Pécsi Napló, 1929. szeptember (38. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
XXXVII. .évfolyam 107. »vám. Egyes szám ára 24 fillér.», szerf.fixHier 1. Vasár»1 * Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Izerkesztőségi telefon: 109. — Kiadóhivatali telefon- 27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy búza 250 pengő, egy negyed évre 750 pengő. Bepillantás a jövőbe. A kezdet- és végnélküli időnek nincs múltja és jövendője. Aminek nincs kezdete és nem lehet vége, annak nem is lehet múltja és jövője. Az idő örök jelen. Viszont az élőknek nincs jelenjük. Csak múltjuk és jövőjük van. A múltból élünk s a jövőben élünk. Szempillantásunk, ha megtörtént, már a múlté, a következő a jövőé. A költő (Petőfi) a jelen hiányát, az élő gyors múlandóságát ekkér fejezi ki : Egy pillantásnál mi rövidebb ? Ember barátom a te életed. Ha az egész emberi élet rövidebb egy pillantásnál, minő megfoghatatlanul kicsiny annak időtartama, amit jelennek mondhatnánk ? Kronos és utódja Janus hátra és előretekintő kettős arcukkal szemléletesen szimbolizálják azt a valót, hogy csak múltúnk és jövendőnk van. Hogy minő az egyéni múltúnk, azt némileg tudjuk, mert átéltük ; de hogy milyen lesz a távolabbi jövőnk, nem tudjuk. Csak sejtéseink lehetnek. Nagyobb emberi közösségek jövőjét illetőleg még a sejtéseink is homályosabbak. A felségesen jótékony kéz áthatolhatlan fátyollal takarta el előlünk a jövendőt. Csak némi derengést engedett meg sorsunknak okszerűbb irányíthatása végett. Ennyi és nem több — és sohasem lesz több — a jövőbelátásunk. Vesződséges és szenvedésekkel teljes múltúnkból a szebb és jobb jövőt reméljük. Ez a remény tart bennünket életben. Ezzel a reménnyel a szívünkben, elménkben igyekszünk befolyásolni a jövőt. Ez a befolyásolási törekvés hívta életre a többi közintézmények között az iskolát. Sokat hangoztatott szentencia : „Akié az iskola, azé a jövő.” Igaz-e ez ? Valami kevés van benne az igazságból. Több van ebben a változatában : „Aminő az iskola, olyan a jövő.” Az iskola a jelennek nevezett közeljövő intézménye és olyan, amilyen a jelen. A távolabbi, tehát mostani gondolkozásunk szerint is jövőnek nevezhető időbeli állapotot az iskolai oktató neveléssel a legjobb szándékkal és törekvéssel is csak erősen korlátozottan befolyásolhatjuk. A nevelés mindenhatóságának illúziójáról le kell mondanunk, hogy céltudatos akarattal, józan fejjel elérhessük az elérhetőt. A múlt, nemzedékek megszámlálhatatlan sokaságának utódai, testi és lelki örökösei vagyunk. Egyenlő „arisztokraták” valamenynyien, kivétel nélkül. Az ősök homálybavesző sokaságától örökölt adottságok uralkodnak rajtunk leküzdhetetlen erővel. Áldás ez az uralom, ha örökségünk jó, átok, ha rossz. Az iskolának a feladata, hogy jó örökségünket növelje, a rosszakat gyöngítse (mert kiirtani nem tudja). Annak megállapítása, miként lehet ezt a befolyásolást elérni, ez a pedagógia. Erre a mikéntre nincs egybehangzó felelet. Azért vannak különböző, de a célkitűzésben egymáshoz mégis közelálló nevelési rendszerek. A cél: a jobb ember. Az altruista ember. Mert nincs más jó ember, csak az altruista ember az. íme az irányjelzés. S a nevelés hatályossága attól függ, mennyire, mekkora koncentrált energiával haladunk a cél irányában. Mai oktatási rendszerünk alaphibája, hogy az ismeretközlést (kész ismeretek köz ,lését), a tanítást, az emlékezőképesség foglalkoztatását, terhelését, sőt túlterhelését erőszakoljuk. Az eszközt (értelmi nevelés) céllá tesszük. Holott az intellektuális bűnöknek napjainkban olyan szembetűnően mutatkozó roppant száma figyelmeztet bennünket arra, hogy a kiművelt értelem nem biztosítja a nevelés fentebb említett céljának elérését. Legújabban észlelhető egy kis derengés. Az értelmi kiművelés, tudás kell, hogy könnyebben és jobban megállhassa az egyén a helyét a termelő tevékenységben s a cselekvésben belátás, megfontolás is irányíthassa. Sokkal lényegesebb dolog azonban, hogy az ember akarja a produktív tevékenységet, akarja a jó ember életét, az altruista életet. S ehhez a célhoz az út: a cselekvő, a dolgozó fiatalság, a dolgozó, altruista életre szoktató iskola. Röviden : a dolgozó iskola. A kölcsö nös segítség elvének lehető megvalósítása szerint dolgozó iskola. Sajnos, ez az iskola még mindig nem a legközelebbi jövő zenéje , mert akadályai igen nagyok. Nem az a legnagyobb akadály, hogy az iskola tömegnevelő intézet. A tömegnevelés : társadalmi nevelés, mint ilyen szükséges, mert a társadalomra csak társadalomban lehet előkészülni. A baj abban van, hogy az iskolák