Pécsi Napló, 1929. december (38. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-08 / 280. szám
10. oda. fért volna 1 Fejér Márta. Szívesen Mártuskám ! Máskor is, ha a Sors úgy hozza magával 1 Fischer Irma. Gratulálok ! Derék kislány, aki ennyi szép, magyar költeményt tud! Fernesz Edit. Ne siessél mindig olyan nagyon ! A közmondás is azt tartja : Lassan járj, tovább érsz ! Blancz Gyurka. Szép, rendes Írásodért nyilvánosan megdicsérlek ! Szabó és Rosenberg. Egyszer már szóvátettem levélkétek kevésbé tetszetős külalakját. Most újból figyelmeztetlek: Több csinosságot és rendesebb Írást követelek, különben a jövőben nem méltatlak benneteket válaszra ! Olga: A csokoládét bajos postán hozzád juttatni. Ha hajhrdó vagy az édes-ségért cserében egy könyvet elfogadni, azt azonnal elküldöm számodra. Válaszodat sürgősen kérem. Kiatuz K. és Gy. Derék fickók vagytok! Küldeményetek egy részét a karácsonyi számba soroztam. Aki a karácsonyi szám részére fejtörőket akar küldeni, siessen ! ! ! Több levélkére legközelebb válaszolok. A fejtörők megfejtése Károly bácsi elmére, Pécsi Napló, Munkácsy u. IX. sz. küldendő. PÉCSI NAPLÓ 1929. december 8. Weber Xavér Ferenc emlékezete. Irta és előadta: Ludvig Ferenc dr. Midőn a Pécs—Baranyamegyei Múzeum- Egyesület megtisztelő megbízásából, mint Weber Ferenc festőművészünk utolsó, még életben levő, pécsi tanítványa, centennáriumi ünnepélye alkalmából Önök előtt szót emelek, ifjúkorom egyik legszebb emléke kel ismét új életre lelki szemeim előtt. Hallom ismét a mester lelkes szózatát a ' ' '' és •lean, el. san itteánlett isa, ■mles osisik, ól ja эп a, lenyűgöző hatással hatott minden fogékony kedélyre és a szunnyadó művészi csirát a fiatal lelkekben lángoló ihletre keltette. Ilyen volt a kor, ilyen a környezet, melyben Weber Ferenc egy évszázaddal ezelőtt, városunkban, a földi lét folyamába kapcsolódott. Hasonnevű atyja, a magyar határszéli stájerországi Rodgersburg városkából, vagyonnal költözködött Pécsre és itt az „Arany Hajó” szálloda épületében, a kaputól jobbra lévő bolthelyiségben, rövidáru-üzletet nyitott, „a Vöröspipa” címmel. Takarékossága és szorgalma révén nemcsak biztos polgári jólétben élt, hanem a Mór és Jánosutca sarkán (a mai János utca 1. sz. alatt) házat szerzett és itt, szép, fiata nejével, Csecselics Teréziával, Boldogságban élt. Itt született 1829. évi március hó 25-én Ferencnevű fiuk, a mi eddig legnagyobb, legjelentőségesebb pécsi festőművészünk. De a boldog, szerető anya nem ringathatta ! A pécsiek kedvelt találkozóhelye Budapesten KÖZPONTI SZÁLLODA BAROSS TÉR 23. a Keleti pályaudvarnál. Teljesen újonan berendezett kényelmes családi ház Központi fűtés, hideg-melegvíz. Mérsékelt polgári árak! E lapra hivatkozóknak 20% engedmény. Testvérvállalat: OSTENDE KÁVÉHÁZ Tulajdonos: Gross Ödön, egyetlen gyermeke bölcsőjét, mert a kérlelhetetlen gyermekágyi láz csakhamar, már április 4-én elszólította őt, 19 éves korában, az élők sorából. A mélyen lesújtott apa nagy szeretettel nevelte fel egyetlen kis fiát, azon reményben, hogy az majd tovább folytatja virágzó üzletét. A fiú szépen fejlődött és az akkori iskolákat, mint tehetséges, szorgalmas tanuló, kitűnő eredménnyel végezte el. Minden tudás iránt érdeklődött, csakhamar nagy olvasottságra tett szert, különösen a nyelvek tanulása