Pécsi Napló, 1928. május (37. évfolyam, 104-131. szám)
1928-05-20 / 122. szám
2. oldal. a magyar viszonyoknak hosszas és tüzetes tanulmányozása és a mai állapotokban rejlő veszedelmek lelkiismeretes vizsgálása előzte meg. Az eredményt, amire Siothermere lordot e vizsgálódások vezették, az volt, hogy nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt az egész civilizáció békés fejlődésének érdekei kívánják, hogy Magyarország folytathassa ezer éves történeti hivatását egyesítve a maga fenhatósága alatt az összes homogén magyar területeket. Európa tartozik Önöknek azzal, hogy megadja a lehetőséget, hogy újra mint egységes nemzet folytathassák életüket és hivatásukat, nem akadályozva a mai mesterséges határok által, amelyekről a békeszerződés óta már egyenként is elismerték az antant vezető férfiai, hogy alaptalanul és megtévesztő adatok alapján vonták meg őket. Teljes mértékben közösséget érzek a magyar nemzet sorsával. Senki, aki azt a csodálatos hazafias érzést és lelkesedést látta, amelynek én az elmúlt napokban tanúja voltam, nem vonhatja ki magát annak hatása alól. Végül arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy a hazafias érzés a magyar nemzet legmélyebb, legerősebb tulajdonsága. Az az igazságtalanság, amely az Önök országát érte, mély sebeket hagyott minden magyar szívben. Nemcsak az idősebb nemzedékek, amelynek lelkében még erősen él az elszakított területekhez való kapcsolat érzése, de az egész fiatal gyermekek is akik pedig vissza sem tudnak emlékezni Magyarország feldarabolása előtti időkre, szemmel láthatólag abban látják az élet legszentebb célját, hogy egyesülhessenek ismét elszakított és idegen uralom alatt szenvedő testvéreikkel. A háború volt a legnagyobb tragédia, amely Európát valaha érte. A legnagyobb feladat, amelyért ember dolgozhat, a béke és szeretet eszméjének terjesztése, de a béke és szeretet csak akkor lehet állandó, ha igazságosan uralkodnak a földön. A nemzetekkel szemben elkövetett igazságtalanságoknak a háborúk az okai és éppen azért, hogy a háborúkat megakadályozzuk és érdemessé tegyük, gyermekeink számára, hogy a világon éljenek, kötelességünk hogy ezeket az igazságtalanságokat megszüntessük. Esmond Harmsworth beszédét a jelenlevők hosszasan megtapsolták. Budapest, május 19. A Daily Mail hasábos tudósításokat közöl arról a fogadtatásról, amelyben Budapest részesítette Rothermere lord fiát. A beszámoló nem győzi dicsérni azt a meleg lelkesedést, amely a fogadtatás minden részében megnyilvánult. KÜLÖNÖS VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG. Prága, május 19. Tegnap különös vasúti szerencsétlenség történt a Prága melletti Kel állomás közelében. Driska Mátyás, aki a felvidékről jött a prágai ünnepségekre, Bormisczk—Trubau irányában utazott haza. Két állomás közelében Driska kidugta a fejét az ablakon, hogy jobban szemmel kísérhessen egy repülőgépet. A vonal éppen ebben a pillanatban egy hídon robogott át. Driska beleütközött fejével a kőből épült oldalba, ütödés következtében kirepült a vonalból és holtan terült el a hídon. GÖRÖGORSZÁG AZ IDEGEN MUNKÁSOK ELLEN. "Budapest, május 19. A belügyminiszter a következő rendeletet küldte valamennyi útlevélkiállító hatóságnak "• Az egész világon érezhető gazdasági válság Görögországban is érezteti hatását, ami arra készteti a görög kormányt, hogy a hazai munkások védelmére idegen munkások alkalmazását megnehezítse, sőt bizonyos munkák vállalását idegeneknek teljesen megtiltsa. E rendelkezés szükségessé teszi a Görögországba szóló útlevelek kiállításának bizonyos korlátozását. A jövőben csak azok a magyar munkások kaphatnak görög útlevelet, akik görög helyi hatóságok által és lehetőleg az athéni magyar követség, vagy pedig a szalonikis magyar kir. konzulátus által láttamozott munkaszerződés által igazolják, hogy Görögországban alkalmaztatásuk biztosítva van. A görög kormány rendelkezése szerint a következő mesterségek folytatására idegen munkások egyáltalán nem vállalhatnak Görögországban, ezek részére tehát útlevél ki nem állítható: takács, köszörűs, bútorgyári munkás, nyomdász, és könyvnyomdász, elektrotechnikus, szűcs, kádár, cukrász, mázoló, hentes, kőmives, kéményseprő, szabó, szappangyári munkás, kovács, órás, cipészmunkás, aranyműves, bádogos, teherhordó, rézműves, szobrász, pék, földműves, fuvaros, pincér stb. PÉCSI NAPLÓ 1928. május 20 JfJ pécsi posta államosítása hatvan év előtt. 