Pécsi Napló, 1929. november (38. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-21 / 265. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1929 november 21. A zseniális Cecil B. de Mille virtuóz alkotása Az istentelen leány ИММИНИИШМУНВСТУВДЖЗБНЯИИИШИИИЯИНИИИИНИИИДД —ИЯ—ИИ '»»»«■ИДМДЩИ«ИШШЮдгоУИNoЕТОШМШда«Шк^к*«Шва^*^.,^и;й Л pécsi Weber születésének centennáriuma. Irta: Nikelszky Géza. A magyar festőművészet abban a szerencsés helyzetben van, hogy két Wébert is nevezhet ma­gáénak. Mind a kettő jeles történelmi képfestő volt. Az első, az idősebb, Henrik, Budapesten született, ott működött és ott is halt meg. Álta­lában a Wéber név alatt, fenti okból, az ő nevét ismerik, ő a mi magyar Geiger-ünk. Időrendben a második all évvel később született Xav. Ferenc. Ő az, kit most, születési évének századik fordulója alkalmából ünnepelünk. Ő róla ugyancsak meg­állapította a művészettörténelem, hogy a 60— 70-es évek egyik legkedveltebb történelmi kép­festője volt. Wéber Xav. Ferenc Münchenben, 1873-ban festett s onnét hazaküldött történelmi kompozíció vázlatával, — azzal, mely Szent László királyt ábrázolja, amint a keresztes hadak fővezérségét neki felajánlják, — Pesten a történelmi festészet 3-ik diját nyerte el. Ugyancsak 1880-ban ,,Meller dolorosa-ját küld­te Budapestre és megkapta rá az egyházfestészeti első dijat. Bécsben is sikerrel állított ki, így 1873 ban „Szigetvár végső percei” c. képét, mely repro­dukciókban is elterjedt, ismertté tette nevét. A kép eredetije annak idején Pécsett is bemutatóra került. , Felvinczi Takács Zoltán ezt a festményt a legnép­szerűbb képek egyikének mondja, melyet magyar művész valaha festett. Mert nem véletlen szeren­cse az a siker, mely ezt a népszerű művet létre­hozta. Ugyancsak Felvinczi Takács mondja, hogy Wéber Xav. Ferenc a romantikus irányú tör­ténelmi festészet egyik hivatott művelője volt. Majd így nyilatkozik róla: „Hosszú müncheni­­ tartózkodása alatt magával ragadta őt is a fi­-­j hellén mozgalom, melyet a bajor főváros művé-­­­szetében Hess és Rottmann képviseltek legerő­sebben’­. Szőnyi Ottó dr. a műemlékek kiváló szak­értője, mint maga is pécsi ember, vallja, hogy tehetséges festő volt Pécs szülötte. De mert otthon nem boldogulhatott s a kereskedéshez nem volt kedve (akár csak a budapesti Wébernek) atyja halála után bezárta a boltot s örökségével Mün­chenbe költözött, hogy magát a festésben tovább képezze. S mert tehetség volt Wéber, künn is ma­radt végleg s ismert festője lett — a bajor fő­városnak. Mig ha továbbra is itthon marad, le­­ kellett volna mondania minden művészi álomról s reá­vetette volna árnyékát a teljes elsekélyesedés, legfeljebb, ha arcképezésből és néha napján oltár- s képfestésből tengődhetett volna. A 20 éves ifjú amúgy is sóvárogva nézte­­ végig, mint vonják föl a pécsi székesegyház déli­­ homlokzatára a jobbsorsra érdemes Bartalics Mihály képfaragó mester óriási apostol szobrát, a primitív kőtömböket, amik még ma is meg­vannak a pécsi szeminárium kertjében. Bent a székesegyházban Dorfmeister festette abban az időben a Corpus Christi kápolnát. Mig a mellék­oltárokat az osztrák Kupelwieser Leopold, Ender Johann, — ki 1818-ban gróf Széchenyi Istvánt olasz és görögországi tanulmányutjára kisérte — és a magyar Boros János, látták el képekkel. Mig ugyanakkor (1846) a 22 éves Zichy Mihály is fes­tett már valamit a mellékoltárokon. Általában mindenütt német festők festették ki alakos képek­kel abban az időben templomainkat. Majd jóval később is, a pécsi székesegyház 1882—1891 restau­rálásakor, Wéber élete alkonyán, — mert róla­­ igazán el lehet mondani, hogy magyar maradt szíve utolsó dobbanásáig, — másodszor töpren­gett a kérdés fölött: miért kellett minálunk min­dig olyan viszonyoknak lenni, hogy magyar művé­szek jövedelmezőbb megrendelésre nem vállal­hattak ? De mégis megnyugodott, hogy a pécsi székesegyház restaurátor német festői: Andrea, Beckardth és a diszítő Bamberger mellett magyar szive szerelmei, a magyarrá lett Lotz s az erdélyi Székely Bertalan is érdemes feladathoz jutottak. Wéber Xav. Ferenc 1864-ben 35 éves korában hagyta el szülővárosát. Mohácson át Münchenbe hajózott s ott Pilotynak lett egyik leghivatottabb tanítványa, így munkássága két részre oszlik: az első, a pécsi, a kezdő, s a második, a müncheni, a történelmi kompozíciók mesterének korszaka. Az első korszakból négy héttel ezelőtt okt. 20. kezdettel, helyi képzőművész