Pécsi Napló, 1930. március (39. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
4. oldal. i'lOHAPLG 1939. március 1. éves jubileuma alkalmával hódoló feliratot küljtében ünnepelte Horthy Miklós kormányzóvá vádott a kormányzónak. A feliratot Nemes Vilmos riasztásának 10-ik évfordulóján. A kormányzó dr. kormányfőtanácsos írta alá. ( magas személyéről és nemzetmentő tevékenység A Pécsi Polgrár Daloskör diszközgyűlés kere-téről Enge Ádám elnök emlékezett meg. ■------------------------- -------------------— - . ------ — ---------------------- . - - _ - A pécsi kir. ítélőtábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését Mészáros László volt baranyavármegyei jugoszláv főjegyző bűnperében. Pécs, febr. 28. Élénk érdeklődés mellett tárgyalta a pécsi kir. ítélőtábla Simon-tanácsa a felségsértés bűntettével vádolt Mészáros László volt szerb vármegyei főjegyző bűnperét. Mészáros László a maerisch-ostraui hadapródiskola elvégzése után a 16. huszárezredben kezdte meg katonai szolgálatát. Betegsége miatt rövidesen kilépett a katonaságtól és magántisztviselő lett. Az összeomlás után Zomborba ment Mészáros és itt próbálkozott elhelyezkedni a terményszakmában, azonban sikertelenül. Ekkor Bugarszki Koszta bácskai alispán tanácsára Pécsre jött és belépett a vármegyéhez mint másodfőjegyző, majd később első főjegyzővé nevezte ki Pandu- Irovits László szerb kormánybiztos-főispán. Mészáros László hivatali működése alatt teljes igye-kezettel szolgálta a szerb impérium érdekeit a magyarsággal szemben, így többek között 1919 . április végén Mészáros Nendtvich Andor dr. pécsi polgármestert felkereste hivatalában és Panduro- Ivits rendeletét adta át, melyben a főispán felszó-lította a polgármestert, hogy rendeleteinek en- gedelmeskedjék és támogassa munkájában. Amikor Nendtvich tiltakozott ezen eljárás ellen, Mészáros azzal fenyegetődzött, hogy kitoloncolják a határra. Ugyancsak 1919 év augusztus 25-én a dárdai járás körjegyzőit hivatta össze Mészáros és az ott megjelenteket súlyos fenyegetésekkel igyekezett rábírni, hogy szerb szolgálatba lépjenek. Pekli Pál sepsei jegyzőt, akit előzetes megbeszélés alapján társai nevében ezt kifejezetten megtagadta, fe-l csukatta és megverette. Mészáros László minden eszközt megragadott, hogy a magyar polgárságot megzsarolja. A szerb közigazgatás rendkívül súlyos és anyagi romlást jelentő adókat vetett ki. Mészáros Greiner József ügyvédnek azt mondta, hogy ha ő egy nagyobb összeget kap, akkor mint az adókivetőbizottság elnöke hajlandó a kivetett adókat leszállítani. A polgárság gyűjtést indított és az ilymódon összegyűlt 30.000 K-át, Greiner dr. át is adta Mészárosnak, ami után az adók leszállítása tényleg be is következett. 1919. júniusában a szerb kormány 20.000 frankot bocsájtott Pandurovits főispán rendelkezésére, hogy egy bizottság menjen ki Párisba és ott a megszállt Pécs és Baranya vármegye Jugoszláviához való csatolását kérje a megszállt területek lakossága nevében, a nagykövetek tanácsától. A küldöttség tagjai Draskovich Iván gróf, Keglevich Pál gróf, Pandurovits László szerb főispán, Andrics Tivadar dr. mohácsi ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Barics Gábor, Scheidl Árpád és Sztipievics Vladimir. A küldöttség ki is ment Párisba, de a nagykövetek tanácsa elé nem juthatott és csak Pasics, Vesztics és Trombits jugoszláv miniszterekkel tárgyalt. A jugoszláv miniszterek ekkor kijelentették, hogy Jugoszlávia nem vállalja ingyen a megszállt területek megvédését a bolsevistákkal szemben és a Bajai határvonal megállapítását kérték a nagykövetek tanácsától. A törvényszék Vásárhelyi-tanácsa gyorsított eljárás