Pécsi Napló, 1928. május (37. évfolyam, 104-131. szám)

1928-05-20 / 122. szám

2. oldal. a magyar viszonyoknak hosszas és tüzetes tanul­­­­mányozása és a mai állapotokban rejlő veszedel­mek lelkiismeretes vizsgálása előzte meg. Az­­ eredményt, amire Siothermere lordot e vizsgálódá­sok vezették, az volt, hogy nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt az egész civilizáció békés fejlődésének érdekei kívánják, hogy Magyarország folytathassa ezer éves történeti hivatását egye­sítve a maga fenhatósága alatt az összes homogén magyar területeket. Európa tartozik Önöknek azzal, hogy megadja a lehetőséget, hogy újra mint egységes nemzet folytathassák életüket és hiva­tásukat, nem akadályozva a mai mesterséges határok által, amelyekről a békeszerződés óta már egyenként is elismerték az antant vezető fér­­fiai, hogy alaptalanul és megtévesztő adatok alap­ján vonták meg őket. Teljes mértékben közös­séget érzek a magyar nemzet sorsával. Senki, aki azt a csodálatos hazafias érzést és lelkesedést látta, amelynek én az elmúlt napokban tanúja voltam, nem vonhatja ki magát annak hatása alól. Végül arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy a hazafias érzés a magyar nemzet legmélyebb, legerősebb tulajdonsága. Az az igazságtalanság, amely az Önök országát érte, mély sebeket hagyott minden magyar szívben. Nemcsak az idősebb nemzedékek, amelynek lelkében még erősen él az elszakított területekhez való kapcsolat érzése, de az egész fiatal gyermekek is akik pedig vissza sem tud­nak emlékezni Magyarország feldarabolása előtti időkre, szemmel láthatólag abban látják az élet legszentebb célját, hogy­ egyesülhessenek ismét elszakított és idegen uralom alatt szenvedő test­véreikkel. A háború volt a legnagyobb tragédia, amely Európát valaha érte. A legnagyobb feladat, ame­lyért ember dolgozhat, a bék­e és szeretet eszmé­jének terjesztése, de a béke és szeretet csak akkor lehet állandó, ha igazságosan uralkodnak a földön. A nemzetekkel szemben elkövetett igazságtalanságoknak a háborúk az okai és éppen azért, hogy a háborúkat megakadályozzuk és érdemessé tegyük, gyermekeink számára, hogy a világon éljenek, kötelességünk hogy ezeket az igazságtalanságokat megszüntessük. Esmond Harmsworth beszédét a jelenlevők hosszasan megtapsolták. Budapest, május 19. A Daily Mail hasábos tudósításokat közöl arról a fogadtatásról, amelyben Budapest részesítette Rothermere lord fiát. A be­számoló nem győzi dicsérni azt a meleg lelkesedést, amely a fogadtatás minden részében megnyilvánult. KÜLÖNÖS VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG. Prága, május 19. Tegnap különös vasúti szerencsétlenség történt a Prága melletti Kel állomás közelében. Driska Mátyás, aki a felvidékről jött a prágai ünnepségekre, Bormisczk—Trubau irányában utazott haza. Két állomás közelében Driska kidugta a fejét az ablakon, hogy jobban szemmel kísérhessen egy repülőgépet. A vonal éppen ebben a pillanatban egy hídon robogott át. Driska beleütközött fejével a kőből épült oldalba, ütödés következtében kirepült a vonalból és holtan terült el a hídon. GÖRÖGORSZÁG AZ IDEGEN MUNKÁSOK ELLEN.­ ­"Budapest, május 19. A belügyminiszter a kö­vetkező rendeletet küldte valamennyi útlevél­­kiállító hatóságnak "• Az egész világon érezhető gazdasági válság Görögországban is érezteti hatását, ami arra készteti a görög kormányt, hogy a hazai munká­sok védelmére idegen munkások alkalmazását megnehezítse, sőt bizonyos munkák vállalását idegeneknek teljesen megtiltsa. E rendelkezés szükségessé teszi a Görögországba szóló útlevelek kiállításának bizonyos korlátozását. A jövőben csak azok a magyar munkások kaphatnak görög út­levelet, akik görög helyi hatóságok által és lehetőleg az athéni magyar követség, vagy pedig a szalo­­nikis magyar kir. konzulátus által láttamozott munkaszerződés által igazolj­ák, hogy Görögországban alkalmaztatásuk biztosítva van. A görög kormány rendelkezése szerint a következő mesterségek folytatására idegen munkások egyáltalán nem vállalhatnak Görögországban, ezek részére tehát útlevél ki nem állítható­: takács, köszörűs, bútor­gyári munkás, nyomdász, és könyvnyomdász, elektrotechnikus, szűcs, kádár, cukrász, mázoló, hentes, kőmives, kéményseprő, szabó, szappan­gyári munkás, kovács, órás, cipészmunkás, arany­műves, bádogos, teherhordó, rézműves, szobrász, pék, földműves, fuvaros, pincér stb. PÉCSI NAPLÓ 1928. május 20 JfJ pécsi posta államosítása hatvan év előtt. 