Pécsi Napló, 1929. április (38. évfolyam, 76-97. szám)

1929-04-02 / 76. szám

XXXVIII. évfolyam. 76. szám. . .|«*‡ [o 19» КСШ **Т|Д Kilveeszám ára 14 fillér. 1929. április 4. Csütörtök НИ— PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi telefon: 109. — Kiadóhivatali telefon: 27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egyidóra 2­50 pengő, egy negyed­évre 7­50 pengő. Egyes szám ára: 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Futam a jövő hangszerén. Irta : Maday Gyula dr. orsz. gyűl. képviselő. Eszmevilágok, trónok összeomolhatnak, de egy örök: a nép. Formát válthat az állam szerkezete, de áll az ősföld, az örök fundamentum. Nekünk most gyászunk van. Sirunk. De a föld kacag, mert a föld a ráhullatott könnytől és a belé temetett holtak porától is erősebb és termékenyebb. Csonka - Magyarország képén merengő szemek dermedt kétségbeeséssel merednek a jövő fátyolos arcába . Mi lesz ? Mi lesz velünk most, hogy elorozták a bányáinkat, erdein­­ket és gyógyító forrásaink vizét ?_ Ágrólsza­­kadt, koldus, köszvényes ország lesz a ke­mény magyarok országa. Én is kétségbe voltam esve, amíg a földdel nem beszéltem. Engem is lesújtott népem gondolatszegény­­sége, a megkövült közfájdalom tanácstalan­sága. De mikor fásultan reárogytam a rö­gökre, miket már nemzetem sírdombjának néztem, az én szivemnek csodás, melengető, teremtő igéket sugallott a föld. Megkérdez­tem a Hajdúság homokját, a nagy-kunsági rónát, meg a somogyi humusz lankás tájait s egy választ ,kaptam valamennyitől. Hatal­mas, komor hangú választ, mely dörgött rendelkező eréllyel, mint földalatti harangok sora : Lépj szövetségre velem ! Mert ne fe­ledd, te csudálatos, testvértelen faj, hogy nincs a kerek világon frigyesed más, csak én, én a független föld. Én a kicsiny, de­ szabad Magyarország földje, melynek búzavetésébe többé nem gázol bele császári láb. Hajolj csak le és tedd füledet a baráz­dákra, magyar! Hallasz ott távoli buzdító zenét. Tudod, mik ezek a hangok ? Az a tömör csengés lenn : a barázdák alatt foly­­dogáló aranypénzpataknak csörgése. Igen, ott arany folyik: a pénz, a jólét, az erő aranya. Mind a tied, ha mélyebben s okosab­ban szántasz, mint eddig, ha talajkarcol­­gató, öreg instrumentumok helyett Rippart rögtörő s omlasztó vasával nyitja meg a bőségnek forrását talajmivelő tudásod. A te kalászod akkor nem harminc zsugorodott szemet ád, mint eddig, de ád hatvankét kövé­ret, mint a svéd paraszt kalásza. Aztán hallod a föld mélyében azt a zagyva és durva morajt ? Úgy rémlik, el­ásott állatsereglet bömbölése. Igen, ott házi­állatok sereglete tombol, amely a te közönyöd folytán még meg sem születhetett. Vasléptű bikák serege, tesontó tehenek légiója, ringó­­hátú sertések, bundás zömök birkák milliói követelik tőlünk az életet, követelik a dús föld emlőit idefönn a napfényes, füves, ma­gyar hantokon. Békebeli állatlétszámunk háromszorosát el bírja tartani a föld. De figyeljünk még jobban. Ez a fakó, néma rög másról is álmodik, mint kalász­suttogásról, pacsirtaszólásról. Ezt a földet duzzasztja, túrja máris egy új, csirába szök­kent akarat. Ez a föld azt akarja, hogy a rónák lomha csöndjét ezután zakatoló gépek dörgése verje fel. Akarja, hogy gyárak övez­zék a magyar