot jelentett be. Tolna vármegye gróf Apponyi Rezső nyug. főispán vezetésével 5 taggal vesz részt. Ebben a küldött­ségben helyet foglal Gondos Mihály döbröközi kisgazda is. Somogy vármegye saárdi Somssich Miklós vezetésével 3 tagú küldöttségben utazik. Hajdú vármegyét Pákozdy alispán vezetésével 3 tag képviseli. Bács-Bodrog vármegye 5 tagú küldöttségét Latinovich­ Endre felsőházi tag és Fejér Ákos dr. tb. főügyész vezeti. Mosonvármegye egy tagot küldött ki. Ugyancsak egy taggal kép­viselteti magát Abaúj-Torna és Szatmár vármegye. Veszprém vármegyét 4 kikü­ldött képviseli. A magyar városok is igen tekintélyes számú kiküldöttel képviseltetik magukat a zarándok­­­uton. Kecskemét 5 tagú küldöttségét Kiss Endre dr. főügyész vezeti. Hódmezővásárhely 3 tagú küldöttségét pedig Endrei főjegyző, Miskolc kép­viseletében Hodobay polgármester fog utazni.

Next