Pécsi Napló, 1930. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
1930. január 1 Budai Külvárosi kath. körbe a III. esti kurzus első tanítási órái csütörtökön és szombaton 8—11-ig. 5323 Amíg egy levél eljut odáig ... Pécs, dec. 31. Ráncos arcú, töpörödött, öreg anyóka botorkál végig az utcán. Megáll a levélgyüjtőszekrény előtt. Aggódva betürgeti a postaláda kiürítését jelző táblácskát. Reszkető kezekkel simogatja végig bomba betűkkel címzett levelét és csak azután dobja be a postaszekrénybe. Arcára kiül a megkönnyebbülés mosolya, mert elmegy a levél és idejében kapja meg a címzett — a fia. Száguldva közeledik a jól ismert, kis zöld postaautó. Vad rohanásában megtorpan, a fürge postás néhány pillanat alatt üríti ki a levélgyűjtőszekrény tartalmát és a pályaudvari postahivatal irányában robog el. Kövessük útjában a levelet, amíg eljut a címzett kezeihez. Pécs területe levélgyűjtés szempontjából két részre van osztva, úgymint: a budai és szigeti részre. Úgy a szigeti, mint budai városrészek levél gyűjtése naponta 5-ször teljes és 3-szor részleges. A teljes gyűjtés alkalmával az egész város összes, a részleges gyűjtésnél csak a város belső részén elhelyezett szekrények ürítettnek ki. A teljes gyűjtéskor 52, a részleges gyűjtésnél 25 postaszekrényt ürítenek ki. A begyűjtött anyagot a Pécs 2. számú pályaudvari postahivatalba szállítják be. A levélgyűjtő postaautók naponta mintegy 1200 km-t futnak be. A Pécs 2. számú postahivatal. A főpályaudvar keleti oldalán, külön épületben van elhelyezve a Pécs 2. számú postahivatal. Ez a postahivatal a postaanyagszállítás központja, lelke. Stadl Ferenc postafőigazgató és Fábián Jenő postaigazgató szíves engedélyével, Előd Imre dr., postatanácsos szakavatott kalauzolása mellett lépek be a szentek szentélyébe, az idegenek részére megközelíthetetlen hivatal levéltovábbító és rovatoló helységébe. Idegen világ tárul a belépő elé. Itt van a XX-ik századbeli fallanszter, ahol az alkalmazottak monoton gépszerűséggel végzik munkájukat. Ebben a hatalmas, tágas teremben történik a levélirányítás. Körbefutó, rekeszekre osztott két szekrény előtt, szédítő iramú, de körültekintő , pontos munka folyik. A postaaltisztek egy tisztviselő vezetése mellett, dolgozzák fel az anyagot. Oly gyorsan történik az anyag kiválogatása, hogy a szemlélő beleszédül. Kincs gondolkodás, keresgélés és bizonytalanság. Az emberek értelme, úgy látszik, mintha kezükben volna, oly biztosan és precízen dolgoznak. A földrajzot úgy tudja mindegyik, mint egy geográfus. Ugyancsak jól emlékezetükbe vésődött az országban közlekedő vonatok menetrendje és csatlakozása. Amikor befutnak a levélgyűjtő postaautók, legelőször is egy megbízott altiszt veszi át a hatalmas bőrtáskákat, melyben a postaszekrények anyaga van. Ez számonkéri a levélgyűjtőtől az órujelző táblácskát. Mert neki ugyanannyi ilyen táblát kell visszahozni, mint amennyi levélgyűjtőszekrényt kiürített, illetve mint ahány ilyen órajelző táblát a következő gyűjtésre kivitt. Ezzel ellenőrzik, hogy minden levélszekrényt kiürített. A munka következő fázisa a táskák kiürítése és lebélyegzése. Minden táska tartalma 12—15 kg. súlyú levél, de a karácsonykor és újévkor ennek kétszeresét, sőt háromszorosát is eléri. Boszorkányos gyorsasággal féljük a levelek lebélyegzése, de a munkát nagyban hátráltatja, hogy a közönség nem a boríték jobb sarkára, hanem teljesen ötletszerűen a boríték bármely más oldalára ragasztja a bélyeget. Ennek természetszerű következménye, hogy lebélyegzés előtt még a borítékokat előbb csoportosítani kell, hogy azután ne kelljen azokat össze-vissza forgatni. Ha ezzel elkészültek, akkor kezdődik a legkényesebb részletmunka , a helységenként való szétosztás. A Pécs 2. számú pályaudvari postahivatalan két beosztószekrény van. Az egyik előtt egy tisztviselő áll és a Budapestre szóló levélküldeményeket dolgozza fel közigazgatási kerületenként. Panaszkodik a tisztviselő. Azt panaszolja, hogy míg a posta mindent elkövet, hogy a gondjaira bízott küldeményeket minél gyorsabban juttassa a címzetthez, aaddig a közönség mit sem törődik ezzel. Elmondja, hogy