Pécsi Napló, 1928. augusztus (37. évfolyam, 182-200. szám)
1928-08-01 / 182. szám
2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1928. augusztus 1. Budai Kálmánt állítólag szabadlábra helyezték az osztrák hatóságok. PÉCSI BARÁTAIHOZ LEVELET ÍRT ÉS KÖZÖLTE, HOGY „SIKERÜLT BEBIZONYÍTANIA POLITIKAI ÜLDÖZÖTTSÉGÉT“, EZÉRT SZABADON BOCSÁTOTTÁK. Pécs, július 31. Beszámoltunk arról a megkeresésről, melyet a kismartoni rendőrség intézett a pécsi kir. ügyészséghez. A kismartoni osztrák rendőrség ebben a megkeresésében közölte a pécsi kir. ügyészséggel, hogy a fogházbüntetésének kitöltése elől megszökött Budai Kálmán dr. volt pécsi ügyvédet, —■ akit a kamara épp a napokban törölt végleg az ügyvédek sorából — a pécsi ügyészség körözőlevele alapján elfogta és letartóztatta. Az értesítés vétele után az ügyészség indítványt tett a pécsi kir. törvényszéknek a kiadatási eljárás megindítása iránt. A törvényszék folyamatba is tette Budai Kálmán dr. ellen a kiadatási eljárást. Annál meglepőbb tehát az az értesülésünk,mely szerint Budai Kálmánt szabadon bocsátotta a kismartoni rendőrség, — mégpedig azért, mert „politikai üldözött !“ két pécsi barátjához írt levelet Budai Kálmán, július 19-i kelettel. •— Három és fél napig voltam őrizetben — írja, •— ezután megérkeztek politikai üldöztetésem igazolására vonatkozó irataim, melyeknek bemutatása után szabadlábra helyeztek. Megírja még levelében Budai, hogy azok ellen az újságírók ellen, akik őrizetbevételével foglalkoztak, megindítja a sajtópert. Budai Kálmán leveleit igen rejtélyes módon juttatta el pécsi barátaihoz. A leveleken semmi adat nincs, hogy honnan jön, azokat Budainak egy pesti nagynénje juttatta el a címzettekhez. Ez a nagynéni azonban semminemű felvilágosítást nem hajlandó adni arra vonatkozólag, hogy őhozzá honnan és mi módon juttatta el leveleit Budai Kálmán. A pécsi bűnügyi hatóságokhoz nem jött értesítés Ausztriából Budai szabadon bocsátásáról. Nincs kizárva tehát, hogy Budai még fogva Dán s ezeket a leveleket úgy csempésztette ki a fogházból, hogy pécsi barátait megnyugtassa. Ha azonban mégis igaz volna, amit Budai Kálmán ír, akkor nagyon furcsa színben tűnnének fel ismét az osztrák bűnügyi hatóságok. Nem adják ki Kun Bélát, a kommunistát, — mert a gyilkosságai politikai gyilkosságok, nem adják ki Budai Kálmánt, az ébredőt, — mert bűncselekményei politikai bűncselekmények. Furcsa eljárás s Budai Kálmánra sem hízelgő : az osztrák hatóságok az ő ügyében is ugyanarra az álláspontra helyezkednek, mint Kun Béláéban... Ami pedig a sajtópereket illeti, hát ezt is elhisszük Budai Kálmánról, annál is inkább, mert a sajtóügyekben való feljelentésekre •— nem kell bélyeg. .. is megölte a feleségét és a csábitól egy szerbiai gazdálkodó. Helgrád, július 31. Megrázó családi dráma játszódott le hétfőn este a szerbiai Haszanbegovó község egyik vendégfogadójában. Blagojevics Milorad gazdálkodó a szálló egyik szobájában megölte hűtlen feleségét, annak szeretőjét és súlyosan megsebesítette a fogadó tulajdonosát, aki a halálhörgésekre berohant és le akarta fegyverezni a dühöngő férfit. Blagojevics Milorad negyvenkét éves volt, amikor két esztendővel ezelőtt megházasodott. A tizennyolc éves Jovanovics Angelinát vette feleségül, aki hosszú ideig egy Jakovljevics Dragulón nevű fiatalemberrel járt jegyben. A leány szülei azonban nem nézték jó szemmel a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő fiatalember udvarlását és amikor Blagojevics Milorad kérőnek jelentkezett, hozzáadták Angelinát. A házasság nem volt boldog, férj és feleség között napirenden voltak az élesebbnél élesebb összetűzések, amelyek nem egyszer a tettlegességig fajultak. Jovanovics