Pécsi Napló, 1929. szeptember (38. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

2. oldal. MEINL ÚJTERMÉSŰTEA „THEE STARS" tea rendkívül finom, illatos Darjeeling jellegű, inten­zív aromdja indiai keve­rék- 10 dg P 3-60 MEINL GYULA R. T. Pécs, Király ucca 18. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETV­IZS­­GÁLÓK VÁNDORGYŰLÉSÉNEK UTOLSÓ NAPJA. Sopron, aug. 31. (MTI.) A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének utolsó nap­ján tartott együttes ülésén Balogh Ernő egyetemi tanár (Budapest) tartott előadást a morfológiai szerepéről s hivatásáról. Ezután Huzella Tivadar debreceni egyetemi tanár tartott előadást „Új nézőpontok az organizáció kérdésében a kísérleti biológiai vizsgálatok alapján” címen vetített ké­pekkel. A vándorgyűlés együttes ülései ezzel be is fejeződtek. Ezután következtek a szakosztályok záróülései, amelyeken 49 előadó tartott előadást A vándorgyűlést bezáró ünnepélyes nagygyűlés délután volt a városházán. A gyűlésen Tóth Lajos dr. emlékelőadását Fáy Aladár nyugalmazott államtitkár tartotta „A tuberkulózis átöröklése” címen. Ma a fraknói várhoz, a Semmeringre és Mária­­cellre rendeztek kirándulásokat a vándorgyűlés tagjai. - --------­ ELHALASZTOTT IPAROSKONGRESSZUS, Szeg­ed, aug. 31. A szegedi országos iparos­kongresszust szeptember 8-áról, szeptember 22-ére halasztották. -------­ AHOL TERJED AZ ÁLOMKÓR. London, aug. 31. (MTI.) Ny­ugat-­apátiban erősen terjed az álomkór. 600 újabb megbetege­désből eddig 160 volt halálos. Egyes ezredekben is kiütött a ragály. PÉCSI NAPLÓ Budapesttel egyidőben ! Az első nagysikerű magyar fémlajdonság ! M­ÁRIA NŐVÉR az IPOLLO nagyszabású 1^2010100 műsora. Kulturfölény — kulturbotrány. Irta: Gombos Ede dr. Abból a kevés értékből, amit a nagy világégés és annak végzetes következményei számunkra még meghagytak, mintha üdítő oázisként emelkednének ki kulturális ja­vaink, törekvésünk és akarásunk. Van ha­talma az erőszaknak az anyagi lét felett, ura ő a megfogható és érzékelhető javaknak, de megtorpan öntudatlan ereje, ha a szel­lem és lélek birodalmában akar irányító durva kézzel behatolni. És ezért kettősen fontos feladat ma fokozni a meglévő és ter­melni új szellemi értékeket. Nem lehet tagadásba venni, hogy az utolsó évek kormányprogramjában kellő alá­támasztással szerepelt a kultúra emelésé­nek jelszava és azt sem, hogy nagy erőfeszí­téssel jelentékeny alkotások is születtek. Nem lehet elfelejteni, hogy a felsőfokú okta­tás terén, a négy egyetem életrehívásával és alkotásának majd­hogy befejezésével kul­túrintézményeink számbeli szaporításában is jelentékenyen előbbre jutottunk még akkor is, ha más oldalról erősen vitatják a félelme­tesen szaporodó szellemi proletariátus te­remtésének szükségességét. Kétségtelen az is, hogy az alsófokú népoktatás az elemi iskolák szaporításával jelentékenyen előre­haladást tett és itt is — ott is, mintha va­rázsszóra emelkednének a földből az új tanyai, gazdasági, stb. mind­ezen célokat szolgáló iskolák. Ezzel az általános jelenséggel szemben, mintha nem mindenütt mutatkoznának a haladás félreismerhetetlen jelei, sőt mintha egynémely pontban erős visszaeséssel kel­lene számolnunk ! A tétel igazolásra szorul, de a példákat könnyen megtalálhatjuk Pécs városának alsó- és középfokú oktatásügyénél. Az egyetem idehelyezésénél sürgősen és minél kevesebb költséggel biztosítani kellett a gyors és megfelelő férőhelyet és ennek ér­dekében átmenetileg szükséges rosszként kel­lett a kereskedelmi iskolákat modern épü­letéből kitelepíteni, az egyiket népiskolában, a másikat polgári iskolában, az állami reál­­gimnáziumot, a volt jogakadémia szűk épü­letében elhelyezni. Szükséges és parancsoló rossz ez, aminek mielőbbi gyökeres meg­változtatását minden egyéb mellett szerző­dés is biztosítja. Az ideiglenes, szükség­parancsolta megoldás az eltelt hosszú évek óta többé-kevésbbé az állandóság jellegét öltötte és ma vagy hat év után a helyzet változatlan és a kép, amelyet kapunk, nem túlságosan vigasztaló. A szigeti-külvárosi elemi iskola négy tan­termében párhuzamos oktatás folyik. Kis­dedek, akiknek felfogó képessége még kor­látolt, figyelmük lekötése időben határolt, négy órán keresztül egyfolytában, túlhaj­tott agyi munkával kénytelenek szorgos­kodni, hogy az alig félórás szellőztetés után, amelynek alaposságát sokszor a fűtőanyag­ban való takarékosság rontja le, helyet ad­janak a következő, ugyancsak a négy órát tanuló csoportnak. Ugyanitt nyert elhelye­zést a modern épületétől megfosztott keres­kedelmi fiúiskola is összezsúfolt