Pécsi Napló, 1929. április (38. évfolyam, 76-97. szám)
1929-04-02 / 76. szám
XXXVIII. évfolyam. 76. szám. . .|«*‡ [o 19» КСШ **Т|Д Kilveeszám ára 14 fillér. 1929. április 4. Csütörtök НИ— PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi telefon: 109. — Kiadóhivatali telefon: 27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egyidóra 250 pengő, egy negyedévre 750 pengő. Egyes szám ára: 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Futam a jövő hangszerén. Irta : Maday Gyula dr. orsz. gyűl. képviselő. Eszmevilágok, trónok összeomolhatnak, de egy örök: a nép. Formát válthat az állam szerkezete, de áll az ősföld, az örök fundamentum. Nekünk most gyászunk van. Sirunk. De a föld kacag, mert a föld a ráhullatott könnytől és a belé temetett holtak porától is erősebb és termékenyebb. Csonka - Magyarország képén merengő szemek dermedt kétségbeeséssel merednek a jövő fátyolos arcába . Mi lesz ? Mi lesz velünk most, hogy elorozták a bányáinkat, erdeinket és gyógyító forrásaink vizét ?_ Ágrólszakadt, koldus, köszvényes ország lesz a kemény magyarok országa. Én is kétségbe voltam esve, amíg a földdel nem beszéltem. Engem is lesújtott népem gondolatszegénysége, a megkövült közfájdalom tanácstalansága. De mikor fásultan reárogytam a rögökre, miket már nemzetem sírdombjának néztem, az én szivemnek csodás, melengető, teremtő igéket sugallott a föld. Megkérdeztem a Hajdúság homokját, a nagy-kunsági rónát, meg a somogyi humusz lankás tájait s egy választ ,kaptam valamennyitől. Hatalmas, komor hangú választ, mely dörgött rendelkező eréllyel, mint földalatti harangok sora : Lépj szövetségre velem ! Mert ne feledd, te csudálatos, testvértelen faj, hogy nincs a kerek világon frigyesed más, csak én, én a független föld. Én a kicsiny, de szabad Magyarország földje, melynek búzavetésébe többé nem gázol bele császári láb. Hajolj csak le és tedd füledet a barázdákra, magyar! Hallasz ott távoli buzdító zenét. Tudod, mik ezek a hangok ? Az a tömör csengés lenn : a barázdák alatt folydogáló aranypénzpataknak csörgése. Igen, ott arany folyik: a pénz, a jólét, az erő aranya. Mind a tied, ha mélyebben s okosabban szántasz, mint eddig, ha talajkarcolgató, öreg instrumentumok helyett Rippart rögtörő s omlasztó vasával nyitja meg a bőségnek forrását talajmivelő tudásod. A te kalászod akkor nem harminc zsugorodott szemet ád, mint eddig, de ád hatvankét kövéret, mint a svéd paraszt kalásza. Aztán hallod a föld mélyében azt a zagyva és durva morajt ? Úgy rémlik, elásott állatsereglet bömbölése. Igen, ott háziállatok sereglete tombol, amely a te közönyöd folytán még meg sem születhetett. Vasléptű bikák serege, tesontó tehenek légiója, ringóhátú sertések, bundás zömök birkák milliói követelik tőlünk az életet, követelik a dús föld emlőit idefönn a napfényes, füves, magyar hantokon. Békebeli állatlétszámunk háromszorosát el bírja tartani a föld. De figyeljünk még jobban. Ez a fakó, néma rög másról is álmodik, mint kalászsuttogásról, pacsirtaszólásról. Ezt a földet duzzasztja, túrja máris egy új, csirába szökkent akarat. Ez a föld azt akarja, hogy a rónák lomha csöndjét ezután zakatoló gépek dörgése verje fel. Akarja, hogy gyárak övezzék a magyar mezővárosokat. Gyárak, miknek tüzes torkába örök bányánk, a róna sikárnái , a barázdák tömik az ipar nyersanyagát. Igen, a róna maga egy óriás bányatelep. S tudjátok meg, hogy az állati és növényi termékek anyagvilága az ipar számára kiapadhatatlanabb forrás, mint a hegyek mélységeinek vékony érhálózata. Nem vas kerül itt gyártó gépeink alá, de bőr. Nem fa, de tej. Nem kőolaj, de hús. Gyapjú, zsiradék. S a tékozló fiú, ki eddig két kézzel szórta nyers kincsét a kizsákmányoló cseh és osztrák udvarába, most majd kész gyártmányok ládagarmadáival megrakott vonatokat fog a határsorompók felé útbaindítani ! S hagy szalámi-, utibörönd-, piskóta-, gyümölcskonzerv-, szalmakalap-exportja után munkájának száz százalékos hasznát látja a termelő és feldolgozó nemzet, ám gyártson tűt, zsebórát, ceruzát, autót a német, számláját mosolyogva, arannyal szaldírozom. A dédelgetett, fölhizlalt föld csodás építménynek lehet így fundamentumává. A paraszt, aki a föld iparosává érlelődött, kulturemberréemelkedik. És én hallani vélem máris annak a százezer zongorának szavát, amely ott van még termőerőnek s lehetőségnek alakjában a barázdák alatt. Hallom a mélyből fölrezegni a szimfóniát, mely egykor idefönt százezer magyar parasztház csöndjét fölveri Mozart ütemével. S hallom a mélység távolából szerencsésebb költők ajkáról feldübörögni az Igét, mely testvérebbé, jobbá, bölcsebbé teszi az itt munkára szövetkezett embersereget ! És hallok már előre nagyszerű trombitaszót. Valami szörnyű erejű, új magyar tüdő fújja. Olyan magyarnak tüdeje, aki évi átlagban nem harminc, de hatvan kilogramm