Pécsi Napló, 1928. augusztus (37. évfolyam, 182-200. szám)

1928-08-01 / 182. szám

2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1928. augusztus 1. Budai Kálmánt állítólag szabadlábra helyezték az osztrák hatóságok. PÉCSI BARÁTAIHOZ LEVELET ÍRT ÉS KÖZÖLTE, HOGY „SIKERÜLT BEBIZONYÍTANIA POLITIKAI ÜLDÖZÖTTSÉGÉT“, EZÉRT SZABADON BOCSÁTOTTÁK. Pécs, július 31. Beszámoltunk arról a meg­keresésről, melyet a kismartoni rendőrség inté­zett a pécsi kir. ügyészséghez. A kismartoni osztrák rendőrség ebben a megkeresésében közölte a pécsi kir. ügyészséggel, hogy a fogházbüntetésének kitöltése elől megszökött Budai Kálmán dr. volt pécsi ügyvédet, —■ akit a kamara épp a napokban törölt végleg az ügyvédek sorából — a pécsi ügyész­ség körözőlevele alapján elfogta és letartóztatta. Az értesítés vétele után az ügyészség indít­ványt tett a pécsi kir. törvényszéknek a kiadatási eljárás megindítása iránt. A törvényszék folyamatba is tette Budai Kálmán dr. ellen a kiadatási eljárást. Annál meglepőbb tehát az az értesülésünk,mely szerint Budai Kálmánt szabadon bocsátotta a kis­martoni rendőrség, —­ még­pedig azért, mert „politikai üldözött !“ két pécsi barátjához írt levelet Budai Kál­mán, július 19-i kelettel. •— Három és fél napig voltam őrizetben — írja, •— ezután megérkeztek politikai üldöztetésem igazolására vonatkozó irataim, melyeknek be­mutatása után szabadlábra he­l­y­eztek. Megírja még levelében Budai, hogy azok ellen az újságírók ellen, akik őrizetbevételé­vel foglalkoztak, megindítja a sajtópert. Budai Kálmán leveleit igen rejtélyes módon juttatta el pécsi barátaihoz. A leveleken semmi adat nincs, hogy honnan jön, azokat Budainak egy pesti nagynénje juttatta el a címzettekhez. Ez a nagynéni azonban semminemű felvilágosítást nem hajlandó adni arra vonatkozólag, hogy őhozzá hon­nan és mi módon juttatta el leveleit Budai Kálmán. A pécsi bűnügyi hatóságokhoz nem jött érte­sítés Ausztriából Budai szab­a­do­n b­o­cs­á­t­á­s­á­ró­l. Nincs kizárva tehát, hogy Budai még fogva Dán s ezeket a leveleket úgy csempésztette ki a fogházból, hogy pécsi barátait megnyugtassa. Ha azonban mégis igaz volna, amit Budai Kálmán ír, akkor nagyon furcsa színben tűnnének fel ismét az osztrák bűnügyi hatóságok. Nem adják ki Kun Bélát, a kommunistát, — mert­ a gyilkosságai politikai gyilkosságok, nem adják ki Budai Kálmánt, az ébredőt, — mert bűncselekmé­nyei politikai bűncselekmények. Furcsa eljárás s Budai Kálmánra sem hízelgő : az osztrák ható­ságok az ő ügyében is ugyanarra az álláspontra helyezkednek, mint Kun Béláéban... Ami pedig a sajtópereket illeti, hát ezt is elhisszük Budai Kálmánról, annál is inkább, mert a sajtóügyekben való feljelentésekre •— nem kell bélyeg. .. is­ megölte a feleségét és a csábitól egy szerbiai gazdálkodó. Helg­rád, július 31. Megrázó családi dráma játszódott le hétfőn este a szerbiai Haszanbegovó község egyik vendégfogadójában. Blagojevics Mi­­lorad gazdálkodó a szálló egyik szobájában meg­ölte hűtlen feleségét, annak szeretőjét és súlyosan megsebesítette a fogadó tulajdonosát, aki a halál­­hörgésekre berohant és le akarta fegyverezni a dühöngő férfit. Blagojevics Milorad negyvenkét éves volt, amikor két esztendővel ezelőtt megházasodott. A tizennyolc éves Jovanovics Angelinát vette fele­ségül, aki hosszú ideig egy Jakovljevics Dragulón nevű fiatalemberrel járt jegyben. A leány szülei azonban nem nézték jó szemmel a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő fiatalember udvar­lását és amikor Blagojevics Milorad kérőnek jelent­kezett, hozzáadták Angelinát. A házasság nem volt boldog, férj és feleség között napirenden voltak az élesebbnél­ élesebb összetűzések, amelyek nem egyszer a tettlegességig fajultak. Jovanovics