Pécsi Napló, 1930. május (39. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
2. oldal. A májusi 45% zsírtartalmú hortobágyi juhtúró viszonteladói ára 2%-kal olcsóbbodott le.Szövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20. ebben a városban, hanem szerteszét Csonka- Magyarországon. Egymásután veszítjük el legjobbjainkat, akiknek tudását, munkásságát, akiknek szellemi és erkölcsi értékeit oly nehezen tudjuk nélkülözni az újjáépítés nehéz munkájában. Mintha a Gondviselés kifürkészhetetlen végzése ezzel még súlyosbítani akarná azt a mérhetetlen megpróbáltatást, amely ma erre az országra és ennek útján városunkra is nehezedik, mintha ezzel azt az akaratát kívánná kifejezésre juttatni, hogy mi, hátramaradottak még többet dolgozzunk és küzdjünk, ha ezt a földre tiport országot újra feltámasztani akarjuk. Ezek a gondolatok járják át egész valómat, amikor Oberhammer Antal koporsójára tekintek. Arra a koporsóra, amelyet a hirtelenül és váratlanul bekövetkezett döbbenetes veszteségtől lesújtva és mély fájdalommal eltelve állunk most itt körül. A gyászba borult család, mi, az ő bánatos, volt tiszttársai, a törvényhatósági bizottság lesújtott tagjai, a jóbarátoknak, a tisztelőknek s nagyra becsülőknek végtelen sorozata, szóval az egész város, mert Oberhammer Antal nemcsak egy kis köré volt, hanem az egész városé. Ezé a városé, amelyet az ő elhunyta a maga egészében a legmélyebb gyászba borított. Nagy a mi csapásunk, nagy a mi veszteségünk ! Oberhammer Antal elmúlásával megszűnt dobogni egy ritka jó szív, megtért a Teremtőhöz egy nemesen gondolkozó lélek és sírba szállt egy derék polgár, egy kivételes értékű, hasznos munkás ember, egy férfiú, akinek egész élete a köz javára volt szentelve, egy férfiú, aki fáradhatatlanul és eredményesen dolgozott ennek a városnak a nagyságáért, boldogulásáért és felvirágzásáért, az ország szebb jövőjének előkészítéséért. Sírba szállt egy férfiú, akinek munkájától még oly sokat vártunk és reméltünk, de akinek munkáját a kérlelhetetlen halál korán, idő előtt derékba törte. Oberhammer Antal nem volt e város szülötte, de diákkora óta e városban élt, itt végezte iskoláit, ennek a városnak levegőjét szivta magába és vele együtt magába szivta az aziránti rajongó szeretetet is. És az életbe kilépett ifjúnak csak egy vágya volt, hogy minden erejét, minden tudását ennek a városnak szentelje. Oberhammer Antalnak ez a vágya teljesült. Már mint 22 éves ifjút, itt látjuk a város szolgálatában, mint kezdő gyakornokot. Tehetsége révén gyorsan haladt előre a hivatalnoki pályán. A következő évben már városi rendőrfogalmazó, majd aljegyző, azután rendőrkapitány. 1910-ben a törvényhatóság közbizalma a tisztikar oszlopos tagjává tanácsnokká választotta. 1907-ben a város rendőrkapitányává lett. Majd a 3 évi szomorú emlékűmegszállás idejében, amely alatt izzó hazafias érzésével hervadhatatlan érdemeket szerezve, odaadással szolgálta a felszabadulás ügyét, főjegyzői és polgármesterhelyettesi megbízást nyert, amelyet a felszabadulás után összeült törvényhatósági bizottság választás útján kitüntető lelkesedéssel szentesített is. Oberhammer Antal mindezen hivatali pozíciókban a rátermettségnek kiváló bizonyítékait adta és bárhova helyezte is őt a közbizalom, derekasan állta meg helyét mindenhol. Munkássága ritka bizalmat váltott ki a nagyközönség körében is és ennek tulajdonitható, hogy a város