tantermek­ben, szertárakban nagyobb dicsőségére a fejlődő korban lévő ifjúság létfeltételét ké­pező higiénának. A kereskedelmi leányiskola ismét más iskola vendégszeretetét élvezi, akadályozva azt a kellő számú párhuzamos osztály létesítésében, mialatt a szemléltető oktatás teljes hiányával, szertárak nélkül hovatovább csak igen korlátozott mértékben teljesítheti hivatását. Az állami reálgimná­zium, valamikor a város legnevesebb és népesebb intézete szűk helyiségében sorvad és noha padjai közül nem egy világhíresség indult fényes pályája felé, ma úgy látszik elnéptelenedésre van ítélve. Mindennek pedig vészes aktualitást köl­csönöz a köztudott tény, hogy ma, az iskola­év kezdetén még mindig vannak remegő kisdiákok és kétségbeesett szülők, akik itt is — ott is hiába kopogtatnak az iskola kapuján a ,,meglelt”, vagy „minden jegy elfogyott” nem épen az oktatás termeibe képzelt szavakkal kénytelenek legalább egy­előre beérni. És ha vannak is a középfokú oktatásban felekezeti iskolák, a helyzet ott sem más és csak természetes, hogy azok első­sorban saját felekezetük tanulni vágyóinak­­ állanak rendelkezésre és mások részére he­­­­lyet szorítani aligha tudnak. Ez a rideg valóság, amely gondolko­dásra késztet. Kultúrfölényről beszélünk és ennek beszédes bizonyítékát is adjuk. Pazar pompájukban állanak a külföldön a Colle­­gium Hungaricumok, hirdetve a kultúra tudatos fejlesztésének szándékát, és a ma­gyar élni és haladni vágyást. Ösztöndíj is jut bőségesen azoknak, akik majd bené­pesíteni lesznek hivatva a szimbólumként alkotott termeket és majd olyanok is remél­jük minél nagyobb számban akadnak, akik itt idejüket nem hiába töltötték el. Bizonyára emelik a saját és ezzel az ország kultur­­nivóját is, noha a tehetségek érvényesülé­sére a múlt kevesebb gondoskodása, de egyenlő elhelyezkedési feltételei sem voltak abszolút alkalmatlanok. De aminthogy bizo­nyára az épületet szilárddá csak a kellő alapozással tehették, a jövőben sem lehet majd fölülről lefelé építeni, ha csak nem légvárakat, amelyek szilárdsága a szappan­­buborékkal egyenlő. Észre kell már venni és észre kell vé­tetni ezt az állapotot, amelyben nálunk az alsó és középfokú tanítás senyved. Rá kell mutatni, hogy a kultúrfölény nem jelenthet drága pénzen mutatóba emelt luxusintéz­ményeket, mert alapja az iskolában okta­tásul nyert és az életben fokozott nagy, általános népműveltség. És ha másutt sem, itt a legkevésbbé indokolt, a vallás, vagy a véletlen numerus claususa, amely akadályo­kat állít a tanulni, a tudni vágyás legneme­sebb törekvése elé. Noha a kultúra nem vég­ződik, csak kezdődik az iskolánál és ha értékes munkája is a földnek a magvető, de a talajt a termésre elő is kell készíteni, az ugart fel kell törni! Igen, alkalmat, mó­dot, lehetőséget kell adni a kultúra alapjai­nak elsajátítására mindenkinek aki szom­­júhozza, hívni a tudás csarnokába és nem visszariasztani és kirekeszteni ! Értsük meg végre, valóságos kultúrértékeket akarunk az egész vonalon és nincs szükségünk Potemkin falvakra. 1929. szeptember 1. —|»Щ1М.ОЩ1И»В^«И|||1«1иИП|Г^1'ПМГ111|ЦП — ■ |Т|8|Ц|1И1ВДЦМ|Т||Г11 II IT........ in.ilII—I iTli AZ ANGOL MINISZTERELNÖK GENFBEN. London, aug. 31. Ramsay MacDonald ma délelőtt 11 órakor Parison át Genfbe utazott. BÁRÓ ORCZY LAJOSNÉT ELÍTÉLTÉK, Budapest, aug. 31. A járásbíróság Sipeki Balázs Károly egyetemi tanár és báró Orczy Lajosné ügyében zárt tárgyalás után ma délben hirdette ki ítéletét, mely szerint a járásbíróság bűnösnek mondja ki báró Orczy Lajosnét lopás vétségében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával 50 pengő pénzbüntetésre ítéli. Az életveszélyes fenyegetés és magánlaksértés vádja alól azonban felmenti. Az indokolás szerint az, hogy a vádlott a revolvert a szekrényből elvette a lopás vétségét kimeríti. Az ügyész, az elítélt és a védő felebbeztek. GYILKOS, FELLÁZADT ARABOK. London, aug. 31. Saffetben a fellázadt arabok 9 zsidót meggyilkoltak, 20-at súlyosan megsebe­sítettek. Felgyújtották egy petroleumtársaság rak­tárát és a zsidókat a lángokba hajigálták. FORGALMI AKADÁLYOKAT OKOZOTT VIHAR. Innsbruck, aug. 31. (Bécsi Távirati Iroda.) A lapok fiederbrunni jelentése szerint ottani kör­nyéken tegnapelőtt ismét nagy vihar tombolt, amely újra elszakította a nemrégiben épített hidat és vízzel árasztotta el az utakat. A község néhány házát is elöntötte az ár. A csütörtöki vihar az Oetz völgyében és az aalbergi vonal egyes szakaszain földcsuszamlásokat okozott, amelyek miatt a forgalmat átmenetileg félbe kellett szakítani.

Next