1868 május 15. f az első tisztviselők. Tjelleberg Jlándor az első postafőnöl. - főnökök névsora. — JT posta és távírda egyesítése. — JT régi postahivatal helye. — Ifi' régi távirda hivatalos helyisége. Kedden, — május hó 15-én — nemzeti színű zászlók lobogása hirdette a pécsi postapalotán azt, hogy ünnepe van a pécsi postának. Helyes volt az intézkedés a zászlók kitűzésére, mert valóban nem közönséges évforduló volt e dátumú nap a pécsi posta életében. Ünnepnek, igazán ünnepnek lehet azt mondani. Ekkor vált államivá, mégpedig kerek hatvan év előtt. Jubileumi évnek lehet mondani az 1928. évet, a pécsiek szemüvegén keresztül nézve. Sok minden történt az elmúlt évszázad alatt, melyek Pécs város életében nevezetes szerepet játszanak. Illő, hogy a határköveknél megálljunk egy percre és jó szívvel gondoljunk az egyes érdemesebb eseményekre és az abban szereplő egyénekre. A pécs-barcsi vasút — Pécs szab. kir. város első vasútja ) 1868. május 5-én történt megnyitásának hatvanadik évfordulója, Zsolnáiy Vilmos, a világhírnévre szert tett művész-gyáros születése (1828. április 19.) centennáriumaának pazarul sikerült ünnepsége mellett, ott találjuk a pécsi posta államivá való átalakulásának hatvanadik évfordulóját. 1868. esztendő ötödik hónapjáig a pécsi magyar királyi postát csak postamesterek kezelték. Belleberg Nándor volt az utolsó postamestere a pécsi magyar királyi postának. Ő alatta vált az államivá és ő is neveztetett ki a pécsi magy. kir. állami posta első főnökévé. Belleberg Nándor postatiszt és hivatalfőnöke volt az aláírása. Mellette még négyen kerültek kinevezés alá . Rinkes Károly postatiszt, Piernikarszky Bódog postatiszt, Klocz Vencel és Jánosi Alajos posta - járulnokok. Ezen öt hivatalnokból állt a pécsi m. kir. postahivatal 1868. május 15-én, midőn mint állami posta megkezdette működését. Az államivá való átalakulás napja tulajdonkép 1868. május 10-ike, azonban az állami posta működésének megkezdése 1868. május 15. És ez a fontos. Ez a dátum örökítendő meg a pécsi posta életében. 1868. május 10-én kelt hirdetményben közli Belleberg Nándor postahivatalfőnök, hogy ,,a helybeli m. k. postahivatal mai napon álladalmi postahivatallá átalakíttatván, erről a t. ez. közönség azon hozáadással értesittetik, miszerint folyó hó 15-étől kezdve az ajánlott és közönséges levelek, áruminták és keresztkötések kézbesítéséért semmiféle díj sem fizetendő.“ Érdekes a hivatalos kifejezés, mely álladalmi szót használ állami helyett. Az álladalmi szó használata nem elírás, nem tévedés, mert e kifejezést ismételve használja a hirdetmény végén is midőn azt írja, hogy „az álladalmivá átalakított postahivatal személyzete a következő egyénekből áll: Belleberg Nándor postatiszt és hivatalfőnök, Rinkes Károly postatiszt, Piernikarszky Bódog postatiszt, Klocz Venczel és Jánosi Alajos járulnak.“ Megállapítható a hirdetmény bevezető soraiból,, hogy addig, még nem volt,,álladalmi“ a postahivatal, az ajánlott és közönséges levelk, áruminták és keresztkötések kézbesítéséért dij szederést a postamester által. A kocsipostai küldemények után, minek a pénzes levelek és csomagok (miket „szállítmányoknak“ nevez az akkori stílus), ha vevénnyel együtt kézbesíti etilek, a krajcár, ha a küldemény nélkül csak a vevény kézbesittetik, 2 krajcár kézbesítési dij volt fizetendő, mely illeték különben a vevényen mindig ki volt téve és az az állampénztárba folyt. A hírlapok csak azon esetben hordattak a házhoz, ha a számonkint fél krajcárban megállapított kézbesítési dij, a pécsi postahivatal levélkiadó osztályánál legalább egy hóra előre lefizettetett. Hát ennek a kérdésnek a helyes megoldása sok nehézségbe ütközhetett, mert mit lehet előre tudni, hogy hány lapot, hány mutatványszámot fog kapni valaki az utána következő hónapban. Azon felek részére, kik hírlapjaikat eddig is házhoz hordatták, nagyobb kényelem okáért, a kézbesítési dijakról szóló nyugták a levélhordóval küldettek meg, ki a nyugtázott összeget át is vehette. A postahivatalnál tartandó fiókért havonkint egy forint, szintén előre fizetendő, levélfiókdíj járt. Belleberg Nándor postahivatalfőnök még azt is közzé tette, hogy „az átalakulás több nehézséggel járván, kéretik a t. ez. közönség, miszerént kezdetben némi elnézéssel legyen mind a postatisztek, mind a levélhordók irányában ; különben minden lehető elkövettetik, hogy a közönség méltányos igényei kielégittessenek.