mily szigorú rendelet van arra, hogy a Budapestre szóló leveleket kerület jelzéssel kell ellátni. Nagyon fontos ez, mert ezzel elérhető, hogy a Budapestre reggel érkező mozgóposta már kész anagot ad át a kézbesítő hivatalnak és az így részletesen kidolgozott anyagot a címzett még délelőtt megkapja. Ha azonban a közigazgatási kerületenkinti kidolgozás elmarad és azt csak Budapesten végezhetnék, úgy a küldemény kézbesítése csak délután történhetik meg. Éppen ezért a közönség saját érdekében lássa el a Budapestre szóló küldeméneket pontos kerület jelzéssel. És sajnálattal kell tapasztalni, hogy a közönség nagy része a kerületeket nem jelzi, amivel a postának felesleges és elkerülhető munkát okoz. Önmagának esetleg kárt okoz, mert a küldeményét késedelmes kézbesítésnek teszi ki. Ugyanilyen hátráltató körülmény, hogy a feladók igen jelentékeny hányada, nagyobbára pénzintézetek, nagy vállalatok, gyárak stb. csak azt jelzik, hogy a címzett postafiókot bérel, de elhagyják azt a jelzést, hogy melyik postahivatalban bérel a címzett postafiókot. Ugyanezen szekrényben osztják be a külföldre szóló leveleket is. Ennek a szekrénynek 40 fiókja van. A terem közepén U alakú beosztó szekrény áll mintegy 150 fiókkal. Minden fiók felső peremén téglalap alakú kis papírlapon nyomtatott felírás : a hely megjelölés. Pécsről kiindulva haladunk Budapest felé. Itt találjuk a vonalmenti összes postahivatalokat. Közben egy kis kiugrás, egy-egy vasúti gócpont, az onnan kiinduló mozgó- és kalauzposták megjelölésével és annak postaállomásainak megjelölésével. Amennyiben mégis kétely merülne fel az iránt, hogy az isten háta mögött lévő valamelyik helyiség, mely vasúti vonal mentén, illetve mely mozgóposta felé terelendő, a beosztószekrény felső peremére erősített táblácskák erre is felvilágosítást adnak. Ezen táblák használatára csak nagyritkán kerül sor. A postaföldrajz nagy és terjedelmes tudománya az itt alkalmazott tisztviselők és altisztek vérében van. A pécsi postaigazgatóság járati ügyosztálya gondoskodik arról, hogy a személyzetnek átvigye vérébe a postaföldrajz nehéz tudományát. Ma már ott tart a posta, hogy gyorsasági vizsgákat rendezhet, melyen ellenőrizhetnék, hogy a megadott minimális idő alatt, ki, hány darab küldeményt tud beosztani. Az irányítással megbízott postás azonban azt is tudja, hogy azokat a küldeményeket, melyeken az utolsó posta nincs megjelölve, mely fiókba kell beosztani. Tréfálkoznak is maguk között. Tudják ők, hogy: „utolsó a posta”. Pedig igazán nem mondható annak. Panaszt azonban itt is hallunk. A beosztóaltiszt egy nagy csomó áttetsző borítékot mutat. Külön címirat nincs, hanem a beléje helyezett levél címiratát kell kiböngésznie. Nehéz dolog ez, különösen, ha a levél a borítékban kissé elcsúszik. Addig kell rázogatni a borítékot, míg a benne levő levél címzett részb az áttetsző oldalra csúszik. Ez is nagyban hátráltatja a munka menetét. Amikor az anyagelosztással elkészülnek, megkezdődik a kötegelés. A fiókokból kiszedik a beosztott leveleket. Mindegyikre egy-egy kötegjelző cédulát tesznek és azután az egészet keresztkötéssel látják el. A kötegjelző cédulán fel van tetetve a rendeltetési hely, a Pécs 2. postahivatal bélyegzője és egy felelős tisztviselő kézjegye. Ha egy rendeltetési helyre csak öt darab is van, már külön köteget kell készíteni. Külön köteg készül még a továbbmenő mozgó posták részére, külön ,„innenső” és „túlsó” felirattal. Innenső kötegjelző alá kerülnek azon levelek, melyek Pécshez közel eső helyekre szólnak. Szükséges ez az óvatosság azért, hogy a mozgópostán az innenső köteget dolgozzák fel először, elkerülve ezzel a küldemények túlszállítását. A kötegelést a zsákolás követi. Úgynevezett levélzsákokba kerül az anyag. Megtelik vele vagy 7—8 zsák. Minden zsák erős papírból készített, lebélyegzett függvényt kap, melyre a címzett mozgó- vagy kalauz-posta neve kerül. A másik teremben folyik a rovatolás. Talán azt mondhatnék, hogy ugyanaz a munka folyik itt is, mint az első szobában. Itt kerülnek feldolgozás alá : az érték, ajánlott és express levelek, az értékdobozok, a nagyértékű