Pécsi Napló, 1931. augusztus (40. évfolyam, 172-195. szám)

1931-08-01 / 172. szám

XL. évfolyam. 172. szám. Egyes szám­­ra fillér: 1931 augusztus 1. Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza, sserkeszt­őségi tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.:20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán «gy _ _ „„„ . hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS I Egyes szám ára: 14 fillér. — 16 oldalas 24 fillér Mi és a többiek. Pé­zs, júl. 31. Senkit sem lepett meg a korlátozó rendelkezéseknek augusztus 14-ig történt­­ meghosszabbítása. Addig talán a felhatalmazási törvényjavaslat is tető alá kerül. Egyelőre enyhítésnek tekinthető, hogy augusztus 5-től további 5°­ felvehető a be­tétekből és ennek okából a ház- és boltbérek fizethetése is kitolódott augusztus 10-ig. Bár mindenki óhajtaná már, hogy minél előbb visszatérjünk a normális gazdasági életre, ámde senki sem vonhatja kétségbe, hogy a visszatérés útján csak a legnagyobb óvatossággal lehet előre haladni. Minthogy azon körülmények ellen kell tulajdonképpen védekeznünk, amelyek a kor­látozó intézke­dése­ke­t szükségess­é tették, ezek két kategóriába oszthatók, külső és belső bajokra. Mi saját erőnkből csak az utóbbin tudunk valamelyest enyhíteni, de radikálisan, értve alatta, hogy megszüntessük a gazdasági forgalmat megbénító intézkedéseket, csak azon esetben, ha a rövidle­járatú külföldi hite­lek helyett oly összegű hosszúlejáratú kül­földi kölcsönt kaphatunk, amellyel rövid­­lejáratú kölcsöneinket konvertálni tudjuk. A külső baj, amelyet világgazdasági­­ krízisnek szoktunk nevezni, tőlünk teljesen független, annak mi, kis nemzet, bármily irányú megváltozására semmi befolyást nem gyakorolhatunk. Azt állítani azonban, hogy ennek a „világkrízis“-nek a mi gazdasági viszonyaink alávetve nincsenek és ennélfogva a szükség­­rendeletek indokolására fel nem hozható­ demagógia. Nézzünk csak körül véghatárainkon túlra. Jugoszláviában és Romániában már hó­napok óta nem fizetnek vissza a bankok betéteket. Ezt azonban mi és a külföld csak az onnan érkező magánértesülésekből tudjuk, me­rt a kisantant kormán­yai nem adtak annak hivatalos jelleget. Kérdés azonban, hogy a külföld bizalmát fokozza-e ez a leplezett pénzügyi krízis? Véleményünk szerint a mi nyílt szín­vallásunk több bizalmat kelthet. Ennek megerősítésére szolgál az a körül­mény, hogy Románia és Jugoszlávia újból francia kölcsönt nem tud kapni, sőt a francia tőkések ép úgy felmondták ott rövidlejáratú kölcsöneiket, mint minálunk. A legújabb megbízható hírek szerint pedig éppen a fran­ciák jegyzésével tudjuk megszerezni a hét millió fontos kölcsönünket. Nem nagy vigasztalás ugyan, hogy mi jobban állunk, mint szomszédaink, de buz­­dítólag hathat a­­ kedélyekre ! Másfél órára meg­nyitották a tőzsdét. Budapest, júl. 31. (MTI.) A tőzsdetanács július 29-i határozata értelmében az értéktőzsde helyiségeit ma délelőtt 11 órától 12 óra 30 percig terjedő időre a július hó 11. és 13-iki ügyletek ren­dezése érdekében megnyitották. A rendelet értel­mében más ügyleteket, mint amilyeneket a fent jelzett rendelkezés célját szolgálják, nem volt sza­bad kötni és a kötött ügyletek nem voltak tár­gyai a hivatalos