választóinak bizalma 1922-ben képviselőként a nemzetgyűlésbe, majd 1926-ben az országgyűlésbe küldte. Az ország tanácsában is fáradhatatlanul dolgozott városa és az ország közjaváért. Ott is különböző kitüntető megbízásokban részesült, s munkásságával ott is becsületet szerzett magá-nak és a városnak, mely őt az ország tanácsába küldötte. Ezeket a közbizalmi megbízásokat ő nem kereste, inkább azokat szerényen elhárítani igye-kezett magától. Nem kereste a közbizalmat, ellenkezőleg, a közbizalom kereste fel őt, mert megismerte benne azokat a kiváló lelki, szellemi és erkölcsi értékeket, amelyek méltóvá tették a közbizalomra. A közbizalom legutóbb is, még néhány hónappal ezelőtt abban a kitüntetésben részesítette, hogy az újonan megalakult törvényhatósági bizottság örökös tagjává választotta. Oberhammer Antalnak összes hivatali és közbizalmi pozícióiban a puritán becsületesség, szigorú kötelességérzet, lelkiismeretesség, a legkorrektebb felfogás, széles látókör és alaposság szolgáltak fődiszéül. De ezeken kívül volt még egy talizmánja: a jó szív és az emberszeretet. Ez az érzés dominiálta egész valóját, minden intézkedésében, minden tettében odatörekedett, hogy hasznára legyen, hogy jót tegyen embertársaival. Boldog volt, ha ezt megtehette és szomorúság vett rajta erőt, ha akadályok merültek fel e törekvésében. E nemes tulajdonaival csak szerénysége, szeretetreméltósága kelhetett versenyre. Aki csak egyszer is beszélt vele, nem tudta magát kivonni egyéniségének varázsa alól. Szeretetreméltó és kedves volt mindenki iránt: ez volt titka nagy népszerűségének, ezért szerette és becsülte is őt mindenki. Sajgó fájdalommal tölti el szivünket most az a tudat, hogy ez a kedves, szeretetreméltó, kiváló értékű munkás és dolgos ember nincs már többé ! A nemes lélek törékeny testben lakozott s a halál végre is diadalmaskodott a gyenge test felett. Nemes lelkét visszaadta Teremtőjének, nekünk fájó emléket és szinte betölthetlen űrt hagyva maga után. Oberhammer Antal, mi most eljöttünk, hogy ; itt a koporsódnál végső búcsút vegyünk Tőled! Búcsút vesz Tőled mindenekelőtt szeretett családod, amelyben Te a legodaadóbb férj és legjobb apa voltál. Bucsut veszek Tőled én is, akinek Te 37 éven át odaadó munkatársa, a munkában készséges segítőkeze, okos tanácsadója voltál és akivel a legmelegebb barátság szálai fűztek egybe Téged. Búcsúzni jöttek a Te szomorú tiszttársaid, akik Téged annyira szeretlek s akiknek Te odaadó, előzékeny, felejthetetlen kartársa voltál. Búcsúznak Tőled annak a törvényhatósági bizottságnak tagjai is, amelynek Te igazi dísze voltál. Búcsúzni jöttek ide a te jóbarátaid, tisztelőid és nagyrabecsülőid, az egész város, mert Te az egész városnak a szivében lakottál. És amikor búcsúzunk mindnyájan, megköszönjük Neked a Te kedvességedet, a Te jóságodat, a Te támogatásodat, a Te nagyértékű munkásságodat, amellyel Te városod javán oly sikeresen dolgoztál és amellyel oly kitörölhetetlenül írtad be nevedet annak történetébe. Köszönetet mondok mindazon számtalanok nevében is, akiken annyit segítettél, akik áldani fogják a Te emlékedet. Legyen a Te siri álmod csendes és zavartalan. Álmodozzál ott is a Te szeretett városod jövő nagyságáról, felvirágzásáról és lásd is meg onnan álmaid megvalósulását. Emlékedetmi hálával és kegyelettel fogjuk megőrizni. , Felejthetetlen Barátunk és szeretett Ivartársunk, Oberhammer Antal, Isten