Pécsi Napló, 1930. július (39. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
2. oldal. Közkivonatra Greta Garbo orchideák csak egy napig! ■RaaaaaaiBaMBManaaBMaiHBBBi kép gondolkozzanak és cselekedjenek. Ezt a határozott állásfoglalást még Ottó örökös királynak mint nem koronázottnak közjogi helyzete is indokolja, tekintettel különösen az utolsó koronázás óta gyökeresen megváltozott viszonyokra. Elég rámutatnom az örökös tartományokkal és — ami belső közjogunkat is érinti —■ a társországokkal fönnálló közjogi összeköttetés megszűnésére, sőt magának a trónöröklési rendnek szükségessé vált újabb átvizsgálására, valamint a nemzeti függetlenség biztosítékainak mellőzhetetlen új formulázására. Itt tehát azokra a pontokra nézve, amelyeknek ténybeli alapjai megváltoztak, új megállapodásokra lesz szükség. Ezeket elmondani, gondolom, nem volt fölösleges. Nem hizelgek ugyan magamnak azzal, hogy legyen mód a rosszhiszemű híresztelések hidrátéjének mindig újból és újból való megnövését akadályozni; de a jóhiszemű közönség talán el fogja nekem hinni,hogy a mi hitvallásunktól , a mi törekvéseinktől, a mi politikai módszerünktől nem kell félteni az országnak sem külső biztonságát, sem belső nyugalmát, sem a királyság nemzeti jellegét. Halassy Géza letartóztatását fenntartják. Budapest, jun. 30. Halassy Géza ügyében a vádtanács helyt adott az ügyészség felfolyamodásának s a vizsgálóbiró végzését hatályon kivil helyezte s elrendelte Halassy előzetes letartóztatásának fenntartását. A vádtanács legrészletesebben tanulmányozta át az ügyet és úgy találta, hogy a törvény által megkívánt okok fennforognak Halassy Géza letartóztatásának fenntartására. A vádtanács úgy találta, hogy bizonyíthatónak látszik, hogy Halassy Géza és Littke Kázmér Vay Kázmér miniszteri tanácsost mintegy 30.000 pengő pénzjutalom ajánlásával és ellenszolgáltatás nélkül teljesített munka végzésével kötelességek megszegése céljából megvesztegette és a kincstárnak ezzel kárt okoztak. A szabadlábra helyezett Vay Kázmér ügyében a királyi ügyészség most készíti a felfolyamodást. A pénzügyminisztérium negyvenhatodik jelentése. Budapest, jan. 30. Közzétették a m. kir. pénzügyminiszter 46. jelentését, amely Magyarország pénzügyi helyzetéről 1930. április 1-től 30-ig számol be. Az április havi közigazgatási bevételek 68,5 millió pengőt tettek ki, vagyis az előirányzott 67.3 millióval szemben 1.2 millióval kedvezőbben alakult. Az 1929—30. költségvetési év első 10 hónapjában összesen 755.8 millió pengő folyt be, ami 11.7 millió pngővel kevesebb a havi költségvetésben előirányzott összegeknél. A m. kir. posta ,távírda és távbeszélő forgalom az előző évi megfelelő hónappal szemben általában csökkent, ellenben a csomag és postautalvány forgalomban a budapesti , helyi és távbeszélő és rádió előfizetők számában emelkedés mutatkozik. A m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekű vasutak teljesítményei és a kezelési eredmények az előző év megfelelő hónapjával szemben általában csökkentek. A Duna-Száva-Adria vasútnál az előző év megfelelő hónapjával szemben a forgalom csökkent, a személyforgalom pedig kb. ugyanazon a színvonalon maradt. A Magyar Nemzeti Bank érckészlete április folyamán 2,3 millióval növekedett. A leszámítolási váltók és közraktári zálogjegyek tétele április folyamán 23,5 millióval növekedett. A tényleges jegyforgalom április folyamán 32,5 millióval növekedett, viszont az azonnal lejáró tartozások tételei az állami követelések apadása következtében 1z1.5 millióval csökkentek. A forgalomban lévő váltópénz mennyisége március hó végétől április végéig 0.3 millióval növekedett. A forgalomban lévő váltópénz mennyisége április 30-án az alábbiak szerint oszlik meg: Tényleges forgalom 36,650.190.43 P, a Nemzeti Bank