Pécsi Napló, 1929. szeptember (38. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
2. oldal. MEINL ÚJTERMÉSŰTEA „THEE STARS" tea rendkívül finom, illatos Darjeeling jellegű, intenzív aromdja indiai keverék- 10 dg P 3-60 MEINL GYULA R. T. Pécs, Király ucca 18. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK VÁNDORGYŰLÉSÉNEK UTOLSÓ NAPJA. Sopron, aug. 31. (MTI.) A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének utolsó napján tartott együttes ülésén Balogh Ernő egyetemi tanár (Budapest) tartott előadást a morfológiai szerepéről s hivatásáról. Ezután Huzella Tivadar debreceni egyetemi tanár tartott előadást „Új nézőpontok az organizáció kérdésében a kísérleti biológiai vizsgálatok alapján” címen vetített képekkel. A vándorgyűlés együttes ülései ezzel be is fejeződtek. Ezután következtek a szakosztályok záróülései, amelyeken 49 előadó tartott előadást A vándorgyűlést bezáró ünnepélyes nagygyűlés délután volt a városházán. A gyűlésen Tóth Lajos dr. emlékelőadását Fáy Aladár nyugalmazott államtitkár tartotta „A tuberkulózis átöröklése” címen. Ma a fraknói várhoz, a Semmeringre és Máriacellre rendeztek kirándulásokat a vándorgyűlés tagjai. - -------- ELHALASZTOTT IPAROSKONGRESSZUS, Szeged, aug. 31. A szegedi országos iparoskongresszust szeptember 8-áról, szeptember 22-ére halasztották. ------- AHOL TERJED AZ ÁLOMKÓR. London, aug. 31. (MTI.) Nyugat-apátiban erősen terjed az álomkór. 600 újabb megbetegedésből eddig 160 volt halálos. Egyes ezredekben is kiütött a ragály. PÉCSI NAPLÓ Budapesttel egyidőben ! Az első nagysikerű magyar fémlajdonság ! MÁRIA NŐVÉR az IPOLLO nagyszabású 1^2010100 műsora. Kulturfölény — kulturbotrány. Irta: Gombos Ede dr. Abból a kevés értékből, amit a nagy világégés és annak végzetes következményei számunkra még meghagytak, mintha üdítő oázisként emelkednének ki kulturális javaink, törekvésünk és akarásunk. Van hatalma az erőszaknak az anyagi lét felett, ura ő a megfogható és érzékelhető javaknak, de megtorpan öntudatlan ereje, ha a szellem és lélek birodalmában akar irányító durva kézzel behatolni. És ezért kettősen fontos feladat ma fokozni a meglévő és termelni új szellemi értékeket. Nem lehet tagadásba venni, hogy az utolsó évek kormányprogramjában kellő alátámasztással szerepelt a kultúra emelésének jelszava és azt sem, hogy nagy erőfeszítéssel jelentékeny alkotások is születtek. Nem lehet elfelejteni, hogy a felsőfokú oktatás terén, a négy egyetem életrehívásával és alkotásának majdhogy befejezésével kultúrintézményeink számbeli szaporításában is jelentékenyen előbbre jutottunk még akkor is, ha más oldalról erősen vitatják a félelmetesen szaporodó szellemi proletariátus teremtésének szükségességét. Kétségtelen az is, hogy az alsófokú népoktatás az elemi iskolák szaporításával jelentékenyen előrehaladást tett és itt is — ott is, mintha varázsszóra emelkednének a földből az új tanyai, gazdasági, stb. mindezen célokat szolgáló iskolák. Ezzel az általános jelenséggel szemben, mintha nem mindenütt mutatkoznának a haladás félreismerhetetlen jelei, sőt mintha egynémely pontban erős visszaeséssel kellene számolnunk ! A tétel igazolásra szorul, de a példákat könnyen megtalálhatjuk Pécs városának alsó- és középfokú oktatásügyénél. Az egyetem idehelyezésénél sürgősen és minél kevesebb költséggel biztosítani kellett a gyors és megfelelő férőhelyet és ennek érdekében átmenetileg szükséges rosszként kellett a kereskedelmi iskolákat modern épületéből kitelepíteni, az egyiket népiskolában, a másikat polgári iskolában, az állami reálgimnáziumot, a volt jogakadémia szűk épületében elhelyezni. Szükséges és parancsoló rossz ez, aminek mielőbbi gyökeres megváltoztatását minden egyéb mellett szerződés is biztosítja. Az ideiglenes, szükségparancsolta megoldás az eltelt hosszú évek óta többé-kevésbbé az állandóság jellegét öltötte és ma vagy hat év után a helyzet változatlan és a kép, amelyet kapunk, nem túlságosan vigasztaló. A szigeti-külvárosi elemi iskola négy tantermében párhuzamos oktatás folyik. Kisdedek, akiknek felfogó képessége még korlátolt, figyelmük lekötése időben határolt, négy órán keresztül egyfolytában, túlhajtott agyi munkával kénytelenek szorgoskodni, hogy az alig félórás szellőztetés után, amelynek alaposságát sokszor a fűtőanyagban való takarékosság rontja le, helyet adjanak a következő, ugyancsak a négy órát tanuló csoportnak. Ugyanitt nyert elhelyezést a modern épületétől megfosztott kereskedelmi fiúiskola is összezsúfolt