Pécsi Napló, 1930. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2. oldal. SOUCHONG a földrajzban mint e Jang­tse kiang forrásvidéke szó­­szerepel. Ott mindenütt teát termelnek. Ji Jang­tse-kiang sárga vizén ha­talmas vitorlások szállít­ják a teát a kiviteli kikötőbe. Ennek a vidék­nek a teája jellegzetesen füstös, üdítő izű, amit a hozzá értő nagyon érté­kel Ilyen jellegű a mi China speciál keverékünk 5 dg. P 1-30 MEINL GYULA RT teabehozatala PÉCS, Király ucca 19. elszántságát tekintet nélkül mindenre, egyedül a nemzet javát tartva szem előtt. Ezt az erőt adja meg nekünk az Úristen. A miniszter szavait lelkes éljenzéssel fogadták az újságírók, akikkel a miniszter ezután hosszabb ideig elbeszélgetett. Budapest, dec. 31. (MTI.) A katolikus írók és hírlapírók országos Pázmány Egyesülete ma­­ délelőtt küldöttségileg kereste fel Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert, az egyesület­­ elnökét és köszöntötte őt az új esztendő alkalmából. POLA NEGRI újévi köszön­tője a PARKMOZIBAN. A Parkmozi a hagyományokhoz híven mindig az évad nagyágyújával kezdi az új esztendőt. Pola Negri utolsó legnagyobb sikerű néma­filmje „Az elsodort asszony” kerül Budapesttel egyidőben bemutatásra. Pola Negri kettős szerepben mutat­kozik be nagyszerű drámai együttesben. Lukács Pál magyar művész nagyraívelő karrierjét ebben a filmben vágta ketté a­ talkie. Ezen kiváló új­donság nagy gonddal készült a Paramount mű­termében, mert ezzel akarta a gyár az előretörő hangos­filmet diadalútjában megakasztani. Ez részben sikerült is, amennyiben a newyorki Para­mount filmszínház épp ezen film miatt — csak hat hónappal később (ennyi ideig maradt műsoron­­ ezen film) tért át a talkie-re. Elég jellemző ezen filmre ez az egy eset, de hasábokon át magasztal­ják Pola Negri csodálatosan átérzett alakítását az európai kontinens metropolisainak részrehajt­­hatatlan kritikusai is. Előreláthatólag Pécsett is nagy sikere lesz ezen kiváló drámának, mely ma, holnap és holnapután kerül zenés előadásokban a Parkmoziban bemutatásra. AZ ÖRDÖNGÖS BAKFIS. Ezen kinematográfiai mestermű az Apollo újévi műsorának volt szánva. Azonban a „Négy ördög” nagy prolongációs sikere miatt, melyet az Apollo kénytelen ma még utoljára bemutatni, az „Ördöng­­s bakfis” három nap helyett csak két napig, és pedig csütörtökön és pénteken fog az Apollóban műsorra kerülni. A film frappáns, mulat­ságos, néha szentimentális, de mindenkor fordu­latos, s így érthető, hogy a budapesti Ufában szen­zációs sikert aratott. Anny Ondra, ez a fitos-orrú, gyönyörű alakú berlini filmsztár nem fukar elő­nyeinek mutogatásában, gyönyörű toalettjei pedig feltűnést fognak kelteni. Egész bátran jelezhetjük, hogy az „Ördöngíts bakfis” egyike a legjobban meg­játszott és a legszebben szcenáriumozott filmek­nek. A pécsi közönségnek gyönyörűsége fog benne telni. TÁVIRATI LEVÉLVÁLTÁS ROMÁNIÁVAL. Budapest, dec. 31. (MTI.) A kereskedelemügyi miniszter rendelete szerint 1930. január hó 1-től távirat-leveleket az általános feltételek mellet Magyarország és Románia között is leb PÉCSI N­APLÓ 1930. január 1 Posthumus intervju Clememceau-val. 1 Páris, dec. 22. (A Pécsi Napló pár­isi levelező­jétől.) A ,,L’ Illustration” most megjelent számában poszthumus interjút közöl Clemenceau­­val, amelyet az elhunyt államférfiú magántit­kára folytatott a „tigrissel” és amely Clemenceau utolsó politikai kijelentéseit tartalmazza. Az in­­terjú­ból kitűnik, hogy Clemencauu álláspontja a békekötés óta mit sem változott és ha tőle füg­gött volna, úgy a gyűlölet egyre nagyobb mérték­ben tombolt volna Európában. A ,,L’ Illustration” szerkesztőségének előzékenysége folytán a Pécsi Napló párisi tudósítójának a követekzőkben már ma módjában van közölnie a poszthumos interjú lényegesebb részeit: „Azért tartjuk megszállva a Rajna vidékét, mondotta többek között Clemeceau, hogy őr­ködjünk a békeszerződés betartásán. Ha a „too­­che”-ok teljesítik kötelezettségeiket, akkor ki­vonulunk. Ha nem teljesítik, úgy ott marad­unk, még 15 éven túl is, akár 100 évig is, ha ez szük­séges, egész addig, amíg mindent megfizetnek, amivel a versaillesi szerződés értelmében tartoz­nak. Ki olvasta azonban el a versaillesi szerződés szövegét ? Ha a Rajna vidéket kiürítettük és a ,,boche”-ok újból megszegik kötelezettségeiket, akkor ismét megszálljuk a Rajna vidékét a béke­szerződés idevágó rendelkezéseinek értelmében. Szóval a Rajna a mienk. Mit akarunk még ? Száll­juk meg végleg a Rajna vidéket ? Ez annexió lenne. Az annexió-szó azonban nem időszerű. A Rajna vidékének annektálása azt jelentené, hogy tönkre tesszük azt, amiért küzdöttünk.. Meg kellett volna mondanunk az angoloknak és amerikaiaknak, hogy a Rajna vidékét magunk­nak követeljük. Az angolok és amerikaiaknak azonban azt felelték volna, hog olyasvalamit akarunk elvenni, ami nem a mienk. Utóvégre hárman voltunk, akik a vadállatot leterítettük.” A beszélgetés további folyamán a titkár megemlítette, hogy a szélsőséges francia nacio­­nalisták szemére vetik Clemenceaunak, hogy nem kísérelte meg Németország egységét megbon­tani. Erre a tigris,,” így válaszolt:­­— Könnyű ilyesmivel előhozakodni. Miként bonthattam volna meg Németország egységét. A győztesek közül egyedül én képviseltem a kontinentális érdekeket.Anglia és Amerika szem­ben állottak velem. Németország pedig szilárd egységet mutat­ott. Az egyik német városban, amely francia megszállás alatt volt, a „boche”-ok katonáink és­, tisztjeink szeme láttára legyűrtél azokat a Rajna-vidékieket, akik önálló politi­kába kezdtek és fel akarták venni a diplomáciai kapcsol­atokat a franciákkal. Megfojtották ők'' Felmet­szették hasukat. Rémes. A szemrehán ép oly­an jogosult, mintha azt hoznák fel, ha miért elégedtem meg az 1870. évi határokkt Miért nem valósítottam meg Nagy Károly bi­ztalmát ? Még a Saar-vidékét is csak nehéz tudtam megszerezni. Mi lett azonban a Saar­­­dékéből ? A francia nép erre Poincarétól és Briant­tól kérjen választ. — A versaillesi szerződés értéke alkalma­zásától függ. Ki kellett volna tartani az én szel­­­lememben. Mit tettek azonban utódaim ? Sem­mit. Beszédeket tartottak, szónokoltak. — Mások azt mondják, hogy a béketárgya­lások idején szakítanom kellett mlna a szövet­ségesekkel. Majdnem meg is tetten. A versaillesi szerződés nyilvánosságra hozatala előtt 48 órával Lloyd George csupán két évi megszállásba akart belemenni. Többről tudni sem akart. Szerencsére Wilson rendbe hozta a dolgot. — A békeszerződés nem tökéletes. Ezt kész­séggel elismerem. Tökéletes dolog volt azonban a háború ? Négy évig tartott, alig tudja Isten hány nemzetnek sikerült Néretországgal elké­szülnie. Az egész földkerekségről kellett össze­szednünk szövetségeseinket, mi négereket is kellett toboroznunk. A háború alatt már húsz­szor azt hittük, hogy végünk van. Ezek után mondottunk volna le szenvedésink és munkánk eredményeiről ? Két hétre, így visszavonul­tam a kormány vezetésétől, utódaim­ azonban már lemondottak II. Vilmos kiszolgáltatásáról és mindazoknak kiadatásáról, akik gyilkoltak, raboltak és gyújtogattak. Az én békeszerződé­sem szerint Németországot le illett volna fegy­verezni. Utódaim azonban Lábán és másutt állandóan kitárták a lefegyverző határidőt, meg­szabadították ellenőrző bizotságainktól és a „boche”-hadsereg most már­­ra fegyverkezik, a „boche”-gyárak újból ágy­at és gépfegyve­reket gyártanak és­­ az égés Világ ezt rendben levőnek találja. 