Pécsi Napló, 1928. május (37. évfolyam, 104-131. szám)
1928-05-01 / 104. szám
XK£*33 eztőség és kiadóhivatal 1 Munkácsy Mihály.u is. Kéziratokat nam adunk vissza. Isarketdsigi tel. 109. sz. — Kiadóhivatalt tett 27. sz. FÜGGETLENOLSTIXAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LEM KEI L£JOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy pontsan egy hóra 2*50 pengő, egy negyed évre 7 *50 pengő. Egyes szám árai 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Városi közgyűlés. A ma délután megtartott városi közgyűlés egybehivását nem indokolta más, mint a városi szabályrendelet, mely bizonyos időközökben városi közgyűlés egybehivását írja elő. Tárgyánál fogva nem lett volna oly sürgős ezen közgyűlés egybehivása, de a tanács a formának eleget kivánt tenni és azért hívta egybe a közgyűlést, melyet az 1927. évi zárószámadás letárgyalására a közeljövőben újból egybe kell majd hívnunk. A mai közgyűlés, melyet Fischer Ferenc dr. főispán négy órakor nyitott meg, mindjárt az első pontnál nagyobb vitát keltett, mely pont szólt az 1928. évi városi költségvetésnek kormányhatósági jóváhagyásáról és az ehez fűzött megjegyzésekről. A minisztérium a tisztviselők járandóságának felemelését kivette a költségvetésből azzal, hogy a városi tisztviselők javadalmazását egységesen külön kívánja szabályozni. A költségvetést annyira fölforgatta a miniszteri döntés, hogy csökkenteni lehetett annak végösszegeit és ennek megfelelően a tervezett és megengedett 50 százalékos pótadót 48%-ra redukálta, amit az adózók bizonyára szívesen vesznek tudomásul, de ebből nem sok hasznuk lesz, mert amit ezen címen megtakarítanak, azt más alakban kell majd megfizetniük. A miniszteri leirat kritikát gyakorol az egész költségvetésre és egyes számszerű tételek helyesbítésén kívül a Sárkány Ármin dr. törvényhatósági bizottsági tag által benyújtott fölebbezést elutasítja. Sárkány Ármin dr. a miniszteri leirat és a tanácsnak ezt kisérő megjegyzéseire szól az ügyhöz és úgy találja, hogy a miniszteri döntés részben magáévá teszi a fölebbezésében felsorakoztatott érveket és a fölebbezését mégis ad limine elutasította, ennek magyarázatát abban a komentárban találja, mellyel a tanács azt a miniszterhez kísérte. A miniszteri leirat szerint az összes előirányzott kiadások 47,64%-át teszik ki a személyi kiadások, mily súlyos teher, hogy felhívja a város közönségét, miként a megkívánható takarékosság követelményeinek eleget téve, a jövőben a tervezet helyesebb szabályozásával vagy a munkaerők jobb kihasználásával a személyi kiadások csökkentésére törekedjék. A költségvetésből megállapította, hogy az önkormányzati adótétel fejezetként 44,06, adóalanyonként 2810.39, állammi adóteher fejezetként 27.71, adóalanyonként 176.94, összesen tehát fejezetként 71.77, adóalanyonként 458.33. A közszolgáltatásokból eredő bevétel összesen 2,428.456, az összbevételnek 40.08%-a, a város tehát önálló adóztatási jogát a lehetőségig igénybe veszi és ilyképen a háztartásának legerősebb támaszát a közszolgáltatások adják. Ezzel szemben lényegesen kevesebb a vagyonból eredő jövedelem. A jövedelmező vagyon értéke az 1926. évi értékelés szerint 39.294.983, ebből eredő bevétel 433.30 pengő, vagyis a vagyonérték 1,1 %-a, mi igen alacsony, mert elkerülhetetlenül szükséges a város vagyonának jobb kihasználása. Felhívja hogy a vagyonnak kellő gyümölcsöztetése iránt intézkedjék. Sárkány dr. fölszólalásának befejezésekép azt kéri, hogy olyan esetek elkerülése érdekében, hogy a vízdíjak szedéséről a szakbizottság előre nem határozott,a lakosság megterhelésével járó kiadásokról a bizottság