Pécsi Napló, 1931. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

4. oldal. Újévre és más ékszőtárgyakat Svájci órák nagy raktára. Bálint István ékszerész és órás Király ucca 11., színházzal szomban, látjuk, hogy az új javaslat szerint a bizottság összes tagjait a kormány nevezi ki. Kilenc tag közül kilencet ! Hét tagot a közgazdasági miniszter és két tagot a népjóléti miniszter. Úgy hallom, a javaslathoz indokolás is készült ezúttal és az a napokban fog napvilágot látni. Valóban érdekel, várom, hogy mivel indokolják a javaslat szerkesz­tői ezt a változtatást, amely elüli az olyan tekin­télyes érdekképviseleteket, mint a Mezőgazdasági Kamara és a Kereskedelmi és Iparkamara a dele­gálás jogától ! A miniszter amúgy is diktatórikus jogokkal rendelkezik a törvény szerint, hát még egy véleményadó szervben sem foglalhatnak he­lyet az érdekeltek szervezetének képviselői? Ha már azonban a törvény minden jogot a miniszternek ad, akkor legalább egyről gondos­kodjék a törvény intézményesen: az elintézés gyorsaságáról. Tartalmazzon olyan értelmű rendel­kezést, amelynél fogva a miniszter a beérkezett panaszok tekintetében 30 nap alatt tartozzék dönteni a vizsgálat meg- vagy meg nem indítása felől. Újabb 45 nap alatt tartozzék a vizsgálatot befejezni és a törvényben előírt intézkedések vala­melyikét megtenni. Ezen előírás betartását leg­szigorúbb szankciók alá kell helyezni. Az a mi­nisztérium, amely élet-halál ura lett kartelkérdé­­sekben, legalább bizonyítsa be, hogy lépést tud tartani az élet lüktető tempójával és hogy a kon­fliskocsikat nemcsak az utcán váltották fel az auto­mobilok, de a minisztériumban sem boszorkányság a gyorsaság ! A jogi részletkérdések tekintetében szívesen elismerjük, hogy az új javaslat számos üdvös módosítást tartalmaz, kiküszöböl több olyan törvényszerkesztési hibát, melyre az OMKE fel­­terjesztése hívta fel a figyelmet. Ismerve parlamentünk összetételét, biztosra vehetjük, hogy ebből a javaslatból jelentéktelen változtatásokkal törvény lesz. Ezt tudva, vára­kozási álláspontra kell helyezkedni és azzal kell vigasztalódni, hogy már az is eredmény, miszerint a miniszter megkapta azokat az eszközöket, mely­­lyel módjában lesz a visszaéléseket kiküszöbölni. Majd elválik, hogy a rendelkezésére bocsátott szédü­letes hatalommal fog-e élni és mennyiben?! Álláspontomat összefoglalva azt kell mondani, hogy a kartelek visszaélései csak egyetlen tényező azon számos ok között, amelyek a jelenlegi súlyos krízist előidézik. Tehát a karteltörvénytől, annak legideálisabb alkalmazása mellett is, csak akkor várhatunk az ország gazdaságának egyetemes szempontjából eredményt, ha egyéb gazdasági bajaink is egyidejűleg orvoslásra találnak. Túl­zott vámvédelem és túlzott közterhek mellett a­­ kartelek rendszabályozása sem hozhat meg­­­­könnyebbülést . PÉCSI NAPLÓ PH—————— 1 ———rr Pécs, dec. 31. Budapesti jelentés nyomán röviden megemlékeztünk arról,hogy a főkapitány­ság őrizetbe vette az „Argus” reklámvállalat tulajdonosait. A letartóztatásnak érdekes előz­ményei vannak. Néhány héttel ezelőtt két gazdatiszt, Rádi Andor és Moravecz Ferenc Budapesten megala­pították az Argus vállalatot. Hogy a „reklám­­vállalat” célja mi volt, kitűnt abból a körlevélből, amelyet a tulajdonosok intéztek különösen a falusi gazdaközönséghez. A körlevélben bejelentették, hogy külföldi tőkések megbízásából összevásárolják a hadi­­kölcsönkötvényeket, 10%-os valorizációs­­ áron. Kérték, hogy előleges költség címén haladék­talanul küldjön az eladni szándékozó, 1 pengő 50 fillért. A budapesti rendőrség megállapította, hogy a reklámvállalat szélhámosságra alakult, a tulaj­donosoknak egyáltalán nem volt megbízásuk hadikölcsön kötvény vásárlására