Pécsi Napló, 1928. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1928-09-01 / 207. szám

2. oldal. ben, máskor meg a miniszteri székben. Erre vall egész pályafutásának igen sok szélsőséggel, ellen­téttel teli története. Radics István tllég a monarchia idejében tanulmányozta a szerbek mentalitását. Már akkor meg volt győződve róla, hogy Horvát­ország és Szerbia két különböző világot képvisel. A monarchia tragikus bukása után Radics volt az egyetlen, ki felismerte, hogy a két „testvér“ nép között az egyesülés, egy parlamenttel, egy kor­mánnyal és egy közigazgatással lehetetlen. A béke­­szerződések a szerbek, horvátok, szlovének király­ságát oktrojálták a horvát népre, melyben a nyugati kultúra emlőin nevelkedett horvát népet kiszolgáltatták a balkáni győzőknek, kik a hor­vátok szabad politikai, kulturális és gazdasági fej­lődését elnyomták,a népet kiszipolyozták Szerbia felépítésére és balkáni állapotokat teremtettek a magasabb kultúrájú horvát területeken. Radics működésével nemzetközi kérdést csinált a horvát kérdésből, mert a civilizált világ elé tárta, hogy a horvát kérdés elintézetlen maradt még ezzel a három betűvel : S. H. S., mely pedig az „egyen­­jogú“s­orvát, szerb és szlovén nép királyságát van hivatva jelezni a nemzetközi életben. Radicsnak fényes elégtételül szolgált, hogy ebben a harcában tavaly őszén legnagyobb politikai ellenfele, Pribi­­csevics, a horvátországi szerb is mellé állt, ki pedig igen hosszú ideig a belgrádi hegemónia jármán akarta a horvátokat dirigálni. Ma már igen feltűnő jelen­ség ez a jugoszláv állóéletben, hiszen Pribi­­csevics volt az, aki tűzzel-vassal az egyesülés és az egységes jugoszláv állam legharciasabb exponense volt. Radics politikai működésében sokszor látszott letérni a cél felé vezető egyenes útról. De a Balká­non Radics-szerűen kell politizálni, mert ott min­den drága, csak az emberélet­e olcsó. Radics tisztában volt ezzel és még­sem tudta elkerülni, hogy áldozata ne legyen két társával együtt a szerbek, horvátok és szlovének „testvéri“ egyesü­lésének első tíz éves jubileumának előestéjén a nagyszerb sovinizmusból kilőtt revolvergolyóknak. A monarchia idejében Zágrábban a horvátok fel­állították Jellasics bán szobrát, melynek kardja Budapest felé vág. Most Radics István is szobrot kap Zágrábban, mely örök mementó lesz a horvá­­toknak — Belgrád felé És mementó kell, hogy legyen azoknak, akik Európa új térképén megraj­zolták az egységes S. H. S.-t, Nagyromániát és Csehszlovákiát — Trianonban. Spectator. A NÉPSZÖVETSÉG NYILVÁNOS ÜLÉSE, Genf, aug. 31. (MTI.) A ma délelőtti nyilvá­nos ülést a Népszövetség tanácsa az ópiumkeres­­kedéssel összefüggő kérdéseknek szentelte. A nyil­vános ülést követő zárt ülésen a gyermekvédelem­mel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. A leg­közelebbi nyilvános ülést holnap, szombaton dél­előtt 10 órakor tartják. NEMZETKÖZI GYORSÍRÓI KONGRESSZUS, Budapest, aug. 31. A XV. nemzetközi gyors­író kongresszus külföldi résztvevői tegnap este és ma délelőtt nagyszámban érkeztek Budapestre. Az egyes kongresszusok közötti folytonosságot fentartó úgynevezett Comité, este 11 órakor ült össze az Országház földmivelésügyi miniszteri szobájában. A comité ülésén beszámoltak a leg­utóbbi milánói nemzetközi gyorsíró kongresszus határozatainak végrehajtásáról és javaslatot tettek a comité új tagjainak megválasztására. A comité­­ben valamennyi állam képviselve van. Az ülés után este 119 órakor a vigadótéri pilseni sörcsarnok­ban ismerkedő est volt. AZ SHS. KIRÁLYSÁGGAL FENNÁLLÓ POSTAFORGALMUNK BŐVÜL. Budapest, aug. 31. A kereskedelemügyi mi­nisztérium közli, hogy folyó évi szeptember 1-től kezdve az SHS. királysággal utánvételes ajánlott­levél postaküldemények is válthatók. Feltételekről postahivatalok adnak bővebb felvilágosításokat. PÉCSI NAPLÓ 1928. szeptember 1. ARANYLÁZ CHAPLIN FELÜLMÚLHATATLAN FILMJE LEGKÖZELEBB Az optánsper a Népszövetség előtt. Paris, aug. 31. (Havas.) A Petit Párisien Genfbe kiküldött munkatársa a következőket írja lapjának az optánsperrel kapcsolatosan : Azt a tényt,hogy Magyarország nem fogadta el Titulescu ajánlatát és Bukarestben nem írták alá a magyar ellenindítványt, nem lehet a tárgyalás végleges meghiúsulásának tekinteni. Apponnsi gróf és Titu­lescu, akik a genfi hallgatóságot sokszor tartották fogva szavaik lenyűgöző erejével, túlságosan talá­lékony szelleműek és túlságosan bő­képzelőtehet­­ségnek. A Tanács valószínűleg mindkét fél meg­hallgatása után meg fogja ismételni abbeli véle­ményét, hogy mindkét fél folytassa egymással a közvetlen tárgyalásokat. Budapest, aug. 31. Genf­ben a tanács a magyar­román optánsüggyel holnap reggel zárt ülésen fog foglalkozni. Csak azt beszélik meg, hogy az optáns­­ügyet ki lehet-e tűzni napirendre, vagy sem. A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián. Az