Pécsi Napló, 1930. május (39. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1930. május 1 Jiethlen Isivárt gróf: „A magyar ipar létesítésének s fejlődésének előmozdítása az egész országnak érdeke“. »A fogy urhatnámság és a pazarlás“ - mondja flail gaszton. Jó mas mezőgazdasági válságnak legnagyobbrészt a vámpolitika az oka. Budapest, április 30. A képviselőház mai ülés­é­sét pontban 10 órakor nyitotta meg J­uky Endre alelnök. Az elnöki előterjesztés után Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjesztette az egyes törvényhatósági városok rendkívüli házadó men­tességéről szóló jelentést. Ezután folytatták az ülést. Krüger Aladár az első felszólaló. Beszéde elején a munkanélküliség problémájával foglalkozott és rámutatott arra, hogy a munkanéküliség nem speciálisan magyar, hanem világjelenség. A szociáldemokraták azt hangoztatják, hogy rend­szerváltozásra van szükség, mert akkor megszűnne a munkanélküliség is. Ezzel szemben utal arra, hogy Angliában épp a munkásszocialista kormány alatt nőtt meg rendkívüli módon a munkanélküliek száma. Bizonyos körökben felvetették azt a gon­dolatot, hogy új földreformra van szükség. Véle­ménye szerint halálos vétek volna a földreformot megismételni. Fejleszteni kell a telepítési kérdést is. A tanyarendszert a mai keretek között nem lehet fenntartani. Határozati javaslatban kéri, hogy a kormány az úgynevezett tanya­telepítések­nek önálló községektől való fejlesztéséről terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Végül az artézi kutak nagy jelentőségére hívja fel a figyelmet. A költség­­vetést elfogadja. Gaál Gaszton a következő felszólaló, aki a költségvetést bírálja és a következő határozati ja­vaslatokat nyújtotta be : Utasítsa a Ház a kor- I­mányt, hogy a költségvetésben minden minisztérium­­ külön-külön részletes kimutatást adjon a dologi ki­adásokról, a bel- és külföldi kiküldetések költségeiről, a hivatalos ankétek díjairól, a kiszállási költségekről, a napidíjakról, az útiköltségekről és az anyag beszer­zéséről. Kimutatás szükséges arról is, hogy az állam­vasutaknál milyen értékű szabadjeg­yek vannak. Hány nyugdíjas és aktív tisztviselő talál elhelyezést a válla­latokban a kormány megbízásából, vagy engedélyéből és milyen tant­emet kapnak ezek a tisztviselők. Ezután elismerését fejezte ki a pénzügyminisz­ternek, hogy a jelenlegi költségvetésben az eddigi költségvetések emelkedő irányzatát megváltoz­tatta. Szükség van arra is, hogy a minisztériumok a kisebb ügyek intézését az alsóbbfokú hatóságokra bízzák, mert ez­által rengeteg bürokratikus költ­séget lehet megtakarítani. Nagy az árhatnámság és a pazarlás. Nagyon sok a szalonkocsi-utazás a MÁV-nál. Hosszasan foglalkozik a mezőgazdaság adómentesítésével. A különböző kereskedelmi és ipari vállalatok elenyészően vannak megadóztatva a mezőgazdasághoz képest. (Zaj az ellenzéken.) A mai mezőgazdasági válságnak legnagyobbrészt a vámpolitika az oka. Igen részletesen foglalkozott a mezőgazdasági adózási viszonyokkal és hangoz­tatta, hogy az agráradózók túl vannak terhelve, de az ipari vállalatok teherbíró képességükhöz mér­ten aránylag kevés adót fizetnek. Ezzel kapcso­latban helytelenítette az iparosítási politikát és a túlzott vámvédelmet az ipar érdekében. Bethlen István gróf benyújtotta a főszámvevő­szék jelentését az 1929—30. költségvetési év első felében az előirányzattal szemben mutatkozó eltérésekről és nyomban válaszolt Gál Gasztonnak a kormány vámpolitikájáról szóló fejtegetéseire. Elismerte, hogy