Pécsi Napló, 1928. május (37. évfolyam, 104-131. szám)

1928-05-01 / 104. szám

XK£*33 eztőség és kiadóhivatal 1 Munkácsy Mihály.u­ is. Kéziratokat nam adunk vissza. Isarketd­­sigi tel. 109. sz. — Kiadóhivatalt tett 27. sz. FÜGGETLEN­­­OLSTIXAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LEM KEI L£JOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy pontsan egy hóra 2*50 pengő, egy negyed évre 7 *50 pengő. Egyes szám árai 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Városi közgyűlés. A ma délután megtartott városi közgyűlés egybehivását nem indokolta más, mint a városi szabályrendelet, mely bizonyos időközökben városi közgyűlés egybehivását írja elő. Tárgyánál fogva nem lett volna oly sürgős ezen közgyűlés egybe­­hivása, de a tanács a formának eleget kivánt tenni és azért hívta egybe a közgyűlést, melyet az 1927. évi zárószámadás letárgyalására a közeljövőben újból egybe ke­ll majd hívnunk. A mai közgyűlés, melyet Fischer Ferenc dr. főispán négy órakor nyitott meg, mindjárt az első pontnál nagyobb vitát keltett, mely pont szólt az 1928. évi városi költségvetésnek kormányhatósági jóváhagyásáról és az ehez fűzött megjegyzésekről. A minisztérium a tisztviselők járandóságának felemelését kivette a költségvetésből azzal, hogy a városi tisztviselők javadalmazását egységesen külön kívánja szabá­lyozni. A költségvetést annyira fölforgatta a mi­niszteri döntés, hogy csökkenteni lehetett annak végösszegeit és ennek megfelelően a tervezett és megengedett 50 százalékos pótadót 48%-ra redu­kálta, a­mit az adózók bizonyára szívesen vesz­nek tudomásul, de ebből nem sok hasznuk lesz, mert a­mit ezen címen megtakarítanak, azt más alakban kell majd megfizetniük. A miniszteri leirat kritikát gyakorol az egész költségvetésre és egyes számszerű tételek helyesbítésén kívül a Sárkány Ármin dr. törvényhatósági bizottsági tag által benyújtott fölebbezést elutasítja. Sárkány Ármin dr. a miniszteri leirat és a tanácsnak ezt kis­­érő megjegyzéseire szól az ügyhöz és úgy találja, hogy a miniszteri döntés részben magáévá teszi a fölebbezésében felsorakoztatott érveket és a fölebbezését mégis ad limine elutasította, ennek magyarázatát abban a komentárban találja, mellyel a tanács azt a miniszterhez kísérte. A mi­niszteri leirat szerint az összes előirányzott kiadá­sok 47,64%-át teszik ki a személyi kiadások, mily súlyos teher, hogy felhívja a város közönségét, miként a megkívánható takarékosság követelmé­nyeinek eleget téve, a jövőben a tervezet helyesebb szabályozásával vagy a munkaerők jobb kihaszná­lásával a személyi kiadások csökkentésére töreked­jék. A költségvetésből megállapította, hogy az önkormányzati adótétel fejezetként 44,06, adó­alanyonként 2810.39, állammi adóteher fejezetként 27.71, adóalanyonként 176.94, összesen tehát fejezetként 71.77, adóalanyonként 458.33. A köz­szolgáltatásokból eredő bevétel összesen 2,428.456­­, az összbevételnek 40.08%-a, a város tehát önálló adóztatási jogát a lehetőségig igénybe veszi és ilyképen a háztartásának legerősebb támaszát a közszolgáltatások adják. Ezzel szemben lényege­sen kevesebb a vagyonból eredő jövedelem. A jöve­delmező vagyon értéke az 1926. évi értékelés szerint 39.294.983­­, ebből eredő bevétel 433.30 pengő, vagyis a vagyonérték 1,1 %-a, mi igen alacsony, mert elkerülhetetlenül szükséges a város vagyonának jobb kihasználása. Felhívja hogy a vagyonnak kellő gyümölcsöztetése iránt intéz­kedjék. Sárkány dr. fölszólalásának befej­ezésekép azt kéri, hogy olyan esetek elkerülése érdekében, hogy a vízdíjak szedéséről a szakbizottság előre nem határozott,a lakosság megterhelésével járó kiadá­sokról a