Pécsi Napló, 1930. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1930. január 1 Budai Külvárosi kath. körbe a III. esti kurzus első tanítási órái csütörtökön és szomba­ton 8—11-ig. 5323 Amíg egy levél eljut odáig ... Pécs, dec. 31. Ráncos arcú, töpörödött, öreg anyóka botorkál végig az utcán. Megáll a levél­­gyüjtőszekrény előtt. Aggódva betürgeti a posta­láda kiürítését jelző táblácskát. Reszkető kezek­kel simogatja végig b­omba betűkkel címzett leve­lét és csak azután dobja be a postaszekrénybe. Arcára kiül a megkönnyebbülés mosolya, mert el­megy a levél és idejében kapja meg a címzett — a fia. Száguldva közeledik a jól ismert, kis zöld posta­autó. Vad rohanásában megtorpan, a fürge postás néhány pillanat alatt üríti ki a levélgyűjtő­­szekrény tartalmát és a pályaudvari postahivatal irányában robog el. Kövessük útjában a levelet, amíg eljut a címzett kezeihez. Pécs területe levélgyűjtés szempontjából két részre van osztva, úgymint: a budai és szigeti részre. Úgy a szigeti, mint budai városrészek levél gyűjtése naponta 5-ször teljes és 3-szor részleges. A teljes gyűjtés alkalmával az egész város összes, a részleges gyűjtésnél csak a város belső részén elhelyezett szekrények ürítettnek ki. A teljes gyűjtéskor 52, a részleges gyűjtésnél 25 posta­szekrényt ürítenek ki. A begyűjtött anyagot a Pécs 2. számú pályaudvari postahivatalba szál­lítják be. A levélgyűjtő postaautók naponta mintegy 1200 km­-t futnak be. A Pécs 2. számú postahivatal. A főpályaudvar keleti oldalán, külön épület­ben van elhelyezve a Pécs 2. számú postahivatal. Ez a postahivatal a postaanyagszállítás központja, lelke. Stadl Ferenc postafőigazgató és Fábián Jenő postaigazgató szíves engedélyével, Előd Imre dr., postatanácsos szakavatott kalauzolása mellett lépek be a szentek­ szentélyébe, az idegenek részére megközelíthetetlen hivatal levéltovábbító és rova­­toló helységébe. Idegen világ tárul a belépő elé. Itt van a XX-ik századbeli fallanszter, ahol az alkalmazot­tak monoton gépszerűséggel végzik munkájukat. Ebben a hatalmas, tágas teremben történik a levélirányítás. Körbefutó, rekeszekre osztott két szekrény előtt, szédítő iramú, de körültekintő , pontos munka folyik. A postaaltisztek egy tiszt­viselő vezetése mellett, dolgozzák fel az anyagot. Oly gyorsan történik az anyag kiválogatása, hogy a szemlélő beleszédül. Kincs gondolkodás, keres­gélés és bizonytalanság. Az emberek értelme, úgy látszik, mintha kezükben volna, oly biztosan és precízen dolgoznak. A földrajzot úgy tudja mind­egyik, mint egy geográfus. Ugyancsak jól emlékeze­tükbe vésődött az országban közlekedő vonatok menet­rendje és csatlakozása. Amikor befutnak a levélgyűjtő postaautók, legelőször is egy megbízott altiszt veszi át a ha­talmas bőrtáskákat, melyben a postaszekrények anyaga van. Ez számonkéri a levélgyűjtőtől az órujelző táblácskát. Mert neki ugyanannyi ilyen táblát kell visszahozni, mint amennyi levélgyűjtő­­szekrényt kiürített, illetve mint ahány ilyen óra­jelző táblát a következő gyűjtésre kivitt. Ezzel ellenőrzik, hogy minden levélszekrényt kiürített. A munka következő fázisa a táskák kiürítése és lebélyegzése. Minden táska tartalma 12—15 kg. súlyú levél, de a karácsonykor és újévkor ennek két­szeresét, sőt háromszorosát is eléri. Boszorkányos gyorsasággal féljük a levelek le­bélyegzése, de a munkát nagyban hátráltatja, hogy a közönség nem a boríték jobb sarkára, hanem tel­jesen ötletszerűen a boríték bármely más oldalára ragasztja a bélyeget. Ennek természetszerű követ­kezménye, hogy lebélyegzés előtt még a boríté­kokat előbb csoportosítani kell, hogy azután ne kelljen azokat össze-vissza forgatni. Ha ezzel el­készültek, akkor kezdődik a legkényesebb részlet­­munka , a helységenként való szétosztás. A Pécs 2. számú pályaudvari postahivata­lan két beosztószekrény van. Az egyik előtt egy tisztviselő áll és a Budapestre szóló levélkülde­ményeket dolgozza fel közigazgatási kerületen­ként. Panaszkodik a tisztviselő. Azt panaszolja, hogy míg a posta mindent elkövet, hogy a gond­jaira bízott küldeményeket minél gyorsabban juttassa a címzetthez, aaddig a közönség mit sem törődik ezzel. Elmondja, hogy