1 TTTTIT VI T-t ~r " T" t- t Életem ideálját látom megvalsítva... — mondja Weigand József igazgató, aki lelkesen beszél az uj iparos-generáció neveléséről Az iparostanonciskola Ráth-uccai új palotá­jának első emeletén, az igazgatói szobában, be­szélgetünk : Weigand József igazgatóval. Lelke­sen beszél az új iparosgeneráció neveléséről. Egész szívvel érzi az ügy fontosságát. A palota a leg­modernebb elvek szerint épült s mint ilyen, első az országban. Pécsé tehát az elsőség dicsősége, hogy hajlékot emelt a jövő iparosainak. Nendt­­vich Andor dr. polgármester nagy szeretettel karolta fel ezt az ügyet. — Életem ideálját látom megvalósítva — mondja az igazgató. — Pécsé az elsőség babérja, hogy ilyen modern palotát épített iparostanonc­­iskola és otthon céljára. — Két évvel ezelőtt tanulmányúton voltam, Németországban láttam díszes tanonciskolákat s otthonokat. Arra a kérdésre, hogy miért épí­tenek szinte luxuriózus ilyen épületeket, azt a választ kaptam : ,,a növendékek esztétikai érzéke szokja meg a szépet. Azonkívül áhítattal lépjen erre a helyre s érezze ünnepnapnak, ha az iskola küszöbét átlépi... Vannak elsőrendű tervezőink, tehát fontos, hogy — mondottuk — elsőrendű kivitelezőink is legyenek, hogy felvegyük a ver­senyt mindenkivel.“ — Az iskola tanulóinak száma ezerhatszáz. S minden szakma képviselve van: építőipar fém, fa-, bőr-, ruházati stb. ipar, azután női­ szabó, női divat, kalapkészitő. A legtöbben a fémipar szakon vannak. A tanoncok­­száma az utóbbi öt évben alig változott. Tiz évvel ezelőtt számuk a mainak tán a fele volt. Tanonchiány nincs. — A tantestület huszonhét tagból áll, ezek órában vannak óraadó mesterek s vannak fő­vatású tanárok, köztük gépészmérnök s vegyész­­­nöknő is. A teljesen szakszerű elméleti okta­­­t kiegészíti a műhely-oktatás, mely betetőzése, kiegészítője a mesterműhelyn folyó gyakorlat­nak. Célunk az, hogy alapoa szakképzett, in­tellektuális fokon álló iparosnerációt neveljünk. Az iskola látogatásának k­ét előírja az ipar­törvény. Ez összefügg az elites iskolai képzett­séggel. Az iskola elvégzése m­, kétévi gyakorlat jogosít önálló iparűzésre. Az iskola teljesen mode, higiénikus otthon­nal van egybekötve, ahol a v­ai szülők gyermekei lakást és ellátást kaphatnaA havi díj előrelát­hatóan, 30—35 pengő les Az otthon január közepén nyílik meg. Mini felvilágosítással szívesen állok a szülők reitkezésére. — Végigmegyünk a sós, világos folyosó­kon. Kellemes langyosság áraszt a központi fűtés. Benézünk az egyes­­helyekbe, amik a legmodernebbül vannak szerelve. A borbély­műhelyben egy modern fúszműhely képe. A falon kölni vizek és brill­inok címkéi, be­­rámázva, hogy a jövendő frász megismerked­jék velük. Ide kerül egy k­orozat, mely a haj­viseletet ábrázolja a legrégi időktől napjainkig. A cipészműhelyben a szakhoz szükséges gépek, asztalok, székek, az asztóműhelyben gyalu­­padok sorakoznak, a szabahelyben nagy szabászasztalt, próbababák látunk. Az építő­­szakma műhelyben a múlt falán tanulják a tanoncok az építőmunkát, folyosó boltozatai vakolatlanul vannak hagyv építésük módja is a tanítás célját szolgálja. Az egyes műhelyek feleléséhez a külön­böző szakmák is hozzájárult továbbá adományt juttattak a felszerelés célján Visnya Ernő kincs­tári főtanácsos, elnökigazgt és az Iparkamara. Szeged most épít, G. pedig tervezi az építést. sz. 1.

Next