szerint tárgyalta az ügyet és Mészárost bűnösnek mondta ki felségsértés bűntettében és tizenkét évi fegyházra mint fő és 10 évi hivatalvesztésre, politikai jogainak felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán ma került az ügy a tábla elé. Az iratok ismertetése után Szapár József főügyész bizonyítás kiegészítésére tett indítványt, melynek során Mándy Sámuel felsőházi tag kihallgatását kérte. Rasovszky Elek dr. védő szintén hozzájárul a bizonyítást kiegészítő indítványhoz és kérte gróf Keglevich Pál, özv. Festetich Kristófné és gróf Draskovich Iván kihallgatását. A tábla hosszas tanácskozás után hirdette ki végzését, melyben elrendelte Mándy Sámuel, gróf Keglevich Pál, özv. Festetich Kristófné tanukénti kihallgatását. Draskovich Iván gróf kihallgatásáról a többi tanú kihallgatása után fog dönteni, dőlni kell arra, hogy mindenki lelkiismeretének megfelelően adhassa le szavazatát. Várnai Dániai Farkas István indítványához csatlakozik. Ezután Scitovszky Béla belügyminiszter szólalt fel és a részletes vita bezárása előtt válaszolt az elhangzottakra. Hoszasan foglalkozott Gaál Jenő fejtegetéseivel, rámutatott arra, hogy azért, mert egyes választók nincsenek tisztában a választás technikájával, még nem lehet azt mondani, hogy az a választási rendszer igazságtalan. A miniszter ezután védelmébe vette az ajánlási rendszert és kimutatta, hogy különböző korokban különböző választási szisztémában mindig megvolt az ajánlási rendszer. Különösnek találja, hogy a köznek, amely annyira hangoztatta, hogy a fővárosi törvényjavaslat politikai részét meg kell változtatni, amely a legnagyobb hevességgel támadja az ajánlási rendszert, mely pedig az előző törvényjavaslat politikai részében már változatlanul megvolt. A kötelező szavazás kérdésében a miniszter rámutat arra, hogy a szocialisták a kötelező szavazást azért támadják, mert tudatában vannak, hogy a szociáldemokraták megszervezett tömegei akkor is élni fognak a választás jogával, ha nem teszik azt kötelezővé. A polgári társadalom, mely nincs úgy megszervezve, sohasem fog ily nagy számban az urnához járulni. Külföldi példákkal bizonyította, hogy évről-évre csökkent a választásra jogosultak száma, illetve részvétele közigazgatási választásban, így Londonban az utóbbi években a választásra jogosultak alig 3%-a szavazott le. A szocialisták ismerik ezt a választási pszichológiát, éppen azért csodálja, hogy a szavazás kötelezővé tétele ellen többen kifogást emeltek. Végül védelmébe vette a szelvényrendszert és kérte, hogy a szakaszt Gaál Jenő indítványával fogadják el. Az elnök a vitát mgszakította és indítványozta, hogy a legközelebbi gyűlést csütörtökön tartsa meg a Ház a mai napirenddel. Az ülés 2 órakor ért véget. LÁSZLÓ FÜLÖP A MAGYAR NEMZETNEK AJÁNDÉKOZTA HORTHY MIKLÓS ARCKÉPÉT. Budapest, febr. 28. (MTI.) László Fülöp, a Londonban élő hírneves magyar festőművész a külföldön is nagyhírű festményét, mely Horthy Miklós arcképét ábrázolja, a kultuszminiszterhez intézett levelében a magyar nemzetnek ajándékozta. A kép a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteményén kerül kiállításra. AZ IDÉNY LEGNAGYOBB MESTERMŰVE FEHÉR ÁRNYAK A PARKMOZI LEGKÖZELEBBI NAGY SZENZÁCIÓJA A DÉLI TENGER MESEBELI SZÉPSÉGE FILMEN EGY FIATAL KIRÁLYLÁNY REGÉNYE LEN. Még mindig a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása. — A képviselőház Budapest, febr. 28. A képviselőház ma folyttatta a fővárosi törvényjavaslat 17. §-a feletti vitát. Ez a szakasz a választás módjáról ,a jelölésről és az ajánlásokról intézkedik. A polgári ellenzék a tegnapi napon már hevesen ostromolta a szakaszt, ma pedig a szociáldemokraták