mily szigorú rendelet van arra, hogy a Budapestre szóló levele­ket kerület jelzéssel kell ellátni. Nagyon fontos ez, mert ezzel elérhető, hogy a Budapestre reggel érkező mozgóposta már kész anagot ad át a kézbesítő hivatalnak és az így részletesen kidolgozott anyagot a címzett még délelőtt megkapja. Ha azonban a közigazgatási kerületenkinti ki­dolgozás elmarad és azt csak Budapesten végez­hetnék, úgy a küldemény kézbesítése csak dél­után történhetik meg. Éppen ezért a közönség saját érdekében lássa el a Budapestre szóló küldeméneket pontos kerület jelzéssel. És sajnálattal kell tapasztalni, hogy a közönség nagy része a kerületeket nem jelzi, amivel a postá­nak felesleges és elkerülhető munkát okoz. Önmagá­nak esetleg kárt okoz, mert a küldeményét késedel­mes kézbesítésnek teszi ki. Ugyanilyen hátráltató körülmény, hogy a fel­adók igen jelentékeny hányada, nagyobbára pénz­intézetek, nagy vállalatok, gyárak stb. csak azt jel­zik, hogy a címzett postafiókot bérel, de elhagy­ják azt a jelzést, hogy melyik postahivatalban bé­rel a címzett postafiókot. Ugyanezen szekrényben osztják be a külföldre szóló leveleket is. Ennek a szekrénynek 40 fiókja van. A terem közepén U alakú beosztó szekrény áll mintegy 150 fiókkal. Minden fiók felső pere­mén téglalap alakú kis papírlapon nyomta­tott felírás : a hely megjelölés. Pécsről kiindulva haladunk Budapest felé. Itt találjuk a vonalmenti összes postahivatalokat. Közben egy kis kiugrás, egy-egy vasúti gócpont, az onnan kiinduló mozgó- és kalauzposták megjelölésével és annak posta­­állomásainak megjelölésével. Amennyiben mégis kétely merülne fel az iránt, hogy az isten háta mögött lévő valamelyik helyiség, mely vasúti vonal mentén, illetve mely mozgóposta felé terelendő, a beosztószekrény felső peremére erősített táblácskák erre is felvilágosí­tást adnak. Ezen táblák használatára csak nagy­ritkán kerül sor. A postaföldrajz nagy és terjedel­mes tudománya az itt alkalmazott tisztviselők és altisztek vérében van. A pécsi postaigazgatóság járati ügyosztálya gondoskodik arról, hogy a személyzetnek átvigye vérébe a postaföldrajz nehéz tudományát. Ma már ott tart a posta, hogy gyorsasági vizsgákat rendezhet, melyen ellenőrizhet­nék, hogy a megadott minimális idő alatt, ki, hány darab küldeményt tud beosztani. Az irányítással megbízott postás azonban azt is tudja, hog­y azokat a küldeményeket, melyeken az utolsó posta nincs megjelölve, mely fiókba kell beosztani. Tréfálkoznak is maguk között. Tudják ők, hogy: „utolsó a posta”. Pedig igazán nem mondható annak. Panaszt azonban itt is hallunk. A beosztó­altiszt egy nagy csomó áttetsző borítékot mutat. Külön címirat nincs, hanem a beléje helyezett levél címiratát kell kiböngésznie. Nehéz dolog ez, különösen, ha a levél a borítékban kissé elcsúszik. Addig kell rázogatni a borítékot, míg a benne levő levél címzett részb az áttetsző oldalra csúszik. Ez is nagyban hátráltatja a munka menetét. Amikor az anyagelosztással elkészülnek, meg­kezdődik a kötegelés. A fiókokból kiszedi­k a be­osztott leveleket. Mindegyikre egy-egy kötegjelző cédulát tesznek és azután az egészet keresztkötés­sel látják el. A kötegjelző cédulán fel van t­etetve a rendeltetési hely, a Pécs 2. postahivatal bélyeg­zője és egy felelős tisztviselő kézjegye. Ha egy rendeltetési helyre csak öt darab is van, már külön köteget kell készíteni. Külön köteg készül még a továbbmenő mozgó posták részére, külön ,„innenső” és „túlsó” felirattal. Innenső köteg­jelző alá kerülnek azon levelek, melyek Pécshez közel eső helyekre szólnak. Szükséges ez az óvatos­ság azért, hogy­ a mozgópostán az innenső köteget dolgozzák fel először, elkerülve ezzel a küldemé­nyek túlszállítását. A kötegelést a zsákolás követi. Úgynevezett levélzsákokba kerül az anyag. Meg­telik vele vagy 7—8 zsák. Minden zsák erős papír­ból készített, lebélyegzett függvényt kap, melyre a címzett mozgó- vagy kalauz-posta neve kerül. A másik teremben folyik a rovatolás. Talán azt mondhatnék, hogy ugyanaz a munka folyik itt is, mint az első szobában. Itt kerülnek fel­dolgozás alá : az érték, ajánlott és express levelek, az értékdobozok, a nagyértékű