1868 május 15. f az első tisztviselők.­­ Tjelleberg Jlándor az első postafőnöl­. - fő­nökök névsora. — JT posta és távírda egyesítése. — JT régi posta­­hivatal helye. — Ifi' régi távirda hivatalos helyisége. Kedden, — május hó 15-én — nemzeti színű zászlók lobogása hirdette a pécsi postapalotán azt, hogy ünnepe van a pécsi postának. Helyes volt az intézkedés a zászlók kitűzésére, mert való­ban nem közönséges évforduló volt e dátumú nap a pécsi posta életében. Ünnepnek, igazán ünnep­nek lehet azt mondani. Ekkor vált államivá, még­pedig kerek hatvan év előtt. Jubileumi évnek lehet mondani az 1928. évet, a pécsiek szemüvegén keresztül nézve. Sok min­den történt az elmúlt évszázad alatt, melyek Pécs város életében nevezetes szerepet játszanak. Illő, hogy a határköveknél megálljunk egy percre és jó szívvel gondoljunk az egyes érdemesebb ese­ményekre és az abban szereplő egyénekre. A pécs-barcsi vasút — Pécs szab. kir. város első vasútja ) 1868. május 5-én történt megnyitá­sának hatvanadik évfordulója, Zsolnáiy Vilmos, a világhírnévre szert tett művész-gyáros születése (1828. április 19.) centennáriumaának pazarul sike­rült ünnepsége mellett, ott találjuk a pécsi posta államivá való átalakulásának hatvanadik évfor­dulóját. 1868. esztendő ötödik hónapjáig a pécsi ma­gyar királyi postát csak postamesterek kezelték. Belleberg Nándor volt az utolsó postamestere a pécsi magyar királyi postának. Ő alatta vált az államivá és ő is neveztetett ki a pécsi magy. kir. állami posta első főnökévé. Belleberg Nándor postatiszt és hivatalfőnök­e volt az aláírása. Mellette még négyen kerültek kinevezés alá . Rinkes Károly postatiszt, Piernikarszky Bódog postatiszt, Klocz Vencel és Jánosi Alajos posta - járulnokok. Ezen öt hivatalnokból állt a pécsi m­. kir. postahivatal 1868. május 15-én, midőn mint állami posta megkezdette működését. Az államivá való átalakulás napja tulajdon­kép 1868. május 10-ike, azonban az állami posta működésének megkezdése 1868. május 15. És ez a fontos. Ez a dátum örökítendő meg a pécsi posta életében. 1868. május 10-én kelt hirdetményben közli Belleberg Nándor postahivatalfőnök, hogy ,,a hely­beli m. k. postahivatal mai napon álladalmi posta­hivatallá átalakíttatván, erről a t. ez. közönség azon hozáadással értesittetik, miszerint folyó hó 15-étől kezdve az ajánlott és közönséges levelek, áruminták és keresztkötések kézbesítéséért semmi­féle díj sem fizetendő.“ Érdekes a hivatalos kifeje­zés, mely álladalmi szót használ állami helyett. Az álladalmi szó használata nem elírás, nem téve­dés, mert e kifejezést ismételve használja a hir­detmény végén is midőn azt írja, hogy „az álla­­dalmivá átalakított postahivatal személyzete a következő egyénekből áll: Belleberg Nándor postatiszt és hivatalfőnök, Rinkes Károly posta­tiszt, Piernikarszky Bódog postatiszt, Klocz Ven­­czel és Jánosi Alajos járulnak.“ Megállapítható a hirdetmény bevezető sorai­ból,, hogy addig, még nem volt,,álladalmi“ a posta­hi­vatal, az ajánlott és közönséges leve­lk, áru­minták és keresztkötések kézbesítéséért dij sze­derést a postamester által. A kocsipostai külde­mények után, minek a pénzes levelek és csomagok (miket „szállítmányoknak“ nevez az akkori stí­lus), ha vevénnyel együtt kézbesíti etilek, a kraj­cár, ha a küldemény nélkül csak a vevény kézbe­­sittetik, 2 krajcár kézbesítési dij volt fizetendő, mely illeték különben a vevényen mindig ki volt téve és az az állampénztárba folyt. A hírlapok csak azon esetben hordattak a házhoz, ha a szá­­monkint fél krajcárban megállapított kézbesítési dij, a pécsi postahivatal levélkiadó osztályánál legalább egy hóra előre lefizettetett. Hát ennek a kérdésnek a helyes megoldása sok nehézségbe ütközhetett, mert mit lehet előre tudni, hogy hány lapot, hány mutatvány­számot fog kapni valaki az utána következő hónapban. Azon felek részére, kik hírlapjaikat eddig is házhoz h­ordat­­ták, nagyobb kényelem okáért, a kézbesítési dijakról szóló nyugták a levélhordóval küldettek meg, ki a nyugtázott összeget át is vehette. A posta­­hivatalnál tartandó fiókért havonkint egy forint, szintén előre fizetendő, levélfiókdíj járt. Belleberg Nándor postahivatalfőnök még azt is közzé tette, hogy „az átalakulás több nehéz­séggel járván, kéretik a t. ez. közönség, miszerént kezdetben némi elnézéssel legyen mind a posta­tisztek, mind a levélhordók irányában ; külön­ben minden lehető elkövettetik, hogy a közönség méltányos igényei kielégittessenek.