Pécsi Napló, 1928. április (37. évfolyam, 77-103. szám)
1928-04-01 / 77. szám
2. oldal erdei iskola eszméjét, amely iskolára Pécsett, ahol annyi sok a gyenge, beteges gyermek, igen nagy szükség van. A régi külterjes fejlesztési programnak most már csak a város déli külterületére, a főállomás környékére (Ispitaaljai-dülő) tervezett iskolaház megépítése van hátra. A tekintetes Gondnokság szemtanúja annak a nagyarányú városfejlődésnek, mely a jelzett területen olyan szembeszökő s az egyetem egy részének odahelyezése folytán egyre lendületesebb. Ez a tény sürgős szükséggé teszi a tervbe vett iskola megépítését s azzal kapcsolatosan a Tanítók Háza létesítését, a régi program teljes megvalósítását. A már említett külterjes iskolafejlesztést kibővítette az élet. A város déli határán, a Sátortábor és az új köztemető környékén az utóbbi években a központtól circa 3 km-nyire egy közepes faluval felérő új városrész keletkezett (Visnyatelep). Szegény emberek apró családi házacskái. Onnét, a bejárás a központi iskolába igen terhes kötelezettséget ró a hiányosan ruházott apró emberekre. Egy kisebb (két-három tantermes) iskolával kell helyzetükön mielőbb könnyíteni s egyben a magánépítkezést is gyorsítani. Ugyancsak az a helyzet a nyugati külterületen, ahol a szőlőhegyi iskola létesítésével csak részben van az iskolafejlesztés problémája megoldva. Pécs és Rácváros között szintén új városrész keletkezett, mely városrész iskolakötelesei részére új iskola szükséges. A háború, illetőleg az államosítás előtt az iskolaépület jórészt régi, kisebb részben újabb rendszerű padjaival (ha nem is ideálisan) megfelelt az oktatás elemi követelményeinek. A háború ezeket a padokat kevés kivétellel tönkre tette. A hadi célokra igénybevett iskolaépületekből a szabad ég alá került padok hasznavehetetlenekké váltak. Ezek anyagábó és új, massiv faanyagból 1409 kettős ülésű, a pedagógiai követelményeknek megfelelő padot csináltattunk jutányos házi kezelésben. Ezekből a kincset érő új padokból a kiürítés előtt 1356 darabot vitt el a megszálló hatalom a többi iskolai bútorral, tanszerrel együtt (szekrények, asztalok, fogasok, székek, falitáblák stbrtjigisupaszon maradtunk a megrongált iskolai épületekkel. Ma már ennek a nagy szegénységnek vége, 8 iskolánk teljesen megfelelő, kellő számú paddal, szekrénnyel, asztallal, táblával stb.-vel van ellátva. Nem túlzok, ha kimondom, hogy a pécsi állami elemi új iskolák bútorzat tekintetében az ország legjobban felszerelt iskolái között is az első helyek egyikén állanak. Egyéb felszerelésünk, noha nem hiánytalan, egészben és nagyban megfelel a sikeres oktatás követelményeinek. A hiányok pótlása a fedezet arányában folyamatban van. Legközelebb a már meglevőkhöz még néhány új varrógép beszerzése mutatkozik halaszthatatlanul szükségesnek, mert a VII. és VIII. osztály benépesítése szempontjából ez a munkaeszköz mutatkozik legnagyobb vonzóerőnek. A leánykák nagy örömmel dolgoznak és a szülők is örülnek, hogy gyermekeik olyan ismeretet is elsajátítanak az iskolában, amelynek úgy a családban, mint azon kívül (kenyérkereset) közvetlen hasznát látják. A munkás életre való előkészítés szempontjából a fiúknál a slojd és a kertészeti munka bizonyul hathatós iskolanépszerűsítő nevelőmunkának. A kertművelés lehetőségét az Irányi Dániel-téri és a gyárvárosi iskolával kapcsolatos nagyobb terjedelmű kert, valamint az Istenkutiiskola közel 3 kat. hold nagyságú szőlőterülete biztosítja. A pécsi állami elemi iskolákat látogató 4000- nyi gyermek oktatómunkáját ezidőszerint 96 tanító látja el 55 iskolateremben (az állami tanítók száma a kir. tanfelügyelőséghez berendeltekkel: 10), tehát ma 38 osztály váltakozik. Ha az Irányi Dániel-téri 12 tantermes iskolát és a régi iskolaépületekből még használatba vett 11 tantermet vissza is kapjuk, még mindig 16 új tanteremre van szükség, hogy minden osztálynak saját terme legyen. Szükséges, hogy valamennyi iskolaterem kizárólag az elemi oktatás céljait szolgálja, a higiénikus