Pécsi Napló, 1929. március (38. évfolyam, 51-74. szám)

1929-03-13 / 61. szám

6. oldal. REMINGTON ÍRÓGÉPEI Is KELLÉKEK Molnár műszerésznél Nádorszálló épületében. K­özgazdaság — A vetések felfagyása. Ha a gazda nem vigyáz, a zord időjárás következtében a vetések­ben igen nagy kárt okozhat a felfagyás veszélye. Felfagyás аклог következik be, mikor az olvadás következtében a vetések felülete vizes lesz és ezt az újra beköszöntő fagy jéggé dermeszti. A fagyás által a feltalaj kiterjed s ennek következtében hepe­hupás dombhullámokba torlódik. Természetesen az ily módon előálló talaj emelkedés következtében a növényzet elszakad gyökérszálaitól, aminek kö­vetkeztében a korai zsenge vetés megsárgul, tönkre­megy. A felfagyás ellen különböző védekezési módokat szoktak alkalmazni, így a szeges henger­rel való koronálást, állatokkal való letaposást, sőt elég jó védekezést nyújt még a közönséges henge­relés is, a cél az, hogy a talaj összetételét meg­törjék, vizerek hálózatát megszakítsák, illetve a képződő jégréteg egységét megbontsák. Pécs-Baranya—Turul mérkőzésről. A labdarúgósport pécsi híveit (szerencsére ilyenek már nagyon sokan vannak), az elmúlt vasárnapi mérkőzés botrányos eseményei, de fő­képen az a kérdés izgatja és foglalkoztatja , mi lesz a félbeszakított mérkőzés sorsa . Az események elferdítve és túlozva, a várható fejlemények pedig helytelen megvilágításban je­lentek meg egyes sajtóorgánumokban és ezért úgy vélem, a kérdés megvilágításával talán elejét tudom venni, hogy ama bizonyos állítólagosan eldobott két kis kavics, mire Budapestre ér, ne nőjjön szikla görgeteggé, vagy ne változzék át kőzáporrá. A pécsi közönség reputációjának is tartozom ezzel. Nincs szüksége ugyan ennek az ország leg­csendesebb, legszenvtelenebb és legszakértőbb kö­zönségének (nem én mondtam ezt, hanem buda­pesti sporthírlapírók adták ezt szóbeli és írásbeli nyilatkozatban) az én védelmemre, megvédi az mindenkor saját magát higgadt és korrekt viselkedésével, azonban mégis furcsa és bosszantó, hogy a helytelenül informált sajtó egy része az utóbbi időben Pécsett előfordult két sport­botrányt a pécsi közönség magatartásával hozza össze­függésbe, vagy pedig egyenesen a közönséget okozza azokért, holott mindössze annyi történt, hogy ennek a túlon­túl csendes közönség egy részének kedve szottyant ártatlan és egyáltalában nem sértő „horuck“-ot kiáltani, vagy pedig, mint az a vasárnapi Turul elleni mérkőzésnél történt, a közönség köréből egy magáról megfeledkezett néző (eléggé el nem ítélhető módon), egy, vagy két kis kavicsot dobott a pályára, mely egy Turul játékos és a bíró közelében estek le. Mindez mindennek nevezhető, mint a közönség botrányos magatartásának, legfeljebb bosszantó, de ártatlan incidensnek. Emlékezzünk csak azokra az erőszakos, va­lóban botrányos eseményekre, amelyek az elmúlt évben Debrecenben, Szombathelyen, Szegeden és több ízben Budapesten lejátszódtak, amikor bírót, játékosokat vertek véresre, amikor a közönség egy része betódult a pályára és alaposan ellátta a vendég­csapat baját, vagy pedig amikor valóságos kőzáport zudít a pályára,amely záporeső a vendég­­csapatot szállító vonatot is követi. A pécsi közönség magatartása tehát az előb­biekhez sem relative ,sem absolut véve nem illethető a botrányos jelzővel. Mi okozta tehát a botrányos eseményeket. Mindkét botránynál analóg az eset. A Wekerle ügynél egyrészt a bírói hatalom túltengése másrészt a Wekerle játékosainak fegyelmezetlensége: a vasárnapi Turul mérkőzésnél maj­dnem hasonlókép, mérkőzést vezető bíró gyengesége, főképen azon­ban a Turul játékosainak és vezetőségének nagy­fokú és megbocsájthatatlan fegyelmezetlensége volt az oka a botránynak , helyesebben jelentette magát a botrányt. A különben jóhiszemű és korrekt Juhász biró ugyanis elnézte és nem torolta meg a Turul