Angelina nem tudta elfelejteni leánykori ideálját és néhány héttel ezelőtt elhagyta férje házát és szüleihez költözött. Blagojevics feleségének szökése után néhány nappal felkereste az asszonyt és kérlelni kezdte, hogy térjen vissza hozzá. A férj könyörgésére és főleg szüleinek rábeszélésére Angelina végre hajlandónak mutatkozott arra, hogy visszatérjen. Ettől kezdve a házastársak aránylagos nyugalomban éltek és látszólag teljesen megbékültek egymással. „ Ennek az állapotnak azonban csakhamar váratlan körülmény vetett véget. Jakovljevics Dragutin Blagojevicsné leánykori szerelme felkereste volt jegyesét. Az asszony szívében felébredt a régi szerelem és csakhamar szerelmi viszonyt kezdett Jakovljeviccsel. Amikor Blagojevics tudomást szerzett felesége hűtlenségéről, megfenyegette az asszonyt, hogy megöli, ha tovább is folytatja hűtlenkedéseit. — Sohasem tagadtam, hogy nem szeretlek — felelte neki Angelina — mindig Dragutint szerettem és csak szüleim kényszerítésére mentem hozzád ! Angelina ezután arra kérte férjét, hogy egyezzen bele a válásba, mert volt jegyese, akit most is szeret, feleségül akarja venni. A gazdálkodó azonban hallani sem akart arról, hogy elváljon és ez időtől fogva fokozott felügyelet alatt tartotta feleségét, az asszonyt valósággal elzárta a külvilágtól és főleg arra fordította minden figyelmét, hogy Angelina ne találkozhassék volt jegyesével. A szerelmesek minden felügyelet ellenére is szinte naponta módot találtak arra, hogy találkozzanak. Jakovijevics Szkoplje külvárosában vett ki magának egy kis szobát és itt találkozott szerelmesével, aki kijátszva férje éberségét, gyakran kiszökött hozzá. Az elmúlt hét egyik napján elhatározták, hogy a legény megszökteti az aszszony és a Szkoplje melletti Hasanbegovo községben fognak elrejtőzni. Blagojevicsné az elmúlt vasárnap férje távollétében felfeszítette annak pénzesfiókját és harmincezer dinárt, valamint sok értékes ékszert vett magához. Összecsomagolta a legszükségesebb ruhaneműeket és éjszakának idején kilopódzott a ház elé, ahol Jakovljevics kocsival várta. Egyenesen Hasanbegovora hajtattak, ahol a legény az egyik szállodában vett ki szobát kettőjük számára. Mindketten azt remélték, hogy a férj nem fogja felfedezni rejtekhelyüket. Blagojevics hétfőn reggel jött rá felesége szökésére. Valahogyan megtudta, hogy a szökevények Haszanbegovó felé hajtattak. Kora reggel autóra ült és egyenesen a közeli községbe hajtatott ahol csakhamar tudomására jutott, hogy a szerelmesek valóban a község fogadójában béreltek szobát. A gazdálkodó egyenesen a fogadóhoz hajtatott, berohant felesége szobájába és késsel a kezében ingerült hangon vonta felelősségre a csábítót. — Szégyelhetnéd magad — kiáltott rá Blagojevics — felbujtattad a feleségemet, hogy meglopjon! A két férfi között a fogadó szobájában drámai jelenet játszódott le. Jakovljevics korbácsot ragadott és a sértő kijelentésre fejbefujtotta a férjet, akinek arcán vékony csíkban kibuggyant a vér. A gazdálkodó a dühtől és fájdalomtól félőrülten előrántotta kését és szívenszúrta Jakovljevicset, aki hang nélkül holtan rogyott össze. Blagojevicsné rémülten kezdett segítségért kiáltozni, mire a felbőszült ember a feleségére rohant és őt is szívenszúrta. Néhány pillanat múlva a szerencsétlen fiatalasszony is kiszenvedett. A lármára és a segélykiáltásokra ebben a pillanatban rohant a szobába a fogadó tulajdonosa, ki amikor meglátta a holttesteket és a késsel hadonászó, szinte önkívületi állapotban levő embert, dulakodni kezdett vele és megpróbálta kicsavarni kezéből a kést. Blagojevics dulakodás közben a vendéglőst is megszúrta a mellén, úgyhogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett. IA