iránt tanúsított nagy tehetséget, úgyhogy végre hét nyelven beszélt. Mindezen tehetség és hajlam azonban eltörpült feltűnő képességével szemben, melyet a rajzolás és festés iránt mutatott. Elemi erővel tört elő már nagyon korán valódi festőművészeti tehetsége. Csakhamar rokonlelkületű, buzdító műkedvelőkkel találkozott, Zsolnay Vilmossal és Pácsetics József földbirtokossal. Mint minden kezdő festő, úgy Weber is, tájképekkel kezdette műkedvelő tevékenységét, de csakhamar áttért a festészet összes válfajaira is. Tömegesen gyártotta a táj-, arc- és egyéb tárgyú képeket és azokat számos ismerőseinek ajándékozta, azoknak nagy örömére. Az öreg Weber elkomorodott szívvel fogadta fiának művészi szárnybontogatását és komolyan aggódni kezdett fia jövendő sorsa felett. Végre csak az a körülmény engesztelte ki, hogy bár fiának semmi hajlama nincs kereskedői pályára, úgy mégis az az elhatározása, miszerint Bayer Henrik, pesti születésű és Pécsett, a Király utcai bazárépület 1I. emeletén nagy műtermet nyitott, kiváló fényképésszel üzlettársi viszonyba lépett,ényegesen kibékítette a festészeti pályatévesztéssel. De a fiatal Weber pécsi szereplése mindezzel távolról sem merült ki. Mint ideális szépségű fiatalember és vígkedélyű cimbora, vezére lett az akkori pécsi fiatalságnak. Bűvészi mutatványokkal, álarcos jelmezek kieszelésével lepte meg környezetét és az akkor alapított „Pécsi Dalárda” nyári hangverseny szerepléseivel kapcsolatos tündériesen fényes tüzijátékos tettyei ünnepélyek rendezésével felrázta a tespedt kisvárosi életet és azzal nagy közkedveltséget váltott ki maga iránt. Itt önként meg kell emlékezni kedves barátunkról, Rech György nyugvárosi tanácsnok arról, ki Weber Ferenc nyomdokaiban haladva, egy félszázaddal később, folytatta a tettyei ünnepélyek felkarolását és a modern technika felhasználásával talán nem a régi naiv kedélyességgel, de sokkal nagyobb fénnyel, ugyanazzal az önzetlenséggel iparkodott a sivár társadalmi életet fellendíteni. Weber Ferenc a festészeti technika elsajátításában lényeges előmeneteleket ért már el pécsi működése idejében, ezen tudás nagy részét a bonyhádi születésű, Nachud Zsigmond pécsi festőnek köszönhette, ki 1896 május hó 22-én, 80 éves korában, Pécsett halt meg. Végre elérkezett Weber Ferenc életének nagy fordulópontjához. Atyja 1865 május hó 29-én, 71 éves korában, elagottságban meghalt. Megszűnt tehát további pályafutásának minden akadálya. Szivében mély gyásszal, feléje intett a ragyogó jövő, a hírnév, a dicsőség ! Miután sok évig fontolgatta életterveit, mint 35 éves férfiú, gyors elhatározással intézte további sorsdöntő lépéseit. Eladta atyja üzletét, házát szomszédjára, jóbarátjára, komájára, Aronfy József városi főpénztárosra bízta, összecsomagolta holmiját és elszántan nekivágott az élet útjának. München, a múlt század közepe óta, a világ leghíresbb festő-akadémiával rendelkezett, I. Lajos, a lángeszű bajor költő-király, minden fogalmat túlhaladó fejedelmi bőkezűsége folytán. Akkor lett München Németország legszebb városa, és Képzőművészeti Akadémiája révén a világ összes művészeinek mekkája . A müncheni festészeti akadémiának akkoriban két világhírű főmesteriskolája volt. Wilhelm von Kaulbach képviselte a klasszikus, monumentális irányt, míg Carl von Piloty osztálya a naturalista