Veled ! Oberhammer Antal áldásos életét, fáradhatatlan tevékenységét és emberi kiválóságát is méltató gyászbeszéd után a Pécsi Polgári Daloskar kórusa hangzott fel, Weigele Oszkár karnagy vezénylése mellett, a ,,Jaj de bús ez a ravatal” kezdetű gyászkarral tolmácsolva azt a fájdalmat, melyet Oberhammer Antal korai és váratlan eltávozása maga után hagyott. A gyászdal elhangzása után megindult a menet, hogy nyugvóhelyére, a családi sírbolthoz kísérjék a megjelentek ezrei az elhunyt tetemét záró érckoporsót. A menetet a leventék díszszázada nyitotta meg, majd a zászló alatt kivonult ipartestület sorakozott fel. Utána a tűzoltóság következett. Közvetlen a koporsó előtt a város diszbeöltözött hajdúi emelték Pécs szab. kir. város törvényhatóságának és közönségének koszorúját. A koporsót követő hozzátartozók után a meghatott arcú, könnyes szemű gyászolók ezrei mentek. A sírboltnál Virág Ferenc megyéspüspök által végzett szertartás után még egyszer felhangzott a Pécsi Polgári Daloskor gyászkara. Azután a koporsót lebocsátották a sírboltba, melynek csendje fogadta most már,az életében oly tevékeny Oberhammer Antalt, hogy mélyén, mint a nyugalom és béke élén megpihenő álomba ringassa a boldog feltámadásig. PÉCSI NAPLÓ 1930. május 1. Apollóban ma és holnap előadások: %5, 6, | *18 | és | ,10| órakor kezdődnek. Pécs város kisgyülésének és közgyűlésének ülése. ÜNNEPÉLYES SZAVAKBAN PARENTÁLTA EL A POLGÁRMESTERt OBERHAMMER ANTAL országgyülési képviselőt. Megszavazta a törvényhatóság svájci frank . A KISGYÜLÉS. Pécs, április 30. Pécs város törvényhatóságának kisgyülése ma délelőtt 12 órakor tartotta ülését. A hivatalos ügyekben távollévő főispán helyett az ülésen dr. Nendtvich Andor polgármester elnökölt. A napirend letárgyalása előtt dr. Nendtvich Andor polgármester meghatott hangon búcsúztatta az elhunyt Oberhammer Antal országgyűlési képviselőt. — Mélyen megrendülve állunk — mondta — a gondviselés végzése előtt, amely mély gyászba borította Pécs városát. A város gyászának a néhány perc múlva megnyíló közgyűlés színe előtt fogok kifejezést adni. Ezúttal azt indítványozom,hogy a kisgyűlés gyászának az ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Az elnöki előterjesztést, amelyet a jelen voltak állva hallgattak végig, a kisgyűlés magáévá tette. Köberling Nándor tb. tanácsnok terjesztette be ezután a kisgyűlés napirendjének egyetlen a bekötőutak céljára 90.000 felvételét, pontját, a bekötőutak építése céljára felveendő 90. 000 svájci frank kölcsön ügyét. A bekötőutak építésére fordítandó kölcsönt, mint megírtuk, a kereskedelemügyi minisztérium eszközölte ki a Magyar Országos Takarékpénztár közvetítésével. Leszámítolási kamata 5% lesz s ezt a kölcsön folyósításakor egész tartamára le fogják vonni. Ehhez számítják hozzá a 10% folyósítási jutalékot és a Svájcban szokásos félezrelék bélyegilletéket. Mindezek levonásával így a város a kölcsön folyósításakor május 5-én 83.834,28 pengőt kap kézhez. A kölcsön 3 év alatt 6 részletben fizetendő vissza. Amennyiben a leszámítolási kamatot nem vonják le egyszerre, hanem félévenként, ebben az esetben a kölcsön kamata 7,14 százaléknak felelne meg, ami rendkívül kedvezőnek mondható. A kölcsön visszafizetése 6 darabban is fog megtörténni, amelyek egyenként 1931. és 1933. években február és augusztus 1-éi tandók be. Az öt elsői bon mindegyike a kegy nyolcad részéről, v vagyis 11.250 svájci