árjegyzéseknek sem. Megújuló viharok között tárgyalta a Ház a felhatalmazási törvényjavaslatot. Fábián Béla egy közbeszólása miatt megkövette a Házat. — Orvosolják a földreform útján földhöz jutott gazdák bajait. Budapest, júl. 31. Tíz órakor nyitotta meg a képviselőhöz mai ülését Almássy László elnök. Benyújtotta a miniszterelnökhöz érkezett kor­mányzói leiratot, amely szerint Scitovszk Béla bel­ügyminisztert július 23-tól szeptember 12-ig ter­jedő szabadsága alatt Wekerle Sándor pénzügy­miniszter helyettesíti, majd felolvasta azoknak a képviselőknek a neveit, akik ellen újabb petíciót jelentettek be. A FÖLDREFORM ÚTJÁN JUTTATOTT FÖLDEK ÁRÁNAK LESZÁLLÍTÁSA. Mojzes János a földreformeljárás során jutta­tott válságföldek árának leszállítását követelte. A föld­jövedelemből a tökhöz jutottak nem képesek kifizetni a válság földek árát. Ha nem gondoskodnak arról, hogy ezek a gazdák alacsonyabb árat fizethessenek, meghiúsul a föld­reform eredménye. Végül kérte a pénzügyminisz­tert, hogy a földreform során juttatott földek árát a jövőben méltányosan túllapítsa meg. Wekerle pénzügyminiszter utal arra, hogy a Ház­nak most annyi sürgős dolga van, hogy hosszabban nem foglalkozhatik a kérdéssel. Elismeri azokat a bajokat, amelyek felmerülnek és mindent elkövet . Ilin íz írd nyíren, hogy a feldbirtokreform ne kerüljön veszedelembe ezek között az abnormális viszonyok között. Azt az elvet követi, hogy ahol a fizetési készségnek megnyilvánulását látják, ott a legenyhébb el­bánást tanúsítják és éppen ezért úgy intézkedik, hogy a gazdáknak a földből való kimozdítását ne terjesszék elő és megnyugtatja a gazdákat, hogy ilyen kimozdutás nem történt. A gazda azonban a rossz gazdasági viszonyok ellenére is tud valamit fizetni és ezzel elárulja jó szándékát, de ott, ahol a fizetési készség hiányzik ,előbb-utóbb kénytelen a legszigorúbb eszközökhöz nyúlni. Keresni fogja a módot arra, hogy megfelelő megoldáshoz jusson és amint tavaly is megtalálta az alkalmas orvos­szert azzal, hogy egyharmadára szállította le a követelt összeget, most is meg fogja találni és fel­szólítja a képviselőket, hogy akik ebben a kérdés­ben jártasak, adataikkal támogassák munkájában. (Helyeslés.) Ezután Krüger Aladár ,mint a mentelmi bizottság előadója jelentést tett Fábián Béla men­telmi ügyében. A bizottság megállapította, hogy Fábián Béla Éber Antal beszéde közben többször közbeszólt és harmadszori figyelmeztetés után utasította az elnök Fábiánt a mentelmi bizottság elé. (Nagy zaj a baloldalon . Hát más nem szólt közbe? A túloldalról is hangzottak el közbeszólások — kiáltották többen a baloldalról.) Az előadó ezután állandó zajban a kisebbségi véleményt ismertette, amelyet Pakots József, Propper Sándor és V­ízsonyi János adtak be és azt kívánták, hogy a Ház térjen napirendre az ügy felett. Ez a helyes eljárás. A nagy zajban nem is hallhatta az elnök figyel­­meztetéseit, kiáltotta Friedrich az előadó felé. kiáltás a baloldalról: Halál rá, halál rá ! Fábián Béla 19-szer, Rassay Károly 17-szer, Proppec Sán­dor pedig 13-szor szólt közbe. Nem­ lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a parlament néma testület legyen, ahol még közbeszólni sem lehet. Pakots beszéde közben Krüger