az iparvédelmi vámot is bizonyos revízió alá kell venni és a kezdeményező lépéseket a kormány e téren már megtette. Nem lehet tehát szemrehányást t­enni a kormánynak, hogy midőn felismerte a szükségét, politikája ezen részét megváltoztatta és hogy nem tette volna meg a kezdeményező lépéseket. Amit azonban Gál Gasz­ton a kormány iparosítási politikájáról mondott, hamis ténybeállításokon alap­szik . Magyarországon a monarchia ideje alatt már élt a vágy, hogy önálló vámterület lehessünk. Ennek révén mikor Ausztriá­val megszakítottuk a monarchisztikus összekötte­tést, a kormánynak feladata lett, hogy ezen a téren is, harmonikus közgazdasági életet fejlesszen ki. Ekkor a magyar kormánynak iparosítási politikát is kellett folytatnia és az önálló magyar ipar léte­sítésének az alapját lerakni. Ennek egyik segéd­eszköze volt az önálló magyar vámtarifa. A magyar ipar létesítésének és fejlődésének előmozdítása az egész országnak, tehát a mezőgazdaságnak is érdeke. Ebben az időben a mezőgazdaság terményei elhe­lyezésének semmi akadálya nem volt. .Akkor még senki sem sejtette, hogy mi fog két-három év múlva bekövetkezni az amerikai versennyel. Sándor Pál: Voltak, akik gondolták. (Zaj.) Bethlen: A képviselő úr utólagos jóslásokban nagy szokott lenni. Akkoriban azonban a magyar közvélemény máskép gondolkodott. Valótlanság az az állítás, hogy ez a rendszer szoktatta le a külföldet, hogy magyar mezőgazdasági cikkeket vásároljon. A kormány minden törekvése arra irányul, hogy az exportot fejlessze. Ennek ered­ménye meg is látszik kereskedelmi mérlegünk aktívumának megszűnésével. Hangoztatta, hogy az összeférhetetlenségi törvény végrehajtása a Ház autonómiájának feladata. A jobboldal és a közép nagy tapssal és éljen­zéssel fogadta a miniszterelnök beszédét. Láng Boldizsár a gazdasági viszonyok tart­hatatlanságáról beszélt, majd Hágával kapcsola­tosan azt a megállapítást teszi, hogy a független­ség még nem hatalom. Fontosnak tartja, hogy kül­politikai téren is alkalmazkodjunk a megváltozott viszonyokhoz és fontos, hogy minél több oldalról támogassanak bennünket. A költségvetést el­fogadja. Jókai Ihász Miklós: A mezőgazdasági termelés problémáját fejtegette és főleg a gabonaértékesítés problémájával foglalkozik. Elismeri, hogy a ga­bonaárak hanyatlása általános világjelenség és a spekuláció következménye. A mi mezőgazdasági helyzetünk más, mint a többi államokban, mert nálunk a termelési költségek nagyobbak, mint másutt. Külkereskedelmi mérlegünkben örven­detes javulás állott be, kivitelünk emelkedett ugyan, de az ellenért­ék nem felel meg annak az összegnek, amelyet az előző években kapott a mezőgazdaság. Rámutat a tőzsdei határidős üzlet árromboló hat­ására.Felt­étlenül szükségesnek tart­ja, hogy a kormány részesítse támogatásban a tőzs­dét. A spekulációt le kell törni. Sürgeti a gabona­árak stabilizálását és a kiviteli jegyrendszer érvénye­sítését. Hangoztatta, hogy a kormány érdeme, a földbirtokreform pénzügyi megoldása, majd sürgette a kisiparosság helyzetének megjavítását. A költségvetést elfogadta. Az elnök szünetet ren­delt el. Szünet után Gáspárdi Elemér a gazdasági élet bajainak enyhítésével foglalkozott. Nagy hibát­­ lát a közüzemek vezetésében. A Beszkártnak 14­­ személyautója van, a vezérigazgatónak 136.000 pen­­z­je van, a helyettes vezérigazgatónak 71.000, a tíz­­­igazgatónak fejenként 40—50.000 , a jövedelme­­ akkor, amikor a vállalatnak nyolcvan diplomás­­ munkása van. A kormány egy szakaszos