Angelina nem tudta elfelej­teni leánykori ideálját és néhány héttel ezelőtt elhagyta férje házát és szüleihez költözött. Blago­jevics feleségének szökése után néhány nappal felkereste az asszonyt és kérlelni kezdte, hogy térjen vissza hozzá. A férj könyörgésére és főleg szüleinek rábeszé­lésére Angelina végre hajlandónak mutatkozott arra, hogy visszatérjen. Ettől kezdve a házastár­sak aránylagos nyugalomban éltek és látszólag teljesen megbékültek egymással. „ Ennek az állapotnak azonban csakhamar váratlan körülmény vetett véget. Jakovljevics Dragutin Blagojevicsné leánykori szerelme fel­kereste volt jegyesét. Az asszony szívében felébredt a régi szerelem és csakhamar szerelmi viszonyt kezdett Jakovljeviccsel. Amikor Blagojevics tudo­mást szerzett felesége hűtlenségéről, megfenye­gette az asszonyt, hogy megöli, ha tovább is foly­tatja hűtlenkedéseit. — Sohasem tagadtam, hogy nem szeretlek — felelte neki Angelina —­ mindig Dragutint szeret­tem és csak szüleim kényszerítésére mentem hozzád ! Angelina ezután arra kérte férjét, hogy egyez­zen bele a válásba, mert volt jegyese, akit most is szeret, feleségül akarja venni. A gazdálkodó azonban hallani sem akart arról, hogy elváljon és ez időtől fogva fokozott felügyelet alatt tartotta feleségét, az asszonyt valósággal elzárta a kül­világtól és főleg arra fordította minden figyelmét, hogy Angelina ne találkozhassék volt jegyesével. A szerelmesek minden felügyelet ellenére is szinte napo­nta módot találtak arra, hogy talál­kozzanak. Jakovijevics Szkoplje külvárosában vett ki magának egy kis szobát és itt találkozott szerel­mesével, aki kijátszva férje éberségét, gyakran kiszökött­ hozzá. Az elmúlt hét egyik napján elhatározták, hogy a legény megszökteti az asz­­szony és a Szkoplje melletti Hasanbegovo köz­ségben fognak elrejtőzni. Blagojevicsné az elmúlt vasárnap férje távollétében felfeszítette annak pénzesfiókját és harmincezer dinárt, valamint sok értékes ékszert vett magához. Összecsoma­golta a legszükségesebb ruhaneműeket és éjszaká­nak idején kilopódzott a ház elé, ahol Jakovljevics kocsival várta. Egyenesen Hasanbegovora haj­tattak, ahol a legény az egyik szállodában vett ki szobát kettőjük számára. Mindketten azt remél­ték, hogy a férj nem fogja felfedezni rejtekhelyü­ket. Blagojevics hétfőn reggel jött rá felesége szö­késére. Valahogyan megtudta, hogy a szökevé­nyek Haszanbegovó felé hajtattak. Kora reggel autóra ült és egyenesen a közeli községbe hajtatott ahol csakhamar tudomására jutott, hogy a szerel­mesek valóban a község fogadójában béreltek szobát. A gazdálkodó egyenesen a fogadóhoz hajtatott, berohant felesége szobájába és késsel a kezében ingerült hangon vonta felelősségre a csábítót. — Szégyelhetnéd magad —­ kiáltott rá Blago­jevics — felbujtattad a feleségemet, hogy meg­lopjon! A két férfi között a fogadó szobájában drámai jelenet játszódott le. Jakovljevics korbácsot ra­gadott és a sértő kijelentésre fejbefujtotta a férjet, akinek arcán vékony csíkban kibuggyant a vér. A gazdálkodó a dühtől és fájdalomtól félőrülten előrántotta kését és szívenszúrta Jakov­ljevicset, aki hang nélkül holtan rogyott össze. Blagojevicsné rémülten kezdett segítségért kiáltozni, mire a felbőszült ember a feleségére rohant és őt is szívenszúrta. Néhány pillanat múlva a szerencsétlen fiatalasszony is kiszenvedett. A lármára és a segélykiáltásokra ebben a pilla­natban rohant a szobába a fogadó tulajdonosa, ki amikor meglátta a holttesteket és a késsel ha­donászó, szinte önkívületi állapotban levő embert, dulakodni kezdett vele és megpróbálta kicsavarni kezéből a kést. Blagojevics dulakodás közben a vendéglőst is megszúrta a mellén, úgyhogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett. IA