a költségvetés tárgyalása előtt hozzon határozatot. Hasonló értelemben szólal fel Baumann Emil is, aki arra az ismételten elfoglalt álláspontjára hivatkozik, hogy a kisebb javadalmazású városi tisztviselők anyagi érdekeit mindenkor a legszigorúbban megvédelmezte és így nem fogadhatja el azon álláspontot, hogy a fizetésemeléseknél aránytalanságok mutatkoztak. Megsürgeti a közgyűlésen gyorsíró alkalmazását, mert a jegyzőkönyvek sokszor fontos kijelentésekről nem emlékeznek meg. Nendivich Andor dr. az elhangzott felszólalásokra pontról pontra megadja a választ, figyelmeztetve különösen az első felszólalót tévedéseire és arra, hogy a pécsi költségelőirányzatot illetékes helyen elismeréssel halmozták el, épen realitása következtében. A tisztviselők javadalmazása szempontjából épenséggel téves, hogy Pécs ezen téren bőkezűbb lenne más városoknál, mert ezen téren Pécs épenséggel nem vezet. Hogy a város jöve-delmei birtokai után nem emelkednek, ezt jól tudja, mert Pécsnek nincsenek birtokai. A városi adónál a jövedelmezőség nagyobb, mint az állami adók üzemeinél, de itt átmeneti állapotok vannak és az adóüzem kifogástalan, de a jövedelem csakis idők múltával fog emelkedni. Hogy az üzemi, a közönségre háruló terheket előzőleg bizottságilag tárgyalják le, ehez a maga részéről hozzájárul, de nem teheti magáévá a gyorsíró alkalmazására vonatkozó javaslatot, mert a kívánt feladatnak csakis vitagyorsíró felelhetne meg, ilyennel pedig a város nem rendelkezik. A fontosabb fölszólalásokat a városi jegyzők most is jegyzőkönyvbe veszik és olyan fontosabb természetű felszólalások nem igen hangoznak el, melyek indokolttá tennék, hogy a jegyzőkönyvek kötetek vastagságát érjék el. Több fölszólalásnak elnöklő főispán nem adott helyet, mire egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki a tanácsi előterjesztést. A belügyminiszter az idevonatkozó szabályzatra való hivatkozással nem hagyta jóvá azon közgyűlési határozatot, hogy Kárpáti József erdőhivatali segédtiszt évekre visszamenőleg külön teljesített munkálatokért 1300 pengő jutalmazásban részesüljön, amiért a tanács a megengedett legnagyobb időre, 3 évre visszamenőleg 600 pengő megszavazását hozta javaslatba, amit a közgyűlés el is fogadott. A népjóléti miniszternek a városi iparostanonciskola ollhuma vonatkozó leiratát, melyben 50.000 segélyt ajánlott fel ezen célra, szívesen vette tudomásul a közgyűlés, mely a miniszter óhajának megfelelően a terveket és költségvetést be fogja mutatni a miniszternek, amint azok néhány héten belül elkészülnek és az építkezéshez hozzá lehet kezdeni. A vallás és közoktatásügyi miniszter leiratát az Ispitaalja dűlőben és az Ullmann telepen létesítendő új elemi iskolák tárgyában és az ezen célra rendelkezésre bocsátandó 266.000 pengő állami hozzájárulásról szívesen vette a közgyűlés tudomásul, ámde Gombos Ede dr. a város érdekében előnyösebbnek találná, ha a város ezen iskolákat saját erejéből építené fel, ahelyett, hogy ezzel kapcsolatban már most elvi kötelezettséget vállaljon a felszabadítandó egyetemi tanári lakóház helyett más 16 egyetemi tanár elhelyezésére szükséges lakóház építésére, amíg annak terheit a közgyűlés meg nem ismeri. Fischer Ferenc dr. főispán felvilágosítja a felszólalót, hogy itt az összes az elemi iskolák ügyét szabályozó tanrendről van szó, mely szélesebb alapokon nyugszik. Makay István polg.helyettes egészítette ki a főispán megjegyzését azzal, hogy a napokban Pécsett járt kultuszminiszteri államtitkár az összes pécsi vonatkozású iskolaépítési ügyeket behatóan megbeszélte és ezen megbeszélés első folyománya az itt lévő