törvény­­­­éyel szüntesse meg a szerződéseket. A visszás­­­­ságokat csak az erőnek összefogásával lehet meg­szüntetni. A költségvetést elfogadja. Jánossy Gábor, Gyula Sándor, Kocsán Károly a költségvetést elfogadta Az elnök napirendindítványt tett, mely szerint a legközelebbi ülé holnap tartják a mai napirenddel. Scitovszky Béla belügyniszter napirend után felszólalva rámutatott az, hogy a forradalom után a helyzet sajnos is mindig nem olyan, hogy május 1-én és az első körüli napokban gyű­léseket sem felvonulásoka nem lehet engedélyezni. Különösen indokoltá teszi­­ az intézkedést a szélső­séges elemek megmozdulási akik röplapokat oszto­gatnak, de a belügyi kormázat tudomást szerzett arról, hogy vörös május heti­ véres májust akarnak előidézni. Ez ellen nem ve más mód, mint a leg­szigorúbb intézkedéseket rendelni és kellő számú karhatalmat kirendelni. Szociáldemokrata párt jóhiszeműségét nem akar kétségbevonni, de lehetnek olyan törekvései amelyek megzavarják az ucca békéjét. A tömeg­ pedig az uccán úrrá nem lehetnek. A karhatala lesz úrrá. Ne adjanak alkalmat ,hogy a székesfáros és az ország terü­letén a vagyon és élethianság érdekében kény­telenek legyünk a karhalmat igénybe venni. Ennek esetleges következényeiért a felelősséget a szociáldemokrata párt kell áthárítanom. Az ülés este 7 órakr ért véget. DOUGLAS FAIRBANKS legbravúrosabb filmje GAUCHO A BRAZÍLIAI szegénylegény Nincsflbb az eredeti UNIO a me­nai rendszerű folytergő kályhánál egy kálival egész lakásét sütheti! Kedvező fize­si feltételek gyár : Oetl Antal roöntöc és gépgyár r. t. Központi eladás s mintaraktár: Budapest, VI., Andrásait 9. Tel. A161-08. P­ .m | Megtérült utazási költségei, ha a I sy^ClCiTl­s Nemzetit Vásár tartama alatt előjegyezi UNIÓ kályhájját. Magas engedményt adunk! A felsőház befejzte a fővárosi törvényjavaslat rszletes vitáját. Budapest, ápr. 30. A felsőház közigazgatási, valamint közjogi és tervenkezési együttes bizott­sága Németh Károly előéletével ma délelőtt megkezdte a fővárosi törény részletes tárgya­lását. A XVIII. §-nál Sclovszky Béla belügymi­niszter kijelentette, hogy a polgári társadalom kellő súlyának biztosítása miatt bizonyos konkrét­­umokra van szükség. A trvényhatósági bizott­ság túlnyomó többsége rásztás útján kerül be. Az érdekképviseletekben trténhetik a választás, ezért indokolni lehet azt a álláspontot is, hogy a törvényhatósági bizottsá válassza az érdek­képviseleti tagokat, bár a krmány ellenkező állás­ponton van, mégis a szakszt változatlanul elfo­gadta. Az 58. szakasznál Ivanovics Pál aggályos­nak tartja a kultuszminisztrnek azt a kijelentését, hogy vidékről óhajt tanít­ókt felhozni a fővárosba. A nyugdíjterhek várható emelkedése miatt ezért nyilatkozatot kér a belügyminisztertől. A belügy­miniszter hangozt­atta, hogy­ a kultuszminisztert a tanügyi személyzet knevezésénél vétó­jog illeti. A bizottság a szaka­st változatlanul elfo­gadta. A 64. §-t szintén változatlanul fogadta el és ezzel a felsőház a fővárosi törvény részletes vitáját befejezte. Az ülés végén Némethi­ Károly elnök köszönetet mondott a belügyminiszternek és munkatársainak munkáikért. É­RTEKEZLET A MUNKÁNAK ILISÉ­G ÜGY FBFv Budapest, ápr. 30. Betleri István pén­teken délelőttre értekezlet etiiv°tt ossz­­a 'n n^e_ nélküliség kérdésében. Ezé résztteszne ' k reskedelmi szakreferensek, szakszervezete­ K , viselői és a miniszterelnök fiertetni aza a az intézkedéseket, amelyek?1 kormány a­­ hiány enyhítésére már m­i vagy ent­

Next