Pécsi Napló, 1929. március (38. évfolyam, 51-74. szám)
1929-03-13 / 61. szám
6. oldal. REMINGTON ÍRÓGÉPEI Is KELLÉKEK Molnár műszerésznél Nádorszálló épületében. Közgazdaság — A vetések felfagyása. Ha a gazda nem vigyáz, a zord időjárás következtében a vetésekben igen nagy kárt okozhat a felfagyás veszélye. Felfagyás аклог következik be, mikor az olvadás következtében a vetések felülete vizes lesz és ezt az újra beköszöntő fagy jéggé dermeszti. A fagyás által a feltalaj kiterjed s ennek következtében hepehupás dombhullámokba torlódik. Természetesen az ily módon előálló talaj emelkedés következtében a növényzet elszakad gyökérszálaitól, aminek következtében a korai zsenge vetés megsárgul, tönkremegy. A felfagyás ellen különböző védekezési módokat szoktak alkalmazni, így a szeges hengerrel való koronálást, állatokkal való letaposást, sőt elég jó védekezést nyújt még a közönséges hengerelés is, a cél az, hogy a talaj összetételét megtörjék, vizerek hálózatát megszakítsák, illetve a képződő jégréteg egységét megbontsák. Pécs-Baranya—Turul mérkőzésről. A labdarúgósport pécsi híveit (szerencsére ilyenek már nagyon sokan vannak), az elmúlt vasárnapi mérkőzés botrányos eseményei, de főképen az a kérdés izgatja és foglalkoztatja , mi lesz a félbeszakított mérkőzés sorsa . Az események elferdítve és túlozva, a várható fejlemények pedig helytelen megvilágításban jelentek meg egyes sajtóorgánumokban és ezért úgy vélem, a kérdés megvilágításával talán elejét tudom venni, hogy ama bizonyos állítólagosan eldobott két kis kavics, mire Budapestre ér, ne nőjjön szikla görgeteggé, vagy ne változzék át kőzáporrá. A pécsi közönség reputációjának is tartozom ezzel. Nincs szüksége ugyan ennek az ország legcsendesebb, legszenvtelenebb és legszakértőbb közönségének (nem én mondtam ezt, hanem budapesti sporthírlapírók adták ezt szóbeli és írásbeli nyilatkozatban) az én védelmemre, megvédi az mindenkor saját magát higgadt és korrekt viselkedésével, azonban mégis furcsa és bosszantó, hogy a helytelenül informált sajtó egy része az utóbbi időben Pécsett előfordult két sportbotrányt a pécsi közönség magatartásával hozza összefüggésbe, vagy pedig egyenesen a közönséget okozza azokért, holott mindössze annyi történt, hogy ennek a túlontúl csendes közönség egy részének kedve szottyant ártatlan és egyáltalában nem sértő „horuck“-ot kiáltani, vagy pedig, mint az a vasárnapi Turul elleni mérkőzésnél történt, a közönség köréből egy magáról megfeledkezett néző (eléggé el nem ítélhető módon), egy, vagy két kis kavicsot dobott a pályára, mely egy Turul játékos és a bíró közelében estek le. Mindez mindennek nevezhető, mint a közönség botrányos magatartásának, legfeljebb bosszantó, de ártatlan incidensnek. Emlékezzünk csak azokra az erőszakos, valóban botrányos eseményekre, amelyek az elmúlt évben Debrecenben, Szombathelyen, Szegeden és több ízben Budapesten lejátszódtak, amikor bírót, játékosokat vertek véresre, amikor a közönség egy része betódult a pályára és alaposan ellátta a vendégcsapat baját, vagy pedig amikor valóságos kőzáport zudít a pályára,amely záporeső a vendégcsapatot szállító vonatot is követi. A pécsi közönség magatartása tehát az előbbiekhez sem relative ,sem absolut véve nem illethető a botrányos jelzővel. Mi okozta tehát a botrányos eseményeket. Mindkét botránynál analóg az eset. A Wekerle ügynél egyrészt a bírói hatalom túltengése másrészt a Wekerle játékosainak fegyelmezetlensége: a vasárnapi Turul mérkőzésnél majdnem hasonlókép, mérkőzést vezető bíró gyengesége, főképen azonban a Turul játékosainak és vezetőségének nagyfokú és megbocsájthatatlan fegyelmezetlensége volt az oka a botránynak , helyesebben jelentette magát a botrányt. A különben jóhiszemű és korrekt Juhász biró ugyanis elnézte és nem torolta meg a