Pécsi Napló, 1931. augusztus (40. évfolyam, 172-195. szám)
1931-08-01 / 172. szám
XL. évfolyam. 172. szám. Egyes számra fillér: 1931 augusztus 1. Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza, sserkesztőségi tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.:20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán «gy _ _ „„„ . hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS I Egyes szám ára: 14 fillér. — 16 oldalas 24 fillér Mi és a többiek. Pézs, júl. 31. Senkit sem lepett meg a korlátozó rendelkezéseknek augusztus 14-ig történt meghosszabbítása. Addig talán a felhatalmazási törvényjavaslat is tető alá kerül. Egyelőre enyhítésnek tekinthető, hogy augusztus 5-től további 5° felvehető a betétekből és ennek okából a ház- és boltbérek fizethetése is kitolódott augusztus 10-ig. Bár mindenki óhajtaná már, hogy minél előbb visszatérjünk a normális gazdasági életre, ámde senki sem vonhatja kétségbe, hogy a visszatérés útján csak a legnagyobb óvatossággal lehet előre haladni. Minthogy azon körülmények ellen kell tulajdonképpen védekeznünk, amelyek a korlátozó intézkedéseket szükségessé tették, ezek két kategóriába oszthatók, külső és belső bajokra. Mi saját erőnkből csak az utóbbin tudunk valamelyest enyhíteni, de radikálisan, értve alatta, hogy megszüntessük a gazdasági forgalmat megbénító intézkedéseket, csak azon esetben, ha a rövidlejáratú külföldi hitelek helyett oly összegű hosszúlejáratú külföldi kölcsönt kaphatunk, amellyel rövidlejáratú kölcsöneinket konvertálni tudjuk. A külső baj, amelyet világgazdasági krízisnek szoktunk nevezni, tőlünk teljesen független, annak mi, kis nemzet, bármily irányú megváltozására semmi befolyást nem gyakorolhatunk. Azt állítani azonban, hogy ennek a „világkrízis“-nek a mi gazdasági viszonyaink alávetve nincsenek és ennélfogva a szükségrendeletek indokolására fel nem hozható demagógia. Nézzünk csak körül véghatárainkon túlra. Jugoszláviában és Romániában már hónapok óta nem fizetnek vissza a bankok betéteket. Ezt azonban mi és a külföld csak az onnan érkező magánértesülésekből tudjuk, mert a kisantant kormányai nem adtak annak hivatalos jelleget. Kérdés azonban, hogy a külföld bizalmát fokozza-e ez a leplezett pénzügyi krízis? Véleményünk szerint a mi nyílt színvallásunk több bizalmat kelthet. Ennek megerősítésére szolgál az a körülmény, hogy Románia és Jugoszlávia újból francia kölcsönt nem tud kapni, sőt a francia tőkések ép úgy felmondták ott rövidlejáratú kölcsöneiket, mint minálunk. A legújabb megbízható hírek szerint pedig éppen a franciák jegyzésével tudjuk megszerezni a hét millió fontos kölcsönünket. Nem nagy vigasztalás ugyan, hogy mi jobban állunk, mint szomszédaink, de buzdítólag hathat a kedélyekre ! Másfél órára megnyitották a tőzsdét. Budapest, júl. 31. (MTI.) A tőzsdetanács július 29-i határozata értelmében az értéktőzsde helyiségeit ma délelőtt 11 órától 12 óra 30 percig terjedő időre a július hó 11. és 13-iki ügyletek rendezése érdekében megnyitották. A rendelet értelmében más ügyleteket, mint amilyeneket a fent jelzett rendelkezés célját szolgálják, nem volt szabad kötni és a kötött ügyletek nem voltak tárgyai a hivatalos árjegyzéseknek sem. Megújuló viharok között tárgyalta a Ház a felhatalmazási törvényjavaslatot. Fábián Béla egy közbeszólása miatt megkövette a Házat. — Orvosolják a földreform útján földhöz jutott gazdák bajait. Budapest, júl. 31. Tíz órakor nyitotta meg a képviselőhöz mai ülését Almássy László elnök. Benyújtotta a miniszterelnökhöz érkezett kormányzói leiratot, amely szerint Scitovszk Béla belügyminisztert július 23-tól szeptember 12-ig terjedő szabadsága alatt Wekerle Sándor pénzügyminiszter helyettesíti, majd felolvasta azoknak a képviselőknek a neveit, akik ellen újabb petíciót jelentettek be. A FÖLDREFORM ÚTJÁN JUTTATOTT FÖLDEK ÁRÁNAK LESZÁLLÍTÁSA. Mojzes János a földreformeljárás során juttatott válságföldek árának leszállítását követelte. A földjövedelemből a tökhöz jutottak nem képesek kifizetni a válság földek árát. Ha nem gondoskodnak arról, hogy ezek a gazdák alacsonyabb árat fizethessenek, meghiúsul a földreform eredménye. Végül kérte a pénzügyminisztert, hogy a földreform során juttatott földek árát a jövőben méltányosan túllapítsa meg. Wekerle pénzügyminiszter utal arra, hogy a Háznak most annyi sürgős dolga van, hogy hosszabban nem foglalkozhatik a kérdéssel. Elismeri azokat a bajokat, amelyek felmerülnek és mindent elkövet . Ilin íz írd nyíren, hogy a feldbirtokreform ne kerüljön veszedelembe ezek között az abnormális viszonyok között. Azt az elvet követi, hogy ahol a fizetési készségnek megnyilvánulását látják, ott a legenyhébb elbánást tanúsítják és éppen ezért úgy intézkedik, hogy a gazdáknak a földből való kimozdítását ne terjesszék elő és