Pécsi Napló, 1929. december (38. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
8x-1*esztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza szerkesztőségi telefon: 109. — Kiadóhivatal? *eipWu 27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS.I Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy beta 250 pengő, egy negyed évre 7*50 pengő. A vármegyeháza uj színe, írta : Berki Gyula dr. országgyűlési képviselő. A vármegyei közélet szabályozó 1886. évi XXI. törvénycikk óta több mint 40 esztendő múlt el, anélkül, hogy a változó idők szükségleteinek megfelelőleg, a vármegyei törvényhatóság működése és mikénti szervezése szabályozást nyert volna. A folyó évben végre szabályozták a vármegyei közéletet. Körülbelül 25 esztendeje annak, hogy a főnemesség és nemesség mellett a polgári elemek is szóhoz jutottak a vármegyei közéletben. Most pedig az új törvény alapján a kisgazdatársadalom és egyes vármegyékben a munkásság képviselői nagyobb tömegben lepték el a vármegyei közéletet. Meg lehet állapítani, hogy körülbelül kétharmad részben új elemekből szerveződött a vármegyei törvényhatóság. Egész bizonyos, hogy az új vármegye közvetlenebb és elevenebb kapcsolatban van a mai élettel, mint a régi volt. A régi vármegye törvényhatósági bizottsága részben elöregedett, részben pedig kihalt. Kétségtelen, hogy a kisgazdák nagyobb térhódításával új szint kapott a vármegye. Nehéz volna ma jóslásokba bocsátkozni. Nemcsak azt észlelhettük, az új vármegyei közéletben, hogy az új és iskolázatlan tömegek vannak, hanem azt is, hogy az egyszerű nép tradicionális bizalmatlansága az intelligenciával szemben máris megnyilatkozott. A háború és az azt követő idők lelkileg még jobban megzavarták a népet, pedig falusi népünk úgyis hajlamos a hiszékenységre és a hazugságok és üres jelszavak befoga-dására. Nem kell más, csak könnyű lelkiismerret, vagy nagyravágyás, jogosulatlan önzés ahhoz, hogy az új vármegye új képviselői hibás irányba induljanak meg. A régi vármegyei közélet is iskola volt. Azok, akik az országos közéletben 1867 óta szerephez jutottak, legnagyobb részben a vármegyei életben kezdték meg működésüket. Itt szokták meg, hogy lelki, erkölcsi és anyagi téren érdektelenül szolgálják országos és autonóm vonatkozásban a nemzet ügyeit. A kisgazdatársadalomnak és a munkásságnak is jó iskola lesz a vármegyei közélet. A vármegye vezetőségének nagy körültekintésre és jóindulatra van szüksége, hogy a népies elemeket a vármegyei közélet szolgálatába helyesen állítsa be. Sajnos, azok az ellentétek és visszásságok, melyek a társadalmi életben jelentkeztek, ott lesznek a vármegyei életben is. Biztosítani kell az új népies elemekkel való együttműködés feltételeit és mindent el kell követni, hogy az egyoldalú osztályuralomra való törekvés mélyebb gyökeret ne verjen. A falu népnek helyet kell adni a vármegyei bizottságokban és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közügyekkel való tárgyilagos megismerkedés kicsiszolja a vármegyei élet új képviselőit. Nehogy a jók szenvedjenek haszontalanok miatt és egyesek hibájáért egész osztályok pusztulásra legyenek kárhoztatva. Ahány vármegye, annyiféle a közigazgatás. Több mint 20 év óta vagyok tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságának és közvetlenül volt alkalmam megfigyelni több vármegyében, hogy a tisztikar lelkiismeretessége és pontossága szerint úgyszólván vármegyénként változik a közigazgatás szelleme. Miután az Ausztriával való közösség megszűnt, a vármegye nem lesz többé a közjogi harcok színtere. Az új vármegyét kizárólag kulturális, gazdasági és szociális kérdések fogják uralni. Most igen élénk a falvakban és a megyei székhelyeken az élet. Nemcsak a fontosabb vármegyei bizottságok, de az új tisztikar is most szerveződik. Gondosan és személyesen tapasztaltam a jelentkező ellentéteket. Megítélésem szerint fontos államérdek fűződik hozzá, hogy a vármegyei életben vezető pozíciókba a leghivatottabbak kerüljenek. A jó, gyors és érdektelen közigazgatás, mely népszerető is, egyben elsőrendű kormányzati érdek. Azok az ellentétek és súrlódások, melyek most a vármegyei életben kiütköznek részben szubjektív, részben objektív okokra vihetők vissza. Ahol a főispán és alispán között megvan az összhang, ott az uj vármegye működése is zavartalan lesz. Sajnos, a vármegyei vezető tényezők közötti ellentétek az uj vármegye helyes megszervezését több helyen gátolják. A vezető tisztviselői állások betöltése is sok ellentétre ad alkalmat. Egyes járások szeretnének szabadulni alkalmatlan főszolgabirájuktól, mások pedig régi, kipróbált főbirájukat akarják megtartani. Nem