Pécsi Napló, 1931. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

XL. évfolyam. 74. szám. Eg­yes szám ára fillér, 1931 április 1. Szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkeszt­őségi tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.:20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára: 14 fillér. — 16 oldalas 24 fillér Fagyhullámok, Pécs, márc. 31. Aki ma hajnali 5 órakor megnézte a hőmérőt és 15 fokott látott rajta, annak bizonyára az volt első gondolata, hogy április elseji tréfával van dolga. Nem emléke­zünk olyan évre, amely ilyen következetesen és megszakítás nélkül öntötte egész március haván Közép- és Déleurópára az oroszországi fagyhullámokat. Mintha a természet a szov­jet szolgálatába állott volna, hogy jeges lehe­letével kísérje annak embert, kultúrát és gazdaságot pusztító aknamunkáját. Mert, ezeknek a fagyhullámoknak hatá­sát nemcsak mezőgazdasági életünkben érez­zük, de kihatása van annak összes közgazda­­sági viszonyainkra. Maga az, hogy a tavaszi munkák nem indulhatnak meg, nagy visszaesést, a munka­­nélküliek szaporodását és a megélhetési stan­dard emelkedését jelenti, de bátran állíthat­juk, hogy a tavasz elmaradása mégis a keres­kedői osztályt érinti legérzékenyebben. A Strasszer és König gabonakereskedő cégnek bukása ráüti bélyegét az egész magyar kereskedelemre. Ez a régi, a nagy világ piacain tekintélynek és legnagyobb bizalomnak ör­vendő cég kénytelen volt fizetéseit beszün­tetni és likvidálni. Ne csodálkozzunk ezek után azon, ha a fővárosban és a vidéki városokban a legjobb hírű cégek folyamodnak a kényszeregyezség­­hez és erre is a legtöbb esetben a lehúzott vasredőnyök teszik rá a pontot. Melyik kereskedő tudja ma a reá nehe­zedő állami és magánterheket lassú, de biztos tönkremenés nélkül elviselni? Csak az, aki egyáltalán nem szorult idegen tőkére és az is csak addig, amíg a jobb időkben megszerzett vagyonát rá nem költi üzlete hírnevének és nívójának fenntartására. A horribilis boltbérek, a kölcsöntőkének meg nem kereshető magas kamatai, a folyton növekedő közterhek, az üzleti rezsimek drá­gulása —amelyhez az állam a posta és telefon­díjak felemelésével szintén nagyban hozzá­járult — és végül a fogyasztóközönség vásárló erejének minimálisra csökkenése , mind olyan nehézségek, amelyekkel a legzseniálisabb ke­reskedő sem tud megküzdeni. Ahol pedig a múltban legjobbnak bizo­nyult adófizető osztály elpusztul, ott az államkincstár helyzete sem lehet rózsás, ha az állami költségvetés optimisztikus képet mutat is. És ez a belső fagyhullám tragikusabb következményekkel járhat, mint a természet áprilisi tréfája. Ez ellen nem lehet füstöléssel védekezni, de hogy valamit változtatni kell gazdaság­politikai rendszerünkben, az bizonyos. A HADVISELT ROKKANTAK KÜLÖN JELVÉNYT VISELHETNEK. Budapest, márc. 31. Értesülésünk szerint Horthy Miklós kormányzó a napokban hozzá­járult ahhoz, hogy a hadviselt rokkantak külön jelvényt viseljenek. Tízféle rokkantjelvény lesz. Aki sebesülés révén jutott a rokkantjelvényhez, az sebesülési érmet kap, koszorúval rajta, a hadi­rokkantak monogrammjával és a magyar szent koronával. Aki pedig nem sebesülés révén rokkant meg, hanem más módon, ugyanezt a jelvényt kapja a hadi emlékéremmel. Az osztrák-német vámunió tervezettel szemben nem változik Magyarország gazdasági politikája — mondotta Károlyi Gyula gróf külügyminiszter. Budapest, márc. 31. (MTI.) Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter Rómából visszatérve a követ­kezőket mondotta : •— Szükségesnek tartom, hogy a magyar köz­vélemény széles rétegei tudomást szerezzenek római benyomásaimról és egyidejűleg megismer­jék az álláspontot, amelyet a kormány a legutóbbi politikai eseményekkel szemben elfoglalt. Nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt köszönetet ne mondjak Olaszország vezető államférfiainak, akik olyan őszinte ,meleg fogadtatásban részesí­tettek. Mély benyomást tett rám Mussolini mi­niszterelnök személyisége, akinek politikai tisztán­látása, törhetetlen, céltudatos akaratereje és a magyar nemzet iránt érzett őszinte vonzalma biztosítéka annak, hogy a hatalmas Olaszország