Pécsi Napló, 1931. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
4. oldal. Újévre és más ékszőtárgyakat Svájci órák nagy raktára. Bálint István ékszerész és órás Király ucca 11., színházzal szomban, látjuk, hogy az új javaslat szerint a bizottság összes tagjait a kormány nevezi ki. Kilenc tag közül kilencet ! Hét tagot a közgazdasági miniszter és két tagot a népjóléti miniszter. Úgy hallom, a javaslathoz indokolás is készült ezúttal és az a napokban fog napvilágot látni. Valóban érdekel, várom, hogy mivel indokolják a javaslat szerkesztői ezt a változtatást, amely elüli az olyan tekintélyes érdekképviseleteket, mint a Mezőgazdasági Kamara és a Kereskedelmi és Iparkamara a delegálás jogától ! A miniszter amúgy is diktatórikus jogokkal rendelkezik a törvény szerint, hát még egy véleményadó szervben sem foglalhatnak helyet az érdekeltek szervezetének képviselői? Ha már azonban a törvény minden jogot a miniszternek ad, akkor legalább egyről gondoskodjék a törvény intézményesen: az elintézés gyorsaságáról. Tartalmazzon olyan értelmű rendelkezést, amelynél fogva a miniszter a beérkezett panaszok tekintetében 30 nap alatt tartozzék dönteni a vizsgálat meg- vagy meg nem indítása felől. Újabb 45 nap alatt tartozzék a vizsgálatot befejezni és a törvényben előírt intézkedések valamelyikét megtenni. Ezen előírás betartását legszigorúbb szankciók alá kell helyezni. Az a minisztérium, amely élet-halál ura lett kartelkérdésekben, legalább bizonyítsa be, hogy lépést tud tartani az élet lüktető tempójával és hogy a konfliskocsikat nemcsak az utcán váltották fel az automobilok, de a minisztériumban sem boszorkányság a gyorsaság ! A jogi részletkérdések tekintetében szívesen elismerjük, hogy az új javaslat számos üdvös módosítást tartalmaz, kiküszöböl több olyan törvényszerkesztési hibát, melyre az OMKE felterjesztése hívta fel a figyelmet. Ismerve parlamentünk összetételét, biztosra vehetjük, hogy ebből a javaslatból jelentéktelen változtatásokkal törvény lesz. Ezt tudva, várakozási álláspontra kell helyezkedni és azzal kell vigasztalódni, hogy már az is eredmény, miszerint a miniszter megkapta azokat az eszközöket, melylyel módjában lesz a visszaéléseket kiküszöbölni. Majd elválik, hogy a rendelkezésére bocsátott szédületes hatalommal fog-e élni és mennyiben?! Álláspontomat összefoglalva azt kell mondani, hogy a kartelek visszaélései csak egyetlen tényező azon számos ok között, amelyek a jelenlegi súlyos krízist előidézik. Tehát a karteltörvénytől, annak legideálisabb alkalmazása mellett is, csak akkor várhatunk az ország gazdaságának egyetemes szempontjából eredményt, ha egyéb gazdasági bajaink is egyidejűleg orvoslásra találnak. Túlzott vámvédelem és túlzott közterhek mellett a kartelek rendszabályozása sem hozhat megkönnyebbülést . PÉCSI NAPLÓ PH—————— 1 ———rr Pécs, dec. 31. Budapesti jelentés nyomán röviden megemlékeztünk arról,hogy a főkapitányság őrizetbe vette az „Argus” reklámvállalat tulajdonosait. A letartóztatásnak érdekes előzményei vannak. Néhány héttel ezelőtt két gazdatiszt, Rádi Andor és Moravecz Ferenc Budapesten megalapították az Argus vállalatot. Hogy a „reklámvállalat” célja mi volt, kitűnt abból a körlevélből, amelyet a tulajdonosok intéztek különösen a falusi gazdaközönséghez. A körlevélben bejelentették, hogy külföldi tőkések megbízásából összevásárolják a hadikölcsönkötvényeket, 10%-os valorizációs áron. Kérték, hogy előleges költség címén haladéktalanul küldjön az eladni szándékozó, 1 pengő 50 fillért. A budapesti rendőrség megállapította, hogy a reklámvállalat szélhámosságra alakult, a tulajdonosoknak egyáltalán nem volt megbízásuk hadikölcsön kötvény vásárlására és kizárólagos