“ S így, ilyen figyelmes bevezetéssel indult meg 1868. május 15. a pécsi magy. kir. állami posta­­hivatal Belleberg Nándor postahivatalfőnök ve­zetése mellett. Pécs város régi polgárai még élén­ken emlékeznek Bellebergre. A hivatalban előzé­keny volt, a közönség kezére járt ügyes-bajos postai dolgaikban, tehát szerették mint főnököt, a társadalomban pedig kedves és kedélyes modo­ráért, tisztelték és becsülték. Arca jellegzetes volt. Orra vörös, nagy és bibircsókos. Olyan különös orrt még nem láttam másnál, mert én is emlék­szem a kedves öreg urra. Mint kis diák többször megfordultam a postán. De az illán is találkoztam vele. Belleberg 1881. december 31-ig, tehát tizen­három évig szolgálta a pécsi magy kir.. állami postát, mint főnök. Utána nyolc főnöke volt a postának, a kilencedik utódja a hivatalban van. Purczell Béla báró jött Belleberg után. 1882. január 1-től 1886. december 29-ig, tehát öt évig volt Pécsett postafőnök. Innen Aradra helyez­tetett. Szép, elegáns ember volt, jó modorral. Huberth Károly 1886. december 30-ától 1887. junius 15-ig, tehát csak fél évig főnökösködött. Glock Antal már nemcsak a postának volt főnöke, hanem a távírdának is, mert 1887. év második fele közepén a postát egyesítették a távírdával. Főnökét posta- és távirdafőnöknek nevezték. Az egyesítés Baross Gábor kereskedelemügyi minisz­ter nevéhez van kötve, ki a vasútnál a zóna­rend­szert is megteremtette. A Budapestre való utazás olcsó módját ezzel megalapozta. A székesfőváros idegen­forgalmát nagyon előmozdította a zóna. Az ország végein lakókat közelebb hozta az ország szívéhez. A hálás budapesti kereskedők és iparo­sok kezdeményezésére az ország szobrot emelt a­­ sokat dolgozó, de korán elhalt miniszternek, Baross Gábornak, a róla elnevezett téren, mely Budapest legforgalmasabb tere. Minden idegen, ki a keleti pályaudvaron át érkezik, első szobor mit lát, az alkotó miniszter szobra. A távozó is tőle búcsúzik. Glock Antal 1887. november 14-től­­—■ 1888. november 30-ig volt Pécsett posta és távirdafőnök. Utódja Kühlburger Miklós, ki 1888. november 1-től — 1894. szeptember 30-ig, tehát 6 évig, ült a főnöki íróasztalnál. Szerdahelyi Antal 1894. október 1-től — 1897 október 7-ig volt főnök. Őt követte Kaffka József, ki 1897. október 8-tól —­ 1902. január 28-ig főnökösködött. Nagykanizsára ment innen, hol nagyobb teret kapott munkálkodásához. Tóth Lajos 1902 április 16-tól — 1911. október 16-ig, kilenc és fél évig igazgatta a pécsi postát és távírdát, mint fő­nök. Emlékét kegyelettel őrzöm. Többször voltam együtt vele társaságban. Előzékeny, kedves és szíves ember volt, minden póz nélkül. Korai és váratlan halálát mindenki sajnálta, ki csak i­smerte. A kedélyes Tihanyi Sándor került ezután a főnöki székbe, ki 1912. június 16-tól­­ 1921. április 28-ig főnökösködött. Az ő korai halála után Solymár László neveztetett ki a pécsi posta főnö­kévé. 1921. augusztus 24-én, a szerbek kivonulása után, a magyar érának helyreálltával került a pécsi posta élére és azóta lankadatlan munkakedvvel, méltányossággal és szeretettel párosult eréllyel tölti be hivatalát. Minden gondolatával azon van, hogy a közönség kívánságait teljesítse. Az eset­leges hibákat javítsa és jó intézkedésekkel a pos­tával érintkezők kedvében járjon . Hangsúlyozni kell, hogy­ a tisztviselők címé­ben újabban csak a posta szó áll. A távirda mellé jött a távbeszélő, újabban a rádió és a repülőgép. Mindez a címben hosszú (inkább nevetséges) volna, miért is mindezeket a posta szó alá foglalták. Postafőnök, postafelügyelő, postatiszt, posta al­tiszt stb. az elnevezés. A posta­hivatal régebben a Nepomuk utcá­ban volt, mely most Munkácsy Mihály utca nevet kapott. A jelenlegi 6. számú egyemeletes ház (most a m. kir. pénzügyőrségi laktanya épülete) föld­szintjén, bemenet jobbra volt a hivatal eleinte.

Next