és Magyarország között a baráti kapcsolatok úgy gazdasági, mint politikai téren szilárdak marad­nak és a jövőben még tovább fejlődnek. A Magyar­­országgal szemben követett politikában teljes erővel mellette áll Grandi külügyminiszter és nyugodtan merem mondani, hogy az olasz ve­zető körök, az olasz nép összességének s az olasz külpolitikának a magyarbarát politika úgyszólván általánosan elfogadott tényezőjévé vált. Áttérve a jelenlegi legkomolyabb politikai problémára,­­ a külügyminiszter így folytatta nyilatkozatát :­­—• Az osztrák-német vámunió tervezettel kapcsolatban Magyarország gazdasági politi­kája nem változik. •— Nem tudhatjuk, hogy létrejön-e az unió s ha igen ,milyen formában, mert ez sok rajtunk kívül álló tényezőtől függ. Ezen felül nem szabad elfelejteni, amint erre különben egyes osztrák államférfiak rá is mutatnak, hogyha valójában létre is jönne a vámunió, annak tényleges életbe­lépéséig még hosszú idő telhet el. •A Magyarország gazdaság­politikai tárgya­lásait tehát az eddigi alapokon folytatja Ausz­triáival és Olaszországgal. Reméljük, hogy a német birodalommal is a közel­jövőben megkezdhetjük gazdaságpolitikai tár­gyalásainkat. Csehországgal is készek vagyunk, mint azt a felelős magyar államférfiak már a múlt­ban is többször hangoztatták a tárgyalásokat kezdeni, amint arra a Csehszlovák kormány komolyan hajlandónak mutatkozik. Nem látok okot arra, hogy a magyar közvéleményt a felmerült külpo­litikai problémák akár politikai, akár gazdasági szempontból nyugtalanítsák, mert ezek sem po­litikai tekintetben, sem a folyamatban levő gaz­dasági tárgyalások szempontjából nem jelentenek egyelőre olyan problémákat, amelyek veszélyez­tetnék Magyarország érdekeit és így gyors állás­­foglalásra késztetnék a kormányt. Vakmerő rablótámadás történt ma este fél 10 órakor egy Ferenciek­uccai dohánytőzsdében. — A tettesek, két fiatalember, elmenekültek. — Pécs, márc. 31. Ma este­­10 óra tájban vak­merő rablótámadás történt az egyik b­erenciek­­uccai dohánytőzsdében. A rablótámadás áldozata Merkle Ágnes, aki szerencsére könnyebb sérülést szenvedett s most a sebészeti klinikán fekszik ápolás alatt. A példátlan merészséggel elkövetett rabló­­támadás részletei a következők: A b­erend­ek-ucca 16. számú házban van Merkle Ágnes dohánytőzsdéje, aki az eléggé for­galmas uccában a késő esti órákban is nyit­va tartja az üzletet. Ma este­­10 óra tájban két fiatalember lépett a tőzsdébe és cigarettát kért. Merkle Agnes meg­fordult, hogy az állványon lévő készletből kiszol­gálja a vevőket. Ebben a pillanatban hatalmas ütés érte fejét. A megrémül­­ő nem veszítette el eszméletét, de még csak lélekjelenlétét sem s abban a mínutában fordult vissza, midőn a vásárlók egyike másodszor emelte ütésre a kezében lévő vasrudat. Merkle Ágnes az újabb ütéstől való rémüle­tében rettenetes sikolyt hallatott. Erre a sikolyra lett figyelmessé a szomszédos üzlethelyiség bérlője,­­ Kristóf szabómester, aki átrohanva a dohány- s tőzsdébe, puszta megjelenésével megakadályozta a­­ rablótámadás esetleges végzetes kimenetelét. Kristóf megjelenésére ugyanis a támadók, kiknek egyike katonasapkát viselt, kirohantak az uccára és vad futásnak eredtek, nyomukban Kris­tóffal és az időközben hozzá csatlakozottakkal. A merénylők maguk is fogják meg, fogják meg kiált­ással rohantak a Jókai-téren át, a Deák-, majd a Teréz-utcán keresztül, a Majláth-térre, hol a zsinagóga táján nyomuk veszett. A sérült tőzsdésnőt a mentők a sebészeti klinikára szállították. Sebesülése nem súlyos. A tettesek kézrekerítésére a rendőrség minden intézkedést megtett. NAGY bányalégrobbanás FRANCIA­­ORSZÁGBAN. Páris, márc. 31. (MTI.) Oviedóból jelentik a Havas irodának. A Mosquetela bánya egyik tár­nájában, ahol 28 bányász dolgozott, bányalég­robbanás történik. Eddig 19 halottat és négy súlyos sebesültet hoztak fel a tárnából. Attól tartanak, hogy a tárnában levő öt munkást nem sikerül meg­menteni. ———— pusztító földrengés. Londonból jelentik : Nikaraguában óriási mé­retű földrengés pusztított, mely a fővárost teljesen romba döntötte. A földrengéstől megkímélt épüle­tek tűzvész martalékává lettek.

Next