tantermekben, szertárakban nagyobb dicsőségére a fejlődő korban lévő ifjúság létfeltételét képező higiénának. A kereskedelmi leányiskola ismét más iskola vendégszeretetét élvezi, akadályozva azt a kellő számú párhuzamos osztály létesítésében, mialatt a szemléltető oktatás teljes hiányával, szertárak nélkül hovatovább csak igen korlátozott mértékben teljesítheti hivatását. Az állami reálgimnázium, valamikor a város legnevesebb és népesebb intézete szűk helyiségében sorvad és noha padjai közül nem egy világhíresség indult fényes pályája felé, ma úgy látszik elnéptelenedésre van ítélve. Mindennek pedig vészes aktualitást kölcsönöz a köztudott tény, hogy ma, az iskolaév kezdetén még mindig vannak remegő kisdiákok és kétségbeesett szülők, akik itt is — ott is hiába kopogtatnak az iskola kapuján a ,,meglelt”, vagy „minden jegy elfogyott” nem épen az oktatás termeibe képzelt szavakkal kénytelenek legalább egyelőre beérni. És ha vannak is a középfokú oktatásban felekezeti iskolák, a helyzet ott sem más és csak természetes, hogy azok elsősorban saját felekezetük tanulni vágyóinak állanak rendelkezésre és mások részére helyet szorítani aligha tudnak. Ez a rideg valóság, amely gondolkodásra késztet. Kultúrfölényről beszélünk és ennek beszédes bizonyítékát is adjuk. Pazar pompájukban állanak a külföldön a Collegium Hungaricumok, hirdetve a kultúra tudatos fejlesztésének szándékát, és a magyar élni és haladni vágyást. Ösztöndíj is jut bőségesen azoknak, akik majd benépesíteni lesznek hivatva a szimbólumként alkotott termeket és majd olyanok is reméljük minél nagyobb számban akadnak, akik itt idejüket nem hiába töltötték el. Bizonyára emelik a saját és ezzel az ország kulturnivóját is, noha a tehetségek érvényesülésére a múlt kevesebb gondoskodása, de egyenlő elhelyezkedési feltételei sem voltak abszolút alkalmatlanok. De aminthogy bizonyára az épületet szilárddá csak a kellő alapozással tehették, a jövőben sem lehet majd fölülről lefelé építeni, ha csak nem légvárakat, amelyek szilárdsága a szappanbuborékkal egyenlő. Észre kell már venni és észre kell vétetni ezt az állapotot, amelyben nálunk az alsó és középfokú tanítás senyved. Rá kell mutatni, hogy a kultúrfölény nem jelenthet drága pénzen mutatóba emelt luxusintézményeket, mert alapja az iskolában oktatásul nyert és az életben fokozott nagy, általános népműveltség. És ha másutt sem, itt a legkevésbbé indokolt, a vallás, vagy a véletlen numerus claususa, amely akadályokat állít a tanulni, a tudni vágyás legnemesebb törekvése elé. Noha a kultúra nem végződik, csak kezdődik az iskolánál és ha értékes munkája is a földnek a magvető, de a talajt a termésre elő is kell készíteni, az ugart fel kell törni! Igen, alkalmat, módot, lehetőséget kell adni a kultúra alapjainak elsajátítására mindenkinek aki szomjúhozza, hívni a tudás csarnokába és nem visszariasztani és kirekeszteni ! Értsük meg végre, valóságos kultúrértékeket akarunk az egész vonalon és nincs szükségünk Potemkin falvakra. 1929. szeptember 1. —|»Щ1М.ОЩ1И»В^«И|||1«1иИП|Г^1'ПМГ111|ЦП — ■ |Т|8|Ц|1И1ВДЦМ|Т||Г11 II IT........ in.ilII—I iTli AZ ANGOL MINISZTERELNÖK GENFBEN. London, aug. 31. Ramsay MacDonald ma délelőtt 11 órakor Parison át Genfbe utazott. BÁRÓ ORCZY LAJOSNÉT ELÍTÉLTÉK, Budapest, aug. 31. A járásbíróság Sipeki Balázs Károly egyetemi tanár és báró Orczy Lajosné ügyében zárt tárgyalás után ma délben hirdette ki ítéletét, mely szerint a járásbíróság bűnösnek mondja ki báró Orczy Lajosnét lopás vétségében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával 50 pengő pénzbüntetésre ítéli. Az életveszélyes fenyegetés és magánlaksértés vádja alól azonban felmenti. Az indokolás szerint az, hogy a vádlott a revolvert a szekrényből elvette a lopás vétségét kimeríti. Az ügyész, az elítélt és a védő felebbeztek. GYILKOS, FELLÁZADT ARABOK. London, aug. 31. Saffetben a fellázadt arabok 9 zsidót meggyilkoltak, 20-at súlyosan megsebesítettek. Felgyújtották egy petroleumtársaság raktárát és a zsidókat a lángokba hajigálták. FORGALMI AKADÁLYOKAT OKOZOTT VIHAR. Innsbruck, aug. 31. (Bécsi Távirati Iroda.) A lapok fiederbrunni jelentése szerint ottani környéken tegnapelőtt ismét nagy vihar tombolt, amely újra elszakította a nemrégiben épített hidat és vízzel árasztotta el az utakat. A község néhány házát is elöntötte az ár. A csütörtöki vihar az Oetz völgyében és az aalbergi vonal egyes szakaszain földcsuszamlásokat okozott, amelyek miatt a forgalmat átmenetileg félbe kellett szakítani.