pécsi iskolák beszámolói V. A pécsi községi polgári fiúiskola 1927—28. tanéve 1927. szeptember 14-én megtartott Veni Sankteval tette kezdetét. A rendes tanítás 15-én kezdődött meg. A négy évfolyamra beiratkozott 333 taníló. Ezek megoszlása osztályok szerint: I a) 37, I. b) 36, II. a) 39, II. b) 37, III. a) 47, III. b) 46, IV. a) 46, IV. b) 45. A rendes tanulók közül tanév közben kimaradt 21. Az összlétszám vallás szerint: róm. kath. 270, ág. h. ev. 10, ref. 18, baptista 8, gör. kel. 2, gör. kath. 1, izr. 9. Anyanyelvre magyar volt 274, német 35, bolgár 1, más anyanyelvű 1. illetőség szempontjából pécsi 190, vidéki 121 tanuló. Tanulmányi eredmény szerint haladó volt 238, nem haladó 74. A nem haladók közül javítóvizsgálatra jelentkezhet 60, osztályismétlésre utasíttatott 13 növendék. A növendékek közül az I-ső félévben 58, a II. félévben 52 rendes és 26 magántanuló részesült egész, vagy részbeni tandíjkedvezményben. Egyes tantárgyak alól felmentésben 11 növendék részesült. Az iskola tanári testülete az igazgatóval együtt 9 rendes, 1 segédtanárból és 1 óraadóból állott. A hitoktatást a felekezetek szerint 6 lelkész, illetőleg hitoktató látta el. Az iskola a fegyelmi és tanulmányi ügyek egyöntetű vezetése céljából 21 tanártestületi értekezletet tartott. A szülőkkel való kapcsolat szorosabbá tételét 3 szülői értekezlet szolgálta. A Gedeon Mátyás dr. igazgató által kiadott értesítő beszámol még a tanári és ifjúsági könyvtár, a földrajzi, természetrajzi, ásvány- és vegytani, a természettani, mennyiségtani, gazdasági és rajzszertár állapotáról, közli a flörd-, cserkész-, sport- és tornaszerek leltárát. Külön kimutatásban tünteti fel a fogászati rendelő gazdag felszerelését. A növendékek érdemsorozatát feltüntető kimutatás után a tanterv különbözeti és magánvizsgálatokra vonatkozólag nyújt tájékoztatást és adja az 1928—29. iskolai évre szükséges tudnivalókat. Az értesítőben Balázs Győző dr. az iskola fogorvosi rendelőjének vezetője az iskolafogorvosi rendelők gazdasági jelentőségével foglalkozik. Az iskolával kapcsolatos ifjúsági alakulatok közül beszámolót ad a vöröskereszt csoport vezetősége. A cserkészekről Sauerwein Béla tanár, parancsnok, az önképzőkörről Breszár János tanárelnök, az ifjúsági sportkör működéséről Sáfrány István tanárelnök nyújt kimerítő jelentést. Agócsy László az énektanítás gyakorlati előnyeiről értekezik talpraesetten. A csinos kiállítású, tartalmas értesítő végül az iskolában használatos tankönyvek jegyzékével szolgál. (g.) LÖWENSTEIN BANKÁR CSALÁDJA SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉS CÍMÉN FELJELENTÉST TETT AZ ÜGYÉSZSÉGEN. Budapest, júl. 31. Párisi jelentés szerint Lőwenstein bankár családja feljelentést tett a boulognei ügyészségen szándékos emberölés címén. A halott bankár egyik sógora kijelentette, hogy Lőwensteinnek is sok ellensége volt Franciaországban és Belgiumban és a család tagjai azt hiszik, hogy a bankárt megölték. MEGHALT KASSAI VIDOR, Budapest, július 31. Kassai Vidor, a Nemzeti Színház nyugalmazott tagja, Vácon 86 éves korában meghalt. Kassai Vidor 1899-ben vonult nyugalomba. Budapestjük 31. A most elhunyt Kassai Vidor nyugdíjaztatása óta valóságos remete életet élt. Néha napokat festegetéssel töltött és kisebb cikkeket is irt. Néhány évvel ezelőtt megcsináltatta saját koporsóját és azóta abban aludt. Fél esztendővel ezelőtt lépett utoljára színpadra, amikor Szilveszter éjszakáján a János vitézben játszott és pontban díj mikor ő köszöntötte az 1928-as esztendőt. Régi vesebaja most kiújult és néhány nappal ezelőtt a váci kórházba vétette fel magát. Itt érte utól a halál. Temetése holnap délután 6 órakor lesz.