támadták a szakasz intézkedéseit. Bárdos Ferenc a belügyminiszter tegnapi felszólalásával polemizált. A belügyminiszternek a polgári társadalom érdekében tett kijelentéseit helytelenetette. A belügyminiszter a polgári társadalom alatt valószínűleg csak klikket értett, nem pedig a dolgozó társadalmat. Malasits Géza szerint Európában a szoc-demokrata pártokat mindenütt tényezőnek tekintik, csak nálunk tekintik a polgári társaddlom ellenségének. Az élet ellen nem lehet paragrafusokat hozni, amikor a polgári társadalomra hivatkoznak, csak arra a klikkekre gondolnak, melynek vezetői Wolff és Kozma. Petrovátz Gyula helyesli a szakasz rendelkezéseit. A pontos névjegyzék és a szelvényeknek posta útján való kikézbesítése meg fogja szüntetni a visszaéléseket. Propper Sándor a 17. §-t a javaslat leghirhedtebb szakaszának nevezi. Hangsúlyozza, hogy alkotmányosság nem ismerhet osztályokat és nem tehet különbséget osztályok között. Nem lehet más döntő, csak a közakarat megnyilvánulása. Ezután az üzemekben divatozó magas fizetéseket pénteki ülésen kifogásolta, majd élesen bírálta a szelvényt, mint ajánlási rendszert. Baracs Marcell hangoztatta, hogy a törvényjavaslat, a rendelkezéseknek egész sorozatát tartalmazza, amelyben a tendencia a polgárság ellen irányul. Ezért helyteleníti, hogy a belügyminiszter a polgári társadalom védelméről beszél a javaslattal kapcsolatban. A javaslat csak arra jó, hogy meghamisítsa a választók akaratát. Peyer Károly szintén a belügyminiszternek a polgári társadalomról tett kijelentéseivel polemizál, szerinte középkori gondolkodás nyilvánult meg a belügyminiszter tegnapi felszólalásában. Pakots József szerint a polgárságnak nincs szüksége arra, amit neki a különböző pártok nyújthatnak. A szelvényrendszer és az ajánlás nem szolgálja a választók akaratának megnyilvánulását és éppen ezért a szakasz eltörlését kéri. Rothenstein Mór hasonló értelemben szólalt fel. Györki Imre az ajánlások körüli visszaéléseket teszi szóvá, a szelvényrendszernek újabb a bevezetése a visszaéléseket még nem fogja megszüntetni. Ezen rendelkezések tulajdonképpen a titkos választások kijátszását célozzák. Ajánlja, hogy a kisebb választókerületekben 5%-os ajánlást tegyenek lehetővé. Helyesli, a szakasznak azon intézkedéseit, melyek lehetővé teszik a pártok számára a szavazatok többségének elnyerését. Ugyanakkor gon- AZ OLASZ KIRÁLY FIGYELME KORMÁNYZÓNK IRÁNT. Budapest, febr. 28. Rómából nyert értesülés szerint Ilii Viktor Emánuel olasz király Horthy Miklós Magyarország kormányzójának 10 éves jubileuma alkalmából az Annunciata-rend nagykeresztjét adományozta a nyaklánccal. Ezt a rendkívül magas kitüntetést eddig csak uralkodóknak adományozták. Érdekessége a kitüntetésnek, hogy az olasz király a kitüntetettet az adományozó levélben „mon Cousin”-nek, unokatestvérének szólítja. Az adományozásról szóló hivatalos értesítésnek és magának a rendjeinek megérkezését a legközelebbi napokban várják. WEKERLE SÁNDOR DR. ÉS ZISZTVAY TIBOR KITÜNTETÉSE. Budapest, febr. 28. (MTI.) A hivatalos lap mai száma a következő kormányzói kéziratokat tartalmazza : A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyminiszternek kiváló odaadó és fáradhatatlan ügybuzgalommal a hazának tett értékes szolgálataiért az elsőosztályu magyar érdemkeresztet adományozom. — A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére zsitvatetői Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek kiváló odaadásáért és fáradhatatlan ügybuzgalommal a hazának tett értékes szolgálataiért az elsőosztályu m. királyi érdemkeresztet adományozom. Budapest, 1930. febr. 25. Horthy s. k. Bethlen s. k.