egyszer évtizedes családi harcok újulnak ki a vármegyei életben ilyenkor a közérdek rovására. E szubjektív érdekek mellett vannak tárgyi ellentétek is. Azt tapasztalom, hogy a vármegyék háztartásának kérdése csakúgy, mint a községi háztartások kérdése sok gondot okoz mindenkinek. Az általános mezőgazdasági krízis növeli gondjait a falusi népnek, mint a megye intézőköreinek. Az alföldi vármegyékben nagy tömegben élő mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatása és kenyérrel való ellátása nagy figyelmet érdemel. A régi vármegyei tényezőket nagy szomorúsággal tölti el az a közöny, amely a vármegyei és községi életben is lépten-nyomon jelentkezik. Igen fontos gazdasági és kulturális ügyek számos községben nem Egye« számára» 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér Budapest, nov. 30. Ma délelőtt 10 órakor kezdte meg a Magyar Revíziós Liga a pesti Vigadó nagytermében országos nyilvános igazgatósági ülését, amelyen a Liga budapesti tagjai és a vidéki testületek képviselői is nagy számban jelentek meg. Egymásután érkeztek a gyűlésre egyszerű munkások, tisztviselők, iparosok, közalkalmazottak, köztisztviselők, valamint a különböző notabilitások, akiknek sorában ott láttuk Puky Endrét, a képviselőház alelnökét, Ráday Gedeon grófot és Skerlecz Iván bárót, Huszár Károlyt és még más számos előkelőséget. Az ülést Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga elnöke nyitotta meg. A Liga eddigi életét — mondotta — két korszakra oszthatjuk. Az egyik a megalakulás 1927. augusztus 1-től 1929 május 1-ig tart, amikor megjelent az a felhívásom a munkássághoz, amely nemcsak nálunk, hanem az egész világsajtóban visszhangra talált. Az eredmény több mint 400.000 tagnak csatlakozását jelenti. A tagok a Ligán kívül szabadon érvényesíthetik demokrata, szocialista, vagy szociáldemokrata felfogásukat, mert a Ligának egyetlen célja a revízió, amelynek zászlaja alatt kell sorakozni. A Liga minden politikai, vallási, vagy szociális ellentétnek föléje emelkedik. A Liga nem foglalkozik egyáltalában politikával, ugyancsak helyteleníti azoknak az egyes előkelő külföldieknek eljárását, akik sorrendet kívánnak a belső és külső revízió tekintetében felállítani, ám aki belső revíziót akarja, harcoljon érte, de a sorrend önkényes megállapításáért senki se vállalhatja a felelősséget, mert akik azt teszik, akarva, nem akarva a kisantant szekerét tolják. Herczeg Ferenc nagy tapssal fogadott beszédének a végén köszönetet mondott a napi sajtónak, amely a revíziós mozgalmat állandóan támogatja és azt felszínen tartja. Eckhardt Tibor képviselő szólalt fel ezután, ki ismertette a revízió kilátásait. Lelkes tapssal fogadták beszédét. Majd Lukács György v. k. t. t. tartotta meg beszédét a kisebbségek jogairól. Ezután Berkes József evang. lelkész a megszállott délvidék magyarságának helyzetét ismertette. Jólan Miklós dr. unitárius püspök a Trianon és protestantizmus címmel tartott előadást, amelyet azzal fejezett be, hogy az unitárius sekták, hívei az egész világon folytatják felvilágosító munkájukat. Ezután Hevesi Simon főrabbi, Trianon és a zsidóság címmel szólalt fel. Herczeg Ferenc elnök ezután bejelentette, hogy délután 4 órakor folytatják az ülést ugyancsak a pesti Vigadóban. új J0 Magyar RevíziósLiga ülése. felszabadul a második rajnai zóna. Coblenz, nov. 30. (Wolff.) Ehrenbreinsteinben ma d. e. 11 óra 15 perckor nagy ünnepélyességgel bevonták a francia lobogót. Az ünnepélyen résztvett a nemzetközi rajnavidéki bizottság elnöke, a két állam főbiztosa és egy francia tábornok. A zászló bevonása alkalmából egy kivonult díszszázad tisztelgett. Coblenz, nov. 30. A francia lobogó bevonása után a francia csapatok a moseli teherpályaudvarra vonultak, ahol a részükre előkészített vonatokba szálltak. 12 óra 55-kor a csapatszállítmány Metz felé elindult. A francia csapatok elvonulása teljes nyugalommal történt. Az elvonulásnál csak kevés kíváncsiskodó volt jelen, ezzel szemben számos újságíró, köztük a külföldi sajtó képviselői és sok fényképező jelent meg a csapatok elvonulásának színhelyén. Berlin, nov. 30. Annak emlékére, hogy ma éjszaka felszabadul a második Rajna zóna, egész Németországban nagy ünnepségek lesznek, minden templomban megkondítják a harangokat, minden nagyobb városban istentiszteleteket és népünnepeket tartanak. A Rajna tartományok főnöke kiáltványt intézett a lakossághoz, amelyben rámutat arra, hogy ma éjszaka, 2.000.000 német birodalmi állampolgár visszanyeri szabadságát. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a harmadik zóna lakossága számára is ütni fog a szabadulás órája. Lapnak mai вжата 18 oldal.