történelmi irányt művelte. Weber Ferenc az utóbbihoz csatlakozott. Tanulótársai voltak Benczúr Gyula, Liczenmayer Sándor, Székely Bertalan és Wágner Sándor, valamennyien a magyar festőművészet halhatatlan mesterei. A müncheni festészeti akadémia igazgatójának a múltkor hozzám intézett válaszlevelében igazolja, hogy Weber Xavér Ferenc az 1865/66. évi téli félévet, valamint az 1866/67. téli félévet a Piloty-iskolában töltötte el, míg az 1868/69. egész tanévet Wágner Sándor technikai festőiskolájában végezte. Mindvégig a legkitűnőbb növendékek közé tartozott és ennek folytán 1869. március hó 9-én, kiválóan sikerült festészeti tanulmányainak elismerése jeléül, az akadémiai kollégium neki szavazta meg egyhangúlag az állami bronz tiszteletérmet. Ugyanezenlevél, felemlíti, hogy Weber a müncheni képzőművészeti főiskolán tanári működést nem fejtett ki, mint az némely hazai kézikönyvben tévesen emlitve lett..A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1873. évben nyert megbízása folytán, Weber megfestette „László királynak a keresztes hadak fővezérségét ajánlják fel” című nagyméretű festményét, mely a budapesti Szépművészeti Múzeum birtokában van. Ezzel a képpel nyerte el a hazai történelmi festészet nagy díját. Eközben Münchenben a Schwanthalerstrasse 25. számú ház II. emeletének udvari épületszárnyán lakást és szép nagy műtermet bérelt. Ott dolgozott haláláig. Ezt a műtermet előkelően berendezte és nagyértékű műgyüjteményével díszítette fel. Ide zarándokoltak sűrűn pécsi ismerősei, kiket München gazdag műgyüjteményein kalauzolt végig, szakértő magyarázattal fokozva műélvezetüket. Akadémiai taulmányainak bevégezte után itáliai útjára kelt. Előbb Velence és Florenc műkincseit kereste fel, innen Rómába ment hosszabb időre, majd Nápolyba, Pompejibe tett tanulmányi kirándulást. Itáliából igen gazdag művészeti gyarapodással tért vissza Münchenbe. Ugyancsak az 1873. évben Bécsben állította ki leghíresebb, óriási méretű, történelmi képét: „Szigetvár végső perceit”, mely fényes bírálatban részesült és sok bel- és külföldi reprodukcióban lett világszerte ismeretes és nevét európai hirre emelte fel. Ez a kép 1874. évi junius havában a pécsi Nemzeti Kaszinó régi nyári helyiségében volt kiállítva. Weber Ferenc külön kívánságára, ki szülővárosát, holdig és boldog fiatal éveit töltötte, oly rajongóan szerette. 1880. évben festette meg „Máter Dolorosa” című képét, mellyel a magyar Ipolyi Arnold-féle egyházi festészet első díját nyerte meg. Még kezdő éveiben elhalt szüleinek emlékére a budai külvárosi temető kápolnája számára festette meg „Krisztus sírbatételé”-nek művészi másolatát Andrea del Sarto, régi flórenzi mester (élt 1486— 1513-ig) képe után. Nem feladatom Weber Ferenc nagyarányú IP Forgalomba került a legújabb gyártási technika termében.u ^ ШЕШШТРШ Aki egyszer is használta, mindenkinek ajánlja. A*** -os ÚJLAKI ALBESTCEMENTPALA minőségileg felülmúlhatatlan A *** -os ÚJLAKI ALBESTCEMENTPALA tartóssága korlátlan A *** -os ÚJLAKI ALBESTCEMENTPALA tűznek, fagynak, viharnak, tökéletesen ellentáll A *** -os ÚJLAKI ALBESTCEMENTPALA színhatása minden színben gyönyörűen érvényesül Árajánlattal és fedési költségvetéssel szolgál: Nagybátony Újlaki“ Egyesült Iparművek R. T. Budapest, vezérképviselete : EESNER DÓCZI Pécs, Nagy Lajos utca 7-9