mezővárosokat. Gyárak, mik­nek tüzes torkába örök bányánk, a róna sik­­árnái , a barázdák tömik az ipar nyers­anya­gát. Igen, a róna maga egy óriás bányatelep. S tudjátok meg, hogy az állati és növényi termékek anyagvilága az ipar számára ki­­apadhatatlanabb forrás, mint a hegyek mély­ségeinek vékony érhálózata. Nem vas kerül itt gyártó gépeink alá, de bőr. Nem fa, de tej. Nem kőolaj, de hús. Gyapjú, zsiradék. S a tékozló fiú, ki eddig két kézzel szórta nyers kincsét a kizsákmányoló cseh és osz­trák udvarába, most maj­d kész gyártmányok ládagarmadáival megrakott vonatokat fog a határsorompók felé útbaindítani ! S ha­­gy szalámi-, utibörönd-, piskóta-, gyümölcs­­konzerv-, szalmakalap-exportja után mun­kájának száz százalékos hasznát látja a ter­melő és feldolgozó nemzet, ám gyártson tűt, zsebórát, ceruzát, autót a német, számláját mosolyogva, arannyal szaldírozom. A dédelgetett, fölhizlalt föld csodás építménynek lehet így fundamentumává. A paraszt, aki a föld iparosává érlelődött, kulturemberré­­emelkedik. És én hallani vélem máris annak a százezer zongorának szavát, amely ott van még termőerőnek s lehetőségnek alakjában a barázdák alatt. Hallom a mélyből fölrezegni a szimfóniát, mely egykor idefönt százezer magyar pa­rasztház csöndjét fölveri Mozart ütemével. S hallom a mélység távolából szerencsésebb költők ajkáról feldübörögni az Igét, mely testvérebbé, jobbá, bölcsebbé teszi az itt munkára szövetkezett embersereget ! És hallok már előre nagyszerű trombita­szót. Valami szörnyű erejű, új magyar tüdő fújja. Olyan magyarnak tüdeje, aki évi átlag­ban nem harminc, de hatvan kilogramm hússal táplálkozott. Ez, ez az uj, a jóllakott és okosabb magyar, ha ez megharsantja kürtjét és riadót dobbant lábával... De hagyjuk. Nem fejezem be a mondatot. Fe­jezze be a történetírás istene. Hiszen ti, hét szűk esztendő elványolt nemzedéke, úgyis azt mondjátok mind­ezekre : álom. Tehet nektek még a remény­ség is. Didergő lelketek álmodni se tud már. És én mégis álmokra ingerellek; álmokra, miknek utjai a Hit kapuján át a Bizonyos­ság várába torkollanak. Fölidézem Menenius Agrippa meséjét, melyet most Trianon urai akarnak kipróbálni rajtunk. Fülek, szemek, lábak, kezek leszakadtak rólunk. Magára maradt a gyomor: Csonka-Magyarország. Ki bírja tovább a dacot ? A végtagok talán, miket megfosztottak az életerők dús, köz­ponti kohójától?... Menenius Agrippa me­séje minket bátorít. Lázadó testrésze­k és a telt gyomor harcában csak ez az utóbbi lehet diadalmas. A pénzügyminiszter harminckettedik­­jelentése. A POSTA, TÁVÍ­RÓ ÉS TÁVBESZÉLŐ FORGALOM EMELKEDÉST MUTAT, AZ ÁLLAMVASUTAK FORGALMA JELENTÉKENYEN CSÖKKENT. A­­ SERTÉS, BÚZA ÉS BOREXPORT EMELKEDETT, február hóban tizennyolcezerkilenesz­ázkilencven munkanélkülit TARTOTTAK NYILVÁN. Budapest, ápr. 3. Közzétették a m kir. pénz­ügyminiszter XXXII. jelentését, amely az ország pénzügyi helyzetéről február hónapra vonatkozó­lag számol be. A február havi állami közigazgatási bevételek 83 millió pengőt tettek ki, vagyis az előirányzott 82,1 millió pengőnél 0.9 millió pengővel kedvezőb­ben alakultak. A pénzügyminiszter által március hó 13-án a képviselőház elé terjesztett 1929—30. évi költségvetés mérlege 30 millió pengő feles­legel