pénztárában 10,265,853.51 P, összesen 46,916.043.94 P. A m. kir. postatakarékpénztárakban és a budapesti 12 legnagyobb pénzintézetnél elhelyezett takarékbetétek álladéka április folyamán 630.1-ről 631.5 millióra emelkedett. A folyószámla betétek 794,7 millióról 785,9 millióra csökkentek. A tőzsde indexszáma áprilisban csökkent. A behozatal az 1929. április havival összehasonlítva számos árucsoportban, így főleg a fa, szén, gépek és készülékek, nyersfémek, pamut, szövetek, villamosgépek és készülékek, valamint pamutfonál és pamutcérna importjánál csökkent. A kivitelben a liszt és burgonya, valamint a gépek és készülékek mutatnak nagyobb elmaradást. Míg a vágó és igás állatok, a selyem és félselyemszövetek, nyers dohány és baromfi exportja emelkedett. A magyar nagykereskedelmi árak indexszáma április folyamán az 1913. évi árakat 100-at véve egyenlőnek, 100-ról 96-ra csökkent. A létfenntartási költségek indexszáma áprilisban a lakbéreket beleértve 111-ről 110-re, lakbér nélkül számítva pedig 119-ről 117-re csökkent. Április folyamán a fizetésképtelenségi esetek száma csökkent. 20 csődöt és 211 kényszeregyezségi és magánegyezségi eljárást jelentettek be. A munkanélküliek száma a szakszervezetek jelentése szerint áprilisban 21.045.000 volt, ami az előző hónaphoz képest némi csökkenést mutat. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban túlnyomó nagy részében főleg a keleti részeken a hőmérséklet egy-két fokkal a 30 fok fölé emelkedett. Legnagyobb részben gyengébb szelek uralkodtak. A hőmérséklet Szegeden és Túrkevén érte el a 32 C fokot, a legmagasabb fokát. Hétfőre virradó éjjel a legalacsonyabb hőmérséklet 16— 20 fok között váltakozott. A szentesi viharos esőkkel kapcsolatban a Dunántúl nyugati és déli részein is ütött némi eső. Ma reggel Sopronban 14, Zalaegerszegen 8, Szentgotthárdon 7 mm. csapadék volt. Ma, 30-án reggel Sopronban és Keszthelyen esett az eső. Budapesten június 30-án délben a hőmérséklet 23 fok C. Időjóslat : Igen meleg idő némi zivatarhajlammal. Senki ! Mi lenne velük? Nem szabad elmennem ! Itt az én helyem is érettük kell élnem. Talán majd csak... Hátha a bilincsbe vert életért kapok hamarosan pénzt s akkor jön a többi és lesz minden ! Sok lesz ! Nem kell hitelbe venni. Lesz... Persze, hogy lesz! Itt kell maradnom. — Állapította meg végeredménykéntpen és felkelt. Mikor már az ágya szélén ült s nézte, hogy Zsuzsa mily szeretettel segít neki az öltözködésnél, elszégyelte magát, hogy gyenge volt. — Kicsi asszonykám! Drága kis párom ! —• Becézte feleségét és szerettei simította meg az aranyszőke hajat. Valaki erősen kopogott az ajtón s Miklós ijedten rezzent össze. — Hátha a mulatóból jönnek és most megtudja Zsuzsa is, hogy már nem lesz többet ezerkettőszáz... Hogy felmondtak... Hogy elzavartak. A cserkeszlány miatt. Pedig csak segíteni akartam a szerencsétlenen. — Cikázott át Miklós agyán a gondolat, de nem tehetett semmit sem. — Szabad ! — Mondta s remegve leste a belépőt. Félénken nyílott az ajtó s belépett azon Zina kopott alakja, követve egy nyúlánk, vállas férfitól, ki a szoba félhomályával birkózott pislogva. Miklós látható megkönnyebbüléssel lélegzett fel, hogy nem a mulató embere jött, de a következő pillanatban eszébe jutott, hogy Zina is tudja, hogy elzavarták a mulatóból s most állás nélkül van és a félelem fogta el, hogy elárulja Zsuzsának ezt. Mint nyári vihar után a viz árja a letört ágakat egymásra hordja egy kiálló sziklán s azok ott maradnak, kapaszkodnak, ellenkeznek a továbbcipeltetés ellen, azonképpen borult a négy szerencsétlen ember egymásra, sátort alkotva a gügyögő csöppség bölcsője felett, mintha a leselkedő szörny elől akarták volna eltakarni. Nagy viharokban megedzett szeretet láza izzott a szemekben s forró lélekzetükkel csókolták