követelmények kellő figyelembe vételét ne tegye hiányossá az a körülmény, hogy a tantermek jórésze az elemi oktatási időn túl az iparostanonc oktatásra és társadalmi kultúrcélokra (tanfolyamok, egyesületek) vétetnek igénybe, mely körülmény a tisztogatást és szellőztetést nehezíti, hiányossá teszi. Az utóbb említett intézmények részére külön épületek emelésének problémája — örvendetes tény a mi szempontunkból is — a megoldás stádiumába jutott. A külterjes fejlesztés betetőzéseként minden nagyobb iskolához tornacsarnok volna építendő. A főszempont: a testneveléshez fűződő nemzeti és közegészségi érdekek kielégítése, továbbá a mozgóképelőadások biztosítása. Miután a tornacsarnoknak egyszerre történendő megértése nagy anyagi áldozatot követelne, egyelőre az Irányi Dániel-téri iskolával kapcsolatosan annak férőhelyet adó szép, nagy telkén volna egy csarnok sürgősen felépítendő, mely csarnok a testnevelés és mozgóképelőadások mellett a vasárnapi kath. gyermekistentisztelet céljára is alkalmas lenne egy zárható oltárral -A nyolc osztályú elemi iskola nálunk már megvan. Elsőnek az országban. A múlt tanévben nyitott meg a VII., az idén a VIII. osztály. Az idő rövidsége nem jogosít fel arra, hogy, tapasztalásra hivatkozva, az elemi oktatást befejező osztályok életrevalóságáról, avagy életképtelenségéről apodiktikus nyilatkozatot tegyek. Az a tény azonban, hogy tavaly 4 hetedik osztályú elegendő számú tanuló iratkozott be önként s az idén a tavalyi osztályok fentartása mellett ugyancsak önkéntes jelentkezés útján a nyolcadik osztályunk nyúlut meg, arra enged következtetni, hogy a részben új intézmény bevált, sőt az általánossá válás útjának általunk történő egyengetései figyelmet érdemlő kultúrérdek. Azért — úgy véljük —■ közérdeket szolgálunk, midőn a nyolc osztályú iskola sikeres működéséhez szükséges eszközökre (egyelőre a legszükségesebbekre) fedezetet, kérünk. Itt kell megemlítenem, hogy úttörő munkánk követésre talált a fővárosban. Tanácsi megbízás folytán Purébl Győző dr. tanügyi tanácsnok vezetésével egy négytagú tanulmányi bizottság látogatta és figyelte meg iskoláink 7. és 8. osztályát. Jó impressziókkal utazhattak vissza, mert a jövő tanévben Budapesten is megnyílik a 7-ik osztály. Az olyan nagyszámú tanulóseregben, amilyen a pécsi állami elemi iskolákat látogatja, mindig van egy olyan el nem hanyagolható számottevő kisebbség, amely részben hereditárius eredetű, esetleg érzékszervi fogyatkozással összefüggő intellektuális, vagy morális, avagy intellektuális ésmorális defektusa miatt a normális gyermekekkel együtt sikerrel nem oktatható. Az oktatónak, ha csak a nagy többséget elhanyagolni nem akarja, nincs rá ideje, hogy ezekkel egyénileg, tehát behatóbban foglalkozzék, ezek a szerencsétlen gyermekek visszamaradnak, különben is csekély önbizalmuk, energiájuk még kisebbé lesz és közülök számosan a gyermekkori bűnözők szomorú statisztikájának számszaporítói lesznek. Ezeknek a gyermekeknek a normálisokkal együtt tanítása az erkölcsi nevelésre is károsan ható, mert a normális defektusban szenvedők inficiálnak. A szóban levő gyermekek külön oktatására nekünk már volt kisegítő iskolánk. Sajnos, a háború és megszállás vihara sok más nagy értékkel együtt ezt az intézményt is elsodorta. Szükséges , tehát életre kell ismét hívnunk. Éspedig (a nevelő hatásnak a folytonosság által intenzívebbé tétele céljából) napközi otthonnal kapcsolatosan. A napközi otthonnal kapcsolás abból az okból is szükséges, mert ezek a gyermekek az egész város nagy Balassa Imre: Kossuth.