csomagok, szállító fllal legjobbat vehet Cipőt Quintusnál levelek és pénzes utalványok. Itt már nem csak arról van szó, hogy a küldeményeket gyorsan továbbítsák, hanem arról is, hogy a küldemények biztosan és sértetlenül kerüljenek a címzett kezeihez. A munkával megbízott tisztviselő a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik mindazokért a küldeményekért, amelyek szolgálata alatt, kezén megfordultak. A „könyvelt” vagy másképpen „rovatolt” küldemények ezek, amelyek tételfeltételre jegyzékelve kerülnek be a hivatalba és jutnak onnan továbbításra. A beérkezett anyag nagy részét a pécsi postahivatalokban feladott küldemények, a másik részt a Pécsre befutó mozgó- és kalauzposták adják. Pécsre naponta 30 vonat hoz, illetve visz postát. Ezek között 18 mozgó-, illetve kalauzposta van és 12 vonaton pedig a vasutas személyzet kész postaanyagot közvetít. A rovatoló a hozzá beérkező „zárlatokat” gondosan megvizsgálja már kívülről is. Megnézi, hogy a zsák érintetlen-e, a zsákot befogó lakat nincs-e nyitva és hogy a lakat alatt lévő záróhártya ép és sértetlen-e. Érdekes találmány ez a lakat. Ezekben összehajtható négy részből áll. Az egyik részből egy nagy acélnyelv nyúlik ki. A zsák felső részén rézkarikákkal foglalt lukak vannak, ezeken keresztül megy a nyelv és összefogja a zsák száját, végül pedig a lakat negyedik részével zárt egészbe fonódik. A zsák felbotása után a rovatoló számba veszi a küldeményeket és meggyőződik, hogy a rovatlap adatai egyeznek-e a zsák tartalmával és várjon sértetlenek-e. Miután mindez megtörtént, irányítani kezdi az anyagot. A továbbmenőket berovatolja, piros papírba csomagolja, átköti és elzsákolja. Szám szerint nyilvántartják a csomagokat is. Semmi sem mehet és nem is megy veszendőbe. Úton a 25-ös mozgópostával. Este10 órakor már künn állunk a perronon, várjuk a Mohács felől jövő személyvonatot. Mire a vonat berobog, mellettünk már három nagy kézikocsit látunk, vagy 400 csomaggal és azok tetején a levél- és pénzeszsákok halmazát. Végig futunk a hosszú kocsisoron míg megtaláljuk a mozgópostakocsit. Bemutatjuk igazolványainkat a kezelő tisztviselőnek, ki azokat gondosan átolvassa. Nehéz dolog bejutni a kocsiba, mert nagy értékek gyűlnek itt össze. Állás és becsület fűződik ahhoz, hogy semmi el ne vesszék. De még azután a postatitok sem engedi, hogy bárki is belépjen a postakocsiba. Ahogy körülnézek, ott látom a Pécsi Napló egy példányát. Örömmel nyúlok utána, de a tisztviselő lefogja a kezem : nem szabad. A kocsi berendezése csinos és észszerű. Tágas, nagy, hivatali helyiség. Amit a technika nyújthat, az itt megtalálható. Hideg-, melegvízszolgáltatás, elegáns fajansz-mosdó. Szolid kivitelű, de elegáns csillár és íróasztal, lámpa és két kényelmes bőrfotel egészíti ki. Fűtés kétféle van: gőz- és kályhafűtés. Az egész kocsi csillogó fehérre van mázolva. Példás rend és tisztaság uralkodik az egész vagonban. A lehetőséghez képest gondoskodik a posta személyzetének kényelméről, de az itt lebonyolított munka mégis nagyon nehéz. Ép testet és lelket, vasidegeket, önállóságot kíván. Nehéz feladat egy egész életet mozgópostakocsiban eltölteni robogó vonaton egész éjszaka lázas tempóban dolgozni! Ha egy perc pihenés mégis adódik, karjára borulva alszik egyet. De, amint a vonat a váltókon áthalad, már talpon van és megy ki a kocsi ajtajához, hogy ellenőrizze az anyag ki- és berakását. A mozgópostás tisztviselő nem ismer lehetetlenséget. Percek, pillanatok alatt végzi munkáját, hihetetlen gyorsan. Nincs egy felesleges mozdulata. Minden gesztusa kiszámított és precíz. A kapott postazsákokat a tisztviselő ellenőrzi. Megnézi a ráncok közeit, hogy nincs-e felvágva, a lakatot, hogy nincs-e nyitva és hogy a zárókártya sértetlen-e, végül pedig a csomagokat vizsgálja át, hogy nem látszik-e rajtuk külsérelmi nyom. A közvetítés után, egy altiszt segítségével, azonnal a kapott anyagot kezdi feldolgozni. A közönséges levélküldeményeket és hírlapokat az altiszt, az értékleveleket és egyéb rovatolt anyagát a tisztviselő irányítja. Az irányítás és a rovatolás ugyanúgy folyik le PÉCSI NAPLÓ 13. oldal.