bizottság a költségvetés tárgyalása előtt hozzon határozatot. Hasonló értelemben szólal fel Baumann Emil is, aki arra az ismételten el­foglalt álláspontjára hivatkozik, hogy a kisebb javadalmazású városi tisztviselők anyagi érdekeit mindenkor a legszigorúbban megvédelmezte és így nem fogadhatja el azon álláspontot, hogy a fizetésemeléseknél aránytalanságok mutatkoztak. Megsürgeti a közgyűlésen gyorsíró alkalmazását, mert a jegyzőkönyvek sokszor fontos kijelenté­sekről nem emlékeznek meg. Nendivich Andor dr. az elhangzott felszóla­­lásokra pontról pontra megadja a választ, figyel­meztetve különösen az első felszólalót tévedéseire és arra, hogy a pécsi költségelőirányzatot illetékes helyen elismeréssel halmozták el, épen realitása következtében. A tisztviselők javadalmazása szem­pontjából épenséggel téves, hogy Pécs ezen téren­­ bőkezűbb lenne más városoknál, mert ezen téren­­ Pécs épenséggel nem vezet. Hogy a város jöve-­­­delmei birtokai után nem emelkednek, ezt jól tudja, mert Pécsnek nincsenek birtokai. A városi adónál a jövedelmezőség nagyobb, mint az állami adók üzemeinél, de itt átmeneti állapotok vannak és az adóüzem kifogástalan, de a jövedelem csakis idők múltával fog emelkedni. Hogy az üzemi, a közönségre háruló terheket előzőleg bizottságilag tárgyalják le, ehez a maga részéről hozzájárul, de nem teheti magáévá a gyorsíró alkalmazására vonatkozó javaslatot, mert a kívánt feladatnak csakis vitagyorsíró felelhetne meg, ilyennel pedig a város nem rendelkezik. A fontosabb fölszólaláso­­kat a városi jegyzők most is jegyzőkönyvbe veszik és olyan fontosabb természetű felszólalások nem igen hangoznak el, melyek indokolttá tennék, hogy a jegyzőkönyvek kötetek vastagságát érjék el. Több fölszólalásnak elnöklő főispán nem adott helyet, mire egyhangúlag elfogadottnak je­lentette ki a tanácsi előterjesztést. A belügyminiszter az idevonatkozó szabály­zatra való hivatkozással nem hagyta jóvá azon közgyűlési határozatot, hogy Kárpáti József erdő­hivatali segédtiszt évekre visszamenőleg külön telj­esített munkálatokért 1300 pengő j­utalmazásban részesüljön, amiért a tanács a megengedett leg­nagyobb időre, 3 évre visszamenőleg 600 pengő megszavazását hozta javaslatba, a­mit a közgyűlés el is fogadott. A népjóléti miniszternek a városi iparostanonciskola ollh­uma vonatkozó leiratát, melyben 50.000­­ segélyt ajánlott fel ezen célra, szívesen vette tudomásul a közgyűlés, mely a miniszter óhajának megfelelően a terveket és költ­ségvetést be fogja mutatni a miniszternek, amint azok néhány héten belül elkészülnek és az épít­kezéshez hozzá lehet kezdeni. A vallás és közoktatásügyi miniszter leiratát az Ispitaalja dűlőben és az Ullmann telepen létesí­tendő új elemi iskolák tárgyában és az ezen célra rendelkezésre bocsátandó 266.000 pengő állami hozzájárulásról szívesen vette a közgyűlés tudo­másul, ámde Gombos Ede dr. a város érdekében előnyösebbnek találná, ha a város ezen iskolákat saját erejéből építené fel, ahelyett, hogy ezzel kapcsolatban már most elvi kötelezettséget vállal­jon a felszabadítandó egyetemi tanári lakóház helyett más 16 egyetemi tanár elhelyezésére szük­séges lakóház építésére, amíg annak terheit a köz­gyűlés meg nem ismeri. Fischer Ferenc dr. főispán felvilágosítja a felszólalót, hogy itt az összes az elemi iskolák ügyét szabályozó tanrendről van szó, mely szélesebb alapokon nyugszik. Makay István polg.­helyettes egészítette ki a főispán megjegyzését azzal, hogy a napokban Pécsett járt kultuszminiszteri államtitkár az összes pécsi vonatkozású iskolaépítési ügyeket behatóan megbeszélte és ezen megbeszélés első folyománya az itt lévő miniszteri leirat, melynek a város részéről való akadálytalan elfogadása mindenképen köny­­nyebbé tenné a további tárgyalásokat.