Aladár az előadót i széntől többször közbeszólt, mire az egész ellenzék ordítva kiáltotta Krüger felé: Mentelmi elé, mert közbeszólt Végül Pakots azt indítványozta,hogy a Ház térjen napirendre az eset felett. Az elnök szavazást rendelt el és a Ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el, amely szerint Fábián Béla köteles a Házat ünnepélyesen megkövetni. Az ellenzék zajosan követelte az ellenpróbát, de az elnök azt nem rendelte el. F­ábián a Ház színe előtt ünnepélyesen meg­követte a Házat. Ezután folytatták a felhatalma­zási törvényjavaslat vitáját. Lázár An­klós rámutatott arra, hogy ha a kor­mány azt a felhatalmazást kérte volna, hogy a­z eddig kiadott rendelkezéseit szankcionálja a tör­vényhozás, azt mindenki megszavazta volna. A kormány gazdasági politikáját bírálta és nem fo­gadta el a j­avaslatot, hangoz­tat­va, hogy a kormány sem kért felhatalmazást akkor, amikor a költség­­vetést felduzzasztotta. .SZILÁGYI LAJOS ÉS GAÁL GASZTON ÉLES SZÓ HARCA. Szilágyi Lajos kijelentette, hogy a múltak tanúságai alapján a jövőben Bethlen István gróf politikáját kívánja támogatni. A szanálási törvény­­javaslat tárgyalása során élesen a kormány ellen fordult, a kormány azonban a beígért intézkedéseit eredményesen végre is hajtotta. A választások előtt Gaál Gaszton is olyan kijelentést tett, hogy Isten ments attól, hogy Bethlen István gróf el­hagyja helyét. Ezután élesen szembefordult a független kisgazdapárt választási agitációjával és hangoztatta, hogy az az űrgyűlöletet szolgálta. Szilágyi beszédére, amely állandó zajban és viharos jelenetek közben folyt le, Gaál Gaszton válaszolt és Szilágyi Lajos személyével foglalkozva, őt politikai kaméleonnak mondta. Járt Bihar vármegyében, azonban azt tapasztalta, hogy annak népe ragasz­kodásig menő bizalommal vonzódik minden olyan nadrágos emberhez, akinek részéről igazságtalanság nem éri. Szilágyi modortalan támadást intézett az agrárpárt ellen, azonban úgy egyéni tisztesség, mint hazafiság dolgában áll olyan nívón, mint Szilágyi, idé­zte ezután a naplóból Szilágyi több beszédét, amelyek során hamis tanúsággal is vádolta egy ízben a miniszterelnököt. Beszéde közben több ízbenléles szóváltás volt Szilágyi s az ellenzék között. Amikor Gaál Gaszton beszédét befejezte és az ellenzék tagjai a teremből kivonuló­ban voltak, Szilágyi igy kiáltott: Közönséges, svindler ! Az ellenzéknek még a teremben lévő tagjai felháborodással tiltakoztak. Esztergályos Jlims : Milyen jogon beszél így? — kiáltotta Szilágyi felé, aki igy válaszolt: Mert csalt és hamisan olvasta fel a naplót ! — Az elnök Szilágyit rendreutasította. Lakatos Gyula beszéde elején elítélte azt, hogy a képviselőház­ személyeskedéssel tölti idejét, majd rámutatott arra, hogy az ellenzéki képviselők is mind elfogadták a javaslatot, mert az ország érde­kében valónak ismerték el. Hangsúlyozta, hogy a kormány európai méretben is szolid gazdálkodást KITÖR A VIHAR. Pakots József, mint a kisebbségi vélemény előadója elmondotta, hogy azon vidéken nagyon izgatott volt a hangulat és minden oldalról foly­tonos közbeszólások hangzottak el. (Gúnyos fel­kiáltások : A közbeszólásokban Bródy Ernő volt a rekorder, aki 21-szer szólt közbe.) Gúnyos fel­

Next