egymást. — Olyan, mint az apja. — Állapította meg Zina. — De a szeme az anyjáé. — Toldotta Igor. (Folytatjuk.) JL Pécsi Napló regénye, PURGATÓRIUM Irta: Keserű János. (63) xv. A sors sujtotta ember, mikor végelkeseredésében életcél után kutat, könnyes szemeivel nem lát a közelben s messze szalad, hol elmosódott árnyak integetnek feléje. Felszáll vágyai szárnyán a földről s mindig messzebb és messzebb repül a végtelenségbe s egyszer csak azt veszi észre, hogy minden üres körülötte. Elvesztette az irányt s nincs egy támpontja sem a végtelen ürességben, mibe kapaszkodhatni. Ilyenkor a végtelen bölcs Isten megsokalja a vergődő szenvedést és visszadobja a szerencsétlen embert a földre, a porba. Aki gyenge, az ezt újabb s végső csapásnak veszi, de aki erős és letudja törölni a csillogó könnyeit, az a reszkető ujjaira tapadt porszemecskén is meglátja a napsugárnak egy cikkázó darabját és örömmel ugrik fel. ..Én balga!... Futottam a nap után, mert azt hittem, hogy csak ott van fény... És íme... Itt is van... A véres porszemecskén is csillog... Mindenütt csillog... Ott is, emitt is... Itt az én helyem.“— Ujjong az erős és a megtalált cél felé kezd menni. A földi embernek földön a helye. Az ember számára a földön villog a nap. Ha felfelé halad, ott erős a fény és megvakul, elvész. Mester utca 36., harmadik emelet és még két emelet van felette. Az udvar szűk és sötét. A csatorna bűze gőzölög s a megszorult pára sietve tódul be a tavaszi napfényre kinyitott ablakokon. Pethő Miklós, a „Nagymóka“ kabaré zongoristája csonka taggal fetrengett nyugtalanul az ágyán. Rossz álmok gyötörték. Egy angyalarcú kisbaba kerekre nyitott szemekkel bámészkodott a piszkos mennyezet felé. Kis kacsáival a szobába tévedt napsugár után kapkodott. Meg akarta fogni. Pethőné az ablak mellett ülve, foltozgatta imádott emberének kopott ruháját. Mindennapi munkája közé tartozott a mankórágta ruhát összefoltozni, hogy mire Miklós felkel, ne legyen rongyos. A cérna már alig fogta az elnyűtt ruhának szövetét. Valahonnan déli harang szavát sodorta be a szél, egy csomó por hátán. Zsuzsa ijedten ugrott fel s miközben rázta az alvó Miklóst, szeretettel cirógatta meg a kis gyermek pufók arcocskáját. — Miklós, kelj fel! Dél van ! El kell menni a tejért. A gyereket meg kell etetni. — Hagyjál... — Dörmögte Miklós a fogai között álmosan és a falnak fordulva folytatta az alvást. Alvást? Nem aludt egy pillanatig sem. Csak lecsukta a szemeit, hogy ne lásson maga körül senkit és semmit s csapongó gondolatainak szárnyán szállott a nagy mindenségbe. Keresett valamit. Nem talált semmit sem.— Most már az sincs. . Havi egyezer kettőszáz. Nem volt sok. De a lakás az megvolt. Meg a tej. Most már nincs. Nem is mondom meg neki. Minek? Talán majd csak lesz valahol máshol is. De hol? És érdemes továb vesződni? Minek? Nyomorúságos életemért? Nem kell... Úgy lesz az... Az az egyedüli van... Más nincsen. Elmenni és itt hagyni mindent. Ott jobb lesz. Nem lesz has... Nem kell enni... De Zsuzsa? !, majd csak meg lesz. És a kicsike? Ő is... Lám a kis madárfiókák is meg vannak apa nélkül. A kis borjú is... A kis kutya is. Minden meg van, apa nélkül Az anyjuk eteti, neveli őket. — Kelj fel Miklós, mert tejért kell menni... Hallod, hogy sir a csöppség, mert éhes... Csak neked adják oda, mert engem nem ismernek és nem hiteleznek. Kelj fel. — Hangzott Zsuzsa erélyes szava s ez megzavarta szépen elrendezett tervét. — Csak nekem adják? ! Neki nem? ! Akkor nem lehet elmenni! Kell nekik enni ! Nekem nem kell! De én nekem kell nekik is enni adni, mert nekik nem adnak hitelbe! Csak nekem adnak! Akkor nem lehet elmenni ! Nem. Nem hát ! Nem szabad! Itt az én helyem ! Mellettük... Meg ha elmennék, hát sírnának. Ki gondolna velük? 11 PIECSI .\ \j 1.0 HKJO. július 1.