Turul játékosainak durva és veszélyes játékát. Ivancsics, Elblinger, valamint Deierl megsérülése, lesántulása volt a következménye a veszélyes játéknak és az a puskaporos, ideges hangulat, amely néhány „pfus biró“ kiáltáson kívül az egy, vagy állítólag két bedobott kavicsban jutott kifejezésre. A bíró ugyan a szerinte nálunk is megengedett reá- és belemenős olasz—spanyol játékmodort hozta fel például s mentségül és a Turul játékosok stílusát azért nem kifogásolta, mert az előállott balesetek, szerinte, nem eredtek szándékosságból és a kapus többszöri, habár kíméletlen támadása szabályos volt. Ha így is volna, a bíró elfeledkezett arról, hogy a kíméletlen és veszélyes játéknak elejét kell vennie, azt meg kell torolnia, még ha az különben szabályos is lenne. Már pedig azt senki sem vonhatja kétségbe (nem beszélve Iváncsics lerúgásáról, sérüléséről, amely nyilvánvalókig a legfeltűnőbb durvaság esete volt,) hogy akkor, amikor egy és ugyanaz a Turul játékos lendületében háromszor ütközik a fekvő kapusba, úgy, hogy az két ízben is szemmel láthatólag súlyos ütődést szenved és kezelés után csak összetörten tud kapujába vánszorogni, miszerint az ilyen játékos legalább is nagyfokúan gondatlannak minősíthető. A legkevesebb, amit a bíró a jéték veszélytelen menetének, az igazságnak helyreállítása és a közönség kedélye lecsillapításának tehet, hogy ilyen veszélyes, gondatlan játékost erélyesen megint. A bíró azonban a spanyol bikaviadalokra, a sebesültekkel tele olasz meccsekre gondolt, amelyek annál jobban érdeklik és izgatják a délszaki publikumot, minél több vér borítja a pálya salakját. A mi közönségünk azonban a sporttéren kulturáltabb, finomabb ízlésű és érzésű. Nem szereti a vért és csont zenét. A bíró tehát nem torolta meg a veszélyes játékot, ami semmiesetre sem volt helyes tőle, viszont azonban, bár nem volt helyes és szabályszerű, helyes s erélyes gesztus volt tőle, hogy amikor ama bizonyos második és utolsó kavics darab előtte lepottyant, a mérkőzést lefújta, mert ezzel az incidens esetleges ismétlésének elejét vette és most már erélyről tett tanúságot.Helyes és észszerű intézkdés volt tőle az is, amikor a jelen volt rendőrtisztek a mérkőzés zavartalan lefolytatását garantálták, illetve feleltek arról, hogy az incidens nem ismétlődhetik meg, a továbbjátszást elrendelte. Bár a játék folytatására vonatkozó felhívást úgy a levonult Turul játékosok, mint a vezetőségükkel szemben két ízben is megismételte, az eredménytelen maradt, ellenkezőleg a játék folytatását kifejezetten és ismételten megtagadták. Mit mond ilyenkor a szabály és mi következik a szabályok szelleméből ? A félbeszakadt mérkőzést vagy újra kell játszani, vagy a játék megszakításában hibás csapat terhére az abban ártatlan csapat javára kell írni az eredményt, a két bajnoki pontot. Utánjátszódnak semmiesetre sincs helye. Újrajátszásról pedig akkor lehet szó, ha a játék megszakításában mind a két csapat ártatlan. Márpedig a Turulról a legjobb akarattal sem mondható, hogy nem hibás a mérkőzés abbamaradásában, mert a bíró felhívásának a mérkőzés folytatására nem tett eleget. Aki nem áll ki, vagy otthagyja a küzdőteret, az minden sportágban, de főképen a futballban vesztes, annyi, mintha ki sem állt volna. Igaz! és ezt mondják a hozzá nem értők, hogy a bíró lefújta, befejezettnek nyilvánította a mérkőzést és csak később rendelte el a folytatást. A bírónak minden ítéletét, döntését jogában áll a megváltoztatni a már megítélt szabadrúgást, tizenegyest, visszavonhatja a tévesen korábban lefújt mérkőzést,folytathatja, épen úgy, az akár indokoltan, (mint jelen esetben), akár indokolatlanul a befejezettnek nyilvánított mérkőzés folytatását újra elrendelheti, ha a játékosok még a pályán, vagy azzal egyenlő elbírálás alá eső öltözőben rendelkezésére