céljuk az 1 pengő 50 filléres „költség” beszedése volt. Megállapítást nyert az is, hogy az „Argus” vállalat tulajdonosai nagyon sok baranyai gazdának küldtek körlevelükből. Ezek között nem egy van, aki a költségre kért P 1.50-et el is küldte. De, amint értesültünk, pécsi hadikölcsönkötvény tulajdonosok is kaptak a körlevélből és ugyancsak elküldték a P 1.50-et. Éppen ezért a pécsi rendőrség felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy közönséges szélhámosságról van szó, senki el ne küldje a kért pénzt és, aki kapott a körlevélből, jelentse be a rendőrség bűnügyi osztályán. Pécsi és baranyai hadikölcsönkötvény tulajdonosok közül is sokan áldozatául estek az „Argus“ szélhámoskodásának. A hangosfilm pécsi múltja és jövője. Pécs, december 31. Idestova három hónapja lesz, hogy a pécsi Apolló mozgóképszínház, mint hangos, illetőleg beszélő filmszínház megnyitotta kapuit s korunknak ezen egyik kétségkívül legérdekesebb vívmánya városunkban is megvetette lábát. Három hónap nem hosszú idő, elég azonban ahoz,hogy az új találmányt illetőleg kialakuljon a közönség véleménye. Az objektivitás értelmében meg kell állapítani, hogy a közönség állásfoglalása nem egységes. Vannak olyanok, akik kritika nélkül százszázalékosan behódoltak a hangos filmnek, vannak ellenben olyanok is s ezek tábora ma még a nagyobb, kik elismerve a találmány nagyszerűségét, objektív kritikát gyakorolnak felette s ma még kezdetlegesnek minősítik. A két álláspontot vizsgálva, meg kell állapítani, hogy némi igaza mindegyiknek van. Igazuk van azoknak is, akik azt állítják, hogy a hangos film előnyei mellett nem szabad szigorúan kritizálni hátrányait. Igazuk van azonban azoknak is, akik reámutatnak a hangos film vitán felül álló hibáira s azt állítják, hogy ezek kiküszöbölése előtt nem szabadott volna a filmgyáraknak teljesen áttérni az új találmányra, mert elvégre is a közönség nem kísérleti nyulacska. A közönséget, amely mindenekelőtt jó filmet akar, nem szabadott volna az átmeneti idők nehézségeinek részesévé tenni. Mindkét tábor elismeri azonban a hangos film beláthatatlanul nagy jövőjét. Erre a jövőre mutat most már kétségtelenül a hangos filmnek néhány grandiózus alkotása, amelynek megvalósítása a némafilm idejében lehetetlen lett volna. A pécsi Apolló Projektográf, amely az országban valóban egyedülálló tökéletességű technikai felszereléssel tért át a hangos, illetőleg beszélő filmre, a műsorok megválogatásánál is hű maradt múltjához. Nem lehet természetesen azt állítani, hogy mindegyik műsor tökéletes művészi értékű volt, hogy a komoly kritikát mindegyik kibírta. Ennek azonban természetesen nem a vállalat, hanem a filmtermelés mai helyzete az oka. Elkerülhetetlen, hogy a nagy slágerek mellett gyengébb értékű képek ne kerüljenek bemutatásra. Az Apolló mozgó vezetősége ezekkel szemben műsorára tűzött mindent, ami a hangos filmnek tényleg eseménye volt. Legélénkebben illusztrálja ezt egy kis visszapillantás az Apolló eddigi hangos, illetőleg beszélőfilm műsoraira. Az ünnepi megnyitóelőadás slágere a „Mese a benzinkútról“ című bájos filmoperett volt. Mint beszélőfilmszínészeket, ebben ismerte meg a közönség régi kedvenceit, Lilian Harvayt, Willy Fritschet, Chevallitt és Junkermannt. Ezt követte a „Hadzsi Murát“. Grandiozitása, a szereplők egészen pazar művészi játéka a doni kozákok éneke a legnagyobb sikert váltotta ki. Ezután Jannings nagy filmje a „Kék angyal“, majd a bravúros „Tűzmadár“ s ezután a szezon kétségkívül legnagyobb sikere, a „Királynő férje“ következett. Maurice Chevatlier, Páris utolérhetetlen kedvence ebben a filmben mutatkozott be a pécsi közönségnek és egyedülálló kedvességével, gamminségével egy csapásra meghódította. Legényegylet helyiségében 1931. január 5.