megnyugtatja a gazdákat, hogy ilyen kimozdutás nem történt. A gazda azonban a rossz gazdasági viszonyok ellenére is tud valamit fizetni és ezzel elárulja jó szándékát, de ott, ahol a fizetési készség hiányzik ,előbb-utóbb kénytelen a legszigorúbb eszközökhöz nyúlni. Keresni fogja a módot arra, hogy megfelelő megoldáshoz jusson és amint tavaly is megtalálta az alkalmas orvosszert azzal, hogy egyharmadára szállította le a követelt összeget, most is meg fogja találni és felszólítja a képviselőket, hogy akik ebben a kérdésben jártasak, adataikkal támogassák munkájában. (Helyeslés.) Ezután Krüger Aladár ,mint a mentelmi bizottság előadója jelentést tett Fábián Béla mentelmi ügyében. A bizottság megállapította, hogy Fábián Béla Éber Antal beszéde közben többször közbeszólt és harmadszori figyelmeztetés után utasította az elnök Fábiánt a mentelmi bizottság elé. (Nagy zaj a baloldalon . Hát más nem szólt közbe? A túloldalról is hangzottak el közbeszólások — kiáltották többen a baloldalról.) Az előadó ezután állandó zajban a kisebbségi véleményt ismertette, amelyet Pakots József, Propper Sándor és Vízsonyi János adtak be és azt kívánták, hogy a Ház térjen napirendre az ügy felett. Ez a helyes eljárás. A nagy zajban nem is hallhatta az elnök figyelmeztetéseit, kiáltotta Friedrich az előadó felé. kiáltás a baloldalról: Halál rá, halál rá ! Fábián Béla 19-szer, Rassay Károly 17-szer, Proppec Sándor pedig 13-szor szólt közbe. Nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a parlament néma testület legyen, ahol még közbeszólni sem lehet. Pakots beszéde közben Krüger Aladár az előadót i széntől többször közbeszólt, mire az egész ellenzék ordítva kiáltotta Krüger felé: Mentelmi elé, mert közbeszólt Végül Pakots azt indítványozta,hogy a Ház térjen napirendre az eset felett. Az elnök szavazást rendelt el és a Ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el, amely szerint Fábián Béla köteles a Házat ünnepélyesen megkövetni. Az ellenzék zajosan követelte az ellenpróbát, de az elnök azt nem rendelte el. Fábián a Ház színe előtt ünnepélyesen megkövette a Házat. Ezután folytatták a felhatalmazási törvényjavaslat vitáját. Lázár Anklós rámutatott arra, hogy ha a kormány azt a felhatalmazást kérte volna, hogy az eddig kiadott rendelkezéseit szankcionálja a törvényhozás, azt mindenki megszavazta volna. A kormány gazdasági politikáját bírálta és nem fogadta el a javaslatot, hangoztatva, hogy a kormány sem kért felhatalmazást akkor, amikor a költségvetést felduzzasztotta. .SZILÁGYI LAJOS ÉS GAÁL GASZTON ÉLES SZÓ HARCA. Szilágyi Lajos kijelentette, hogy a múltak tanúságai alapján a jövőben Bethlen István gróf politikáját kívánja támogatni. A szanálási törvényjavaslat tárgyalása során élesen a kormány ellen fordult, a kormány azonban a beígért intézkedéseit eredményesen végre is hajtotta. A választások előtt Gaál Gaszton is olyan kijelentést tett, hogy Isten ments attól, hogy Bethlen István gróf elhagyja helyét. Ezután élesen szembefordult a független kisgazdapárt választási agitációjával és hangoztatta, hogy az az űrgyűlöletet szolgálta. Szilágyi beszédére, amely állandó zajban és viharos jelenetek közben folyt le, Gaál Gaszton válaszolt és Szilágyi Lajos személyével foglalkozva, őt politikai kaméleonnak mondta. Járt Bihar vármegyében, azonban azt tapasztalta, hogy annak népe ragaszkodásig menő bizalommal vonzódik minden olyan nadrágos emberhez, akinek részéről igazságtalanság nem éri. Szilágyi modortalan támadást intézett az agrárpárt ellen, azonban úgy egyéni tisztesség, mint hazafiság dolgában áll olyan nívón, mint Szilágyi, idézte ezután a naplóból Szilágyi több beszédét, amelyek során hamis tanúsággal is vádolta egy ízben a miniszterelnököt. Beszéde közben több ízbenléles szóváltás volt Szilágyi s az ellenzék között. Amikor Gaál Gaszton beszédét befejezte és az ellenzék tagjai a teremből kivonulóban voltak, Szilágyi igy kiáltott: Közönséges, svindler ! Az ellenzéknek még a teremben lévő tagjai felháborodással tiltakoztak. Esztergályos Jlims : Milyen jogon beszél így? — kiáltotta Szilágyi felé, aki igy válaszolt: Mert csalt és hamisan olvasta fel a naplót ! — Az elnök Szilágyit rendreutasította. Lakatos Gyula beszéde elején elítélte azt, hogy a képviselőház személyeskedéssel tölti idejét, majd rámutatott arra, hogy az ellenzéki képviselők is mind elfogadták a javaslatot, mert az ország érdekében valónak ismerték el. Hangsúlyozta, hogy a kormány európai méretben is szolid gazdálkodást KITÖR A VIHAR. Pakots József, mint a kisebbségi vélemény előadója elmondotta, hogy azon vidéken nagyon izgatott volt a hangulat és minden oldalról folytonos közbeszólások hangzottak el. (Gúnyos felkiáltások : A közbeszólásokban Bródy Ernő volt a rekorder, aki 21-szer szólt közbe.) Gúnyos fel