játékosainak durva és veszélyes játékát. Ivancsics, Elblinger, valamint Deierl megsérülése, lesántulása volt a következménye a veszélyes játéknak és az a puskaporos, ideges hangulat, amely néhány „pfus biró“ kiáltáson kívül az egy, vagy állítólag két bedobott kavicsban jutott kifejezésre. A bíró ugyan a szerinte nálunk is megengedett reá- és belemenős olasz—spanyol játékmodort hozta fel például s mentségül és a Turul játékosok stílusát azért nem kifogásolta, mert az előállott balesetek, szerinte, nem eredtek szándékosságból és a kapus többszöri, habár kíméletlen támadása szabályos volt. Ha így is volna, a bíró elfeledkezett arról, hogy a kíméletlen és veszélyes játéknak elejét kell vennie, azt meg kell torolnia, még ha az külön­ben szabályos is lenne. Már pedig azt senki sem vonhatja kétségbe (nem beszélve Iváncsics lerúgá­­sáról, sérüléséről, amely nyilvánvalókig a leg­feltűnőbb durvaság esete volt,) hogy akkor, amikor egy és ugyanaz a Turul játékos lendületében há­romszor ütközik a fekvő kapusba, úgy, hogy az két ízben is szemmel láthatólag súlyos ütődést szenved és kezelés után csak összetörten tud ka­pujába vánszorogni, miszerint az ilyen játékos legalább is nagyfokúan gondatlannak minősíthető. A legkevesebb, amit a bíró a jéték veszélytelen menetének, az igazságnak helyreállítása­ és a kö­zönség kedélye lecsillapításának tehet, hogy ilyen veszélyes, gondatlan játékost erélyesen megint. A bíró azonban a spanyol bika­viadalokra, a sebe­sültekkel tele olasz meccsekre gondolt, amelyek annál jobban érdeklik és izgatják a délszaki publi­kumot, minél több vér borítja a pálya salakját. A mi közönségünk azonban a sporttéren kulturál­tabb, finomabb ízlésű és érzésű. Nem szereti a vért és csont zenét. A bíró tehát nem torolta meg a veszélyes játékot, ami semmiesetre sem volt helyes­ tőle, viszont azonban, bár nem volt helyes és szabályszerű, he­lyes s erélyes gesztus volt tőle, hogy amikor ama bizonyos második és utolsó kavics darab előtte le­pottyant, a mérkőzést lefújta, mert ezzel az incidens esetleges ismétlésének elejét vette és most már erélyről tett tanúságot.Helyes és észszerű in­­tézkdés volt tőle az is, amikor a jelen volt rendőr­tisztek a mérkőzés zavartalan lefolytatását garan­tálták, illetve feleltek arról, hogy az incidens nem ismétlődhetik meg, a továbbjátszást elrendelte. Bár a játék folytatására vonatkozó felhívást úgy a levonult Turul játékosok, mint a vezetőségükkel szemben két ízben is megismételte, az eredmény­telen maradt,­­ ellenkezőleg a játék folytatását kifejezetten és ismételten megtagadták. Mit mond ilyenkor a szabály és mi következik a szabályok szelleméből ? A félbeszakadt mérkőzést vagy újra kell ját­szani, vagy a játék megszakításában hibás csapat terhére az abban ártatlan csapat javára kell írni az eredményt, a két bajnoki pontot. Utánjátszód­nak semmiesetre sincs helye. Újrajátszásról pedig akkor lehet szó, ha a játék megszakításában mind a két csapat ártatlan. Már­pedig a Turulról a legjobb akarattal sem mondható, hogy nem hibás a mérkőzés abba­­maradásában, mert a bíró felhívásának a mérkő­zés folytatására nem tett eleget. Aki nem áll ki,­­ vagy otthagyja a küzdőteret, az minden sport­ágban, de főképen a futballban vesztes, annyi, mintha ki sem állt volna. Igaz! és ezt mondják a hozzá nem értők, hogy a bíró lefújta, befejezettnek nyilvánította a mérkőzést és csak később rendelte el a folytatást. A bírónak minden ítéletét, döntését jogában áll a megváltoztatni a már megítélt sza­badrúgást, tizenegyest, visszavonhatja a tévesen korábban lefújt mérkőzést,folytathatja, épen úgy, az akár indokoltan, (mint jelen esetben), akár indokolatlanul a befejezettnek nyilvánított mér­kőzés folytatását újra elrendelheti, ha a játékosok még a pályán, vagy azzal egyenlő elbírálás alá eső öltözőben rendelkezésére