-én hétfőn este 8 órakor Fellner László tanfolyamot nyit molyan részt vehet minden tánckedvelő. Tel : 16 04. Siker tekintetében nem maradt e mögött Ramon Navarro nagy filmje, a „Ha a császár visszatér“. A szabad természet barátait a „Fehér hegyek fia“ fogta meg, nem tévesztette el azonkívül hatását Cecil de Mille nagy filmje, „A dinamit“ sem. Színészi produkció tekintetében kétségkívül első helyen áll Lindau ismert drámájának, az ,J£gy test két léleknek“ beszélő filmváltozata, a főszerepben a német színészet kimagasló nagyságával, Fritz Kortnerrel. Érdekes, hogy ennek a valóban kiváló filmnek Pécsett nagyon is mérsékelt sikere volt. A „Hollywoodi revü“ pazar kiállítása az első volt amely ízelítőt adott a hangos film lehetőségeiből ebben a zsánerben. „Az orvos titkánál “ szólalt meg a pécsi mozgó hangszórója először magyarul. A gyengén sikerült alkotásból messze kimagaslott Somlay Arthur izmos tehetségű alakítása. Egészen kivételes művészi alkotást mutatott be az Apolló az ezt követő műsorában. Zenei gourmandoknak való csemege volt a „Sasok éneke“ben, a newyorki Metropolitan Operaház csodás hangú baritonistájának Lawrance Tibet-nek éneke. A „Harold bajban“ sikere ismét igazolta Harold Lloydnak, ennek a valóban kitűnő komikusnak népszerűségét, a „Szerelmi keringő“ -t viszont a Lilian Harvay, Willy Fritsch és Georg Alexander trió vitte megérdemelt sikerre. A „Paris gyermekei“-ben ismét Chevalliert láttuk viszont, a „Jazzkirály“ pedig szemkápráztató kiállításánál, főkép azonban magyar nyelvű konferanszaival vívta ki a közönség tetszését. Két bájos operett, a „Korvettkapitány“ és a „Halhatatlan lump“ sikerei után került műsorra Bebe Daniels első beszélő filmje, a „Rió Rita“. Fülbemászó zenéje megelőzte a film bemutatóját és biztosította egyben sikerét is. Ez az Apolló „hangos“ múltja. Jövőjére nézve a vállalat igazgatósága érdeklődésünkre a következőket mondta : — Legközelebbi műsorunk a „Tűz az operában” című nagy német filmalkotás ezt követi a „Friderika”, amelyben Goethe ifjúkori szerelmét dolgozták fel. Egészen speciális párisi szó lesz a „Párisi tetők alatt” című műsorunk. — A „Sasok éneké”-n is túl fog tenni a ,,Forróvérű város”. Főszerepében Jean Kiepura fog versenyre kelni Tibet Lawrance-val. Meggyőződésünk, hogy a verseny győztese Kiepura lesz. — Megszereztük még a legbájosabb német filmoperettnek, a „Nur Du”-nak ,azonkívül a „Mai gazdagok”-nak és az „Utolsó farsang”-nak (Takaródó’) előadási jogát. — Nagy sikert várunk a „Dreyfuster”-től. Az utóbbi idők legnagyobb justicmordja filmváltozatának főszerepeit Kortner, Heinrich Georg, Bassermann és Mosheim játszák. —’Végtelenül mulattató lesz az ,hogy jobb család”, Anny Ondra bájos vígjátéka. Legszebb filmjeink egyike lesz még az „Asszony, aki sohasem felejt”, a főszerepben Lil Dagoverrel és egy izgalmas bűnügyi dráma, a „Gyilkosság a stúdióban” Gerda Maurusszal. — Ennyit jövendő műsorainkról. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy műsorunkat minél változatosabbá tegyük, ezért a komoly drámák, operettekkel és vígjátékokkal váltakoznak azon állandóan. A közönség érdekeit képviseltük akkor is, amikor a két napos előadásokat honosítottuk meg. Nem gyenge filmek kerülnek ekkor műsorra, hanem olyanok, amelyek ép magas művészi értéküknél fogva tömegsikerre nem számíthatnak. Hisszük, hogy a közönség támogatását így a jövőben sem fogja tőlünk megvonni. * * * Ez az Apolló Projektográf jelene és némi ízelítő jövő működését illetőleg. Ez a jelen és ezek a jövőbeli tervek valóban alkalmasak arra, hogy az Apollót a jelen, mindenkép átmeneti nehéz-ségein átsegítsék. (k.i.) 1931. janu.