hússal táplálkozott. Ez, ez az uj, a jóllakott és okosabb magyar, ha ez megharsantja kürtjét és riadót dobbant lábával... De hagyjuk. Nem fejezem be a mondatot. Fejezze be a történetírás istene. Hiszen ti, hét szűk esztendő elványolt nemzedéke, úgyis azt mondjátok mindezekre : álom. Tehet nektek még a reménység is. Didergő lelketek álmodni se tud már. És én mégis álmokra ingerellek; álmokra, miknek utjai a Hit kapuján át a Bizonyosság várába torkollanak. Fölidézem Menenius Agrippa meséjét, melyet most Trianon urai akarnak kipróbálni rajtunk. Fülek, szemek, lábak, kezek leszakadtak rólunk. Magára maradt a gyomor: Csonka-Magyarország. Ki bírja tovább a dacot ? A végtagok talán, miket megfosztottak az életerők dús, központi kohójától?... Menenius Agrippa meséje minket bátorít. Lázadó testrészek és a telt gyomor harcában csak ez az utóbbi lehet diadalmas. A pénzügyminiszter harminckettedikjelentése. A POSTA, TÁVÍRÓ ÉS TÁVBESZÉLŐ FORGALOM EMELKEDÉST MUTAT, AZ ÁLLAMVASUTAK FORGALMA JELENTÉKENYEN CSÖKKENT. A SERTÉS, BÚZA ÉS BOREXPORT EMELKEDETT, február hóban tizennyolcezerkileneszázkilencven munkanélkülit TARTOTTAK NYILVÁN. Budapest, ápr. 3. Közzétették a m kir. pénzügyminiszter XXXII. jelentését, amely az ország pénzügyi helyzetéről február hónapra vonatkozólag számol be. A február havi állami közigazgatási bevételek 83 millió pengőt tettek ki, vagyis az előirányzott 82,1 millió pengőnél 0.9 millió pengővel kedvezőbben alakultak. A pénzügyminiszter által március hó 13-án a képviselőház elé terjesztett 1929—30. évi költségvetés mérlege 30 millió pengő feleslegel zárult, amiből 2.2 millió az állami közigazgatásra, 1.3 millió pedig az állami üzemekre esik. A m. kir. posta, táviró és távbeszélő forgalom és kezelési eredménye az előző év megfelelő hónapjával szemben általában további emelkedést mutat. Csupán a csomagok, értéklevelek és értékdobozok forgalma csökkent, ami a februári rendkívüli hideg időjárás következménye. A m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyiérdekű vasutak 1929. évi február havi forgalma az előző év február havával szemben teljesítmények és bevételek szempontjából jelentékeny csökkenést mutatnak, a kiadások pedig emelkedtek a rendkívül hideg és hófúvás folytán előállott forgalmi zavarok következtében. Ugyanez a helyzet a Duna-Száva-Adria vasúttársaság magyar vonalaira nézve is. A Magyar Nemzeti Bank érckészlete február hó folyamán 2,6 millió pengővel csökkent. A tényleges jegyforgalom február folyamán 33,9 millió pengővel apadt. A forgalomban levő váltópénz mennyisége február hó végén 46.512.843 pengő 94 fillér. A postatakarékpénztárnál és a budapesti 13 legnagyobb pénzintézetnél elhelyezett takarékbetétek álladéka februárban 519 millió pengőről 528,8 millió pengőre emelkedett. A folyószámla betétek 915,5 millió pengőről 900,5 millió pengőre csökkentek. A tőzsde indexszáma a hó folyamán némileg csökkent. A behozatalban az előző évvel összehasonlítva a pamutszövetek és a szén importja csökkent. Ezzel szemben emelkedett az ásványolaj, a nyersbőr és elektromos gépek importja. A kivitelben csak a tengeri, lóhere és lucerna mag mutat nagyobb elmaradást, míg különösen a sertés, a búza és bor exportja emelkedett. A magyar nagykereskedelmi árak indexszáma február hó folyamán 134-ről 137-re emelkedett. Az emelkedést az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények drágulása okozta. A létfentartási költségek indexszáma februárban a lakásbért is beleértve 118-ról 121-re, lakásbér nélkül számítva 128-ról 131-re emelkedett. Február hó folyamán a fizetésképtelenségi esetek száma némileg csökkent. A hó folyamán 19 csőd és 141 kényszeregyezségi eset fordult elő. A munkanélküliek száma a szakszervezetek adatai szerint 1929. februárjában emelkedett. A hó folyamán 18.990 munkanélkülit tartottak nyilván. FITZMAURICE KOHL KAPITÁNNYAL ISMÉT ÁTREPÜLI AZ ÓCEÁNT. Newyork, ápr. 3. (Wolff.) Walker polgármester tegnap fogadta Fitzmaurice ezredest. Fitzmaurice kijelentette, hogy újból átrepül Kohl kapitánnyal az óceánon. Kohl kapitány legközelebb Potsdamból Newyorkba jön. Fitzmaurice kifejezte azt a reményét, hogy ez alkalommal lényegesen csökkenteni tudja majd a túlterhelésből származó eddigi kockázatot azáltal, hogy benzinkészletüket két ízben is kiegészítik, először a kontinens elhagyásakor, másodszor pedig az Azori szigeteken. Hűvös idő várható éjjeli faggyal. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban a csapadék általános volt és mennyisége az ország déli részein majdnem mindenütt meghaladta a 10 millimétert. Hőgyészen 24, Pakson 21 mm. csapadék esett. A talaj mentén mindenütt volt éjjeli fagy, másfélméter magasságban azonban már csak egyes helyeken. Időjóslat : Változékony, nyugtalan és még hűvös idő várható éjjeli faggyal és kisebb lecsapódásokkal.