elfogadott határozatok. Távirati jelentések alapján a Pécsi Napló már hírt adott a Berlinben ülésező interparlamen­táris konferencia kisebbségi bizottságának mun­kálatairól. Ma befutott szerkesztőségünkbe ber­lini tudósítónk részletes és összefoglaló jelentése, amelyet a következőkben közlünk : I. Berlin, augusztus 31. (A Pécsi Napló berlini tudósítójától.) Az Interparlamentáris Unió kisebb­ségi bizottságának tanácskozásait Studer svájci delegátus hosszabb előadása vezette be. Studer azt javasolta, hogy az Interparlamentáris Unió a jövő évben vegye fel közgyűlésének programm­­jába a kisebbségi kérdés részletes tárgyalását. Az Interparlamentáris Unió már két ízben foglal­kozott közgyűlésein a kisebbségi kérdéssel és pedig 1923-ban Kopenhágában és 1925-ben Washington­ban, illetőleg Ottawában. Studer hangsúlyozta, hogy a békeszerződések kisebbségi határozatai még mindig nem kerültek megvalósításra. Mielőtt tehát a kisebbségi jog theoretikus fejlesztésére kerülne sor, végre kellene hajtani az eddigi nem­zetközi egyezményeket. Studer referátumára elsőként Wiifan József dr. olaszországi szlovén képviselő, a kisebbségi kongresszusok elnöke válaszolt. Wiifan dr. az eddigi nemzetközi szerződéseket nem tartja kielé­­gítőeknek, mivel nem vonatkoznak az összes álla­mokra és az összes kisebbségekre. Ezután Lukács György volt magyar közoktatásügyi miniszter felszólalása következett. Lukács György már 1925-ben az Ottawában megtartott interparla­mentáris konferencián javaslatot nyújtott be a kisebbségi eljárás reformjára vonatkozólag. A kisebbségvédelmi intézkedések ugyanis mindeddig azért illuzórikusak, mivel a panasz­eljárás hiányai következtében a kisebbségi panaszok nem kerü­l­­­­hetnek el a Népszövetséghez. Lukács György tehát­­ olyan reformot kívánt 1925-ből, amely kötelezte­­ a Népszövetség tanácsát arra, hogy ne csak akkor vegye tárgyalás alá a kisebbségi panaszokat, amikor a tanács valamelyik tagállama javasolja ezt, hanem abban az esetben is, ha a Népszövetség valamelyik tagállama, vagy pedig maga a panaszos kisebbség kívánja ezt. Lukács György javaslatát akkor külön bizottság f elé utalják. A­­ magyar delegátus most újból sürgette a Népszövet­ség kisebbségi eljárásának reformját és Lukács felszólalásához Wilfran Józsefen kívül Medinger szenátor, a cseh-szlovákiai németek delegátusa is csatlakozott. Djuvara román delegátus ezzel szemben a kisebbségekre panaszkodott, hangoztatta, hogy a kisebbségek „alaptalan” panaszokkal „zaklat­ják” a Népszövetséget, ahelyett, hogy legálisan viselkednének a többséggel szemben. Ami spe­ciálisan Romániát illeti, mondotta Djuvara, Ro­mániában kizárólag a székelyek alkotnak zárt magyar csoportot. A székelyeket Románia szíve­sen átengedné Magyarországnak, azonban köz­ben románok laknak és így ez nem vihető keresztül. A vitában ezután Heile volt német birodalmi képviselő, Neumann szenátor, a lengyelországi németek vezére és Hasselblatt észtországi német képviselő vettek részt. A vitát Wilfan dr. felszóla­lása zárta be. A kisebbségi kongresszusok elnöke visszautasította Djuvara román delegátus ki­sebbségellenes fejtegetéseit és hangsúlyozta, hogy a kisebbségektől csak abban az esetben lehet lejalitást kérni, ha az állam nem kezeli őket alsóbb­rendű polgárokként. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi bizott­sága ezután a következő határozatokat fogadta el : 1. A bizottság 5 tagú albizottságot küld ki a Népszövetség kisebbségi eljárásának javítását célzó indítványok és lehetőségek tanulmányozására. Az albizottság tagjai a következők : Studer dr. (Svájc), Uhlix dr. (Csehszlovákia), Djuvara dr. (Románia), Hasselblatt dr. (észtországi német), Wilfan dr. (olaszországi szlovén). 2. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi szek­ciója felhívja a Népszövetség figyelmét a bécsi, kopenhágai és washington-ottawai kongresszusok határozataira, amelyek állandó kisebbségi bizott­ság létesítését követelik a Népszövetség kebelében, valamint a kisebbségvédelmi intézkedéseknek az­­ összes államokra való kiterjesztését ajánlották.­­ A bizottság megbízza az albizottságot,hogy igyekez-s­zék utat-módot keresni ezeknek a határozatoknak megvalósítására, valamint felhívja az Interparla­mentáris Unió összes tagjait, hogy minden alkalom­mal emlékeztessék kormányaikat és parlament­jeiket ezeknek a követeléseknek megvalósítására. 3. A bizottság végül felkéri az albizottságot, hogy ne tévessze szem elől az anyagi kisebbségi jog fejlődését és munkálatai során legyen tekintettel a különböző államokban már megvalósított kul­turális garanciára. A kisebbségi kérdés megoldása igen sürgős! — mondja de Monzle szenátor, volt francia közoktatásügyi miniszter, II. Genf, aug. 31. (A Pécsi Napló genfi levelező­jétől.) Néhány nap óta Genfben tartózkodik a

Next