^ Egy nagy élet regénye. Méltán írja Kossuth-regénye címe alá Balassa Imre : Egy nagy élet regénye. Nemcsak azért, mert Kossuthról szól ez az írás, hanem azért is, mert ez a regény a nagy, borús magyar életé is, melynek egyik legkimagaslóbb alakjának állít soha el nem múló emléket könyvével a kitűnő író. A nagy magyar élet regénye is Balassa Imre könyve. Mert lapjain nemcsak a magyar történelem egyik legragyogóbb csillagának irtózatos harca tárul szemünk elé a magyar szabadságért— intrikák, árulások, kis, piszkos egyéni érvényesülni akarások borzalmas kereszttüzében, amelyben el kell buknia a magyar szabadságnak, le kell törnie a magyar szabadság nagy szerelmesének, akinek becsületes magyarsága hinni tud a császári szóban, hogy aztán annál fájóbban ébredjen tudatára a rettenetes, valónak , a császári szó is elvész, semmivé váik a kamarilla rettenetes karjainak átkos fojtogatásában. Balassa Imre regénye élmény minden magyar számára. A szabadságharc ismeretlen háttere a kamarilla gyűlöletes harca teljes egészében elénk tárul ebből a regényből s világossá váik, hogy el kellett vesznünk, mert becsülettel vívtuk a harcot, mig ellenfelünk gálád, alattomos eszközök tömegével küzdött a háromszinü zászló ellen. Le kellett, hogy győzzék a háromszinü zászlót, mert aki azt magasra emelte s hivó szavára fanatikus lelkesedéssel a zászló alá sorakozott a nemzet apraja, nagyja, magyar ember volt, minden idők magyarjai közt a legkülönb , akinek becsületes magyarsága csak becsületes harci eszközöket ismert. Kossuth Lajos emberi és hazafias nagyságát megkapó vonásokkal rajzolja meg az író. S ez a nagyság teljes, annak ellenére, hogy az író, bárminő szeretettel is rajzolta Kossuth portréját, a nagy ember nagy emberi gyengeségeiről sem feledkezett meg. S ez mutatja legjobban Balassa Imre írói nagyságát: regénye főhősének alakját, aki minden magyar szívében elérhetetlen magas- sságban él, annak ellenére, hogy emberi gyengeségeinek bemutatásával sem fukarkodott, úgy tudta megalkotni, hogy Kossuth mégis megmarad előttünk a kossuthi piedesztálon, sőt! Nemcsak értékes, érdekes is Balassa Imre könyve. Bár nincs egységes cselekménye, apró mozaikokat, megkapó részleteket mutat be a nagy időkből, mégis a regény minden lapján érezzük, hogy a hőse ennek a könyvnek Kossuth Lajos. A melodramatikus helyzetek mesteri beállítója Balassa Imre, akinek könyve maradandó értékű irodalmi és históriai szempontból egyaránt. Az olvasót lenyűgözi az író megkapó írásművészete, az az elragadó modor, ahogy Balassa a nagy idők nagy eseményeit elénk tárja. Kossuth Lajos, a kormányzó, a nemzet bálványozott vezére áll az egyik lapon előttünk, úgy megrajzolva, ahogy ezt csak Balassa Imre tudja, aztán elénk tűnik a meggyötört nemzet meggyötört, bujdosásnak induló egykori bálványa, aki maga marad, az egész nemzetből alig néhány ember kíséri el a száműzetésbe. És látjuk a nagy szónokot, a magyar szabadság nyughatatlan szerelmesét, aki fáradhatatlanul küzd, hogy újra magasba emelkedjék a sárbatiport trikolór. Balassa Imre oly művészettel rajzolja meg a nagy regény főalakját, aminőre alig lehet példa. Egységes cselekmény nélkül írja meg regényét, apró mozaikokat rajzol meg a szabadságharcból s mégis megrenditően teljes a főhős, Kossuth Lajos alakja. Elvezet a dicsőség gyönyörű órái után a magárahagyottság, a bujdosás és kűzköves borzalmas óráiba is, s az apró mozaikok drámaiságából markánsan emelkedik ki Kossuth. Balassa Imre, a krónikás regény egyedüli művelője nálunk. S nálánál hivatottabb művelőt ez a műfaj nem találhat, ezt bebizonyította már a Királytragédiával és a Nagy Időkkel s most újólag a Kossuthtal. Külön érdeme még az írónak, hogy munkájában a szabadságharc minden szereplője, Széchenyi, Metternich, Jellasich s a kamarilla egész gyűlöletes apparátusa drámai teljességben tárul elénk. Balassa Imre ragaszkodik a történelmi alaphoz, amelyen regényét élettel teljes alakokkal építi fel, úgy, hogy a csodálatos ornamentek, tornyocskák és boltívek alkotta ragyogó épület előtt az ember önkénytelenül leveszi a kalapját. Balassa Imre könyve, különösen mai szomorú napjainkban, megrenditően érdekes olvasmány. B. B. PÉCSI NAPLÓ 1928. április 1. Íjj»* Mindenki megtalálja élete párját! teljes bizalommal elismerten szolid, " diszkrét és eredményes működéséről ismert „Rapid“ irodához, Budapesti Erzsébet-körút 26., IV. 16 Privát közvetítőket magasan díjazok. Megkereséseket a fennti címre kérek.