miniszteri leirat, melynek a város részéről való akadálytalan elfogadása mindenképen könynyebbé tenné a további tárgyalásokat.Baumann Emil úgy hallotta, hogy az egyetemi tanárok részére szükségelt épület felépítése 450.000 pengőt igényel, amire azon felvilágosítást nyerte, hogy számszerű összegekről beszélni mindenképen időszerűtlen, de vállalt obligo beváltásáról van szó, és aggodalomra ezen szempontból nincsen ok, mert a várható lakbérek az építkezés költségeit fedezni és amortizálni fogják. A közgyűlés a tanács javaslatát, melyhez Ruzsinszky Béla is hozzászólt, minden változtatás nélkül fogadta el, ezzel megadva a lökést, hogy a kultuszkormány is minél előbb likvidálja a várossal szemben vállalt kötelezettségeit. A kereskedelmi miniszternek ismertetett leiratát a pécsi légi állomás létesítése tárgyában és a tanácsi előterjesztést, melyben felhatalmazást kért egy a jövőben Péczelt is fölállítandó repülőállomás létesítésére, a közgyűlés magáévá tette, mely tudomásul vette a gyárvárosi plébánia templom és lelkészlak építésével kapcsolatos patronátusai közben eső intézkedéseket. A villamostelep beruházási munkálatainak lapunkban szombaton ismertetett programmját, melynek megvalósítása 1.560.000 pengő költséget igényel, magáévá tette a közgyűlés, mely tudomásul vette Sárkány Ármin dr. kérdezősködésére a 110-rőil 220 voltáramra való áttérésre vonatkozó felszólalására Nagy Elek igazgató részéről elhangzott megnyugtató felvilágosításokat. A csendőriskolát a belügyi kormány a volt honvéd hadapródiskola nélkülözhető, de jelenleg lakott helyiségeiben kívánja elhelyezni, melyeknek ideiglenes lakói részére a város új bérházában 16 tisztnek és 12 altisztnek alkalmas lakást bocsát rendelkezésre, amelyekbe való beköltözködés már meg is kezdődött. Makay István tanácsos előadja ezután a tanács előterjesztését a villanyáram leszállítására nézve. Az áramárakat egyelőre 10%-kal szállítják le s a fogyasztókat tovább rekompenzálni fogják is évi január 1-ig visszamenőleg, amint végetért a D. G. H. T.-gal jelenleg folyamatban levő döntőbírósági tárgyalás. Makuc Jenő aljegyző előterjesztése után a közgyűlés elhatározza az elmúlt évben elhatározott de meg nem kezdett s a megkezdett, de be nem fejezett városi építkezések részére 89.618 pengő póthitel megszavazását. Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos ismertette a vízműkibővítési munkálatok mai állását, s bejelenti, hogy az összmunkákat legkésőbb június hó elejére be fogják fejezni. Letárgyalta ezután a közgyűlés a Petrezselyem utcai óvoda, a Littke József-féle telek felosztásának s az öntözőautó beszerzésének kérdését. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Maurinum céljaira további 400 négyszögöl telket enged át Katlcs Antal főjegyző beterjesztette ezután a polgármesteri jelentést. A polgármesteri jelentéshez először Gombos Ede dr. szólt hozzá. Gombos Ede dr. először is az igazságügyi palota építésére nézve tett kérdést a polgármesterhez, majd a polgármesternek egy kokorábbi ígéretére nézve kért felvilágosítást, amely szerint ígéretet tett arra nézve, hogy a város segíteni fogja a háztulajdonosokat a csatornák házi bevezetésénél. A bevezetések már folyamatban vannak, de az ígért segély elmaradt. A polgármesteri jelentéshez még Bürnbacher Ferenc és Gyimóthy Gyula bizottsági tagok szóltak hozzá. Nendivich Andor a felszólalásokra adott válaszában kijelenti, hogy az igazságügyi palota építésének kérdését a tanács állandóan felszínen tartja s minden remény meg is van arra nézve, hogy az építkezésekhez szükséges pénzt a pénzügyminiszter Lapunk mai száma 10 oldal