társaságunk őszi kiállítása kapcsán, a mester emlékműveiből és későbbi mestermunkáinak reprodukcióiból emlék­kiállítást rendezett. Ekkor mintegy 30 művét­ indenkine Szives figyelmét felhívjuk dúsan felszerelt cipőraktárunkra, ahol mindennemű cipőket a legolcsóbb áron szerezhet be Raktárunk egynéhány cikkeinek árai: Női fekete és színes cipők 14 50 17- 19*50 Férfi fekete és színes cipők 19­50 22 - 24 50 Fekete és színes hócipők 4'80 11*50 12*50 Teveszőr komótcipők 6*50 7 80 8*50 Fekete és barna gyermekcipők 4-50 5 - 6 - 6‘50 10- 12-50 15-50 Különlegességekben nagy választék Rendkívüli olcsó árak kall f UftUL Cipőgyár г. I. Pécs, Sirály u. 15 Telefon 3*21. mutatta be a „pécsi Wéber”-nek az agilis egye­sület. E kiállításról annak idején beszámoltunk. Ez a visszatekintő külön csoportkiállitás nagy érdeklődést keltett s ez volt a bevezetője a cen­­tennáriumi ünnepségnek, mely most nov. hó 17-én, vasárnap d. e. nyert országos színezetű befejezést azzal, hogy a János ucca és Mór ucca északi sar­kán levő földszintes szülőházát emléktáblával jelölte meg s azt megelőzőleg a Nőegylet disz­ Szent - Margitszigeti ü­ditőviz kitűnő borviz. Kiváló eredményű a gyomor-, bél és májbajoknál. Minden jobb üzlet és vendéglőben. Főelárusító - CZIRJAK. termében emlékünnepélyt tartott. A művészi táb­lára a következő feliratot vésették : E házban született 1829. márc. 25-én , Wéber Xav. Ferenc jeles történelmi képfestőnk, ki a magyar művészet nagy veszteségére Münchenben hunyt el. Valóban megilleti őt az emléktábla. Mert Wéber Xav. Ferenc föntmaradt munkáiban. S mint történelmi képfestőt országos viszonylatban is ünnepelni kellett. Öröm ez nekünk, hogy Wéber munkássága után közel félszázaddal még mindig megindító lelkesedéssel beszél e művekről Wéber szülőváro­sának egy fiatal művésztestülete , a Pécsi Képző­művészek és Műbarátok Társasága és szívből örül az igazi művészet örök fönnmaradásának, így egész bizonyos, hogy ez az őszinte meg­becsülés,­­ a­melyben sok része van Ludwig Ferenc dr. városi nyug.­tisztifőorvosnak, Wéber egyetlen élő tanítványának, ki az egész ünnepség eszméjét fölvetette, — ez az ifjú szívekben élő öröm: Wéber Xav. Ferenc születésének igazi centennáriuma. Н1ИК. — Ottó királyfi mai 18-ik születésenapján 9 órakor nagymise volt a vártemplomban, amelyet Itraz Béla dr. prelátus pöspöksüveggel celebrált. A cisztercita reálgimnázium és a nőzárda tanulói teljes számban ott voltak és az egyetemi hallgatók is nagy számban. A közönség köréből azonban nem sokan, amit annak tulajdoníthatunk, hogy a mise nem volt előzőleg a helyi lapokban közölve. A Magyar Férfiak és Magyar Nők Szövetsége tegnap ünnepelte Budapesten ezt a születésnapi évfordulót a régi képviselőházban, amelyen Sigray Antal gróf és Kállay Tibor voltak az ünnepi szónokok. ■— Beiratások az egyetemre. A Pécsett el­helyezett m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen az 1929—30. tanév II. felére szóló rendes beírások 1930. évi január hó 7-től 18-ig bezárólag eszkö­zöltetnek. Az egyetemnek ideiglenesen Sopron­ban működő evangélikus hittudományi kara hall­gatóinak beírása a kar székhelyén történik. Azok, akik nem voltak még ezen egyetem hallgatói, kér­­vényezés útján nyert felvételi engedély alapján iratkozhatnak be. Ezek az illető kar tanártestü­letéhez címzett felvételi kérvényüket 1929. évi december hó 1-től 1930. évi január hó 6-ig nyújt­hatják be. Az utólagos beiratkozás 1930. évi feb­ruár hó 1-ig dékáni, azontúl február hó 6-ig rectori engedéllyel végezhető. Félévi tandíj 102 P. A tandíjmentesség iránti kérvények 1930. évi január hó 1-től 10-ig bezárólag az illetékes kar dé­káni hivatalába nyújthatók be. Ide vonatkozólag a Budapesti Közlöny hivatalos lap decemberi számaiban megjelenő részletes hirdetés nyújt bővebb tájékoz­tatást. — A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Pécsi Körzete f. hó 22-én d. u. 16 órakor a Pécsi Takarékpénztár üléstermében ismertetni fogja a december 1-én életbe lépő új jelzálogtörvényt és ennek keretében megbeszélés tárgyává teszik az egész közgazdasági és pénzügyi életünkre kiható ezen új törvénynek részleteit, valamint annak a gyakorlatban történő praktikus átvitelét. Érte­sülésünk szerint ezen közérdekű jogi kérdés meg­beszélésére a Téke Pécsi Körzete az érdeklődőket szívesen látja. Gróf Monte Christo előadásai csütörtökön-pénteken PARICMOZIBAN 120 és 128 APOLLÓBAN 6 és órakor kezdődnek.

Next