állanak, (ha azok onnan, el nem távoztak). Az öltözőbe vonult játékosok esetleges levetkezése e kérdés elbírálásánál annál kevésbé jöhet számba, mert a bíró a játék folytatására készséget nyilvánító csapatnak felöltözésre elegendő időt tartozik adni. A Pécs-Baranya játékosai a mérkőzés folytatására a játék befejezését jelző birói fütty elhangzásáig a pályán maradtak és igy a két bajnoki pont minden jog és igazság mellett méltán megilleti. Ettől semmiféle mesterkedés vagy elcsavaró j el nem ütheti. Dr. Schuller Zoltán: — „Elrepült a kis kő, ki tudja, hol áll meg..." Kit, azaz kiket hogyan talál meg, azt majd az Ítélkező bizottságok állapítják meg a jó, öreg zöld asztalnál. A vasárnapi mérkőzést már pro és kontra alaposan letárgyalták az emberek, tehát annak versenyi mivoltát ehelyütt nem is taglaljuk, hanem csupán bizonyos reflexiókat fűzünk ahhoz, hogy az elhamarkodott bírói fütty (lehet, hogy a szabályok jogosnak írták elő), milyen gondolatokat vált ki azokból a nézőkből, akik jegyüket megváltják és pénzükért jó sportot óhajtanak élvezni,, továbbá azokból az ideális sportemberekből, akik klubszempontokon felül állanak. Hogy egy kültelki gondolkodásmódú ifjonc egy-két követ hajított be a pályára, ez bár teljesen elítélendő és kárhozatos jelenség, amelyhez Pécs sportszerető városában még soha hasonó precedenshez hozzá nem szokhatott egy idegen csapat sem. Ez egy véletlen eset volt, amelyet a bíró egyes gyengébb ítélkezései váltottak ki. Ma, a professzionizmus idejében képtelenség olyan szemüveggel nézni az esetleg megtörténő kilengéseket, mint valaha, amikor a futball csupán szórakozás volt. A törvény teljes erejével megvédi a bírót és a játékosokat . ítéli el a lelkiismeretlen rendbontót, tehát a bíró nyugodtabban mérlegelheti ítéletét, mielőtt lefújna egy meccset. Mikor a rendőrség vezetője garantálta a meccs további lefolyásának nyugodtságát, a bíró legálisan visszavonta az elhamarkodott lefújást, de az ellenfél játékosai nem voltak hajlandók tovább játszani és ez sportszerűtlenségre vall. Az a bizonyos 12 perc, amely még hátra volt a meccs végéig, igen könnyen tiszta két pontot jelenthetett volna bármelyik csapatnak, tehát nem kellett volna az ellenfélnek boldog fellélegzéssel lerohanni a pályáról, hanem igenis férfiasan tovább küzdeni, úgy, mint, ahogy a Pécs-Baranya derék legénysége erre készen is volt. Ez feltétlen elítélendő a nézők szempontjából, ele rossz vért válthat ki a Turul eddig oly szimpatikusnak tartott csapatának sportszerűtlen gondolkodását illetőleg. A meccs nem 78, hanem 90 percig tart , azt férfiasan végig kell küzdeni, nem pedig a zöld asztal ítéletében bízni és úgy esetleg elérni potya pontokat egy meggondolatlan kölyök ostoba csinytevése miatt és pont ezért elitélni egy olyan nemes patinájú sportváros közönségét, mint a legendásan türelmes Pécs városét. Mi ezután is rendületlenül kitartunk derék csapatunk zöld gyepen való küzdelmei lelkesítésében s ezután is bízunk abban a szellemben, amely eddig is áthatotta a Pécs-Baranya igazgatóságát: a meccset a sporttelepen kell megnyerni! Tempó Baranya! K. L. A vasárnapi Pécs-Baranya—Turul félbeszakított mérkőzéssel kapcsolatban ez ügy folytatáséit ma este tárgyalta a PLSz intézőbizottsága. Az ügyben döntést nem hozott, hanem a következő ülésre tanukat idéz be és csak azután dönt. Szakkörökben elismert tényT^^^ PFAFF varrógépek a legjobbak és a legtökéletesebbek. Díjtalanul, vételkötelezettség nélkül megtekinthető PAUSZIG L. Telefon: 6—17. Nádor szálloda. PÉCSI Napló 1329. március 13. RADIO-készülékek jótállással Molnár műszerésznél Nádontálló épületében Férfi, női és gyermek cipők kitűnő minőségben kaphatók Schwarcz és Kálmán nagyáruházában, Pécs Ferenciek u. 2. ITM“ Rádió alkatrészek Molnár műszerésznél Nádorszálló épületében