túlnépesek, az egyéni ráhatás munkáját, ennek sikerét problematikussá teszik. A lehetőleg különböző nemzedék nevelése érdekében a legfőbb teendő tehát az iskolák számának olyan mértékben való szaporítása, hogy a tömegnevelés előnyei mellett az egyéni ráhatás célját is el lehessen érni. Némelyek hibáztatják Klebelsbergnek „túlméretezett” iskolapolitikáját. Hát ezen a téren éppen nincs túlméretezés. Sőt a miniszter célkitűzéséhez mérten szűk ez a méretezés ; a kelleténél szűkebbre szorítják az anyagi nehézségek. Ha most már azt az önként felmerülő kérdést vizsgáljuk, hogyan állunk az iskolák népessége tekintetében Pécsett, legalább részben megnyugtató feleletet kapunk. Középfokú közoktatási intézeteink jórészt túlnépesek ugyan, a legfelsőbb és alsó tagozatban azonban nincs az egyéni nevelést lehetetlenítő túlnépesség. Az egyetemen élő valósággá lehet a miniszternek az egyéni oktatási nevelést hirdető gondolata. Hasonló a helyzet az oktatás elemi tagozatában. Hála a minisztérium s a város áldozatkészségének és Szieberth Róbert áldozatos buzgalmának, ha az állami iskolák most még a magasabb köznevelési célokra igénybevett épületei eredeti rendeltetési céljaiknak visszaadatnak, Pécs elemi népoktatása első lesz az országban. Szeptember. A természet-agóniának kezdete, egyben a fiatalság újéve. Egyévi testi, lelki növekedésüknek zsendülő ideje. Szeretettel köszöntjük ezt a jövő nemzedéket abban a hitben, hogy külömb lesz az őt megelőzőnél. ‘ Solus. IV kínai és szovjet konfliktus elintézése. / Moszkva, aug .31. (Havas.) A Tass Iroda jelenti: Litvinov népbiztos helyettes és von Dirchsen nagykövet tárgyalásán átnyújtott szerződés szövege a következő : Mindkét fél kijelenti, hogy a vitás kérdéseket az 1924. évi egyezmény alapján intézik el. A keletkínai vasút ügyét az említett egyezmény 9. pontja alapján fogják rendezni. A szovjet kormány kinevez két szakértőt, akik a keletkínai vasút igazgatói és aligazgatói állását fogják betölteni. Mindkét kormány kötelezi magát arra, hogy mindazokat az alattvalókat, akiket a konfliktus kezdete óta letartóztattak illetve internáltak, azonnali hatállyal szabadon bocsájtja. A szovjet kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Kína a keletkínai vasúttársaság elnökét azonnal elbocsájtja állásából és helyette új elnököt nevez ki. Az elbocsátásnak és az új elnök kinevezésének később kell megtörténnie. Lapunk mai mánia 18 olda. Egyes szám ára: 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér Hájrá, aug. 31. (Wolff.) A hágai konferencia pénzügyi bizottsága ma délelőtt befejezte munkálatait és elkészítette a zárójegyzőkönyvet, amely a következő okmányokat tartalmazza : 1. Megegyezés a hitelező hatalmak között, továbbá megegyezés Németország és a hitelező hatalmak közt a német teljesítmények új elosztásáról. 2. A természetbeni szállítások újra való szabályozása. Ehhez melléklet moratórium esetére, valamint a moratórium alatt leendő természetbeni szállításokra vonatkozóan, továbbá egy másik melléklet egy angol-olasz pénzegyezményről. 3. Rendelkezések az átmeneti korszakról, beleértve a tegnap létrejött szabályzatot is, amely Németország teljesítményeiről intézkedik az átmeneti korszak kezdetétől a Young-terv életbeléptetéséig. 4. Egyezmény a megszállási költségek kérdésében és a szeptember 1-e utáni megszállás költségeit fedező közös pénztár megalapításáról. Jaspar elnökre bízzák, hogy a zárókonferencia időpontját és helyét, valamint a különböző bizottságok összeillésének időpontját és helyét meghatározza. Hága, aug. 31. (Wolff.) A ma délelőtti ülésen ismét elég heves tárgyalásokra került sor a hitelező hatalmak résztvevői és dr. Curtius, valamint dr. Hilferding birodalmi miniszterek Németország delegátusai között. Németország azt kívánta, hogy a Young-tervezet 143. §. 9. szakasza alapján lemondási nyilatkozatot adjanak, amely minden kártalanításra, főleg a lefoglalt német javakkal kapcsolatos német liquidációs bevételre terjedjen ki. A németek makacs ellenállása következtében abban állapodtak meg, hogy ebben a kérdésben további tárgyalására külön albizottságot küldenek ki. Budapest, aug. 31. A rajnavidéki angol csapatok parancsot kaptak, hogy szeptember 14-én kezdjék meg a kivonulást. A hágai konferencia záró jegyzőkönyve. Az angol csapatok megkezdik a Rajna vidékéről való kivonulást. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS. Budapest, aug. 31. Bukarestben tegnap minisztertanács tárgyalta a kisebbségi kérdést és bizottságot nevezett ki, amelynek feladata a kisebbségi törvényjavaslat megszerkesztése.