és kizárólagos céljuk az 1 pengő 50 filléres „költség” beszedése volt. Megállapítást nyert az is, hogy az „Argus” vállalat tulajdonosai nagyon sok baranyai gazdá­nak küldtek körlevelükből. Ezek között nem egy van, aki a költségre kért P 1.50-et el is küldte. De, amint értesültünk, pécsi hadikölcsönkötvény tulajdonosok is kaptak a körlevélből és ugyancsak elküldték a P 1.50-et. Éppen ezért a pécsi rendőrség felhívja a nagyközönség figyelmét arr­a, hogy közönséges szélhámosságról van szó, senki el ne küldje a kért pénzt és, aki kapott a körlevélből, jelentse be a rendőrség bűnügyi osztályán. Pécsi és baranyai hadikölcsönkötvény tulajdonosok közül is sokan áldozatául estek az „Argus“ szélhámoskodásának. A hangosfilm pécsi múltja és jövője. Pécs, december 31. Idestova három hónapja lesz, hogy a pécsi Apolló mozgóképszínház, mint hangos, illetőleg beszélő filmszínház megnyitotta kapuit s korunknak ezen egyik kétségkívül leg­érdekesebb vívmánya városunkban is megvetette lábát. Három hónap nem hosszú idő, elég azonban ahoz,hogy az új találmányt illetőleg kialakuljon a közönség véleménye. Az objektivitás értelmében meg kell állapítani, hogy a közönség állásfoglalása nem egységes. Vannak olyanok, akik kritika nél­kül százszázalékosan behódoltak a hangos filmnek, vannak ellenben olyanok is s ezek tábora ma még a nagyobb, kik elismerve a találmány nagyszerűségét, objektív kritikát gyakorolnak felette s ma még kez­detlegesnek minősítik. A két álláspontot vizsgálva, meg kell állapítani, hogy némi igaza mindegyiknek van. Igazuk van azoknak is, akik azt állítják, hogy a hangos film előnyei mellett nem szabad szigorúan kritizálni hátrányait. Igazuk van azon­ban azoknak is, akik reámutatnak a hangos film vitán felül álló hibáira s azt állítják, hogy ezek kiküszöbölése előtt nem szabadott volna a film­gyáraknak teljesen áttérni az új találmányra, mert elvégre is a közönség nem kísérleti nyulacska. A közönséget, amely mindenekelőtt jó filmet akar, nem szabadott volna az átmeneti idők nehéz­ségeinek részesévé tenni. Mindkét tábor elismeri azonban a hangos film beláthatatlanul nagy jövőjét. Erre a jövőre mutat most már kétségtelenül a hangos filmnek néhány grandiózus alkotása, amelynek megvalósítása a néma­film idejében lehetetlen lett volna. A pécsi Apolló Projektográf, amely az or­szágban valóban egyedülálló tökéletességű tech­nikai felszereléssel tért át a hangos, illetőleg be­­szélő filmre, a műsorok megválogatásánál is hű maradt múltjához. Nem lehet természetesen azt állítani, hogy mindegyik műsor tökéletes művészi értékű volt, hogy a komoly kritikát mindegyik kibírta. Ennek azonban természetesen nem a válla­lat, hanem a filmtermelés mai helyzete az oka. Elkerülhetetlen, hogy a nagy slágerek mellett gyen­gébb értékű képek ne kerüljenek bemutatásra. Az Apolló mozgó vezetősége ezekkel szemben műso­rára tűzött mindent, ami a hangos filmnek tényleg eseménye volt. Legélénkebben illusztrálja ezt egy kis vissza­pillantás az Apolló eddigi hangos, illetőleg beszélő­film műsoraira. Az ünnepi megnyitóelőadás slágere a „Mese a benzinkútról“ című bájos filmoperett volt. Mint beszélőfilmszínészeket, ebben ismerte meg a kö­zönség régi kedvenceit, Lilian Harvayt, Willy Fritschet, Chevallitt és Junkermannt. Ezt követte a „Hadzsi Murát“. Grandiozitása, a szereplők egészen pazar művészi játéka a doni kozákok éneke a legnagyobb sikert váltotta ki. Ezután Jannings nagy filmje a „Kék angyal“, majd a bravúros „Tűzmadár“ s ezután a szezon kétségkívül legnagyobb sikere, a „Királynő férje“ következett. Maurice Chevatlier, Páris utolérhe­tetlen kedvence ebben a filmben mutatkozott be a pécsi közönségnek és egyedülálló kedves­ségével, gamminségével egy csapásra meghódította. Legényegylet helyiségében 1931. január 5.