zárult, amiből 2.2 millió az állami közigaz­gatásra, 1.3 millió pedig az állami üzemekre esik. A m. kir. posta, táviró és távbeszélő forgalom és kezelési eredménye az előző év megfelelő hónapjá­val szemben általában további emelkedést mutat. Csupán a csomagok, értéklevelek és értékdobozok forgalma csökkent, ami a februári rendkívüli hideg időjárás következménye. A m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyiérdekű vasutak 1929. évi február havi for­galma az előző év február havával szemben telje­sítmények és bevételek szempontjából jelentékeny csökkenést mutatnak, a kiadások pedig emelked­tek a rendkívül hideg és hófúvás folytán előállott forgalmi zavarok következtében. Ugyanez a hely­zet a Duna-Száva-Adria vasúttársaság magyar vonalaira nézve is. A Magyar Nemzeti Bank érc­­készlete február hó folyamán 2,6 millió pengővel csökkent. A tényleges jegyforgalom február folya­mán 33,9 millió pengővel apadt. A forgalomban levő váltópénz mennyisége február hó végén 46.512.843 pengő 94 fillér. A postatakarékpénztár­nál és a budapesti 13 legnagyobb pénzintézetnél elhelyezett takarékbetétek álladéka februárban 519­ millió pengőről 528,8 millió pengőre emel­kedett. A folyószámla betétek 915,5 millió pengő­ről 900,5 millió pengőre csökkentek. A tőzsde indexszáma a hó folyamán némileg csökkent. A behozatalban az előző évvel összehasonlítva a pa­mutszövetek és a szén importja csökkent. Ezzel szemben emelkedett az ásványolaj, a nyersbőr és elektromos gépek importja. A kivitelben csak a tengeri, lóhere és lucerna mag mutat nagyobb el­maradást, míg különösen a sertés, a búza és bor exportja emelkedett. A magyar nagykereskedelmi árak indexszáma február hó folyamán 134-ről 137-re emelkedett. Az emelkedést az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények drágulása okozta. A létfentartási költségek indexszáma februárban a lakásbért is beleértve 118-ról 121-re, lakásbér nélkül számítva 128-ról 131-re emelkedett. Február hó folyamán a fizetésképtelenségi esetek száma némileg csökkent. A hó folyamán 19 csőd és 141 kényszeregyezségi eset fordult elő. A munkanél­küliek száma a szakszervezetek adatai szerint 1929. februárjában emelkedett. A hó folyamán 18.990 munkanélkülit tartottak nyilván. FITZMAU­RICE KOHL KAPITÁNNYAL ISMÉT ÁTREPÜLI AZ ÓCEÁNT. Newyork, ápr. 3. (Wolff.) Walker polgármes­ter tegnap fogadta Fitzmaurice ezredest. Fitz­­maurice kijelentette, hogy újból átrepül Kohl ka­pitánnyal az óceánon. Kohl kapitány legközelebb Potsdamból Newyorkba jön. Fitzmaurice kife­jezte azt a reményét, hogy ez alkalommal lényege­sen csökkenteni tudja maj­d a túlterhelésből szár­mazó eddigi kockázatot azáltal, hogy benzinkész­letüket két ízben is kiegészítik, először a kontinens elhagyásakor, másodszor pedig az Azori szigeteken.­­ Hűvös idő várható éjjeli faggyal. A Meteoro­lógiai Intézet jelenti: Hazánkban a csapadék álta­lános volt és mennyisége az ország déli részein majdnem mindenütt meghaladta a 10 millimétert. Hőgyészen 24, Pakson 21 mm. csapadék esett. A talaj mentén mindenütt volt éjjeli fagy, másfél­méter magasságban azonban már csak egyes helyeken. Időjóslat : Változékony, nyugtalan és még hűvös idő várható éjjeli faggyal és kisebb le­csapódásokkal.

Next