“ S így, ilyen figyelmes bevezetéssel indult meg 1868. május 15. a pécsi magy. kir. állami postahivatal Belleberg Nándor postahivatalfőnök vezetése mellett. Pécs város régi polgárai még élénken emlékeznek Bellebergre. A hivatalban előzékeny volt, a közönség kezére járt ügyes-bajos postai dolgaikban, tehát szerették mint főnököt, a társadalomban pedig kedves és kedélyes modoráért, tisztelték és becsülték. Arca jellegzetes volt. Orra vörös, nagy és bibircsókos. Olyan különös orrt még nem láttam másnál, mert én is emlékszem a kedves öreg urra. Mint kis diák többször megfordultam a postán. De az illán is találkoztam vele. Belleberg 1881. december 31-ig, tehát tizenhárom évig szolgálta a pécsi magy kir.. állami postát, mint főnök. Utána nyolc főnöke volt a postának, a kilencedik utódja a hivatalban van. Purczell Béla báró jött Belleberg után. 1882. január 1-től 1886. december 29-ig, tehát öt évig volt Pécsett postafőnök. Innen Aradra helyeztetett. Szép, elegáns ember volt, jó modorral. Huberth Károly 1886. december 30-ától 1887. junius 15-ig, tehát csak fél évig főnökösködött. Glock Antal már nemcsak a postának volt főnöke, hanem a távírdának is, mert 1887. év második fele közepén a postát egyesítették a távírdával. Főnökét posta- és távirdafőnöknek nevezték. Az egyesítés Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter nevéhez van kötve, ki a vasútnál a zónarendszert is megteremtette. A Budapestre való utazás olcsó módját ezzel megalapozta. A székesfőváros idegenforgalmát nagyon előmozdította a zóna. Az ország végein lakókat közelebb hozta az ország szívéhez. A hálás budapesti kereskedők és iparosok kezdeményezésére az ország szobrot emelt a sokat dolgozó, de korán elhalt miniszternek, Baross Gábornak, a róla elnevezett téren, mely Budapest legforgalmasabb tere. Minden idegen, ki a keleti pályaudvaron át érkezik, első szobor mit lát, az alkotó miniszter szobra. A távozó is tőle búcsúzik. Glock Antal 1887. november 14-től—■ 1888. november 30-ig volt Pécsett posta és távirdafőnök. Utódja Kühlburger Miklós, ki 1888. november 1-től — 1894. szeptember 30-ig, tehát 6 évig, ült a főnöki íróasztalnál. Szerdahelyi Antal 1894. október 1-től — 1897 október 7-ig volt főnök. Őt követte Kaffka József, ki 1897. október 8-tól — 1902. január 28-ig főnökösködött. Nagykanizsára ment innen, hol nagyobb teret kapott munkálkodásához. Tóth Lajos 1902 április 16-tól — 1911. október 16-ig, kilenc és fél évig igazgatta a pécsi postát és távírdát, mint főnök. Emlékét kegyelettel őrzöm. Többször voltam együtt vele társaságban. Előzékeny, kedves és szíves ember volt, minden póz nélkül. Korai és váratlan halálát mindenki sajnálta, ki csak ismerte. A kedélyes Tihanyi Sándor került ezután a főnöki székbe, ki 1912. június 16-tól 1921. április 28-ig főnökösködött. Az ő korai halála után Solymár László neveztetett ki a pécsi posta főnökévé. 1921. augusztus 24-én, a szerbek kivonulása után, a magyar érának helyreálltával került a pécsi posta élére és azóta lankadatlan munkakedvvel, méltányossággal és szeretettel párosult eréllyel tölti be hivatalát. Minden gondolatával azon van, hogy a közönség kívánságait teljesítse. Az esetleges hibákat javítsa és jó intézkedésekkel a postával érintkezők kedvében járjon . Hangsúlyozni kell, hogy a tisztviselők címében újabban csak a posta szó áll. A távirda mellé jött a távbeszélő, újabban a rádió és a repülőgép. Mindez a címben hosszú (inkább nevetséges) volna, miért is mindezeket a posta szó alá foglalták. Postafőnök, postafelügyelő, postatiszt, posta altiszt stb. az elnevezés. A postahivatal régebben a Nepomuk utcában volt, mely most Munkácsy Mihály utca nevet kapott. A jelenlegi 6. számú egyemeletes ház (most a m. kir. pénzügyőrségi laktanya épülete) földszintjén, bemenet jobbra volt a hivatal eleinte.