-én hétfőn este 8 órakor Fellner László tanfolyamot nyit molyan részt vehet minden tánckedvelő. Tel : 16­ 04. Siker tekintetében nem maradt e mögött Ramon Navarro nagy filmje, a „Ha a császár visszatér“. A szabad természet barátait a „Fehér hegyek fia“ fogta meg, nem tévesztette el azonkívül hatását Cecil de Mille nagy filmje, „A dinamit“ sem. Színészi produkció tekintetében kétségkívül első helyen áll Lindau ismert drámájának, az ,J£gy test két léleknek“ beszélő filmváltozata, a főszerepben a német színészet kimagasló nagy­ságával, Fritz Kortnerrel. Érdekes, hogy ennek a valóban kiváló filmnek Pécsett nagyon is mér­sékelt sikere volt. A „Hollywoodi revü“ pazar kiállítása az első volt amely ízelítőt adott a hangos film lehetőségeiből ebben a zsánerben. „Az orvos titkánál “ szólalt meg a pécsi mozgó hangszórója először magyarul. A gyengén sikerült alkotásból messze kimagaslott Somlay Arthur izmos tehetségű alakítása. Egészen kivételes művészi alkotást mutatott be az Apolló az ezt követő műsorában. Zenei gour­­mandoknak való csemege volt a „Sasok éneke“­­ben, a newyorki Metropolitan Operaház csodás hangú baritonistájának Lawrance Tibet-nek éneke. A „Harold bajban“ sikere ismét igazolta Harold Lloydnak, ennek a valóban kitűnő komikus­nak népszerűségét, a „Szerelmi keringő“ -t viszont a Lilian Harvay, Willy Fritsch és Georg Alexander trió vitte megérdemelt sikerre. A „Paris gyermekei“-ben ismét Chevalliert láttuk viszont, a „Jazzkirály“ pedig szemkápráz­tató kiállításánál, főkép azonban magyar nyelvű konferanszaival vívta ki a közönség tetszését. Két bájos operett, a „Korvettkapitány“ és a „Halhatatlan lump“ sikerei után került műsorra Bebe Daniels első beszélő filmje, a „Rió Rita“. Fülbemászó zenéje megelőzte a film bemutatóját és biztosította egyben sikerét is. Ez az Apolló „hangos“ múltja. Jövőjére nézve a vállalat igazgatósága érdeklődésünkre a következőket mondta : — Legközelebbi műsorunk a „Tűz az ope­rában” című nagy német filmalkotás ezt követi a „Friderika”, amelyben Goethe ifjúkori szerelmét dolgozták fel. Egészen speciális párisi szó lesz a „Párisi tetők alatt” című műsorunk. — A „Sasok éneké”-n is túl fog tenni a ,,Forró­vérű város”. Főszerepében Jean Kiepura fog ver­senyre kelni Tibet Lawrance-val. Meggyőződésünk, hogy a verseny győztese Kiepura lesz. — Megszereztük még a legbájosabb német filmoperettnek, a „Nur Du”-nak ,azonkívül a „Mai gazdagok”-nak és az „Utolsó farsang”-nak (Takaródó’) előadási jogát. — Nagy sikert várunk a „Dreyfus­ter”-től. Az utóbbi idők legnagyobb justicmordja filmválto­zatának főszerepeit Kortner, Heinrich Georg, Bassermann és Mosheim játszák. —’Végtelenül mulattató lesz az ,hogy jobb család”, Anny Ondra bájos vígjátéka. Legszebb filmjeink egyike lesz még az „Asszony, aki sohasem felejt”, a főszerepben Lil Dagoverrel és egy izgalmas bűn­ügyi dráma, a „Gyilkosság a stúdióban” Gerda Maurusszal. — Ennyit jövendő műsorainkról. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy műsorunkat minél változatosabbá tegyük, ezért a komoly drámák, operettekkel és vígjátékokkal válta­koznak azon állandóan. A közönség érdekeit kép­viseltük akkor is, amikor a két napos előadásokat honosítottuk meg. Nem gyenge filmek kerülnek ekkor műsorra, hanem olyanok, amelyek ép magas művészi értéküknél fogva tömegsikerre nem számíthatnak. Hisszük, hogy a közönség támogatását így a jövőben sem fogja tőlünk meg­vonni. * * * Ez az Apolló Projektográf jelene és némi ízelítő jövő működését illetőleg. Ez a jelen és ezek a jövőbeli tervek valóban alkalmasak arra, hogy az Apolló­t a jelen, mindenkép átmeneti nehéz-­­­ségein átsegítsék. (k.i.) 1931. janu.

Next