csomagok, száll­ító­ fll­al legjobbat vehet Cipőt Quintusnál levelek és pénzes utalványok. Itt már nem csak arról van szó, hogy a küldeményeket gyorsan továbbítsák, hanem arról is, hogy a küldemények biztosan és sértetlenül kerüljenek a címzett kezei­hez. A munkával megbízott tisztviselő a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik mindazokért a küldeményekért, amelyek szolgálata alatt, kezén megfordultak. A „könyvelt” vagy másképpen „rovatolt” küldemények ezek, amelyek tételfel­­tételre jegyzékelve kerülnek be a hivatalba és jutnak onnan továbbításra. A beérkezett anyag nagy részét a pécsi postahivatalokban feladott kül­demények, a másik részt a Pécsre befutó mozgó- és kalauzposták adják. Pécsre naponta 30 vonat hoz, illetve visz postát. Ezek között 18 mozgó-, illetve kalauz­posta van és 12 vonaton pedig a vasutas személyzet kész postaanyagot közvetít. A rovatoló a hozzá beérkező „zárlatokat” gondosan megvizsgálja már kívülről is. Megnézi, hogy a zsák érintetlen-e, a zsákot befogó lakat nincs-e nyitva és hogy a lakat alatt lévő záró­hártya ép és sértetlen-e. Érdekes találmány ez a lakat. Ezekben összehajtható négy részből áll. Az egyik részből egy nagy acélnyelv nyúlik ki. A zsák felső részén rézkarikákkal foglalt lukak van­nak, ezeken keresztül megy a nyelv és összefogja a zsák száját, végül pedig a lakat negyedik részé­vel zárt egészbe fonódik. A zsák felbo­tása után a rovatoló számba veszi a küldeményeket és meg­győződik, hogy a rovatlap adatai egyeznek-e a zsák tartalmával és várjon sértetlenek-e. Miután mindez megtörtént, irányítani kezdi az anyagot. A továbbmenőket berovatolja, piros papírba cso­magolja, átköti és elzsákolja. Szám szerint nyilván­tartják a csomagokat is. Semmi sem mehet és nem is megy veszendőbe. Úton a 25-ös mozgópostával. Este­­10 órakor már künn állunk a perro­­non, várjuk a Mohács felől jövő személyvonatot. Mire a vonat berobog, mellettünk már három nagy kézikocsit látunk, vagy 400 csomaggal és azok tetején a levél- és pénzeszsákok halmazát. Végig futunk a hosszú kocsisoron míg megtalál­juk a mozgópostakocsit. Bemutatjuk igazolvá­nyainkat a kezelő tisztviselőnek, ki azokat gon­dosan átolvassa. Nehéz dolog bejutni a kocsiba, mert nagy értékek gyűlnek itt össze. Állás és becsület fűződik ahhoz, hogy semmi el ne vesszék. De még azután a postatitok sem engedi, hogy bárki is belépjen a postakocsiba. Ahogy körül­nézek, ott látom a Pécsi Napló egy példányát. Örömmel nyúlok utána, de a tisztviselő lefogja a kezem : nem szabad. A kocsi berendezése csinos és észszerű. Tágas, nagy, hivatali helyiség. Amit a technika nyújt­hat, az itt megtalálható. Hideg-, melegvízszolgál­tatás, elegáns fajansz-mosdó. Szolid kivitelű, de elegáns csillár és íróasztal, lámpa és két kényelmes bőrfotel egészíti ki. Fűtés kétféle van: gőz- és kályha­fűtés. Az egész kocsi csillogó fehérre van mázolva. Példás rend és tisztaság uralkodik az egész vagonban. A lehetőséghez képest gondos­kodik a posta személyzetének kényelméről, de az itt lebonyolított munka mégis nagyon nehéz. Ép testet és lelket, vasidegeket, önállóságot kíván. Nehéz feladat egy egész életet mozgópostakocsi­ban eltölteni robogó vonaton egész éjszaka lázas tempóban dolgozni! Ha egy perc pihenés mégis adódik, karjára borulva alszik egyet. De, amint a vonat a váltókon áthalad, már talpon van és megy ki a kocsi ajtajához, hogy ellenőrizze az anyag ki- és berakását. A mozgópostás tisztviselő nem ismer lehetetlenséget. Percek, pillanatok alatt végzi munkáját, hihetetlen gyorsan. Nincs egy felesleges mozdulata. Minden gesztusa ki­számított és precíz. A kapott postazsákokat a tisztviselő ellenőrzi. Megnézi a ráncok közeit, hogy nincs-e felvágva, a lakatot, hogy nincs-e ny­itva és hogy­ a zárókártya sértetlen-e, végül pedig a csomagokat vizsgálja át, hogy nem látszik-e raj­tuk külsérelmi nyom. A közvetítés után, egy altiszt segítségével, azonnal a kapott anyagot kezdi feldolgozni. A közönséges levélküldeménye­ket és hírlapokat az altiszt, az értékleveleket és egyéb rovatolt anyagát a tisztviselő irányítja. Az irányítás és a rovatolás ugyanúgy folyik le PÉCSI NAPLÓ 13. oldal.

Next