­­Baumann Emil úgy hallotta, hogy az egye­temi tanárok részére szükségelt épület felépítése 450.000 pengőt igényel, amire azon felvilágosítást nyerte, hogy számszerű összegekről beszélni min­­denképen időszerűtlen, de vállalt obligo bevál­tásáról van szó, és aggodalomra ezen szempontból nincsen ok, mert a várható lakbérek az építkezés költségeit fedezni és amortizálni fogják. A köz­gyűlés a tanács javaslatát, melyhez Ruzsinszky Béla is hozzászólt, minden változtatás nélkül fogadta el, ezzel megadva a lökést, hogy a kultusz­kormány is minél előbb likvidálja a várossal szem­ben vállalt kötelezettségeit. A kereskedelmi miniszternek ismertetett leira­tát a pécsi légi állomás létesítése tárgyában és a tanácsi előterjesztést, melyben felhatalmazást kért egy a jövőben Péczelt is fölállítandó repülő­­állomás létesítésére, a közgyűlés magáévá tette, mely tudomásul vette a gyárvárosi plébánia templom és lelkészlak építésével kapcsolatos patro­­nátusai közben eső intézkedéseket. A villamostelep beruházási munkálatainak la­punkban szombaton ismertetett programmját, melynek megvalósítása 1.560.000 pengő költséget igényel, magáévá tette a közgyűlés, mely tudo­másul vette Sárkány Ármin dr. kérdezősködésére a 110-rőil 220 voltáramra való áttérésre vonatkozó felszólalására Nagy Elek igazgató részéről elhang­zott megnyugtató felvilágosításokat. A csendőr­­iskolát a belügyi kormány a volt honvéd hadapród­iskola nélkülözhető, de jelenleg lakott helyiségeiben kívánja elhelyezni, melyeknek ideiglenes lakói részére a város új bérházában 16 tisztnek és 12 altisztnek alkalmas lakást bocsát rendelkezésre, amelyekbe való beköltözködés már meg is kez­dődött. Makay István tanácsos előadja ezután a ta­nács előterjesztését a villanyáram leszállítására nézve. Az áramárakat egyelőre 10%-kal szállít­ják le s a fogyasztókat tovább rekompenzálni fogják is évi január 1-ig visszamenőleg, amint végetért a D. G. H. T.-gal jelenleg folyamatban levő döntőbírósági tárgyalás. Makuc Jenő aljegyző előterjesztése után a közgyűlés elhatározza az elmúlt évben elhatá­rozott de meg nem kezdett s a megkezdett, de be nem fejezett városi építkezések részére 89.618 pengő póthitel megszavazását. Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos ismer­tette a vízműkibővítési munkálatok mai állását, s bejelenti, hogy az összmunkákat legkésőbb június hó elejére be fogják fejezni. Letárgyalta ezután a közgyűlés a Petrezselyem utcai óvoda, a Littke József-féle telek felosztásá­nak s az öntözőautó beszerzésének kérdését. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Maurinum céljaira további 400 négyszögöl telket enged át Katlcs Antal főjegyző beterjesztette ezután a polgármesteri jelentést. A polgármesteri jelentéshez először Gombos Ede dr. szólt hozzá. Gom­bos Ede dr. először is az igazságügyi palota építésére nézve tett kérdést a polgármesterhez, maj­d a polgármesternek egy ko­­korábbi ígéretére nézve kért felvilágosítást, amely szerint ígéretet tett arra nézve, hogy a város segí­teni fogja a háztulajdonosokat a csatornák házi bevezetésénél. A bevezetések már folyamatban vannak, de az ígért segély elmaradt. A polgármesteri jelentéshez még Bürnbacher Ferenc és Gyimóthy Gyula bizottsági tagok szól­tak hozzá. Nendivich Andor a felszólalásokra adott vála­szában kijelenti, hogy az igazságügyi palota épí­tésének kérdését a tanács állandóan felszínen tartja s minden remény meg is van arra nézve, hogy az építkezésekhez szükséges pénzt a pénzügyminiszter Lapunk mai száma 10 oldal

Next