pécsi iskolák beszámolói V. A pécsi községi polgári fiúiskola 1927—28. tanéve 1927. szeptember 14-én megtartott Veni Sankteval tette kezdetét. A rendes tanítás 15-én kezdődött meg. A négy évfolyamra beiratkozott 333 taní­ló. Ezek megoszlása osztályok szerint: I­ a) 37, I. b) 36, II. a) 39, II. b) 37, III. a) 47, III. b) 46, IV. a) 46, IV. b) 45. A rendes tanulók közül tanév közben kimaradt 21. Az összlétszám vallás szerint: róm­. kath. 270, ág. h. ev. 10, ref. 18, baptista 8, gör. kel. 2, gör. kath. 1, izr. 9. Anyanyelvre magyar volt 274, német 35, bolgár 1, más anyanyelvű 1. illetőség szempontjából pécsi 190, vidéki 121 tanuló. Tanulmányi eredmény szerint haladó volt 238, nem haladó 74. A nem haladók közül javító­­vizsgálatra jelentkezhet 60, osztályismétlésre uta­­síttatott 13 növendék. A növendékek közül az I-ső félévben 58, a II. félévben 52 rendes és 26 magántanuló részesült egész, vagy részbeni tandíj­kedvezményben. Egyes tantárgyak alól felmentésben 11 nö­vendék részesült. Az iskola tanári testülete az igazgatóval együtt 9 rendes, 1 segédtanárból és 1 óraadóból állott. A hitoktatást a felekezetek szerint 6 lelkész, illető­leg hitoktató látta el. Az iskola a fegyelmi és tanulmányi ügyek egyöntetű vezetése céljából 21 tanártestületi ér­tekezletet tartott. A szülőkkel való kapcsolat szo­rosabbá tételét 3 szülői értekezlet szolgálta. A Gedeon Mátyás dr. igazgató által kiadott értesítő beszámol még a tanári és ifjúsági könyv­tár, a földrajzi, természetrajzi, ásvány- és vegy­tani, a természettani, mennyiségtani, gazdasági és rajzszertár állapotáról, közli a flörd-, cserkész-, sport- és tornaszerek leltárát. Külön kimutatásban tünteti fel a fogászati rendelő gazdag felszerelését. A növendékek érdemsorozatát feltüntető ki­mutatás után a tanterv különbözeti és magánvizs­gálatokra vonatkozólag nyújt tájékoztatást és adja az 1928—29. iskolai évre szükséges tudni­valókat. Az értesítőben Balázs Győző dr. az iskola fog­orvosi rendelőjének vezetője az iskolafogorvosi rendelők gazdasági jelentőségével foglalkozik. Az iskolával kapcsolatos ifjúsági alakulatok közül beszámolót ad a vöröskereszt csoport veze­tősége. A cserkészekről Sauerwein Béla tanár, parancsnok, az önképzőkörről Breszár János tanár­­elnök, az ifjúsági sportkör működéséről Sáfrány István tanár­elnök nyújt kimerítő j­elentést. Agócsy László az énektanítás gyakorlati előnyeiről érteke­zik talpraesetten. A csinos kiállítású, tartalmas értesítő végül az iskolában használatos tankönyvek jegyzékével szolgál. (g.) LÖWENSTEIN BANKÁR CSALÁDJA SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉS CÍMÉN FELJELENTÉST TETT AZ ÜGYÉSZSÉGEN. Budapest, júl. 31. Párisi jelentés szerint Lő­­wenstein bankár családja feljelentést tett a bou­­lognei ügyészségen szándékos emberölés címén. A halott bankár egyik sógora kijelentette, hogy Lőwensteinnek­ is sok ellensége volt Franciaország­ban és Belgiumban és a család tagjai azt hiszik, hogy a bankárt megölték. MEGHALT KASSAI VIDOR, Budapest, július 31. Kassai Vidor, a Nemzeti Színház nyugalmazott tagja, Vácon 86 éves korá­ban meghalt. Kassai Vidor 1899-ben vonult nyu­galomba. Budapestjük 31. A most elhunyt Kassai Vidor nyugdíjaztatása óta valóságos remete életet élt. Néha napokat festegetéssel töltött és kisebb cik­keket is irt. Néhány évvel ezelőtt megcsináltatta saját koporsóját és azóta abban aludt. Fél eszten­dővel ezelőtt lépett utoljára színpadra, amikor Szilveszter éjszakáján a János vitézben játszott és pontban díj mikor ő köszöntötte az 1928-as esz­tendőt. Régi vesebaja most kiújult és néhány nappal ezelőtt a váci kórházba vétette fel magát. Itt érte utól a halál. Temetése holnap délután 6 órakor lesz.

Next