állanak, (ha azok onnan, el nem távoztak). Az öltözőbe vonult játékosok esetleges levetkezése e kérdés elbírálásánál annál kevésbé jöhet számba, mert a bíró a játék folyta­tására készséget nyilvánító csapatnak felöltözésre elegendő időt tartozik adni. A Pécs-Baranya játékosai a mérkőzés folyta­tására a játék befejezését jelző birói fütty elhang­zásáig a pályán maradtak és igy a két bajnoki pont minden jog és igazság mellett méltán meg­illeti. Ettől semmiféle mesterkedés vagy elcsavaró j el nem ütheti. Dr. Schuller Zoltán: — „Elrepült a kis kő, ki tudja, hol áll meg..." Kit, azaz kiket hogyan talál meg, azt majd az­ Ítélkező bizottságok állapítják meg a jó, öreg zöld asztalnál. A vasárnapi mérkőzést már pro és kont­ra alaposan letárgyalták az emberek, tehát annak versenyi mivoltát ehelyütt nem is taglaljuk, ha­nem csupán bizonyos reflexiókat fűzünk ahhoz, hogy az elhamarkodott bírói fütty (lehet, hogy a szabályok jogosnak írták elő), milyen gondolatokat vált ki azokból a nézőkből, akik jegyüket meg­váltják és pénzükért jó sportot óhajtanak élvezni,, továbbá azokból az ideális sportemberekből, akik klubszempontokon felül állanak. Hogy egy kül­telki gondolkodásmódú ifjonc egy-két követ hají­tott be a pályára, ez bár teljesen elítélendő és kárhozatos jelenség, amelyhez Pécs sportszerető városában még soha hasonó precedenshez hozzá nem szokhatott egy idegen csapat sem. Ez egy véletlen eset volt, amelyet a bíró egyes gyengébb ítélkezései váltottak ki. Ma, a professzionizmus idejében képtelenség olyan szemüveggel nézni az esetleg megtörténő kilengéseket, mint valaha, amikor a futball csupán szórakozás volt. A törvény teljes erejével megvédi a bírót és a játékosokat . ítéli el a lelkiismeretlen rendbontót, tehát a bíró nyugod­­tabban mérlegelheti ítéletét, mielőtt lefújna egy meccset. Mikor a rendőrség vezetője garantálta a meccs további lefolyásának nyugodtságát, a bíró legálisan visszavonta az elhamarkodott lefújást, de az ellenfél játékosai nem voltak hajlandók tovább játszani és ez sportszerűtlenségre vall. Az a bizo­nyos 12 perc, amely még hátra volt a meccs végéig, igen könnyen tiszta két pontot jelenthetett volna bármelyik csapatnak, tehát nem kellett volna az ellenfélnek boldog fellélegzéssel lerohanni a pályár­ól, hanem igenis férfiasan tovább küzdeni, úgy, mint, ahogy a Pécs-Baranya derék legénysége erre készen is volt. Ez feltétlen elítélendő a nézők szempontjá­ból, ele rossz vért válthat ki a Turul eddig oly szim­patikusnak tartott csapatának sportszerűtlen gondolkodását illetőleg. A meccs nem 78, hanem 90 percig tart , azt férfiasan végig kell küzdeni, nem pedig a zöld asztal ítéletében bízni és úgy esetleg elérni potya pontokat egy meggondolatlan kölyök ostoba csinytevése miatt és pont ezért el­itélni egy olyan nemes patinájú sportváros közön­ségét, mint a legendásan türelmes Pécs városét. Mi ezután is rendületlenül kitartunk derék csapatunk zöld gyepen való küzdelmei lelkesítésében s ezután is bízunk abban a szellemben, amely eddig is át­hatotta a Pécs-Baranya igazgatóságát: a meccset a sporttelepen kell megnyerni! Tempó Baranya! K. L. A vasárnapi Pécs-Baranya—Turul félbeszakí­­tott mérkőzéssel kapcsolatban ez ügy folytatáséit ma este tárgyalta a PLSz intézőbizottsága. Az ügyben döntést nem hozott, hanem a következő ülésre tanukat idéz be és csak azután dönt. Szakkörökben elismert tényT^^^ PFAFF varrógépek a legjobbak és a legtökéletesebbek. Díjtalanul, vételkötelezettség nélkül meg­tekinthető PAUSZIG L. Telefon: 6—17. Nádor szálloda. PÉCSI Napló 1329. március 13. RADIO-készülékek jótállással Molnár műszerésznél Nádontálló épületében Férfi, női és gyermek cipők kitűnő minőségben kaphatók Schwarcz és Kálmán nagyáruházában, Pécs Ferenciek u. 2. I­­TM“­ Rádió alkatrészek Molnár műszerésznél Nádorszálló épületében

Next